Somogyi Hírlap, 2013. március (24. évfolyam, 51-75. szám)
2013-03-02 / 52. szám
4 2013. MÁRCIUS 2., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP Születésnapé falu a város közepén sávház A régi lakók szerint évtizedek múltán, a sok változás ellenére maradt az eredeti, falusias hangulatból Negyven éve, Kaposvár centenáriumára adták át a megye- székhely legnagyobb és egyik legjellegzetesebb épületét, a sávházat. Melyről az ott élők azóta is állítják: a szalagház olyan, mintha egy külön falu épült volna a város közepén. Vas András Háromszázharminc család otthona, azaz nagyobb mint a somogyi települések fele. Falu a városban, ahogyan az ott élők tartják róla. A világháló szerint a Dunántúl legnagyobb lakóépülete. S persze Kaposvár egyik jellegzetessége az egykori Kalinyi- ni városrészben épült tíz emelet magas sávház. Melyet éppen negyven éve, Kaposvár várossá nyilvánításának centenáriumán adott át a rendszerváltáskor csődbe ment Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat. Az építőipari cég a Pécsi Tervező Vállalat iránymutatásai alapján húzta fel a város egyik legrégebbi, paneltechnológiával készült épületét. Három lépcsőház, tíz emelet, hat lift, három szemétledobó, nagyjából 22 ezer négyzetméternyi lakótér, s körülbelül két kilométernyi - szintenként 196 méternyi -, részben üvegfallal védett függőfolyosó.- Éppen ez a legnagyobb baj vele - magyarázza Pappné Mózes Mária. - Az ötödiktől felfelé elképesztően huzatosak a lakások. Végig be kellett volna fedni a folyosót... Az asszony látogatóba érkezik ismerőseihez, már több mint 35 éve elköltöztek, ám anno az első beköltözők egyikének mondhatta magát. Ők voltak a 6/29, azaz a hatodik emeleten a 29-es lakás.- Budapestről jöttünk Kaposvárra - emlékszik vissza -, itt ugyanis kiutaltak nekünk egy lakást. A házat hamar megtaláltuk, a lakást nehezebben, nem tudtuk, melyik lépcsőházba kell bemenni. Ennél már csak a bebútorozás volt bonyolultabb, hiszen Kaposváron csak egy pici bútorbolt volt a későbbi Domus helyén, így Pestről kellett bútort hozatnunk. A sofőr először megijedt, de mondtuk neki, ne féljen, nem fogja eltéveszteni az épületet. Pappné Mózes Máriáék egy plusz nagy félszobás lakást kaptak, amúgy öt lakástípus kapott helyet az szalagházban: a garzonok mellett egyszobások kisebb és nagyobb félszobával, kétszobások, illetve egy plusz két félszobások - utóbbiakhoz komoly protekció kellett, mondjuk jó kapcsolat a lakásfronton korlátlan úrnak számító Ingatlankezelő Vállalat, azaz KV illetékeseivel. Strasszer Józsefnét például konkrétan a vállalat ura és pa- rancsolója, Németh Gyula igazgató hívta a sávházba, házfelügyelőnek. Erzsiké néni előtte a Marx-közben - előtte és ma: gróf Apponyi - laktak egy rendőrségi bérleményben, ahol szintén ellátta a házmesteri teendőket. Am mivel ott csak 18 lakásért, itt pedig a középső lépcsőház 110 lakásáért kellett volna felelnie, eleinte megpróbált kibújni a feladat alól. Aztán amikor az igazgató már harmadszor hívatta, s a szocialista erkölcs és a felelősségvállalás is szóba került, rábólintott az ajánlatra, s ő lett az épület első lakója.- Két hónappal a többiek előtt kellett ideköltöznünk - világít rá a házfelügyelői poszt fontosságára. - Mindent megmutogattak, minden illetékes szervvel fel kellett vennem a kapcsolatot, hogy mire megjönnek az első lakók, mindenről tudjak, s ha baj van, tudjak segíteni. Erzsiké néniék lakása az első napokban afféle irodaként működött: az új beköltözők náluk vehették fel a kulcsaikat, a konyhában írták alá a szerződések még esedékes részeit, s nála jegyezték be a hibajegyzékbe a frissiben talált hiányosságokat.- Jellemző, mennyire más világ volt akkoriban - szól közbe Annus néni az első emeletről -, hogy az első napon hetvenen költöztünk be, cipeltük a bőröndöket, bútorokat, ládákat a folyosókon és a lépcsőházakban, mégsem hangzott el egyetlen hangos szó sem. Sőt, afféle ismerkedő napnak is jó volt az egész, hiszen vadidegen emberek segítettek egymásnak cipekedni, ha valaki valahol elakadt. Ezek után nem csoda, hogy a régi lakók szerint alig fél év elteltével már nagyjából ismerte egy■ Három lépcsőház, tíz emelet, hat lift, 22 ezer négyzetméternyi lakótér, s körülbelül két kilométernyi folyosó Az üvegfalas hátsó folyosók A homlokzat: 330 erkély Pappné Mózes Mária Strasszer Józsefné. Erzsiké néni mást a 330 úttörő család. Strasz- szer Józsefné pedig mindenkiről tudott mindent, hiszen amellett, hogy ő takarította a lépcsőházat, neki kellett vezetnie a nyilván- tartást a rendőrségnek, s ő gyűjtötte össze a lakbért is.- Remek közösség volt - állítja Erzsiké néni. - Az emberek nemcsak a szomszédjaikkal voltak jóban, de általában az alattuk és felettük lévő szinten élőkkel is. Válogatott társaság került ide először: rendőrök, katonák, tanárok, szakmunkások, s néhány zenész romacsalád. Akkoriban ugyan elég sok-ház épült Kaposváron, de a sávházba nehéz volt lakáskiutalást szerezni. A jelen viszont már sokkal kevésbé fényes. Az épület ma is ön- kormányzati tulajdon, sokan szociális alapon kerülnek ide - az őslakók szerint egyre mélyebbre süllyed a nívó.- A rendszerváltás környékén bomlott meg először az egység - mondja egy neve elhallgatását kérő lakó. - Amikor lebontották a Berzsenyi és Kanizsai utcai házakat, s rengeteg romát beköltöztettek a sávházba. Na, akkor megborult a vüág errefelé. A férfi sietve hozzáteszi, nem a cigányokkal van baj általánosságban, hanem néhány családdal. Akik az udvaros házakból beköltözve nem vették figyelembe, hogy lakóközösségbe kerültek, s ugyanúgy élték tovább életüket, mint korábban: hangoskodtak, szemeteltek, nem voltak tekintettel a szomszédokra.- Már akkor is szóltak az emberek a mellettük, alattuk, felettük lakóknak, ha fúrtak egy lyukat a falba - állítja a lakó. - Sőt, kutyát is csak a szomszédok beleegyezésével lehetett a házba hozni. Ma viszont annyi a kutya, mint egy menhelyen, s póráz nélkül rohangálnak, ugatnak egész nap. A lakók pedig... A legnagyobb gond szerintem az állandó hangoskodás és szemetelés, illetve néhányan tényleg nem valók közösségbe: időnként még a liftekbe is belerondítanak. A felvonók és a lépcsőházak állapota tényleg hagy némi kívánnivalót maga után. Hiába újították fel az épületet néhány éve többszázmillió forintból, ennek nyomai néhol már nem is látszanak. Egyesek ugyanis üzenőfüzetként használják a falakat - külön szociológiai tanulmányt érnének a feliratok, melyek a szerelmes versektől az elmúlt évek pop- és rockkultúrájának idoljain keresztül a politikai szimpátia kinyilvánításáig terjednek. Utóbbi is lefedi a teljes honi valóságot: a vörös csillagtól a horogkeresztig terjednek a jelképek...- Ez csak néhány deviáns agyszüleménye - védi meg a lakóközösség többségét egy kétgyerekes fiatalasszony. - Azt hiszem, az önkormányzati házak közül a sávház a jobbak közé sorolható. Persze zaj van, de egy ekkora épületben nehéz elvárni a falusi csendet. A környék pedig kifejezetten élhető: százméteres körzetben mindenféle szolgáltatás elérhető, s a közlekedés is remek.- Amikor mi ideköltöztünk, még nem volt ennyi bolt a környéken, a Zselic Áruházat is csak egy évvel később adták át - jegyzi meg Erzsiké néni. - Eleinte csak egy paplanbolt, egy fodrászat és egy apró közért volt a ház alatt. Aztán a Honvéd utcai oldalon megnyílt a virágbolt, s egy időben kifejezetten sikknek számított a sávház aljában üzletet nyitni. Manapság hosszanti irányban két kozmetikai szalon közé ékelődik az épület, emellett a város egyik utolsó méret utáni szabósága is itt található, no és a máltai szeretetszolgálat Irodája is. A többi helyiség viszont zárva, lakatok, rácsok védik a rozsdásodó ajtókat, láthatóan ma már jóval kisebb a kereskedelmi vonzerő.- Ahogy az egész épületé is - bólogat egy középkorú asszony, miközben azon gondolkodik, ki- tegye-e muskátlik a folyosóra, vagy teleltesse tovább az egyik üvegvitrinben. - De ettől még, mi régiek, akik lehetünk vagy hatvanan, már nem mennénk el innen. Megszoktuk, megszerettük a helyet minden hibájával együtt. Például furcsa lenne egy másik házban, ahol, ha havazik, nem kell eldobálni a havat a folyosókról. Itt ugyanúgy seprűt, lapátot ragadunk, mintha a kertkapu elől kellene el hányni. Mint egy faluban... ■ A legnagyobb gond a huzat mellett manapság az állandó hangoskodás és szemetelés, a liftek Ö8z- szerondítása Beszélnék a nyelvet Bolhón is, de nem találják a szavakat tudásod a jövőd! Becsapottnak érzik magukat az aránytalanságok miatt a mellőzött településeken élő somogyiak ► Folytatás az l.oldalról Bolhón az elmúlt hónapokban 48 jelentkezőt toboroztak a közreműködő mentorok, hosszas tájékoztatást hallgattak az oktatásról, már meg volt a helye is, s már az oktatóról is tudtak, amikor beütött a crach. Egyetlen bol- hói képzés sem kapott zöld utat első körben. Gyurokovicsné Tóth Brigitta bolhói pedagógus mind- annyiuk nevében azzal kereste szerkesztőségünket, hogy arcul csapva érzik magukat. Felháborodásukat csak fokozta, amikor megtudták, egyes településeken több képzés is indulhat, Dombóváron például tizenhárom. A hátrányosnak nem nevezhető Szentendrén tizenhat, három híján a Katedra égisze alatt. Furcsaság akad ugyanis a 141 szerződött felnőttképző között Is, melyek között vannak kiugróan jól induló sprinterek. A jobbnál is jobbakról az Index írt decemberben: több mint 300 cég várta a szikkadt képzési piacon a munkalehetőséget, amikor öt gazdasági társaság kiválasztottként tűnt föl. Egyikük, a DFT-Hungá- ria Somogybán külön is említést érdemel. A hírportál birtokába jutott körlevél szerint a Somogy Megyei Kormányhivatal már két nappal a regisztráció kezdete után ezt a céget említve hirdette meg a páratlanul olcsó nyelv- tanulási lehetőséget a dolgozói és családtagjaik körében. A DFT-H. nem látszik a rendszerben, zárt képzésekre "kapott megbízást a hírközlés szerint. A Tüdősöd a jövőd! programnál képzelni sem lehetne jobbat egy olyan országban, ahol a felnőtt lakosság 85 százaléka nem beszél idegen nyelvet, és ahol a digitális képzettség sem áll jobban. Az adatok Hidas Jánostól, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal (KIH) elnökétől valók (a lebonyolító az e-Magyar- ország-pontokat működtető NT Nonprofit Kft.) A jelentkezők-regisztráltak száma elképesztően magas: már meghaladja a 190 ezret (e létszám 10 százaléka jelentkezett Volna mit tanulni a nyelvkönyvekből képzésre.) A programban szűk két év alatt százezren tanulhatnak az országban: egy jelentkezőre legfeljebb bruttó 90 ezer forint jut. A hátrányos helyzetű kistérségekben élőknek csak két százalékos önrészt kell vállalniuk, a többieknek öt százalékot. A program kiemelten kezeli a munkanélkülieket, a kismamákat, a romákat, a legszegényebb környezetben élőket és a 45 év felettieket. De minden felnőtt jelentkezhet, akinek nincs nappalis, államilag finanszírozott hallgatói jogviszonya, és nem vesz igénybe más, azonos témájú uniós képzést. A teljes költségvetés 12,5 milliárd forint, amiből 9 milliárd a képzési keret: június végéig 2,8 milliárd, jövő év február végéig 4,8 milliárd, míg 2014 augusztus végéig 1,4 milliárd forintot lehet elkölteni. Február 7-én 141 képző 1590 képzését ismerte a rendszer, ezt Rendben haladnak a Tudásod a jövőd! képzései címmel publikálta a KIH. ■ Balassa T. ■ Ön beszél idegen nyelvet? Szavazzon hírportálunkon — ma 16 óráig: SONLINE.hu V A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük.
