Somogyi Hírlap, 2013. április (24. évfolyam, 76-100. szám)

2013-04-16 / 88. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2013. ÁPRILIS 16., KEDD Bábonymegyeren vellával rakják a szénát a helyi oligarcha Ágh János: nem kapcsolat kell, csak józan paraszti ész és rengeteg munka ► Folytatás az 1. oldalról- Nem zavarja, ha leoligarcház- zák?- Nem - felelte Ágh János. - Csak az zavar, hogy a családo­mat is belekeverik, meg hogy fi- deszes önkormányzati képvise­lőnek titulálnak, holott függet­len vagyok. Anno kisgazda vol­tam, de annyi elég is volt a poli­tikából. A Magosznak viszont ti­zenöt éve tagja vagyok, minden tüntetésen ott voltam, így 2005- ben a parlament előtt is.- Ahol Ángyán József volt a tünte­tők egyik „vezére”, ugyanez az Án­gyán ma azt mondja, hogy „egy mohó, zsákmányszerző csoport vagyongyarapítása zajlik a földe­ken" és a kényszerhasznosítás a legújabb trükk, amivel ezek a jó kapcsolatokkal rendelkező oligar­chák földeket szereznek maguk­nak. Mint Ön is, Bábonymegye­ren...- Én nem tudom, ki az oligar­cha, nem is értem a jelentőségét, helyi gazda vagyok, van ötszáz­harminc nagy állatom, és egy szarvasmarhára két hektár föld adható. A lényeg a megfelelő ál­latlétszám. Én is pályáztam a bá- bonyi földekre, háromszáz hek­tárra, és kérvényeztem: ha kény­szerhasznosításba adják a földe­ket, akkor én igényt tartok rá. Ér­tesítettek is, hogy egy évre meg­kapok így nyolcszáz hektárt.- És milyen kapcsolatokra volt eh­hez szükség?- Semmilyenre, csak józan pa­raszti észre. A pályázaton nem hirdettek eredményt, föld pedig műveletlenül nem maradhat. Ne­kem pedig van kellő számú álla­tom, megkaptam használatra.- Éppen ez az, ezt kifogásolják az akasztófagyártó helyi kisgazdák; nem hirdettek eredményt a pályá­zaton, így nem juthattak földhöz, s még azt a nyolc hektárt is elvették tőlük, amit addig műveltek.- Elvették? Ezt kikérem ma­gamnak! Sose volt övék az a nyolc hektár sem, nem béreltek ők földet! Egy falubeli anno meg­kapta a daránypusztai kft. föl­számolása után vagyonrészbe és azt mondta ezeknek a gazdák­nak: itt van ez a föld, ne legyen ugaron, műveljétek. De mivel ál­lami föld, tavaly megkapta bérbe a Sió-Mosz Kft. Akkor ők szóltak Ágh János: háromezer birka, száztíz szürkemarha, kétszáz kecske és sok száz hektár nekem, hogy kaszáljam le és fi­zessem a bérleti díjat, ám én azt mondtam: ezeknek a gyerekek­nek is kéne egy falat kenyér, én nem megyek rá, adjátok oda ne­kik, hadd gazdálkodjanak rajta. Erre most én vagyok a rossz? Az egyik gazda, Horváth János fiá­nak is ígértem, hogy rendezek neki két borjút, ma is fizettem a boltban neki egy energiaitalt. Én azt tartom, hogy mindenkinek jusson. Ma járt nálam az a húsz­éves helyi gazda, akit a földfogla­láskor ugyancsak fölemlegettek, hat tehene van, kérte, adjak ne­ki egy bála takarmányt. Adtam. Horváthnak és Gálnak sem kéne a rohadt csutát etetni az állataik­kal, adnék nekik is, aztán a ka­száláskor visszaadnák. A házuk mögött lévő területet, ahol az ál­lataik állnak az iszapban, én bé­reltem tíz évig a nemzeti föld­alaptól úgy, hogy nem is tudtak semmiről, nem szóltam nekik. Velem harcolnak? Hát miért lesz az jó nekik, ha a földalap feljelen­ti őket, vagy a házuk mögötti le­gelő is elvész? Ki segít rajtuk, a gazdatanács, meg a Szabó Rebe­ka parlamenti képviselő?- Mit kellett volna, kellene tenni­ük? Elkeseredettek, azt mondják, a maguk urai akarnak lenni, nem új földesurak kegyére várni...- Először is leülni, megbeszél­ni, hogy ki hol, mit, mennyit sze­retne, azért is, hogy helybéliek jussanak földhöz. Ők azonban e helyett akasztófákat gyártottak.- Kajászón, Lepsényben, meg sok helyütt az országban hiába beszél­Földet a gazdáknak! Tiltakozást szült a legutóbbi kormánydöntés folytatás az 1. oldalról A szakszervezet szerint a 2017-ben lejáró szerződéseket . 3-4 évvel korábban elosztogatni egyenlő a vállalkozások meg­semmisítésével, hiszen a ban­kok, a befektetők, de a hosszabb távú üzleti lehetőséget kínáló partnerek is elhatárolódnak a halálra ítélt gazdaságoktól. Az okozott gazdasági károk - Sze­rintük -felbecsülhetetlenek.- csaknem 1300 hektáron gaz­dálkodunk, ebből 159 hektár az állami terület, s ez utóbbi elha­nyagolt volt - mondta Szerényi Zoltán, a somogyjádi Jádi Zrt. elnöke. - Megkaptuk, helyre po­foztuk, s a szerződés lejártáig, 2015. augusztusáig használhat­juk Ha lejára megállapodás, akkor is tovább szeretnénk mű­velni, hiszen minden talpalatnyi szántóra szükségünk van. SZERÉNYI FELHÁBORODVA hal­lotta a föld-üggyel kapcsolat­ban kilátásba helyezett változá­sokat. Rámutatott: ha a társas­vállalkozásoknak nem áll elég termőterület a rendelkezésükre, agrárcégek sora mehet tönkre. ezzel szemben Gombos Sán­dor, a nemzeti agrárkamara so­mogyi elnöke egyetért a kor­mány tervével. Szerinte me­gyénkben egyelőre több az 1000 hektár feletti nagybirtok, minta 300-500 hektárnyi, fejlődőké­pes, életerős családi gazdaság.- földrengés nem lesz, de elin­dulhat egy folyamat - mondta Gombos, jelezte: Somogybán a változások után is közel 255 ezer hektárnyi szántóterület lesz, vi­szont a családi gazdaságok to­vábbá a kis- és közepes méretű cégek újabb lehetőséget kapnak. somogybán A „Földet a Gazdák­nak Program” keretében, most több mint 8000 ezer hektárt hir­detnek meg haszonbérleti pályá­zaton. Több mint 40 településen közel 700 birtoktestre lehet a kö­zeljövőben pályázni. H. M. tek össze a pályázó helyi családi gazdálkodók, végül ugyanígy hop­pon maradtak...- De Bábonymegyeren még eredményt se hirdettek a pá­lyázaton, nem tudni, ki nyer, ki nem. A földet addig is művelni kell, ez a lényeg, amit nem min­denki tud megcsinálni. Beszélni könnyebb, mint megmutatni.- De hogy bárki megmutathassa, ahhoz nyerni kell.- Én eddig is megmutattam, nem kellett nyernem hozzá.- Most sem. Lelkiismeret-furdalásom nincsen, van háromezer birkám, száztíz szürkemarhám, har­minc lovam, kétszáz kecském, tesszük a dolgunkat, vetjük a za­bot, utána a kukoricát. Hét alkal­mazottam van, plusz a családta­gok, havi négy-ötszázezer forint tébét fizetek, vagyis nem kispá­lyázunk. A politikai játék nem érdekel, mert ez csak az, semmi más, a kerítésfestéses provokáci­óval együtt. Azért, hogy elmond­hassa a Szabó Rebeka, hogy egy helyi képviselőnek adták a föl­det. Igaz, hogy önkormányza­ti képviselő vagyok Bábonyme­gyeren, azon kívül több évtizede gazda, állattenyésztő, eredetileg juhász. És ami jár, vagy adható, azt kihajtom magamnak, de úgy, hogy ne csak nekem jusson, ha­nem akinek kell, mindenkinek. Szabó Rebekának meg azt üze­nem egy szakbizottsági felszóla­lására utalva: mi nem lapátoljuk, hanem vellával rakjuk a szénát. Ennyit a „szakértőkről”.- Ángyánnak nem üzen?- Ángyán József elveivel alap­jában egyetértek. Jó a kapcso­latunk, két éve elmondtam ne­ki is, én hogyan képzelem azt, hogy mindenki földhöz jusson, aki művelni szeretné: annak kell odaadni, aki bír is vele (mert nem csak a támogatást kell szá­molni, meg is kell tudni művel­ni 410 forintos gázolaj mellett), kötelezni kell adott számú alkal­mazott foglalkoztatására, és aki ezek közül már érett arra, hogy ezt a munkát egyéni gazdálkodó­ként elássa - gépet tud venni, hi­telt tud fölvenni, -, oda kell ad­ni neki ötven hektárt ingyen. De nem előbb. Mert csak úgy, körül­tekintés nélkül kiadni a földeket, az se vezet jóra. Napokon belül eredményhirdetés? napokon, maximum egy héten belül eredményt hirdetnek a bá- bonymegyeri földpályázatokban - hétfőn ezt az ígéretet kapták a nemzeti fóldalapkezelő szervezet Somogy megyei központjában a helyből pályázó családi gazdálko­dók Horváth János azt mondta lapunknak: úgy tájékoztatták őket, hogy az eredmény már csak fővárosi jóváhagyásra vár. A gaz­dák hétfőn az Agrárkamara me­gyei központjában is jártak, ahol ugyancsak reményt keltő megbe­szélést folytattak az érdekvédelmi szervezet helyi vezetőjével. - El­mondtuk, hogy nemcsak a föld­bérlet-pályázatok miatt tiltakoz­tunk, hanem mi voltunk azok is, akik az agrárkamarai választás módja ellen kifogást tettünk - így Horváth gazda. - Úgy látjuk ugyanis, hogy a helyben élő gaz­dák megkerülésével ismét olya­nok jutottak pozícióba, akik félő, hogy nem a kicsik érdekeit fogják képviselni. Gombos Sándor ag­rárkamarai vezető megnyugtatott bennünket, hogy az agrárkama­ra bennünket érintő választási eljárásának, valamint a bábony- megyeri földbérlet-pályázatnak is utánanéz. Határozottan kijelen­tette, hogy a mutyizást nem tűri. Mi is ezzel a céllal emeltük föl a szavunkat, azazhogy legyen vég­re vége a mutyizás korának! Horváth János hozzátette: évek óta csak kérnek és kérnek, de nem kapnak semmit, legfeljebb nemrég a kapujukra fenyegető feliratot; azt szeretnék, ha az ígé­retekhez híven az Agrárkamara fellépne az érdekükben. - Há­rom fiatal, helyi, családi gazdál­kodó pályázott Bábonymegyer- ből, mennyivel egyszerűbb lett volna odaadni nekik amire igényt tartanak, maradt volna még bőven föld másoknak is. Úgy értesültünk, hogy már a pá­lyázat beadása előtt eldőlt, hogy egy évre kényszerhasznosításba adják a földeket eredményhirde­tés helyett. Az lett volna a kor­rekt, ha ezt minden érintettel közük, nem csak azzal a gazdá­val, akinek odaadták használat­ra ezeket a földeket Azt a nyolc hektárt pedig, amit korábban műveltünk, mi is kértük több­ször, de nekünk nem adták ki bérbe, más, nem helybélieknek azonban igen... F. I. Török és mongol lovas íjászok a kaposméröi Kassai-völgyben hagyomány Somogy megye exportképes nevezetessége hamarosan ismét Kínában tanítja majd a magyar tradíciót ►Folytatás az 1. oldalról Tizennyolc török és négy mongol íjász és lovas íjász ismerkedett hétfőn a hagyományos magyar kultúrával a Kassai-völgyben. A török vendégek vezetője szívse­bészként ápolja a lovasíjász-ha- gyományokat, míg a mongol de­legációban az ottani küzdősport négyszeres bajnoka járt Kapós- mérőben. A völgybe kazah ven­dégeket várnak a közeljövőben, de a meghívások száma sem ke­vés: Kassai Lajos rövidesen Kí­nába utazik; első találkozása a sok ezer éves kultúra örököse­iben mély nyomot hagyott. Ide­haza Bábolnán az arab telivérek versenyén tart bemutatót. ■ B. T. Törökök, mongolok, magyarok Nagy élmény volt a messziről jött vendégeknek a Kassai-völgy Emberfej és lószerszám Kassai Lajos bemutatót tart

Next

/
Thumbnails
Contents