Somogyi Hírlap, 2013. március (24. évfolyam, 51-75. szám)
2013-03-28 / 73. szám
HÍRSÁV Rezsicsökkentés: érvényes a határozat AZ ÁRAMSZOLGÁLTATÓKRA vonatkozó rendszerhasználati díjakat rögzítő jelenlegi energiahivatali határozat hatályban marad, amíg meg nem születik az új díjakat megállapító döntés, így továbbra is érvényesül a január 1-jei díjcsökkentés. Ezt az áramszolgáltatók által a rendszerhasználati díjak miatt indított perben született keddi bírósági döntés kapcsán közölte a Magyar Energia Hivatal (MÉH). Ez hatályon kívül helyezte a rendszerhasználati díjakat megállapító határozatokat. A jövőben a MÉH rendeletben határozza meg a rendszerhasználati díjakat. ■ MTI Központosítják a földnyilvántartást megújítják a földhivatalok és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) informatikai rendszerét, az Országleltár multiprojekt részeként, az Integrált Nemzeti Ingatlan Kataszter (INIK) elnevezésű projekt megvalósításával. Az INIK összköltsége eléri az 1,5 milliárd forintot, amelynek 85 százaléka uniós forrás. A korábbi decentralizált ingatlan-nyilvántartási adatbázisok központi üzemeltetését a Földmérési és Távérzékelési Intézetben (FÖMI) valósítják meg. ■ MTI Bersaninak kétségei vannak több mint négyhónapos mélypontra gyengült az euró a dollárral szemben, miután a ciprusi „bankmentés” mellett immár az olasz kormány- alakítás kudarca is aggasztja a befektetőket. A balközép Demokratikus Párt vezetője, a kormányalakításra felkért Pier Luigi Bersani a hírek szerint nem tesz kísérletet egy koalíció megszervezésére. A politikus szerint „nem normális” az, aki ezzel ma Olaszországban megpróbálKamara: eltérő vélemények képviselet Létrejön az élelmiszergazdaságot összefogó köztestület Illegitim szervezetként, és nagy lehetőséget jelentő köztestületként is számon tartják a ma létrejövő új Agrárkamarát. A kritikák ellenére a szervezettől sokat várnak a mezőgazdaság szereplői. Braunmüller Lajos miw,-,*.. . Uj korszak következhet a hazai agrárium érdekképviseletének történetében azzal, hogy ma tartja a Parlamentben alakuló ülését az új kamara országos küldöttgyűlése. Itt az alapszabály elfogadásával hivatalosan is létrejön az új Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara. Az új köztestület célja, hogy az egyes termékpályák összes szereplőjét egy kamarában egyesítse. A gondolat már felvetődésekor számtalan kritikát, ugyanakkor támogató nyilatkozatot is kapott. Az ideiglenes kamarai vezetés által szervezett választásokon azonban több szervezet, így például a fiatal gazdákat tömörítő Agrya, és a MOSZ sem vett részt. „A kamarai választások kapcsán a legrosszabb várakozásaink teljesültek” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Máhr András. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkár-helyettese hozzátette: „már maga a törvény igazságtalan, hiszen míg az iparkamarában nem kötelező a tagság, az agrárkamarából nem lehet kimaradni. Hozzávetőleg 450 ezer potenciális tagnak kellene tagdíjat fizetni, ám ebből mindössze 180 ezer tag fizetett. Az ötezer forintos díjat a többieken is behajtják, mégpedig adó módjára, ám ők em választók, és nem is választhatók a késedelem miatt. A fizető tagokból is kevesebb mint 15 ezer ment el választani, ami az összes potenciális tag három százaléka. A kamara ezt sikerként értékeli, ám szerintem ez katasztrofális arány” - fogalmazott lapunknak Máhr András. A Magyar Agrárkamara korábbi közleményében valóban másként értékelte mindezt. Mint fogalmaztak, a magyar agrárium számára „történelmi lépés”, hogy a korábbiakhoz képest több mint tízszeresére nőtt a kamarai választásokon résztvevők száma, miután arra is volt példa a 2008-as választáson, hogy kevesebb volt a választó, mint a megválasztott. A főtitkár-helyettes szerint a végül kialakult egyetlen választható lista sem képviselte kellőképpen a hazai agráriumot. A MOSZ korábban azt közölte, az „illegitimnek tekintett” folyamatban nem kíván részt venni. Másként látja a helyzetet Vancsura József. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) a napokban újabb öt évre megválasztott elnöke lapunknak kijelentette: „ha elhatárolódunk, kizárjuk magunkat, amit érdekképviseletként nem vállalhatunk fel. A tagságunk egyértelmű érdeke az volt, hogy belülről vegyünk részt az Agrárkamara munkájában. Tizenhárom szervezet csatlakozott a Magosz által felállított listához, az egyik a GOSZ volt.” Vancsura szerint az új Agrárkamara révén „Magyarországnak egységes megjelenése lehet Brüsszel felé”, de az érdekérvényesítés az elnök szerint nem automatikus. „Minden attól függ, hogy a küldöttek milyen elnökséget választanak, és az milyen módon fog dolgozni. A lehetőség megvan arra, hogy kedvezően alakuljon minden” - fogalmazott. Lapunk információi szerint a gabonatermesztők aránylag jelentős súllyal vehetnek részt a testület munkájában, hiszen az Agrárkamara országosan 1300- as küldöttségéből hozzávetőleg 250 fő a GOSZ tagja. A teljes termékpálya taggá válik A jogszabály kötelező tagságot ír elő minden őstermelőnek, gazdálkodó egyéni vállalkozónak, a jogi személyiséggel rendelkező mező- gazdasági társaságoknak, valamint ezen felül az input- anyag-gyártóknak, így például a műtrágyát, növényvédőszereket, vagy akár a mező- gazdasági gépeket gyártó ipari szereplőknek is. Még itt sincs vége a körnek, ezen felül ugyanis az élelmiszer- ipari szereplők, a feldolgozók, felvásárlók is kötelezően tagjai az új köztestületnek. Ónként államosíttatnák magukat a védőnők szolgálat Soron kívüli intézkedést várnak az egészségügyi ágazat vezetésétől a védőnők egy közös, állami munkáltató, az Országos Védőnői Szolgálat létrehozása érdekében. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) és a Védőnők Egyesülete (MAVE) a kezdeményezést alátámasztandó aláírásgyűjtésbe kezdett a védőnők körében, az íveket a MESZK következő küldött- közgyűlésén tervezik átadni Szócska Miklós egészségügyi államtitkárnak. Csordás Ágnes, a védőnői egyesület elnöke a Világgazdaságnak elmondta: jóllehet a védőnői szolgálat működtetése önkormányzati feladat, azt a helyhatóságok átadhatják, ezért a mintegy 4000 területi védőnő jelenleg számos munkáltatóhoz tartozik. Van, akinek az orvos- egyetem, valamely helyi szociális intézmény, sőt olyan is, akinek a gyógyfürdő a munkáltatója, mint ahogyan különféle, vállalkozási formában működő szolgálatok is léteznek. Ez nemcsak szakmai széttagoltságot, de anyagi kiszolgáltatottságot is jelent: a MESZK és a MAVE közös felmérése szerint a védőnők mintegy 97 százalékának nem, vagy csak egy-két ezer forinttal emelkedett tavaly a fizetése, annak ellenére, hogy az egészségügyi béremelés részeként bruttó 25 ezer forinttal növelték a védőnői szolgálatok finanszírozását. Jelenleg így ugyan elvileg 250 ezer forintot fizet havonta az egészségbiztosító egy-egy védőnői szolgálat működtetésére, ám a dologi költségek - a tanácsadó rezsije, az utazási költség, a helyettesítés valamint az adók és járulékok levonása után egy védőnő legfeljebb 110-130 ezer forintot visz haza. A szakma ennek ellenére még nem küzd az egészségügyre jellemző jelentős létszámhiánnyal. Az ezer fős iskolai védőnői szolgálat együtt 280 üres álláshelyről tud a MAVE. ■ H. É. Kivonták a közbeszerzés alól az e-útdíj rendszert titkosítás A kormány szerint nincs szükség nyílt eljárásra, nem kell nyilvánosságra hozni a szerződés részleteit Állambiztonsági okból nem kell alkalmazni a közösségi közbeszerzést az e-útdíj fizetés kialakításához szükséges eszközök és szolgáltatások beszerzésére - áll a Magyar Közlöny hétfői számában megjelent kormányrendeletben. Ez azt jelenti, hogy nincs szükség nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatására, hanem az állam olyan cégeket hívhat meg a kabinet, melyek átmentek a nemzetbiztonsági átvilágításon. Az államnak a szerződés részleteit sem kell nyilvánosságra hoznia. Az indoklás szerint a közbeszerzési törvény felhatalmazza a kormányt, hogy a minősített adatot, illetve alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintő, vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályait meghatározza. Ezeket a sajátos szabályokat egy 2011. októberi kormányrendelet tartalmazza, amelyelőírja az ajánlattevők nemzetbiztonsági vizsgálatát. A 2012 májusi kormánydöntés alapján a 3,5 tonnánál nehezebb gépjárművekre a megtett távolsággal arányos integrált elektronikus útdíjfizetési rendszer elvileg júliusig kellene kiépíteni a 6318 kilométeres közúthálózaton. Az idén 75, jövőre pedig 150 milliárd forint bevételt reméltek a díjbeszedésből, a költségeket Az útdíjfizetési rendszer a 3.5 tonnánál nehezebb járműveket érinti 42 milliárd forintra tervezte a kormány. Az Állami Autópálya-kezelő négy pályázót kér fel ajánlat- tételre tavaly novemberben, amelyből a legjobbat 34,89 milliárd forinttal a Getronics Magyarország adta, de a cég idén januárban nem írta alá a szerződést. A miniszterelnök erre azt közölte, hogy a rendszer kiépítését a kormány megoldja saját hatáskörben. A héten Oláh Lajos, a Demokrata Koalíció parlamenti képviselője arról érdeklődött írásbeli kérdésben, hogy „ki kapja azt a 7 milliárdot, amennyivel drágábban épül az e-útdíj?” Azt is firtatta, hogy a rendszer kiépítését 42 helyett 35 milliárdért vállaló Getronics alvállalkozói megfenyegetése miatt lépett vissza, és az ügyben indult-e vizsgálat. Németh Lászlóné azt írta, hogy a Getronics visszalépésével kapcsolatban információ- gyűjtés szükséges, hogy hely van-e büntetőeljárás kezdeményezésének. A nemzeti fejlesztési miniszter szerint az e-útdíjra kiírt tender a kormány önhibáján kívül volt eredménytelen, a rendszer megvalósítása pedig a „korábbiakban és jelenleg is a jogszabályi keretek között, szabályosan zajlik”. Némethné hangoztatta, hogy a projekt keretösszege változatlan, azaz 42 milliárd forint. ■ Éber Sándor KÖZELET* Az Agrárkamara számokban ■ Érintett megyék száma: 19 ■ Küldöttek száma: 1230 fő ■ Választói névjegyzékbe kerültek létszáma: 197 617 ■ Szavazók száma: 14 565 FORRÁS: AGRARKAMARA.HU I
