Somogyi Hírlap, 2013. március (24. évfolyam, 51-75. szám)

2013-03-21 / 67. szám

MEGYEI KÖRKÉP 3 2013. MÁRCIUS 21., CSÜTÖRTÖK Vidék: falufélélés és ingyenföldek somogy Szólád nemet mondott, Teleki megírta, hogy nem kér a jövő feléléséből Lámpás a villanyoszlopon. Nem akarnak idáig eljutni a falvak Állami földeket kap négy somogyi község ► Folytatás az 1. oldalról- Tájékoztattuk mi is az állam­titkárt és más illetékeseket a döntésünkről - mondta lapunk­nak Rózsás Elemér szóládi pol­gármester. - Közel húszmilliós adóssággal vettük át 2010 őszén a község kasszáját, ehhez ké­pest mostanra hétmillió forint­nyi tartalékot tudtunk képezni (a képviselők például nem vesz­nek föl tiszteletdíjat), amit most egy az egyben föl kellene áldoz­nunk ahhoz, hogy ne mínuszos költségvetést alkossunk. Erre azonban nem vagyunk hajlan­dók. Szólódnak valamivel több, mint évi hárommillió forintjá­ba került az iskola és a körjegy­zőség fenntartása, ehhez ké­pest az állam tizenhárommillió forinttal rövidítette meg a köz­séget. Emiatt számottevő saját bevétel híján a kötelező felada­tok ellátására sem futja. A több, mint hétmillió forin­tos tartalékot arra a célra tették félre, hogy falumegújítási pá­lyázatukhoz legyen induló tő­kéjük. - Egy kis faluban a pá­lyázat létkérdés - így a polgár- mester. - Ha ezzel az összeggel most kipótoljuk a költségveté­sünkön tátongó lyukat, örök­re befellegzett annak, hogy fej­lődjünk, előrelépjünk. Roppant igazságtalannak tartjuk, hogy a hozzánk hasonló kis telepü­léseket sújtja az állam az indo­koltnál nagyobb elvonásokkal. Arról volt szó, hogy nemcsak az adósságot felhalmozókat „men­tik ki’V hanem valamilyen for­mában azokat is segítik, akik jól gazdálkodtak. Erre várunk, a levelünkre pedig olyan vá­laszt, amiben megoldást kínál­nak a problémánkra. Vessünk ki új adót? Kire, a máról holnap­ra élő emberekre? Maradjon el a falunap, ne adjunk iskolakezdé­si támogatást, az időseknek tü­zelőt, ne vágjuk le a füvet? Ha mindezt elhagyjuk és csak „ve­getálunk”, azzal sem jön össze a hiányzó összeg.- Mivel a törvény szerint hi­ányt nem lehet tervezni, kitalál­tunk egy „szakszót”, ezzel jelöl­tük a lyukat a büdzsében, vala­hogy így: az államtól elvárt tá­mogatás - tájékoztatott Hári László teleki polgármester. - Az államtitkárhoz és az ország- gyűlési képviselőhöz (hiszen szavazatával ő is hozzájárult a kistelepülések ilyen helyzet­ben sodródásához) is eljuttat­tuk azonban a falu véleményét, tömören: a lakosság nem kér az ilyen költségvetésekből. Ál­lítsák vissza az elvonások nél­küli állapotokat az állami támo­gatások terén, csak így tudunk talpon maradni. Ha állami be­vételre van szükség, azoktól ve­gyék el, akiket kimentettek a nagy adósságból. A mi falunk­ban már se bolt, se kocsma, a befolyó évi egymillió forintnyi iparűzési adó helyi bevételnek nem sok. A falugondnoki szol­gálat vásárol be a rászorulók­nak élelmiszert, gyógyszert, vi­szi orvoshoz a betegeket, hord­ja az ebédet, ám havi egy tank benzinre futja csak az úgyne­vezett feladatfinanszírozás­ból...- Fel kell hívni a figyelmet az új rendszer hiányosságaira, ez tény, de mindig azt mondtam, hogy két-három év kell ahhoz, Folytatás az 1. oldalról sztányi tibor, Kaposfő polgár- mestere elmondta: egy szántón kívül gyümölcsfával borított terü­letet is megművelhetnek. A gyü­mölcsöt az iskolai konyhám szál­lítják, s a diákokon kívül az óvo­dások is kapnak majd friss al­mát, körtét. Remek elgondolás­nak tartja, hogy az állam átadta azokat a földeket, amelyeket ed­dig nem vagy kevésbé használtak a településeken. Kaposfőn 55-en kapcsolódnak a progmmba. áitoi Juir,i— Kis falu, nagy kérdés ha egyszer beleteszik a tarta­lékot a költségvetésbe, mi a ga­rancia rá, hogy valaha viszont­látják? Kérdést tucatszámm gyártott a szóládi és a teleki képvisel&testület (s nyilván ez­zel nincsenek egyedül), a labda most az illetékesek tétfelén pat­tog. Sajátos, hogy a szép új ön- kormányzati világ rögtön (és most finom leszek) füllentéssel indul: hiányt nem lehet tervez­ni, e helyett Telekiben például kitaláltak valami szebb szakki­fejezést, olyat, hogy elvárt, re­méltállami bevétel. Ettől még persze valójában ott tátong az a lyuk a büdzsén. S ez nem ad feleletet a kérdésekre, arm pél­dául, hogy voltaképpen mi is a terve az államnak a kistelepü­lésekkel? (fi) mire „bejáratódik” - reagált a szóládiak lépésére Schmidt Je­nő tabi polgármester, a Telepü­lési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. - A bel­ügyi tárcánál komoly szerke­zetátalakítási tartalék van fél­retéve, melyből azok a kistele­pülések, ahol ez valóban indo­kolt, részesedni is fognak. De előbb egyenként végig kell néz­ni, hol mennyi indokolt. Nem mindegy például, milyen fel­adatokat látnak el, mennyi pluszjuttatást (cafetéria, stb.) kapnak a dolgozók, vagy mek­kora tiszteletdíjat vesznek föl a képviselők. ■ Fónai Imre Villám vágott a templomba kár Teljesen kiégett a mérőhely és a csatlakozóvezeték Meghalni ment az erdőbe, megtalálta a rendórkutya ► Folytatás az 1. oldalról A bejelentés szerint a fér­fi SMS-üzenetben azt írta pár­jának: öngyilkos akar lenni. A rendőrök azonnal keresni kezd­ték a Szilvászentmárton és Pat- ca közötti erdőben. A sikeres ku­tyás nyomkövetés segítségével épségben találták meg, két kilo­méterre Szilvásszentmártontól. Villám vágott a somogyjádi re­formátus templomba: nemcsak a párkány sérült meg, hanem több környékbeli ház műszaki beren­dezései is tönkre mentek. - Ka­zán, laptop, tv-készülék és egy kombinált gázkazán villamosbe­rendezése is megsínylette a vil­lámcsapást - mondta Lőrinczné Kiss Ilona polgármester. A vesz­teségek felmérése tart. A polgár­mester jelezte: az E-on munka­társai rendkívül gyorsan a lakos­ság segítségére siettek. Varga Ivett, az áramszolgálta­tó szóvivője közölte: a szerelőket a somogyjádi templomhoz küld­ték ki, ahol nagy valószínűséggel a templomtoronyba csapó villám másodlagos hatása miatt teljesen kiégett a mérőhely és a csatlako­zóvezeték. - A villám okozta po­tenciálnövekedés a fogyasztói há­lózaton és a csatlakozóvezetéken keresztül a kisfeszültségű háló­zatra is kijutott - folytatta. - Emi­att a szomszédos fogyasztási he­lyeken is meghibásodott néhány berendezés (kazánszivattyú, te­levízió, számítógép), illetve saját hálózatunkon egy szakaszbizto­sító is kiolvadt, azt cserélni kel­lett. ■ H. M. Patakba hajtott egy autó Níkla és Csömend között baleset A patakba hajtott egy Opel Csömend és Nikla között, a sofőrt a tűzoltók mentettek ki az erős sodrású vízből. A bal­eset egy híd mellett történt szer­da délelőtt, eddig tisztázatlan körülmények között. A súlyosan megsérült 58 éves sofőr életét a kiérkező tűzoltók mentették meg, akik feszítővágóval szaba­dították ki a roncsból. ■ WB3SBBSM KERCZA IMRE Szemetes világunk elment a hó tegnap. A ra­gyogó napsütés tavaszt idé­zett és a tavaszban a tél nyo­mait és az ember hanyag­ságát lehetett felfedezni. Az utakat megviselte a kemény­nek semmiképpen nem mondható tél, vagy csak a karbantartás hibáit a télre lehet fogni. Mert rendes kar­bantartással aligha jöhetné­nek elő olyan kátyúk, ame­lyek manapság megkeserítik az autósok sorsát. De nem csak a kátyúk, a szemét is már az utakra került. A vá­rosból kivezető utak mentén zsákokban, meg csak úgy el­dobva is egész szeméthal­mok vannak. Tudom min­den kanyarba nem lehet őrt állítani, de azt is, hogy az ilyen jelenségeket meg lehet­ne előzni. volt Kaposváron egy híres vállalati vezérigazgató. Ami­kor új irodába költöztek min­den mellékhelyiséget ellá­tott tisztálkodási és higiéniai eszközökkel, spray-vel, szap­pannal és ki tudja még mi mindennel. Másnapra a több­ségüket elvitték. A vezér- igazgató nem mérgelődött, hanem utasítást adott, hogy pótolják a hiányzó készle­tet. Egy hét múlva már sen­ki nem vitt ki semmit a mel­lékhelyiségből és olyan volt, mint egy szállodai fürdőszo­ba. A példát az utak men­tén is lehetne alkalmazni, ha egyszerűen elvinnék az oda hordott szemetet. Akár a vá­rosból kivezető utak menté­ről, akár az erdő széléről. A rendet ugyanis könnyebb megőrizni, mint megcsinál­ni. Vonatkozik ez a megálla­pítás az élet szinte valameny- nyi területére. A rendért - úgy gondolom - sokat kell még tenni azoknak, akik­re ez tartozik. Jártam egy af­rikai országban, ahol feke­te nejlonzacskók lógtak a fá­kon a szárazságtól szenve­dő füvön és mindenütt amer­re a szem ellátott. Kiábrándí­tó volt a látvány, nem kéne, hogy nálunk is így legyen. A víz világnapja, határon túlcsorduló együttműködéssel kaposvári konferencia A lehullott jelentős mennyiségű csapadék ellenére nem számítanak árvizekre a szakemberek 2013 a Vízi Együttműködés Nemzetközi Éve; a kaposvári víz vüágnapi rendezvényen a kö­zép-európai, a dél-kelet európai és a régiók közötti együttműkö­dési programokról is szó esett. E projektek többek közt a felha­gyott hulladéklerakó-területek vízügyi szempontból történő új­rahasznosításáról, a holtágrend­szerek revitalizációjáról, az ár­vízi kockázatkezelésről szóltak - mondta a szerdai konferenciát megelőző sajtótájékoztatón Márk László, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója -, melyek általában tanulmányokkal vég­ződnek, s pénz függvényében va­lósulnak meg. - KEOP-os projekt segítségével például fejlesztettük Pályázat huszadszor a magyar Hidrológiai Társaság baranyai és somogyi szervezete az eddigi gyakorlatnak megfele­lően rajzpályázatot hirdetett március 22., a víz világnapja kapcsán. A szerdai konferencián a megyeházán kiállításon mutat­ták be a legsikerültebb alkotáso­kat. A két megyéből 360 rajz ér­kezett a kiírásra, ezekből válasz­totta ki a szakmai zsűri a kiállí­táson bemutatott legjobbakat. a Dráva árvízvédelmi rendszerét az elmúlt hat-hét évben - hang­súlyozta Márk László. - Egy öt kilométeres szakasz be is fejező­Dráva. Húsz kilométeres szakaszon javítják majd ki a töltést dött, ez a gát megerősítését szol­gálta, illetve burkolatot kapott a töltéstest több mint egymüliárd forintból. Most van folyamatban a Dráva egy csaknem húsz kilo­méteres szakaszának fejleszté­se 3,7 milliárd forint értékben. Az elmúlt harminc évben egyéb­ként nem volt ilyen nagyságren­dű fejlesztés ezen a területen. A DDOP keretében pedig vízfolyás­rendezésre is jelentős forrás ju­tott. Csaknem kétmilliárd forint­ból többek közt a horvátokhoz át­folyó vízfolyásokat rendbe tettük, megtörtént az aknamentesítés. Az elmúlt időszak csapadékos időjárását érintve Márk László elmondta: jelenleg is jelentősek a hókészletek a Dráva vízgyűjtőte­rületén. - A medertelítettség 50- 60 százalékon van - mondta -, s ha olyan probléma nem adódik, ami esetleg meggátolná az olva­dó hó vízfolyásokba jutását, ak­kor egyelőre úgy tűnik, a vízfo­lyások el tudják majd vezetni a megnövekvő vízmennyiséget. Ez köszönhető részint annak, hogy nagy-nagy szárazság volt a nyá­ron, illetve annak, hogy nem volt kemény tél, így a talaj mély réte­geibe is le tudott szivárogni a víz. Ift Miklós, a KAVÍZ Kft. ügy­vezető igazgatója szerint nőni fog a Kapós vízszintje, ám ára­dásokra egyelőre nem számíta­nak. ■ Márkus Kata r ■ Ön tart a tavaszi áradások­tól? Szavazzon hírportálunkon — ma 16 óráig: SONLINE.hu A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük.

Next

/
Thumbnails
Contents