Somogyi Hírlap, 2013. március (24. évfolyam, 51-75. szám)
2013-03-09 / 58. szám
2013. MÁRCIUS 9., SZOMBAT MOZAIK 11 TV-JEGYZET Ellenségek hazai földön Az RTL másodcsatornájára a sorozatok terén is jutott muníció, a műsorvásárlási felelőseik legjobb választásának eddig a Homeland - A belső ellenség tűnik. Aki még nem kapcsolódott be, szinte csak a felvezetésről maradt le: az amerikai katona sokéves iraki fogság után hazatér, ahol hősként fogadják, de nehezen találja a helyét. Ráadásul titokban a CIA egyik ügynöke (aki amúgy elmeorvosi esetnek is beillene) erős gyanúval él, hogy emberünk átállt, így igazából ellenségként, potenciális terroristaként kellene kezelni. Magánnyomozása és a hazai földön új életét (vagy tervét?) építgető katona hétköznapjai közt váltogat a nézőpontunk, de mindez nem csupán az izgalmak miatt érdemes a figyelemre. jól jelképezi ugyanis a még csak pár éve tartó új korszakot, amelyben az USA a megfoghatatlan terrorizmus és a nemzedéknyi veterán visszailleszkedési gondjaival egyszerre küzd. A harc pedig már nem egy távoli sivatagban zajlik, hanem az anyaföldön. Ehhez a történelmi kihíváshoz méltó a megvalósítás is: Damian Lewis kiválóan alakítja a rejtélyes Brody őrmestert, akin egyszerre tudunk izgulni, hogy leküzdi-e a fogságból hazahurcolt démonait - és rettegni tőle, ahogyan kitörni készül. Claire Danes enyhén zakkant ügynökként ugyanolyan sokszínű alakítást ad, és nem ők ketten hozzák csak a kiváló színvonalat. A produkció az első néhány rész ismeretében még érthetőbben nyerte halomszám a díjakat és kapott már harmadik évadára is bizalmat odahaza - úgyhogy mi is izgulhatunk még egy darabig. ■ N. L. RTL 2, VASÁRNAPONKÉNT 23:00 Sötét hős, gyanakvó CIA-ügynök Otthonteremtő madárodúk lakóhely Akár 100-150 madárfiókát is elindíthat egyetlen doboz A közösen készített vagy beszerzett odú kirakása igazi élmény, a madarak figyelése családi program is lehet Készítéshez és vásárláshoz is kérhetünk tanácsot Közeledik az énekesmadarak költési ideje, ezért aki szívesen látja lakóhelye környékén a madarakat, az sokat segíthet a fészkeknek helyet adó mesterséges odúk kihelyezésével. Nógrádi László Az időjárás enyhülésével a fészekanyag behordásával heteken belül kezdetét veszi leggyakoribb odúköltő énekesmadaraink - a cinegék és verebek - költési időszaka, ezért aki szeretné segíteni az idei első költésüket, helyezzen ki számukra mesterséges odúkat - közölte a Magyar Madártani Egyesület. A kistestű fajok évente kétszer, de akár háromszor is költhetnek. Egy-egy fészekalj tojásainak lerakása, költése, majd a fiókák felnevelése a kirepülésig körülbelül másfél hónapig tart, az odúkat és a fészkeket elhagyó fiókák első hullámára május közepén számíthatunk. Az odútelepítés különösen olyan helyeken fontos, ahol hiányoznak az idősebb odvas fák. A kihelyezett odúk megfelelő karbantartással 5-10 évig biztosíthatnak megfelelő fészkelé- si körülményeket, így egy-egy ilyen eszköz akár 100-150 cinege fióka biztonságos kirepülését is elősegítheti. A szakértők szerint a legjobb, ha a kerti fákon vagy az épületek védett külső pontjain, például az eresz alatt helyezzük el a fészkelésre birtokba vehető dobozokat. Ugyanakkor akár a társasházi környezetet is ma- dárbarátabbá tehetjük, hiszen főleg a kistestű madarak szívesen fészkelnek az ember közelében is, ha viszonylag nyugodt helyet találnak. A verebek és a cinegék például híresek a kreativitásukról, ha lakásfoglalásra kerül a sor: a villanyóra dobozától az udvaron felejtett vázáig szinte bármilyen alkalmas méretű zugban képesek fészket rakni. Az MME aktivistái maguk is aktívan kiveszik a részüket az otthonteremtésből: a Vidék- fejlesztési Minisztérium Zöld Forrás pályázatán, az Odúlakó madarak gyakorlati védelme című programra elnyert támogatás révén mintegy félezer odút helyezett ki országszerte az elmúlt egy hónapban. a településeken és a mezőgaz- dasági területeken egyaránt jelentkező természetvédelmi probléma, hogy az idősebb, odúképződésre, odúkészítésre alkalmas vastagságú fák egyre ritkábbak. A természetes odúkat kialakító harkályok is visszaszorultak, így az általuk készített üregeket elfoglaló madarak is kevesebb lehetőséghez jutnak. A leggyakrabban cinegék, verebek és seregélyek veszik igénybe az odúkat, de például a macskabagoly is ilyen helyen fészkel a legszívesebben. Készíthetők olyan költőhelyek is, amelyek félig nyitottak, ezek a partfalak és sziklák hasadékaiban, üregeiben költő kistestű madárfajok megtelepítését segítik. a szakemberek egyébként a készítéshez és a vásárláshoz is szívesen adnak tanácsot, a Magyar Madártani és Természet- védelmi Egyesület több megyében is rendelkezik helyi csoportokkal, akiket az interneten keresztül is el lehet érni, de klubokat is szerveznek. Tapasztalataik szerint a 2-2,5 cm vastag fenyődeszkából készült odúk felelnek meg leginkább a minőségi, biztonsági és ár/érték arány elvárásoknak. A készen kapható madárházikók általában inkább csak dekorációnak felelnek meg. Egy egész svéd várost átköltöztetnek bánya Kiruna temploma és más muzeális épületei is új helyet kapnak Költözik a Svédország északi csúcsán fekvő Kiruna nemzetközi hírű bányaváros: szakemberek egy új helyen újraépítik. A költöztetésre kiírt pályázat győzteseként a stockholmi székhelyű White építőipari céget hirdették ki a héten. A lappföldi várost a XX. század elején alapította az LKAB svéd bányatársaság igazgatója, Hjalmar Lundbohm. A jellegzetesen északskandináv stílusú város nemzetközi hírneve a vasércbányászatból származik. A mai városközpontot hamarosan elérik a bányaüregtől származó repedések, a termelés leállítása azonban szóba sem jöhet. A város alatti talaj gyenge, a megerősítése nem megoldható, ezért a városi templomot, a városházát és több száz, XX. század elejei, ma már muzeális értékűnek számító bányászlakást és számos modernebb lakóházat is elszállítanak. Kiruna a világ leggazdagabb vasérclelőhelye, ahol több több mint 100 éve bányásznak. Mivel a svéd bányászat újra fénykorát éli, az áttelepítendő bányavárost is újratervezhetik - új vasútállomással, repülőtérrel, különböző turisztikai szolgáltatásokkal kívánják vonzóbbá tenni. Kiruna vezetői hét éve tartják napirenden a költözés tervét, amelyet várhatóan 2018- ban kezdhetnek el. ■ POÉNPERCEK Új tag a golfklubban, életében először golfozik. Az oktató magyarázza neki:- Látja ott messze azt a zászlót, arrafelé kell ütni a labdát. A tag hatalmasat üt, a labda száll-száll és két centire a lyuktól megáll.- És most mit kell csinálni? - kérdezi az elképedt oktatót.- Most üsse bele a lyukba!- Ezt mondhatta volna előbb is! ■ Egy idős hölgyhöz este bekopog egy házaló ügynök. A hölgy feldühödik, hogy zavarják, ezért rögtön be is csukja az ajtót, de az nem záródik be valamiért. Azt gondolván, hogy biztos a lerázhatatlan ügynök rakta be résbe a lábát, szélesre nyitja az ajtót, majd erőből újra becsapja. Semmi eredmény, az ajtó még most sem csukódik, erre még nagyobb erővel megismétli az ajtó becsapását. Amikor negyedszerre is próbálkozna, megszólal az ügynök:- Hölgyem, megértem, ha be akarja csapni az orrom előtt az ajtót. De szerintem nem fog sikerülni, amíg el nem veszi onnan a macskát. Tűz kényszerítette visszavonulásra a fan lakó nőt Tizenöt hónapig élt egy fán egy ausztrál természetvédő, hogy megakadályozza a kivágását, de le kellett jönnie, mert bozóttűz tombol a környéken - írja az MTI. A 31 éves Miranda Gibson 35 méter magasan lakott egy négyszáz éves eukaliptuszfa ágai közé épített platformon Tasmániában. 2011 decemberében mászott fel, és semmilyen kérésre vagy fenyegetésre sem volt hajlandó lejönni. Az erdők pusztítása ellen kampányolva még interjúkat is adott a magasban, elszántságának híre számos országba eljutott. A tűz végül visszavonulásra kényszerítette csütörtökön, elhagyta a fát. A fa túlélheti a bozóttüzet, az erdőirtás elleni kampány pedig folytatódik, de már csak a földön. ■ Las Vegasban győzött a magyar szépség bikini Kétségbe vonták a verseny rangját, pedig amerikai karriert érhet Az óceánokat fenyegeti az ipari méretű cápairtás Az USA harmadik legrangosabb szépségversenyét nyerte meg lapértesülések szerint Zimány Linda Las Vegasban, bár a Tropic Beauty elnevezésű megmérettetés inkább csak nevében hasonlít egy korábbi rangos modellversenyre. A magyar szépséget a világ számos országát képviselő száz induló közül választották a legszebbnek, és győzelmével nyolcvan- ezer dollárt, azaz mintegy tizennyolcmillió forintot nyert. „Csak kapkodok a levegő után, olyan boldog vagyok! Soha nem gondoltam volna, hogy megnyerem ezt a versenyt, csak reménykedtem benne” - nyilatkozta a modell a Las Vegas Sun című lapnak. „Mint ahogy abban is, hogy ez a győzelem lehetőséget ad arra, hogy elinduljon az amerikai modellkarrierem. Legfőképpen Hollywoodban szeretnék dolgozni. Las Vegas egyébként nagyon mókás hely, el tudnám képzelni, hogy itt éljek” - tette hozzá az idehaza több magazin címlapján és tévés műsorvezetőként is bemutatkozó modell. Idehaza többen is szóvá tették, hogy ez a megmérettetés nem is szépségverseny, és csak nevében hasonlít egy évekkel korábban megszűnt megmérettetésre, amelyet egy napozószer-márka rendezett bikinis modellek számára. A teljes nevén Tropic Beauty Model Search abban különbözik a szépségversenyektől, hogy ez igazából modell-tehet- ségkutató. Nem korábbi területi versenyek legjobbjaiból áll össze a mezőnye, hanem lényegében bárki jelentkezhet rá. Egy itt megszerzett győzelem ugyanakkor nem értéktelen: a nyertesek jelentős pénzjutalmat és a cég naptárjában bemutatkozási lehetőséget kapnak. A 26 éves Zimány Linda 2005 óta modellkedik, jelenleg a Károli Gáspár Református Egyetem joghallgatója. Számos szépségversenyen, köztük az Alpok-Adria megmérettetésen is sikerrel szerepelt. ■ A szépség Amerikában is befuthat Évente százmillió cápát ölnek meg a világ tengereiben - figyelmeztet egy új tanulmány, amely szerint az agresszív túlhalászat a kihalás szélére sodor egyes cápafajokat. „Az elemzésünk azt mutatja, hogy nagyjából minden tizenötödik cápa válik évente halászat áldozatává - húzta alá az MTI által idézett közleményében a tanulmányt vezető Boris Worm, a kanadai Dalhou- sie Egyetem biológiaprofesszora. - Az uszonyuk iránti egyre növekvő kereslet miatt a cápák ma már olyan sebezhető helyzetben vannak, mint még soha.” Az adatok és a becslések alapján 2000-ben százmillió, 2010-ben pedig 97 millió cápát öltek meg halászok. A megbízható számok hiányában a kutatók úgy vélik, hogy az évente leölt cápák valós száma 63 millió és 273 millió között mozoghat. A cápákat húsukért, májolajukért, porcukért és értékes uszonyukért halásszák: utóbbit gyakran a még élő állatról vágják le, hogy a Kelet-Ázsiában ínyencségnek számító leveshez felhasználják. A cápák lassú növekedése és szaporodása, a populációk megújulása nehézkes. A természetvédők szerint a cápák fogyatkozása azért aggasztó, mert csúcsragadozóként szükségesek az óceáni élet egyensúlyának fenntartásához. ■ i
