Somogyi Hírlap, 2013. március (24. évfolyam, 51-75. szám)

2013-03-19 / 65. szám

KÖZÉLET HÍRSÁV Emelkedik az üzemanyagok ára emeli bruttó 3, illetve 4 fo­rinttal a 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti nagyke­reskedelmi átlagárát szerdán a Mól Nyrt. - értesült piaci forrásokból az MTI. Az eme­léssel a 95-ös benzin 430- 431 forintba kerül, a gázolaj ára 433-434 forint lesz. A benzin ára tavaly április ele­jén érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj 2012. janu­ár közepén volt a legdrágább, akkor egy liter ára átlagosan 449 forint volt. ■ MTI Egy napot élt a pályázat a benyújtás első napján, hét­főn annyi pályázat érkezett a hátrányos helyzetűek fog­lalkoztatásának támogatása kiírt pályázatra, amely szük­ségessé tette a kiírás jogsza­bály szerinti felfüggesztését - közölte a Nemzeti Fejlesz­tési Ügynökség (NFÜ). 0A március 21-én éjfélig postára adott pályázatokat még el­bírálják. Ez volt az első olyan pályázat, amely az Európai Bizottság tavaly augusztusi döntése után az átalánykölt­ség alapú elszámolást lehető­vé tevő eljárásrendet követi. Ennek lényege, hogy a fel­merülő közvetett költségeket az elszámolás során nem kell külön-külön számlával alátámasztani, a közvetlen költségek meghatározott mértékéig átalány alapon számolhatóak el. ■ VG Állami intézmény lett huszonnyolc kórház ÁPRILIS 1-JÉTŐL költségvetési intézmény lesz az a 28 kór­ház, amely már korábban állami tulajdonba került, de eddig gazdasági társaság­ként működött. Az erről szóló törvényt hétfőn fogadta el az Országgyűlés. Az átalakulás nagyjából 18 ezer dolgozót érint, ők - ha továbbra is az adott betegellátó intézmény­ben kívánják folytatni mun­kájukat - közalkalmazotti státusba kerülnek. A fenn­tartó minden munkavállalót átvesz az átalakuló intézmé­nyekbe; alapilletményük, illetménykiegészítésük és rendszeres illetménypótlé­kaik együttes összege pedig nem lehet alacsonyabb janu­ár 1-ji bérüknél. ■ MTI Feltételesen szabadlábon Nastase a bukaresti törvényszék el­rendelte a börtönbüntetését töltő Adrián Nastase volt román miniszterelnök felté­teles szabadlábra helyezését. Nastasét júniusban ítélték jogerősen két év letölten­dő börtönre egy illegális kampányfinanszírozással összefüggő korrupciós ügy­ben. Habosítására egy hét késéssel került sor, mivel letartóztatásakor öngyilkos­ságot kísérelt meg, amelynek során megsérült. ■ MTI Kudarcot vallott a program mobilitás Ha messze kell menni, inkább a külföldi munkát választjuk FORRÁS: NGM Hiába a havi több tízezer forintos lakhatási támo­gatás, eddig mindössze négyszázan vették igénybe a munkavállalói mobilitás ösz­tönzését szolgáló apanázst. A munkát keresők továbbra sem szívesen vállalnak munkát az otthonuktól távol, legalábbis az országon belül, mert a külföldi lehetőségek egyre népszerűbbek. Haiman Éva Másfél éven át több tízezer fo­rintos lakbér-, illetve rezsitámo­gatást kérhetnek tavaly október óta azok, akik az országon be­lül, de az otthonuktól legalább száz kilométerre találnak ma­guknak állást. A Nemzetgazda­sági Minisztérium (NGM) Kom­munikációs Titkárságának tájé­koztatása szerint bár a lehető­ség iránt eddig csaknem tizen­egy ezren érdeklődtek, a kérel­met alig több mint hétszázan nyújtották be, míg a támoga­tást mindössze 399-en vehették igénybe. Száznegyvenöt igényt elutasítottak, mert a kérelme­ző nem volt jogosult a juttatás­ra, 48-an még a döntés előtt ma­guk vonták vissza a kérelmüket, 120 esetben pedig még nem zá­rult le ez igényelbírálás. A legtöbb kérelmet Szabolcs- Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj- Zemplén megyében adták be. A legtöb­ben budapesti, valamint Fejér és Győr-Moson-Sop- ron megyei munkavállalást terveznek - közölték érdeklő­désünkre az NGM-nél. Ez azt jelenti, hogy a mobili­tást ösztönző lakhatási támoga­tás iránt végül is jóval kisebb az érdeklődés, mint amire a szak­Tízezrek havonta a lakhatási támogatást a legalább három hónapja ál­láskeresőként nyilvántartot­tak, a pályakezdő álláskere­sők, valamint a csoportos létszámleépítéssel érintettek kérhetik, ha a lakóhelyüktől legalább 100 kilométerre találnak állást, vagy napon­ta több mint 6 órát kellene tárca számított. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai állam­titkár tavaly úgy nyilatkozott, hogy szerinte néhány ezren él­hetnek majd a lehetőséggel. Az optimizmust megalapozhatta az a még tavaly má­jusban készült Szá­zadvég-kutatás is, amely azt mutatta, hogy a lakhatási tá­mogatás a munka- vállalók többségét valóban arra ösztönözné, hogy akár a lakóhelyüktől távol vál­laljanak munkát. A Századvég ugyanakkor azt is hangsúlyoz­ta, hogy a mobilitás növelése csak akkor hozhat látványos foglalkoztatásbővülést, ha a munkahelyük és otthonuk között ingázniuk. A támoga­tás összesen másfél évre szól, és fokozatosan csökke­nő mértékű. Az első hat hó­napban maximum havi 100, a másodikban fél évben ha­vi 60, míg a harmadik hat hónapban havi 40 ezer fo­rint összegben. beruházások révén a munka­erő iránti kereslet is emelkedik. A mobilitás tekintetében ugyanakkor igencsak ellent­mondásos a munkavállalók hoz­záállása. Amint arra a 2012-es tapasztalatok alapján a Jobinfo. hu állásszemléző oldal rámutat: míg belföldön egy új álláslehe­tőség kapcsán nem szívesen költöztünk, a külföldi munkák egyre többeket bírnak távozás­ra. Az országon belül azonban nem csak az újabb lakhatási, de a már évek óta elérhető utazási támogatások iránt is alig van érdeklődés. Az NGM adatai szerint évente alig egy-kétezerre tehető a nem a lakóhelyükön munkát válla­ló, ezért a helyközi utazási vagy csoportos személyszállítási tá­mogatásban részesülő munka- vállalók száma. Mindezek alap­ján nem véletlen, hogy arra a kérdésünkre, hogy terveznek-e még más jellegű intézkedést az NGM-ben a munkavállalók mo­bilitásának ösztönzésére, azt a választ kaptuk: „A jelenlegi szabályok valamennyi, a lakó­helyüktől távol munkát válla­lók támogatására biztosítanak lehetőséget”. Tompítaná a tejkvóta-sokkot az Európai Pariament támogatás Új támogatási prog­ramot javasol az Európai Parla­ment az uniós tejkvóta 2015-ös megszüntetésének ellensú­lyozására. Az EP nemrégiben ismertetett javaslatában azt indítványozza, hogy a tejkvóta megszüntetésével potenciáli- | san együtt járó „súlyos krízist” egy új támogatási programmal tompítsák. Ennek értelmében három hónapig támogatást kap­hatnának azok a termelők, akik önként vállalják, hogy kapaci­tásukat legalább 5 százalékkal [ visszafogják. „Jelentős rákészülés esetén lá­tom annak a lehetőségét, hogy Magyarország jobban átvészeli a tejkvóta kivezetését, mint más tagállamok, így például Szlová­kia, Románia és Horvátország” - mondta el a Világgazdaságnak Lukács László. A Tej Termékta­nács ügyvezető igazgatója kifej­tette: „ha az a kérdés, hogy ki tud költséghatékonyan termelni, Magyarország nincs rossz pozí­cióban. Ugyanakkor a profi tej- feldolgozással rendelkező orszá­gokkal, így Franciaországgal és Hollandiával szemben a magyar ágazat kitettsége nagy, azért is, mert az EU tejpiaca ma már nem csupán jogi értelemben, hanem ténylegesen is egységes piac.” Az EP javaslatával kapcsolat­ban hozzátette: a részletek még nem ismertek, de a kvóta kiveze­tése valószínűleg 2-3 évig tartó megváltozott helyzetet eredmé­nyez majd a piacon, így a há­romhavi támogatás nem lenne elegendő a helyzet kezelésére. „Magyarország a kvótának a 70 százalékát használja ki, más országokban azonban a kvóta korlátozza a nagyobb termelést, várható tehát, hogy a holland, német, dán, és lengyel termelés jelentősen megnő 2015-től” - nyilatkozta lapunknak Raskó György. Az agrárközgazdász hozzátette: ezekben az orszá­gokban ma kvótát vásárolnak a termelők. A rendszer megszű­nésével ezt az összeget fejleszté­sekre fordíthatják, vagyis több­lettermelésük fajlagos költsége csökkeni fog. ■ B. L. ■ A legtöbb kérel­met Szabolcsban és Borsodban ad­ták be a minisz­térium felé Több a szabálytalanság nmh A munkáltatók többségénél találtak jogsértést Egy rövidebb csökkenést meg­törve tavaly ismét nőtt a mun­kaügyi szabálytalanságon ért munkáltatók aránya: 2012-ben a munkaügyi felügyelőségek a több mint 19 ezer ellenőrzött munkáltató csaknem 70 szá­zalékánál találtak munkaügyi jogsértéseket - közölte Gedeon András, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) sajtóreferense. A jogsértések az ellenőrzésbe bevont mintegy 185 ezer mun­kavállaló 57 százalékát érintet­ték. A tavaly feltárt jogsértéseket elkövető 19 080 munkáltató kö­zül 3 375 vállalkozással szem­ben alkalmaztak a munkaügyi felügyelőségek bírságot, össze­sen több mint 648 millió forint összegben. A főbb munkaügyi jogsértéssel érintett munkavál­lalók 11 százalékát teszi ki a munkaszerződés és bejelentés nélküli munkavégzéssel érin­tettek száma; több mint 12 ezer munkavállalót foglalkoztattak feketén. Tavaly a feketemunkások ötö­dé esett az építőipari vállalkozá­sokra, igaz, az ellenőrzések 14 százalékát is ebben a szektorban végezték. A feldolgozóiparban és a kereskedelmi vállalkozások körében emelkedett a feltárt feketefoglalkoztatás mértéke. A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző cégeknél nem volt jelentős változás, ez az ágazat adta 2012-ben a fekete- munkások 23 százalékát, ez az előző esztendőhöz hasonlóan a legfertőzöttebb ágazat. Javulás a vendéglátásban volt, ahol a 2011- es évhez képest alacsonyabb ará­nyú volt a munkaszerződés és bejelentés nélküli foglalkoztatás aránya, igaz, majdnem minden ötödik ellenőrzést ebben az ága­zatban végezte a munkaügyi hatóság. Növekedett a munkaidővel és a munkabérrel kapcsolatos jog­sértések száma is. Utóbbi mér­tékét jól mutatja, hogy az összes szabálytalansággal érintett fog­lalkoztatott több mint negyedét érintette a vizsgált időszakban. ■ VG Látogatás Jordániába Orbán Viktor miniszterelnök Abdalláh Enszúr Jor­dán kormányfővel, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Dzsafar Hasszán nemzetközi együttműködési miniszter gazdasági, oktatási és energetikai együttműködésről írt alá megállapodást Ammánban. A mi­niszterelnök negyventagú üzleti küldöttséggel és kormánytagokkal uta­zott hivatalos látogatásra Jordániába É

Next

/
Thumbnails
Contents