Somogyi Hírlap, 2013. március (24. évfolyam, 51-75. szám)
2013-03-04 / 53. szám
2013. MÁRCIUS 4., HÉTFŐ 3 Imádkoztak a településeinkért önkormányzatok Mégis érdemes manapság somogyi polgármesternek lenni? ► Folytatás az 1. oldalról Balatonlelle 74 millió forintnyi adósságcsökkenése még szinte az észrevétlen kategóriába sorolható, nem így Marcalié (kétmilliárd), Siófoké (közel hárommil- liárd), vagy éppen Kaposváré (14 milliárd). „Óriási könnyebbség lesz az 1,5 milliárdoshoz képest a megmaradó 400 milliós adósság kezelése - fogalmaz Hídvégi József, Fonyód fideszes polgármestere a városi újságban. - Igaz, ez évtől teljesen új feladatfinanszírozási elv alapján osztja le az állam a pénzeket az önkormányzatoknak, de sokkal igazságosabbnak tűnik, mint az előző időszak „pofapénzekre” (önhiki) alapozott pénzelosztása. Tudom, minden változás nehéz, sok bizonytalansági tényező van benne és talán még fáj is, de az biztos, hogy az előző rendszer megérett a változásra, mert igazságtalan és rossz volt az országnak, az önkormányzatoknak és az emberek zömének. Egyik polgármestertársam hasonlatával élve: most a penészes, romlott dolgokkal teli éléskamra kitakarítását, kimeszelését éljük.” Akadnak persze bőven olyan településvezetők is, akik sötétebben látják a jövőt. „Tavaly az iskolával együtt Balatonszaba- di költségvetésének főösszege félmilliárd forint körül alakult, idén az iskola nélkül 265 millió forint lesz. És az iskola „csak” mintegy 110 millió forintba került! Hova lett hát a többi? Az államnál maradt - írja Molnár Árpád, Balatonszabadi független polgármestere a legnagyobb somogyi falu újságjában. - A község közvilágításra 5,4 millió forintot kap, a számla valójában 7,5 millió forint, zöldterületek kezelésére 4,8 milliót, pedig szerényen gazdálkodva is 7,3 millióba kerül. Az óvoda és konyha 56 milliós támogatásával szemben 95 milliós számlát kell kifizetnünk. Az állam arra akarja kényszeríteni az önkormányzatokat, hogy helyi adóbevételek növelésével teremtsék elő a hiányzó pénzt. Csakhogy nem veszik figyelembe a lakosság teherbíróképességének határait, a szegényedést. Ma nem lehet növelni a helyi adókat, mert a polgárok a jelenlegi mértéket is alig tudják megfizetni. A kisebb települések többsége igen nehéz helyzetben van, hiszen nincsenek jelentős vállalkozások, s az idegenforgalomból származó bevételek sem jelentősek. Más forrás nem lévén, a falvak sorsa a további elszegényedés.” Korábban kis falvak polgár- mesterei már jelezték, hogy a törvény ugyan nem engedi már a mínuszos költségvetések készítését, mégsem tudnak másmi- lyet alkotni, mert a kötelezően ellátandó feladatokra sem elegendő az állami finanszírozás, helyi bevételük meg szinte alig akad. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) ezzel egyetértve sürgős kompenzációt szorgalmazott, s ahogyan Schmidt Jenő TÖOSZ-elnök szavaiból kiderül, valamiféle segítség érkezik is, ám meglehetősen eredeti formában és egyáltalán nem sürgősséggel. - A kincstár azt javasolta, egyetértésben a Belügyminisztériummal, hogy az érintett önkormányzatok egyelőre tervezzék az egyéb bevételeik között a hiányzó forrásokat, s így nem kell mínuszos költségvetést készíteniük - tájékoztatott a tabi polgármester. Ima. Bor Ferenc, ságvári egyesületi elnök aggódik a településekért A következő négy-öt hónapban eldől, hogy hol jogosak ezek az igények. Ahol igen, az a település meg fogja kapni a plusz forrást. Településenként nem több, mint 2-5 millió forintról van szó, hiszen csak a legkisebbek érintettek, azok, ahol nincs ipar, nincs számottevő adóbevétel. A nagyobbaknak ki kell tudni jönni a pénzükből. Márciust írunk és még mindig polgármester a kőröshegyi Marczali Tamás - ez is azt jelezi, hogy sokat tudott változni egy-másfél év alatt az önkormányzatok helyzete, javulhattak a kilátások, mert Marczali képviselő-testületi ülésen és lapunknak nyilatkozva is kilátásba helyezte: lemond, ha feláll az új rendszer, mert onnantól kezdve már nem lesz érdemes polgármesternek lenni. Marczali Tamás ma azt mondja: ahhoz képest mégiscsak érdemes. - Sikerült megőrizni a település önálló önkormányzatát azzal, hogy Balatonendréddel közös hivatalt alakítottunk, nincs adósságunk, pályázni is tudunk, mert van miből, mit akarhatnánk még? - kérdi a kőröshegyi faluvezető, hozzátéve: hosszú távon persze nem elégíti ki a feladat, 2014 után biztos, hogy nem marad, már ha addig nem csábítja el egy, a polgármesterségnél vonzóbb állásajánlat... ■ Fónai Imre ■ Ön szerint mi segítene az ön- kormányzatok helyzetén? Szavazzon hírportálunkon —■ ma 16 óráig: SONLINE.hu y A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. Öt kutya, négy őz, két gazda és két feljelentés furcsa eset Az autópályára kergették a vadakat, amelyeket aztán lelőttek a vadászok A Sefag Zrt. bizonyosan feljelentést tesz és várhatóan az autópálya-kezelő szervezet is annak a múlt heti esetnek a nyomán, amikor öt kóbor kutya négy őzet üldözött az M7-esen. Lapunk információja szerint kőröshegyi gazdák kutyái kergettek őzeket úgy, hogy a sztrádafelhajtón az autópályára jutottak. A rendőrség lezárta az autópályaszakaszt, s értesítette a Sefag Zrt. hivatásos vadászait. A kutyák közben két őzet már lefojtottak, egyet éppen fojtogattak, amikor rendőrségi felszólításra a hivatásos vadászok két kutyát kilőttek, három azonban elszaladt. Mind a négy őz elpusztult végül, a negyedik befogása ugyanis nem vált lehetővé a sztrádán, s a vadászok azt is lelőtték. Lapunk által megkérdezett szakemberek nem emlékeztek rá, hogy előfordult volna korábban hasonló eset. Felhívták a figyelmet: az autópálya vadkerítése sem nyújt száz százalékos védelmet, ez esetben azonban a felhajtónál kerültek a pályatestre a kutyák és őzek. A két kilőtt kutyát értesülésünk szerint a bennük lévő chipeknek köszönhetően azonosították, úgy tudjuk, mindkét kutya gazdája kőröshegyi. Informátoraink megjegyezték: nagy szerencse, hogy baleset, személyi sérülés nem történt az eset nyomán. ■ Fónai I. A kormány köszöni aligha A települések lakóinak köszönte meg a kormány a helytállást az ön- kormányzati adósságátvállalással; Somogy városait például 24 milliárdtól szabadítja meg az állam, ez a múlt hét híre. Közelebb járunk tán az igazsághoz, ha azt gyanítjuk: az ön- kormányzatoknak maguknak jár a köszönet, amiért „csendben maradtak”. Ez volt az ára annak, hogy jelentős részben kiüresítet- te őket az állam, már ha a rendszerváltás jeles vívmányaiból indulunk ki. Sokáig illett büszkének lenni az önkormányzatiságra, arra, hogy önálló hatalmi ág, ha úgy tetszik, akár ellensúly. A balatonföldvári polgár- mester például így öntötte szavakba az új idők új szeleit: „Magyarország megújításának jegyében Bala- tonföldvár is új szerepet kap. Az elmúlt húsz évben az igazgatási, intézmény- irányítási szerep erősítése kapta a legnagyobb hangsúlyt. Ez a jövőben a háttérbe szorul és visszatér a város oda, amit eredetileg az alapító Széchényi-család is célul tűzött ki: fürdő, üdülő, szórakoztató központ legyen. A jövőben ehhez kell nekünk a hátteret biztosítani.” És persze ez se kevés, mi több, még szép feladat is, de ahol se ipar, se idegen- forgalom, ott mit mondhat a polgármester? Ha csak azt nem: ahhoz képest, hogy a ciklus elején még úgy volt, hogy a kis önkormányzatokra nincs szükség, mi több, képviselőre és polgármesterre se mindenütt és elegendő egy elöljáró is, a végeredmény nem rossz; maradhattak, a fizetésükkel együtt. erre a kevésre is büszkének lehet lenni, erős ellensúlyra meg igazán nincsen szükség, ha egyszer centrális az az erőtér... Megemlékezés: „A parancsot végre költött hajtani” marcali Ökomenikus istentisztelet, kiállítás és tudományos konferencia, tisztelet a hősöknek Ökomenikus istentisztelet után, a második világháborús emlékműnél, a 64. Boconádi Szabó József Logisztikai Ezred zenekarának felvezetésével kezdődött Marcaliban, a doni tragédia 70. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségsorozat. A Boldog II. János Pál pápa téren Kiss Iván címzetes prépost, Marcali esperes-plébánosa emlékezett a hősi halottakra. Nagy Csaba helytörténeti kutató adott történelmi visszatekintést a tragédiáról, mely somogyi, marcali és környékbeli családokat sem kímélt. A kegyelet koszorúinak elhelyezése után, a Kulturális Korzóban a doni harcokat felidéző dokumentumfilm kíséretében a Marcali Bajtársi Dalárda adott katonadalokból összeállítót műsort. A Marcali Múzeumban Nagy Csaba, a városban és környékén végzett kutatásainak eredményeire alapozott - A parancsot végre költött hajtani - Földijeink a Donnál 1942-1943 - kiállítást Kiss Kálmán történész nyitotta meg. Másnap Sütő László marcali polgármester nyitotta meg a tudományos konferenciát, melyen Szakály Sándor történész, Szabó Péter és Kovács Vilmos hadtörténész tárták fel az eseményeket. Betegsége miatt Szita Szabolcs történész nem tudott eljönni, előadását felolvasták, felkért hozzászóló volt Róna László, a Somogy Megemlékezés Marcaliban a doni tragédia 70. évfordulója alkalmából Megyei Zsidó Hitközség Elnöke, a konferenciát Nagy Csaba hely- történeti kutató zárta.- Tartozunk magunknak, a jövő generációjának és azoknak is, akik átélték a doni harcokat, hogy e tragikus történelmi eseményről valós képünk legyen - mondta Mészáros Géza szociológus, a rendezvény főszervezője, akitől megtudtuk azt is: az MSZP Marcali és környéki szervezete kezdeményezésére helyi civil és politikai szervezetek összefogásával, a Marcali Múzeum szakmai segítségével sikerült megközelíteni emberi és érzelmi szempontból a doni tragédiát. ■ Vigmond Erika Száz centi is lehet a nyárra a Balaton ► Folytatás az 1. oldalról Tavaly március elején egyébként nyolcvan centi fölött állt még a Balaton, de azután különösen csapadékszegény hónapok következtek egészen őszig. Most azonban a Zalán árhullám vonul le, mely a Kis-Balaton rendszerén átjutva naponta akár egy-másfél centiméterrel is emelheti a Balaton vízszintjét. Csonki István, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője szerint a nyári szezon előtt a száz centiméteres optimális vízállás elérése is van esély. ■ Fónai I. MEGYEI KÖRKÉP
