Somogyi Hírlap, 2013. március (24. évfolyam, 51-75. szám)
2013-03-28 / 73. szám
2013. MÁRCIUS 28., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP 3 Egyre kevesebb sonka az asztalon húsvéti bevásárlás Hagyománytiszteletből csokifigurát a legszegényebbek is vesznek ► Folytatás az 1. oldalról Sonkából persze így is fogy rendesen, a felmérések szerint idehaza évente 1,1 milliárd forintnyi sonkát adnak el a kereskedők, ennek nagyjából fele a húsvéti időszakra tehető.- A háztartások több mint kétharmadának az év során legalább egyszer kerül sonka az asztalára - állította Tisza Andrea -, ha máskor nem is, ilyenkor, húsvétkor jellemzően. A sonkapiacból egyre nagyobb részesedést szakítanak ki maguknak a hipermarketek, ahol főként az olcsó, gyorspácolt, előre főzött, kötözött darabokat keresik a vásárlók. Akad azonban egy réteg, mely hagyományosan a klasszikus füstölt sonkát keresi, függetlenül attól, hogy mennyibe is kerül. A kaposvári piacon egy nyugdíjas házaspár például egy 10 400 forintos, gyönyörű sonkát pakolt szerdán a cekkerbe: mint elmondták, az ünnepekre a gyerekek és az unokák is megérkeznek, így elfogy a több mint öt kilós parasztsonka.- A piacon csak annyiban érződik a válság - mondta Mata- ni László őstermelő -, hogy kisebb darabokat vesznek az emberek. Aki tavaly három kilósat vitt, most beéri kettővel, aki kettőt, most másféllel. Inkább valamivel kevesebbet esznek majd vasárnap reggelire, de legalább finomat.- A piaci forgalom stagnálásában szerepet játszhatnak az elmúlt időszak különféle húsbotrányai is - mondta Kertész Rezső. - Sokan már nem bíznak az előrecsomagolt termékekben, ezért mennek őstermelőkhöz vagy a kisebb boltokba. Ha többe is kerül, de a biztos minőséget keresik. ■ Vas András Ha sonkát nem is, csokoládéfigurát még a legszegényebbek is vásárolnak az ünnepre MEGKÉRDEZTÜK: MIT ÉS MENNYIÉRT VÁSÁROL HÚSVÉTRA? * • stickel jánosné: Évről-: mitév- re kevesebb sonkát és csokoládét veszünk, viszont mindig ugyanannyit költünk... A sonkát mindig a piacon vettük meg, ezen a szokáson nem változtattunk, inkább kisebb darab kerüljön az asztalra, de legalább legyen ízletes. Csokoládéból is dmárkásab- bat keressünk: valljuk, hogy a kevesebb többet érhet. PUSZTAINÉ MARTON ADRIENN: Sonkát a piacon veszünk, nem hiszünk a hipermarketben előre megfőzött és becsomagolt áruban. Csokoládéból is mindig megnézzük, valódi legyen, ne tejbevonó, s évek óta ugyanazt a mennyiséget vesszük meg. Ami egyúttal azt is jelenti, egyre többe kerül a húsvéti bevásárlás. vörös Sándor: Gyerekkorom óta megszoktam a házisonkát, s ezen a szokáson nem is szeretnék változtatni. Persze egyre drágább, de a csokoládén meg tudjuk spórolni a különbséget. Nem nagyon szeretjük, így manapság már csak a jelkép miatt veszünk egy-egy nyulat - igaz, valami márkásabbat, ha már megesszük, legyen értelme. Razzia: kilenc hiányosság húsvét előtt élelmiszerellenőrzés zajlott Somogybán: kiemelt figyelem irányult az előállítókra, a forgalmazókra és a vendéglátókra. Hetvenkét vállalkozást vizsgáltak a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságának munkatársai. Elsősorban a húsvéthoz kapcsolódó termékek kerültek fókuszba a mindenre kiterjedő ellenőrzések során - tájékoztatott szerdán a megyei kormányhivatal - Súlyos szabálytalanságot az első időszakban nem találtak, bírságot és korlátozó intézkedést nem kellett alkalmazni. Kilenc esetben apróbb higinénai hiányosságok miatt figyelmeztetést kellett kiszabni. mezey istván, a kaposvári Kaffka Kft. tulajdonos-ügyvezető igazgatója kiemelte: a legálisan működő cégek betartják a szigorú élelmiszerhigiéniai szabályokat, Európa bármelyik országában megállnák a helyüket. Komoly, elhivatott szakembereket alkalmaznak a somogyi cégek, elhivatott, hozzáértő tulajdonosok irányítják a vállalkozást, ugyanakkor az állategészségügyi szervezet is keményen ellenőrzi a cégeket Szerintem döntően erre vezethető vissza, hogy alapvetően biztonságos az élelmiszerpiac. Ez kétségkívül a hatóság munkáját is dicséri. juhász pál, a hetesi Kaposteme- ro Kft. ügyvézető igazgatója hangsúlyozta: a legfrissebb adatok is alátámasztják, hogy sokat javult a hazai termékek élelmiszerbiztonsága. A hetesi cégnél februárban volt általános szemle: a késztermék-tárolástól a címkézésen át a termék nyomon követhetőségéig számos előírás betartását megvizsgálták. HARSÁNYI MIKLÓS Hatékonyabb érdekvédelem a dolgozókért önrészhez Somogy Új munkahelyek helyett leépítések okoznak feszültséget a helyi gazdaságban oktatás A Kaposvári Egyetem több mint két és fél millió forint vissza nem térítendő önerő-támogatást kap a nemzeti fejlesztési miniszter döntése nyomán. Ez része annak a 3,91 milliárd forintos támogatásnak, melyet a kormány nyújt 17 hazai felsőoktatási intézménynek, s amellyel a 2010 előtt kiírt európai uniós pályázatok önerőigényének biztosításához járul hozzá. A Kaposvári Egyetem még 2011 januárjában több mint 421,3 millió forintot nyert több mint 21 milliós önrész mellett. A pénzből a Szántóföldtől az asztalig termékpálya modellhez szükséges tevékenységek és folyamatok épített és technológiai környezetét tenné teljessé az intézmény, s a digitális médiatudományok kapcsán az elmúlt években elindított interdiszciplináris egyetemi képzések műszaki hátterének megteremtése a cél. A beruházások révén mintegy 650 négyzetméternyi építményt újítanak föl, alakítanak át, több mint 300 labor- és egyéb eszközt szereznek be. Az egyetem az előbb említett 421 milliós támogatás 21 milliós önrészéhez kapott most 2,5 milliós támogatást. ■ Márkus Kata ► Folytatás az 1. oldalról- Somogybán 14 szakmában vagyunk jelen - hangsúlyozta Svajda József. - A tárgyalá- J sokon elértük, hogy a munkaadók partnerként kezeljék az érdekvédőket, részben a kollektív szerződéseknek köszönhetően középtávon rendezett maradhat a kapcsolat. Ez véletlenül sem jelenti azt, hogy megoldódtak volna a súlyos gazdasági problémák. Somogyot a legelmaradottabb térségek között tartják számon, amit a munkaadók éppúgy éreznek a bőrükön, mint a dolgozók. Tragikusan alakulnak a munkanélküliségi mutatók, alacsony az egy főre jutó termelési érték, nem látunk új beruházásokat, arcpirítóak az átlagfizetések. Svajda felrótta azt is: a töme- , gével beígért új munkahelyek helyett leépítésekről kapnak jelzéseket. Az egyik kommunális szolgáltatással foglalkozó társaságnál hat hónap alatt megfeleződött a dolgozók létszáma, egy kaposvári cégnél 30 főtől válnak meg. Különösen lényeges, hogy kollektív szerződésben rögzítsék többek között a munkavállalás körülményeit, a munkaidőt, Munkahely! Sok helyen megkötötték a kollektív szerződést a bérezést, s már ha van, a különféle juttatásokat, jelezte meg az MSZOSZ régiós vezetője, aki elismerte: az érdekvédők sincsenek könnyű helyzetben. Kérdésünkre, miszerint miért tartják sokan gyengének a szakszervezeteket, Svajda rámutatott: egyrészt a széttagoltság miatt. Országosan hat konföderáció van, miközben Németországban egy működik. A gondok között említette a politikai megosztottságot is. Ez önmagában nem lenne baj, ám akadályozhatja a közös fellépést a mindenkori hatalommal szemben. A korszerűtlen szakszervezeti struktúra is szaporítja a problémákat, Svajda szerint megoldás lehetne, ha a különböző szakmákat egy-egy nagy ágazatba tömörítenék. A területi jelenlét kapcsán kitért rá: a mostaninál jóval több településen kellene működniük, csakhogy ehhez jelentős anyagi forrásokra volna szükség. Somogybán Barcson, Nagyatádon és a Balaton parton is több helyen működhetne újabb helyi alapszervezet.- Csakhogy megváltoztak a körülmények - jegyezte meg. A sztrájkszervezéssel kapcsolatban kifejtette: az utóbbi időben főként a vasútnál és az autóbuszos vállalatoknál tartottak munkabeszüntetést vagyis állami tulajdonú társaságoknál. Az MSZOSZ-hoz tartozó szak- szervezetek vezetői rendszerint közvetlenül a cég tulajdonosával vagy képviselőjével ülnek le tárgyalni, s nem mindegy, hogy milyen eredmény árán érik el a fizetésemelést. Ha a termeléskiesés miatt jelentős kárt szenved el a cég, azt előbb-utóbb a dolgozók is megérzik. így léhetőleg tárgyalásos úton akarnak egyezséget kötni, korrektül mérlegelve a gazdasági lehetőségeket. Erre az évre ágazati szinten 4-5,4 százalékos béremelést javasoltak, a Vasas szakszervezethez tartozó egyik kaposvári cégnél megadják a nagyobb összeget. A szerdai ülésen a május elsejei rendezvényről is szó esett. Svajda úgy fogalmazott: az is eredmény, hogy létezik az érdekvédelem.- A somogyi dolgozóknak kicsattanó örömre aligha van okuk - fűzte hozzá. - Akinek van munkája, az annyit dolgozik, hogy szinte belerokkan, sokan mégis csak minimálbér körüli összeget visznek haza. ■ Harsányi Miklós JEGYZET KERCZA IMRE Kiskertek dísze híres falu lett Kaposfő. Olyannyira; hogy a közszolgálati hírekbe is bekerült azzal, hogy használatba vett állami földeken gazdálkodni segíti a falu lakóinak egy részét. A törekvés dicséretes. Hiszen helyben termett gyümölcsök kerülhetnek az iskolai menza asztalára és munkát, megélhetést ad több családnak. A kaposfői példa akár ragadós is lehetne, bár nem egyedülálló hiszen a megyében is az országban is több település van, amelyik megpróbál önállóan talpra- állni és segíteni az ott élő családoknak. A példa azért is érdekes, mert a falvak valaha tudták ezt a tevékenységet. Az udvarokban virágzó kiskertek voltak, ahol tavasszal virágillat töltött be mindent, tele volt gyümölcsfákkal, a föld megművelve és benne időben a mag. Az egy újkori módi, hogy a falusi ember a boltban vásárolja meg a zöldséget, gyümölcsöt. Régebben még a hús nagy részét is maga állította elő. Nagyrészt önellátó volt. Hiszen kenyeret is sütött otthon a kemencében, ezeknek a régi kenyereknek utánozhatatlan az íze. Aztán szinte a rendszer- váltással egy időben megszűnt ez a tevékenység, díszkertekké váltak a zöldségesek vagy csak gaz verte föl. Ezért is kell most elölről kezdeni. Ezért van szükség arra, hogy vetőmagot osszanak, napos baromfit, malacot adjanak alapítványok és örüljenek annak, hogy ezeknek az állatoknak nagy része megéri a felnőttkort a magból pedig növény sarjad. reméljük a Kaposfőhöz hasonló példánk is termékeny talajra lelnek és lesz utánzójuk bőven. A falu eltartó képessége attól is függ, hogy mi terem a kertben. A kisfalvak ebben is példát mutathatnak és reméljük azt, is hogy a példa ragadós lesz. Kigyulladt egy családi ház Nagybajomban tűz Kigyulladt egy 100 négyzetméteres családi ház tető- szerkezete szerdán Nagybajomban - tájékoztatott a Tűzol- tóságánfo. A tűzoltók azonnal áramtalanították az épületet, a tető megbontásával eloltották az izzó, füstölő tetőléceket. Átszellőztették az épületet, majd egy gázpalackot is kihoztak a házból. A ház lakhatatlanná vált, a lakók elhelyezését a polgármester oldja meg. Egy személyt a mentők zavartság és kihűlés gyanúja miatt kórházba szállítottak, vélhetően ő okozta a tüzet. A 61-es főutat lezárták az oltás idejére, mert a kamionok nem hajthattak át a tömlőhídon. ■ Molnár G.
