Somogyi Hírlap, 2013. április (24. évfolyam, 76-100. szám)

2013-04-12 / 85. szám

megyei korkép 3 Panasz: fel napra csak félnapos jegyet kellene számlázni panasz SMS-ben juttatta el panaszát szerkesztőségünk­höz az az olvasónk, aki nagy­szombaton látogatott el a ka­posvári fürdőbe. - 11 óra­kor léptünk be a fürdőbe - ír­ta panaszosunk ahol kö­zölték, hogy a medencét 13 óra 45 perckor el kell hagy­ni, mert zárnak. Ezért a szol­gáltatásért egész napos dí­jat fizettünk. Nem lenne kor­rekt ilyen esetben félnapos je­gyet adni? Jobb helyeken ket­tő illetve négy órára is lehet jegyet venni. Bevétel minden áron? Ezt a szolgáltatást töb­bet nem veszem igénybe - zárta SMS-ét olvasónk. Félnapos jegyünk van - re­agált megkeresésünkre Széki Éva, a Kapós Holding sajtóre­ferense -, de automatikusan a rendszer erre délután csak fél négytől ad lehetőséget. Addig a pénztáros sajnos nem lát fél napos jegyet a számítógépen. Már intézkedtünk annak ér­dekében, hogy a jelenleg üze­melő rendszerünket bővítsék egy rövidített nyitva tartás­ra szolgáló jeggyel, mely ven­dégeink érdekében a jövőben megakadályozza a hasonló esetek előfordulását. Széki Éva sajtóreferens azt is hozzátette: a jelzett napon egyébként az érkező vendé­geknek felajánlottuk, hogy számlájuk felmutatása ellené­ben, egy természetesen álta­luk választott napon ingyene­sen igénybe vehetik fi megvál­tott szolgáltatást. ■ M. K. Nem nőtt a vendégforgalom jövőkép A fürdők további fejlesztése jelentheti a kiutat ..... „ ■ Barátok, ismerősök az igali fürdőben. Nincs is kellemesebb dolog annál, mint a gyógyító vízben jó társaságban megvitatni a fontos dolgokat ► Folytatás az 1. oldalról Szabó Géza egyetemi docens, a Baranya Megyei Falusi Turiz­mus Közhasznú Szövetség elnö­ke értékelte a régió idegenforgal­mát abból az alkalomból, hogy a Dél-Dunántúli Gyógy-és Ter­málturisztikai Klaszter éppen a fürdőkultúra erősítéséről tartott konferenciát Igáiban.- Minden más régióban bővült a határon túli forgalom - magya­rázta Szabó Géza-, a Dél-Dunán- túlon viszont nem tud olyan le­hetőségeket kínálni, melyek ne lennének meg a szomszédos or­szágokban, ami pedig van, nem vonzó a szlovénok, horvátok, szerbek, bosnyákok számira. A szakember szerint a nyolc-tíz százalékos éves belföldi well­nessforgalom-növekedést csak úgy tudná meglovagolni a régió, ha a fürdők mellé minőségi szál­láshelyek épülnének. Emellett kitörési pont lehetne a kulturá­lis turizmus, s jelentős potenciál rejtőzik a természeti adottságok kihasználásában is, ám ehhez a hazai vendégek szemléletválto­zására is szükség lenne.- A régió számára hátrányt jelentett az áttérés az üdülési csekkről a SZÉP-kártyára is - állította az egyetemi docens -, ugyanis míg a falusi turizmus bevételeinek korábban nyolc­van, ma csak húsz százaléka ér­kezik innen. Iharosi István, a 18 régiós - köztük hat somogyi - fürdőt tö­mörítő klaszter elnöke szerint is a fürdőfejlesztés jelentheti a ki­ugrási lehetőséget a régiós turiz­musban. A nagyatádi fürdő ve­zetője szerint ki lehetne lépni a helyi fürdő státuszból, ám ehhez komoly összefogásra, közös gon­dolatokra lenne szükség.- Ausztriában 15-20 kilomé­terenként akad egy-egy für­dő, mégis mindegyik telt ház­zal üzemel, ugyanis más közön­séget szólítanak meg - mond­ta Iharosi István. - Ez nálunk is működhetne, Nagyatádon ki­emelt figyelmet fordítunk példá­ul a sporttal kapcsolatos esemé­nyekre, Igái lehetne a nyugdíja­sok helye, Kaposvár az élmény­fürdő. S az intézmények maguk mellett ajánlanák a többiek szol­gáltatását is. A klaszter elnöke emellett rá­erősített Szabó Géza állítására: minőségi szálláshelyek nélkül nincs esély a fejlődésre. Emellett a fürdőket is folyamatosan fej­leszteni kell, lehetőség szerint az egész éves üzemeltetésre kell be­rendezkedni.- Olyan fürdővárosi szint el­érésében, mint Hévíz, Hajdúszo­boszló, Bük vagy Zalakaros ter­mészetesen egyelőre felesleges reménykedni - ismerte el Iha­rosi István -, ehhez ugyanis ko­moly beruházásokra lenne szük­ség, ami ma nem tűnik reális­nak. Viszont eladhatóvá, vonzó­vá kell tenni a meglévő adottsá­gainkat, például Marcaléi vagy Csisztafürdő esetében ki kell használni a Balaton közelségét, s alternatívát kínálni a vendé­geknek például rossz idő esetére. ■ Vas A. Pénzügyek: nyugdíjasok is regisztrálhatnak KAMARA A mulasztás pótlására áprilisban még lehetőséget adnak, érdemes figyelni az előírásokra A nyugdíjasoknak is meg kell fizetniük a kamarai regisztrá­ciós díjat? - tudakolta egyik ka­posvári olvasónk. Thurzó Ágnes, a SKIK sajtó- referense szerdán lapunkat ar­ról tájékoztatta: a kamarai tör­vény értelmében a Somogyi Ke­reskedelmi és Iparkamaránál egyszer kell(ett) regisztrálni a somogyi székhelyű vállalkozá­soknak 2012-ben, illetve új vál­lalkozások esetében a bejegy­zést követő öt munkanapon be­lül.- Amíg a regisztráció egysze­ri feladat, addig az ötezer forin­tos kamarai hozzájárulás meg­fizetése évenként ismétlődő - minden év március 31-ig - ese­dékes kötelezettség, mely alól az agrártevékenységet folyta­tó vállalkozások jelentenek ki­vételt - tudtuk meg. - Azok a nyugdíjas vállalkozók, akik nyugdíj mellett folytatják a vál­lalkozói tevékenységet, szintén lasztott kötelezettség pótlására kötelesek a hozzájárulás éven- még ebben a hónapban lehető- kénti megfizetésére. séget biztosít. A kamarai hozzájáru- A hozzájárulás befizetése lás adók módjára behajt- sF&iri^N. a kamarai honlapon ható. A sajtóreferens megtalálható bank­ugyanakkor felhív- számlaszámra törté­ta a figyelmet, hogy a \ ' 'Y nő átutalással, illet­kamara a nem fizetők ve a SKIK kaposvá­listáját nem adta át ' Ns£/ ri ügyfélszolgálati iro­azonnal a Nemzeti Adó- dójában személyesen is és Vámhivatalnak a határidő le- megtehető. Sokakat foglalkoz- járta után. A kamara az elmu- tat, hogy milyen haszna lehet a regisztrációnak. Thurzó Ágnes kitért rá: a regisztrált vállal­kozások jogosultak a kamarai alapszolgáltatások igénybevé­telére, így például az általános gazdasági-, jogi-, pénzügyi ta­nácsadáshoz. A másik két alap­szolgáltatás - a pályázatfigye­lés és az üzleti partnerközvetí­tés - egy országosan egységes informatikai háttérrel támogat­va valósul meg. ■ Harsányi Miklós FÓNAI IMRE Atilla, király „a+a, ez volt a neve, költött hát és így lett hírneve” - faragta a rímet az alkalmi költő (aláírás: Kovi, vagy Kori), egy másik felirat tö­mör: „József Atilla, király.” A többi üzenetet elmosta a csapadékos tél József Attila első sírhelyénél, a szárszói temetőben, ahová 1937- ben még nem mint nagy költőt temették el. fennmarad-e a vers a di­gitális könyvtárak korá­ban? Ez a csütörtöki bala- tonszárszói megemléke­zés egyik alapkérdése volt és bizakodhatunk, hiszen a mai fiatalok körében sem ment ki a költészet a divat­ból, ahogyan Lázár Balázs versmondó hangsúlyoz­ta Nagy Lászlót idézve: ha lesz emberarca a jövő em­berének, fél évszázad múl­tán is megünnepli a költé­szetnapot. téma is mindig lesz, csak győzzük poétával...Hisz' ennyi elég: „Tavasz van, gyönyörű! Jót rikkant az ég! Mit beszélsz? Korai? Nem volt jtt sose tél!” De azt is mindaddig meg kell ír­ni, amíg így lesz, hogy „A munkásnak nem több a bé­re, mint amit maga kicsi­kart, levesre telik és ke­nyérre, s fröccsre, hogy csi­náljon ricsajt.” Vagy ezt: „Retteg a szegénytől a gaz­dag s a gazdagtól fél a sze­gény. Fortélyos félelem igaz­gat minket s nem csalóka remény.” Költő kell, hogy megkérdezze: „mi lesz még, honnan uszulnak ránk uj ordas eszmék...meddig lesz hely, hol fölolvashatol?” Sőt, megállapítsa: „ha semmi­je sincs, nem is kerül sokba ez az embernek.” s a költő önti szavakba a vá­gyakozást: „Láttam a bol­dogságot én, lágy volt, sző­ke és másfél mázsa. Az ud­var szigorú gyöpén imboly­góit göndör mosolygása. Le­dőlt a puha, langy tócsába, hunyorgott, röffent még fe­lém.” Barátság-pallót építettek az építősök határtalanul A népi építészettel is ismerkedtek Szennán a vendégek Kaposváron van elég hely a leendő elsősöknek Egy hétig vendégeskednek a szlovákiai Dunaszerdahely Épí­tőipari Szakközépiskolájának diákjai a kaposvári építőipari szakképző iskolában. A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. Határta­lanul! pályázatának keretében a Barátság-palló határok felett Ka­posvár és Dunaszerdahely kö­zött elnevezésű projekt szakmai programja a népi építészettel va­ló megismerkedést tűzte ki cél­jául. Ennek egyik legérdekesebb eseménye volt, amikor szerdán Szennán, a szabadtéri néprajzi múzeumban a diákok a gyakor­latban is megpróbálkozhattak a Somogyra jellemző karóközös - paticsfal fecskerakásos - fal épí­tésével, és megismerték a vidé­Szennai munkás nap. A népi építészet fortélyaival ismerkedtek a diákok künkre jellemző talpas-vázas épülettípust. A dunaszerdahe- lyiek a kaposváriak őszi látoga­tását viszonozzák most. A Határtalanul program a ha­zai és külhoni szakiskolák és szakközépiskolák diákjainak kapcsolatépítését hivatott elő­segíteni - tudtuk meg Marczali Ferenctől, az építőipari szakis­kola magyartanárától. - Szoro­sabb kapcsolat pedig akkor ala­kulhat ki a diákok között, ha kö­zösen alkotnak valamit. Többek közt ezért is ismer­kedtek a vendégek a vályogépí­tészettel, de ellátogattak a Bala­tonra, megnézték a nagyvázso­nyi és a szigligeti várat is. ■ Márkus Kata Kaposváron az egykori önkor­mányzati fenntartású iskolák­ban valamennyi leendő elsős­nek tudnak férőhelyet biztosíta­ni. Erről tájékoztatott a Klebels- berg Intézményfenntartó Köz­pont Kaposvár Megyeközponti Tankerülete.- A hét elején beírt tanulók száma 531, az előző évben pedig 502 leendő elsőst írattak be - tud­tuk meg. - Összességében 27 fős tanulólétszámmal számítva 22 osztályban 594 férőhe van, ez azt jelenti, hogy minden beiratkozó- nak tudunk férőhelyet biztosíta­ni. Az osztályindítási kérelmek­ről, a maximális létszám túllépé­sének kérdéséről értekezlet kere­tében a jövő hét elején döntünk. közölték: egyedüli probléma a Zrínyi Ilona Magyar - Angol Két Tannyelvű Tagiskola túljelentke- zési adatai miatt lehetnek. Ennél az iskolánál a technikai lehetősé­gek két párhuzamos első osztály indítását teszik lehetővé, amely­ből az egyik a két tanítási nyel­vű. A másik osztályba a 27 hely­re 49 tanuló jelentkezett, akik kö­zül szinte mindenki igazolta kör­zet szerinti lakó- és tartózkodá­si helyét. Az előző tanévekben a körzetesek száma nem érte el az egy osztálynyi tanulólétszámot. Az eset megnyugtató kezelésé­re főigazgató asszony és a tag­iskola igazgatójának bevonásá­val keressük a megoldást. ■ Márkus K. 2013. ÁPRILIS 12., PÉNTEK

Next

/
Thumbnails
Contents