Somogyi Hírlap, 2013. április (24. évfolyam, 76-100. szám)
2013-04-12 / 85. szám
2013. ÁPRILIS 12., PÉNTEK 5 MEGYEI KORKÉP Egy Bertók-verslábbal a koreai PSY előtt ríme az ember Táncot járt a külföldi önkéntes diákok kezében Petőfi Sándor és Örkény István ► Folytatás az 1. oldalról A dél-koreai rapper, Psy egyetlen - de az nagyon - ismerhető dala, az internetvírusként emlegetett Gang- nam style szinte kötelező irodalomként jelent meg a kaposvári költészet napi megemlékezésen elcsípett tartalom-foszlányok között. Az interneten élő ifjúság oda-visz- sza ismeri, paródiáit is, de azt nem feltétlenül tudják, hogy a dal maga is paródia. Zenekritikusok szerint a dél-koreai elitnegyed életét kifigurázó éle nem tud átjönni, mivel a távol-keleti országról közismert néhány történelmi adat között ez aligha van benne. Fontos tehát a kritikai kiadás, a tolmácsolás hitele. A Kossuth teret egyértelmű üzenet lengte be: a líra jó. A Csiky Gergely Színház művészei, köztük Varga Zsuzsa, Sarkadi-Kiss János, Váradi Szabolcs kvízjáték darabjaiként adtak elő versrészleteket. Rátó- ti Zoltán pedig nemcsak a verseket, de a diákokat is „megszólaltatta”. Varró Dánieltől a Metrót visszhangozta a tér („Ó, bár ne kéne lógnia, föladva minden elvét! Ez itt egy allegória, ha nem tűnt volna fel még."), míg kortársa, Lackfi János Bóbita-átirattal jelent meg („Józsika, Józsika csápol, frászkarikán hegedülget, répapüré dala csendül, fancsali dob hasa dül- led.’’) A nagyszerű Weöres Sándor születésének centenáriuma miatt került a reflektorfénybe, s egyúttal megjelent a képe a téren alkalomszerűen kiállított költőnagyságok között is. A diákság papírzászlókon lobogtatta a kiváló literátorokat, s nem csak Csokonait, Vörösmartyt, Kölcseyt, József Attilát, hanem Örkényt, s mi több, egyetlen kortársként Varró Dánielt is. A szimpatikus borostás fiatalembert nem minden zászlólengető ismerte, mástól viszont szégyenszemre nekünk kellett megkérdezni az ismeretlen ismerős „kakukktojás” nevét:- Romhányi - jött a válasz, s vele a tudás bizonyossága -, a rímhányó. Rozsos Gábor magyartanár kvízjátékos gyerekei között igyekezett beleférni a „minimális pedagógusi segítség” kategóFelemelő pillanat. Költőinket, a képen Weöres Sándortól Arany Jánosig - és köztük az ünnepelt József Attiláig - a külföldi és a magyar fiatalok együtt ünnepelték MEGKÉRDEZTÜK: MIT JELENT SZAMARA A KÖLTÉSZET? nuez petra, Táncsics, 10. évfolyam: - Kedvelem az irodalmat, igen, elsősorban Csokonait. Érzelmes, ahogy én is. Talán a legismertebb, s egyúttal a lég- • szebb verse A reményhez. Mivel szeretem a gyerekeket, óvónőnek készülők, és a Kaposvári Egyetemre szeretnék jelentkezni. Bőven leszalkalmam a költemények megismertetésére. mezriczky Zoltán, Táncsics, 10 évfolyam: - Ügyvéd szeretnék lenni, a történelmet szeretem a legjobban. Miután fonyó- di vagyok és kollégista, olvasásra kevesebb időm van, jobbára hétvégén. Elsősorban Stephen Kinget és Rejtő Jenőt forgatom, Kingnek nagyon várom már az új kötetét. Az interneten inkább híreket olvasok. PETŐ Balázs Lajos, Nagybol- dogasszony, 10 évfolyam: - Radnóti a kedvenc költőm, a Nem tudhatom és a Razglednicák című versét szeretem legjobban. Történésznek készülök, legutóbbi olvasmányaim közül Rónaszegi Miklós A rettenetes kúriaiját említeném, Károly Róbert hatalomra jutásáról, egy szegény gyerek lovaggá válásáról szól. rozsos Gábor magyartanár, Kodály: - A költészet, azt tapasztalom, megkedveltethető a gyerekekkel, de nem mindegy, mit veszünk elő a költőktől. Adyval úgy kezdtünk foglalkozni, hogy Az én menyasszonyom első két sorát olvastuk: „Mit bánom én, ha utcasarkok rongya, De elkísérjen egész a síromba." Felkapták a fejüket. Faludy György Kossuth-díjas költő helyezte el az első virágot 1996-ban József Attila emlékére A felújítást követő, egyéwel ezelőtti nyitás óta több, mint ezer látogatója volta balatonszárszói József Attila Emlékmúzeumnak. Ahogyan Dorogi Sándor polgár- mester mondta: szép szám, de egyre fokozni szeretnék, főleg, ha valóságos zarándokhellyé kívánják tenni Szárszót, mely híven őrzi József Attila emlékét. A tervbe vett Versutca igazán jelentős attrakció volna, a meglévő emlékek közül pedig a Balaton-parti, vonatszerelvényre emlékeztető monumentális alkotás vonz sokakat a sínpárral, a versidézetekkel. 1995-ben, a költő halálának kilencvenedik évfordulóját a magyar szellemi élet jelentős rendezvényekkel ünnepelte meg. Többek között egy nagy emlékestet rendeztek az Olimpiai csarnokban. Olyan nagy volt az érdeklődés, hogy két előadást kellett tartani. Ennek a rendezvénynek az volt a célja, hogy a bevételekből emlékművet állíthassanak Balatonszárszón. A falunak akkor is volt, és ma is van egy JózsefAtti- la-szobra, amely az iskola udvarán áll. Az új emlékmű gondolata az alkotó, Ortutay Tamás képzőművész ötlete volt. Hamar megnyerte az ügynek Farkasházy Tivadart, aki ezer szállal kötődik Balatonszárszóhoz; Jancsó Miklós is jelentős szerepet a pénz előteremtésében. Még filmet is forgattak: hogyan lehet közadakozásból Magyarországon emlékművet állítani. Ennek a filmnek a bevétele is a szobor létrehozását támogatta. A szobor Székesfehérváron készült a MÁVjavítóműhelyében, s kamionnal szállították Szárszóra. Az első virágot 1996- ban József Attila emlékére Faludy György helyezte el. fónai i. riájába: szorított a diákoknak. Örömteli és kellemes meglepetés számára, mesélte, amikor 5. osztályosok hét József Attila-ver- set is összeszednek neki óvodá- si, kisiskolási emlékeik közül. Ezt desztillálni, fejleszteni kell, Április 11 nagy pillana- ben a Compass külföldi önkénhogy a nyílt érdeklődés megmaradjon a gyerekekben, minden „magyarórán és magyar órán”, hiszen földrajzon is lehet tartalmasán érinteni a lírát.' ta mindez után érkezett. Szi- las Miklós kobozzal és gitárral kísérve magát Csoóri Sándor, Takáts Gyula, és Bertók László verseit énekelte, miköztesei kezében táncot járt Petőfi és Örkény. Ez a harmónia sokáig szól, akkor is, amikor már nem... ■ Balassa T. Védőoltás lehet a vers ► Folytatás az 1. oldalról lehet-e szebb a költészet, mint maga az élet? - ezt a kérdést már Nyári László költő tette fel és úgy válaszolta meg: nem lehet. - Meg kell tudni látni az élet szépségét. Aki meglátja, az érti a költészetet is. Nehéz az életünk? Elég egy gyermeki mosoly, vagy egy jó szó a kedvestől és máris minden szép. Mi bajunk lehet, amikor nyílnak a virágok, itt a tavasz? A költészet nem az élet fölött áll, belőle fakad. Ezért én már csak akkor írok, amikor mégsem úgy gondolom, hogy az élet szép. Fontos, hogy a fiatalok tanulják meg áfák, virágok üzenetét, s azt, hogy mosolyogni mindig lehet. Ha megtanítottuk, megtanultuk, akkor megértettük, amit József Attila üzen nekünk. lázár Balázs költő, versmondó, úgy is, mint az ünnepségen az írószövetség képviselője, felidézte: nemrég egy gazdasági vezető azt mondta neki, a vers az olyan régi dolog... - A digitális könyvtár világában, amikor sokaknak nemhogy verseskötetre, hanem a számla kifizetésére se tellik, amikor recseg-ropog Európa, benne az európai kultúra bölcsője, Hellasz, vajon nem anakronizmus-e a költészetnapi ünneplés? - így Lázár. - Nem az, hiszen az emberi létezés egyik csúcsteljesítménye a vers, a teremtés folyatatása kicsiben. A világegyetemből is csak öt százalék látható, sötét energia tartja össze, mint bennünket a szellem, a gondolat. Aki csak a matériában hisz, az mintha öt százalékra szűkítené le a gondolkodását. Éppen a vers védhet meg bennünket, élni segít, általa enyhülhetnek a válság vergődő feszültségei. S hogy e fogyó nemzetben negyven-ötven év múlva lesz-e még, aki megünnepli a költészetnapot? Nagy László szavaival: ha lesz emberarca a jövő emberének, akkor bizonyosan. FÓNAI IMRE A giccsfestők pápája nem fért az autójába, de jön még attrakció levy Se kisbalta, se fűrész; zakó, nyakkendő, polgármester csempére festve és számtalan tájkép, főként a Balatonról Kisbalta állt ki az egyik képéből, egy másik alkotását meg centiméterre árusította és fűrész-* szel darabolta. Ez volt a kettővel korábbi siófoki kiállításán, a legutóbbin meg arról panaszkodott: két képét is „kicenzúrázták”. Most nem fenyegette ilyen veszély, Bihari Puhl Levente, az extravagáns siófoki festőművész a lehető legszolidabb arcát mutatta a Kálmán Imre Emlékház kiállításmegnyitóján: tényleg csak néhány kép a bizarr és a borzalmas „ciklusából”, maga is zakóban, nyakkendőben.- Pedig el akartam hozni A giccsfestők pápáját, de nem fért be az autómba - mentegetőzött.- Azon a képemen van a lila-bíbor színű pápai süveg, alatta kivágás, abba szoktam bedugni az fejem, most is úgy terveztem a megnyitót, hogy még az arcomat is stílszerűen lilára pingálom, de végül így alakult és most ezzel okozok megdöbbenést: egy pápa öltönyben. „Giccset? Azt, ha nekik az, ami nekem vigasz” - öntötte versbe egészen frissen, 2013 márciusában, ami benne kavarog, itt is, ott is előbukkan a giccs mint vezér- gondolat, például a „Levy, a nem elfogadott festő” címet viselő papiroson: „1992-ben Esztergomban egy muzeológus mondta A légy halála című művemre, hogy giccses. Ekkor fogant meg bennem a Levyntgard.” KorszakalMeghökkentő. Amikor farkasszemet néz alkotás és befogadó kotó lesajnálás, amit fokozni is lehet, hiszen „egy nyírteleki festőművész a giccsfestők pápájának nevezett, azt mondta, lila ködben és palástban kéne engem mutogatni. Egyértelmű lett: első jelentős művem címe A giccsfestők pápája lesz.” így került hát egy monumentális falutájkép elé a lila és bíbor süveg, aminek a kivágásába be tudja dugni a fejét. A kép alsó harmadára csigák is kerültek a fűbe, azaz: lassan, de biztosan a kortárs művészet élvonalába ér Levy. Portré a múzeumigazgatóról (így kerül Matyikó Sebestyén József az egykor általa vezetett emlékház falára), egy siófoki butikosról, falicsempére festve a polgármester (gimnáziumi osztálytársak voltak), és számtalan tájkép, a legtöbbjén természetesen a Balaton, a Sió. És egy egészen friss alkotás, a Közúti jelzőtábla: kép „felnőtt-tartalommal” és mellé vers. „...kihozta őket a hideg nyár, települnek itt is, ott is, ahol a kamion jár...legyen az 52-es, vagy Siófok határa, bizony, mifelénk ilyen a közúti jelzőtábla.” Levy azt ígéri, a nyári szezonra tartogatja idei „nagy attrakcióját”: kerekekre szerelt díványra fekve, amit egy bringa húz végig a Balaton-parton, festi meg tógába öltözve Siófokot úgy, ahogyan onnan látja, egy három méter hosszú csíkban, ez lesz a Ga- lérius futam. ■ Fónai Imre ■ Ön milyen gyakran olvas verseket? Szavazzon hírportálunkon — ma 16 óráig: y SONLINE.hu Jr A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük.
