Somogyi Hírlap, 2013. április (24. évfolyam, 76-100. szám)
2013-04-19 / 91. szám
2013. ÁPRILIS 19., PÉNTEK GAZDASAG 7 Uj állampapír- forgalmazasi pontokat nyit az államkincstár • • Ötszázalékos sertésáfa? javaslat Radikális adócsökkentési terv a tárcától a brüsszeli vétó után . járási hivatalokban bővíti állampapír-forgalmazói hálózatát a Magyar Államkincstár. Az első ilyen értékesítési pontok csütörtökön nyíltak meg Budapest V. és VII. kerületében - közölte Kandrács Csaba, a Magyar , Államkincstár elnöke tegnap. Hozzátette: a kormány kijelölte az utat, hogy a lakossági állampapír-állományt növelni kell, az Államadósság Kezelő Központ kialakított egy termék- portfoliót, az államkincstár pedig igyekszik a lehető legmagasabb színvonalon kiszolgálni az ügyfeleket. Országszerte már a 19 megyeszékhelyen van irodájuk. A következő hetekben 8 új értékesítési pont nyitását tervezik, később számuk tovább bővülhet. Különböző rendezvényeken mobil értékesítési pontokkal is megjelenik majd a kincstár. Az értékesítő helyen az ügyfelek értékpapír- számlát - Start-számlát, tartós befektetési számlát - nyithatnak, szerződést köthetnek az internetes és telefonos szolgáltatásra és a lakossági szolgáltatások ingyenesek. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint az állampapír megbízható eszköz, mert amit az állam garantál, azt biztosra lehet venni. A tárcavezető hozzáfűzte: Ciprus példáján is jól látható, hogy az Európai Unión - az eurozónán - belül időnként fölmerülnek törekvések a lakossági betétek megadóztatására, azonban a magyar kormány soha nem fontolgatott ilyet, és a jövőben sem fog ilyet tenni. ■ Nőtt az alapok vagyona márciusban kiemelkedő mértékben, 190 milliárd forinttal, 5,2 százalékkal nőtt a befektetési alapok vagyona a . Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) adatai szerint. A hónap végén a szövetség tagjai összesen 3847 milliárd forintot kezeltek befektetési alapokban. a hónap nyertesei a vegyes alapok voltak, ezek vagyona csaknem 20 százalékkal nőtt, de a kötvényalapok és az abszolút hozamú alapok is kétszámjegyű vagyongyarapodást értek el. A szaktárca szerint az uniós túlzottdeficit-eljárás megszüntetése után lehetne realitása az 5 százalékos áfakulcs bevezetésének A túlzottdeficit-eljárás megszűnése után lenne realitása a sertéságazatban az 5 százalékos, kedvezményes ■ kulcs bevezetésének, amelynek a félelmek szerint csak korlátozott hatása lenne. Braunmüller Lajos Ötszázalékos áfakulcs bevezetését javasolja a sertéságazatban a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) a fordított áfa brüsszeli vétója után. A tárca javaslatáról folynak az egyeztetések a Nemzetgazdasági Minisztériummal (NGM) - jelentette be tegnap a sertésstratégia végrehajtásáért felelős miniszteri biztos. Horváth István kifejtette: az egyeztetések lezárását követően a javaslat várhatóan még ebben a hónapban a kormány elé kerül. Mint elmondta, Fazekas Sándor | miniszter bízta meg őt azzal, hogy a tárca javaslatáról egyeztessen az NGM-mel. Hozzátette: | a nemzetgazdasági tárca a ja- j vaslat lényegével egyetért. A miniszteri biztos kifejtette: a Vidékfejlesztési Minisztérium javaslata szerint a TEÁOR-szá- mokkal jól lehatárolt, a sertés- ágazathoz kapcsolódó termékköröknél tervezik bevezetni az ötszázalékos áfakulcsot, így nem csupán az élősertés és a félsertés, de különböző takarmányok és például a szójadara esetében. A lépésre azután kerül sor, hogy Brüsszel vétója miatt nem lépett életbe április elsejétől a fordított adózás az élősertés, a félsertés és a takarmányok esetében. Az Európai Bizottság március 19-én megjelent közleményében amiatt utasította el a kérelmet, mert - áll az indoklásban - Magyarország nem tett lépéseket a gabonaféléknél tavaly nyáron megtett hasonló lépés óta a csalók fokozottabb ellenőrzésére. Korábban Magyarország felhatalmazást kapott a fordított áfa bevezetésére a gabonafélék, olajos magvak, és egyes fehérje- növények esetében. Ez az érintett terményeknél látványos eredményeket hozott, ám a csalók más termékekre tértek át. A miniszteri biztos hozzátette: a költségvetésben jelentős kiesést a 27 százalékos áfa öt százalékra mérséklése nem okoz, miközben a minimális áfa kifehéríti az ágazatot, kiszűri az áfát jogosulatlanul visszaigénylőket. Az új adókulcs bevezetése növeli a hazai sertéstermelők versenyképességét, a húsüzemek többsége ma azért vásárol külföldön félsertést, mert nem kell megfinanszírozni a 27 százalékos áfát - hangsúlyozta. „Minimális tisztulást persze hozna, ha az 5 százalékos áfakategóriába sorolnák az érintett termékeket, ám ha a termékpálya egészére nem terjedne ki az intézkedés, akkor hiába reménykedhetünk a fekete- gazdaság visszaszorulásában" - nyilatkozta lapunknak Éder Tamás. A Magyar Húsiparosok A gabonánál a NAV szerint is működött az észak-alföldi régiókban lévő két határátkelőhelyen, Ártándon és Csengersimán a gabonaszállítmány forgalom 69,94 százalékkal esett vissza tavaly júliusban. Az áruokmány szerinti mennyiséget tekintve ez a csökkenés pedig 70,76 százalékos volt - áll egy, a NAV Észak-alföldi Regionális Főigazgatósága által 2012 szeptemberében készített jelentésben. Az összegzés hozzátette: az akkori 50 ezer forintos tonnánkénti árakat alapul véve csak ezen a két vizsgálati ponton 1 milliárd forintos forgalomcsökkenés következett be azzal, hogy a fordított áfa bevezetésével „a korábbi év gyanús kiszállítói, vásárlói szinte kivétel nélkül eltűntek." Szövetségének elnöke kifejtette: „a feldolgozás folyamatában éppen a félsertés után következő stációk, így a húsrészek, hús- készítmények esetében a legnagyobb a feketeáru aránya, az áfacsalás tehát döntően ezeknél a termékeknél keletkezik. Ha ezek a termékek nem kerülnének be a kedvezményes körbe, a lépéstől várt tisztulás nem fog megvalósulni.” Éder szerint így sem lenne teljesen hatástalan a tárca terve, hiszen a tenyésztők és a vágóhidak közti tranzakciók esetében már nem érné meg tömegesen csalni. „A sertéságazaton biztosan segítene egy ilyen intézkedés, amíg azonban Magyarországgal szemben nem szűnik meg a túlzottdeficit-eljárás, az áfa ilyen csökkentésének realitása minimális” - nyilatkozta lapunknak Raskó György agrárközgazdász. Hozzátette: „ha megszűnne az eljárás, akkor komoly esélye lenne az áfacsökkentésnek. Ebben az esetben azonban nem 5, hanem hozzávetőleg 12 százalékos kulccsal adóznának ezek a termékek, ez a szint jó kompromisszumot jelentene a gazdaság több szereplőjének, és a lakosságnak is” - fogalmazott az agrárközgazdász, aki szerint a forgalmiadó-csökkentés támogatható és pozitív lépés lenne az ágazat szempontjából. HÍRSÁV Új elnök a CIG Pannóniánál DR. CSURGÓ OTTÓ váltja a CIG Pannónia igazgatósági elnöki posztján Horváth Bélát, aki lemondott igazgatósági tagságáról és elnöki pozíciójáról is. Csurgó Ottó 2011. januárjától a CIG Pannónia EMABIT vezérigazgatója, 2012. áprilistól pedig az CIG Pannónia Életbiztosító vezérigazgatói tisztségét is betölti. „Köszönettel tartozunk Horváth Bélának, cégcsoportunk egyik megálmodójának azért, hogy az indulástól részt vett a társaság felépítésében. Elnök-vezérigazgatóként arra fogok fókuszálni, hogy biztosítónk a magyar piac meghatározó szereplőjeként mielőbb nyereségbe forduljon” - mondta Csurgó Ottó. A CIG Pannónia Életbiztosító közgyűlésén öt éves időtartamra a CIG Pannónia Életbiztosító igazgatósági tagjává választotta Dr. Király Máriát, Dr. Mikó Gyulát és Horváth Gergely Domonkost. ■ AS Több államkötvény, alacsonyabb hozammal az előző aukciós hozamnál és a másodpiaci referencia- hozamnál lényegesen alacsonyabb hozammal értékesített tegnap 3, 5 és 15 éves kötvényeket az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). A hároméves kötvényből 20, az ötévesből 15, a tizenöt éves futamidejű papírból pedig 8 milliárd forintnyit ajánlott fel értékesítésre az ÁKK. A túljegyzések nyomán végül 10,7,5 és 2 milliárd forinttal adtak el többet a kötvényekből a meghirdetett mennyiséghez képest. ■ MTI Megszűnik a Zalai Baromfifeldolgozó Kft. a veszteségek miatt megszűnik a Zalai Baromfi- feldolgozó Kft. Pacsán. Az üzem már leállt és tart a dolgozók elbocsátása, írta a Zalai Hírlap. A tulajdonosok végelszámolásos megszüntetésről döntöttek. Az üzemben 150 dolgozót foglalkoztattak. Akik korábban felmondtak, megkapták a fizetésüket. A többi dolgozó járandóságát a bérgarancia alap terhére fizetik ki. ■ MTI A GDP 12 százalékát teszik ki a kölcsönök MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2013. április 18-án: ksh-statisztika Kevesebb a lakáshitel - A 3,5 ezer milliárdos állomány több mint fele deviza alapú A lakáshitelek állománya 2012-ben tovább csökkent, derül ki a KSH friss adataiból. Az állomány tavaly év végén 3511 milliárd forint volt, ami a hazai össztermék, a GDP 12 százaléka. A teljes állomány 54 százaléka deviza alapú kölcsön. 2002 után folyamatosan nőtt a lakáshitel-állomány Magyar- országon, a legdinamikusabb bővülés 2002-2003 között történt, amikor egy esztendő alatt több mint a duplájára nőtt a kölcsönök volumene. A 2004- 08 között a devizaalapú hitel- állomány egyenletesen növekedett, 2009-ben viszont már stagnált. A 2010-ben tapasztalt növekedés nem az új kihelyezéseknek, hanem az euró/ forint és a svájci frank/forint árfolyam emelkedésének, és a fizetésképtelenné vált adósok felhalmozódó tartozásainak volt köszönhető - állapítja meg a KSH. A hitelállomány először 2011-ben csökkent az elmúlt évtizedben. A tavalyi komoly zsugorodást a végtörlesztés és a devizahitelezés szigorítása okozta. A forint alapú lakáshitelek állománya ugyan nőtt tavaly, de csak 2 százalékkal, amihez az új forinthitelek felvételén túl, a devizahitelek forintra váltása is hozzájárult. A lakáshitel-állomány 63 százaléka a bankoknál, 30 százaléka a jelzálogbankoknál konNagyon sok eladó lakást és házat hirdetnek. Még padlón a piac centrálódik. Valamivel több mint 3 százalékot birtokolnak a tortából a takafékszövetkeze- tek és a lakás-takarékpénztárak. A jelzálogbankoknál nyilvántartott kölcsönök aránya csökkenő, a többi hitelintézetnél lévőké növekvő tendenciát mutat. Tavaly mintegy 69 ezer lakáshitel-szerződést kötöttek a bankok 236 milliárd forint értékben. Az új típusú támogatott forinthitel a bankok várakozásaival ellentétben tavaly még nem nagyon terjedt el, az államilag támogatott hitelt mindössze 9 milliárd forint értékben engedélyeztek tavaly, a szerződések száma pedig alig haladta meg az 1800-at. ■ H. B. €/Ft 298,31 4,79 Ft $/Ft 228,19 4,76 Ft CHF/Ft 245,31 4,19 Ft €/$ 1,3073-0,0062 USD BÉT-áruszekció (forint/tonna, 04.18.) Dátum Új élsz. ár (Ft) Malmi búza 2013. máj. 68000 Malmi búza index 2013. máj. 68000 Takarmánybúza 2013. máj. 67 000 Takarmánykukorica 2013. máj. 60500 Tak.kukorica index 2013. máj. 60500 Takarmányárpa 2013. máj. 61500 Olajnapraforgó 2013. máj. 141000 Olainapraforgó index 2013. máj. 141000 Repce 2013. aug. 130000 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE