Somogyi Hírlap, 2013. március (24. évfolyam, 51-75. szám)

2013-03-01 / 51. szám

2 2013. MÁRCIUS 1., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP Létkérdés a munkahely gazdaság Nem tudják kitermelni a tőke árát a vállalkozások Érdeklődés. Sokan voltak kíváncsiak, hogy milyen lehetőségek adódnak a gazdaság fellendítésében Róna Péter: álvita zajlik föld-ügyben, döntő az agrárium feltőkésítése FELÜTÉS Veszélyes fiúk finn kutatók kimutatták, a sok fiú világra hozatala lerövi­díti az anyák szülés utáni élet­tartamát, mivel nagyobb súly- lyal születnek, növelik any­juk tesztoszteron-szintjét, ami öregíti az immunrendszert. TAPASZTALATBÓL TUDOM, szü­letés után már az apjukat sem kímélik... (av) HÍRSÁV Somogyi hősök a világhálós adatbázisban hadisír.hu - Magyar hősök és hősi emlékhelyek a vi­lághálón címmel tartott elő­adást Kiss Balázs, a Honvé­delmi Minisztérium tanácso­sa Kaposváron a Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Mú­zeumban. Az előadó kiemelt figyelmet fordított a somogyi illetőségű hősi halottakra és emlékhelyekre. ■ A. V. Elődöntőn a Marcali Dalárda NAGYKANIZSÁN rendezték meg az országos nyugdí­jas KI MIT TUD regioná­lis elődöntőjét. A bemuta­tón Marcalit a Bajtársi Egye­sület Dalárdája képviselte két produkcióval. ■ V. E. Patkányok vizsgaelőadásra GERHÁRT HAUPTMANN pat- J kányok című tragikomédiá­ját mutatták be a Kaposvá­ri Egyetem negyedéves szín­művészhallgatói. Vizsgaelő­adásukat Novák Eszter ren­dezte. ■ M. K. Részlet az előadásból ► Folytatás az 1. oldalról- Sokakat érdekel, hogy miként jutottunk ebbe a gazdasági hely­zetbe - emelte ki köszöntőjé­ben Varga József, a SKIK elnöke.- A vállalkozók, cégvezetők több­ségét azonban ennél is jobban a foglalkoztatja, hogy miként lehet kimászni belőle. Gelencsér Attila, a megyei köz­gyűlés elnöke - utalva az intéz­ményfenntartás átalakítására - rámutatott: a következő,. 2014- 2020 közötti uniós ciklusban a megyék átlagosan 40 milliárd fo­rint brüsszeli forrásra számíthat­nak, melyet gazdaságfejlesztés­re fordítanak. Kiemelt feladat a % munkahelyteremtés: Róna Péter 5 közgazdász szerint a nemzetgaz­daság egyik legnagyobb problé­mája, hogy nincs elég munka­hely, illetve kevés a jó munkahely.- Magyarországon alacsony a beruházási ráta, lényegesen alacsonyabbak a mutatók, mint az uniós átlag, vészesen zsugo­rodik a beruházási kedv - ösz- szegzett. Olyan gazdaságpoliti­kára van szükség, mely ösztön­zi, s nem bünteti a fejlesztése­ket. Olyan időket élünk, amikor spórolni kell, a szép napos idők­nek vége - fogalmazott. Róna Pé­ter egyértelművé tette: Magyar- ország számára rövid- és hosz- szú távon létkérdés a humán­tőke fejlesztése. Az oktatás és a képzés messze elmarad az euró­pai szinttől, ezen a téren nagyon sok a tennivaló. Olyan tudással kell felvértezni a fiatalokat, ami­vel nemzetközi összehasonlítás­ban is megállják a helyüket, s magas hozzáadott értékű mun­ka elvégzésére képesek. A kibon­takozást jelentő negyedik pillér­ként az energiahatékonyság nö­velését említette.- Ezen a téren is nekünk van az egyik legrosszabb mutatónk az Európai Unióban - jelezte.- Miközben az energiaárak nö­vekednek, romlik a gazdasá­gunk versenyképessége.- Eladósodottság, rendkívül alacsony hazai bérek - foglal­ta össze a legégetőbb problémá­kat Pogátsa Zoltán, a Nyugat-ma­gyarországi Egyetem docense. Ha valaki jelenleg bruttó 226 ezer forintot kap, Magyarorszá­gon a középosztály tagja, ugyan­akkor ez Nyugat-Európában a legalacsonyabb osztályba sorol­ják. Szerinte is óriási jelentősé­- igen jelentős a somogyi agrár- gazdaságban a tőkehiány -felelte a Somogyi Hírlap kérdésére Róna Péter közgazdász. - Sokkal köny- nyebben kellene az agrárágazatot tőkéhez juttatni. A rendkívül ne­héz helyzet ellenére - minden olyan szakterület sikerre számít­hat megyénkben, amelyik folya­matosan rendkívül jó minőségű terméket állít elő. Kisasszondon van egy kis birtokom, ahol tehe­nészet és sajtüzem is található: egészen jól működik, de nagy fi­gyelmet fordítunk a minőségre. S ez meghozta a várt eredményt. ge van az új munkahelyeknek. A kormány által gyakran han­goztatott egymillió állással szem­ben egyes számítások szerint már 750-770 ezer valódi munka­hellyel elérhetővé válna az ide vo­natkozó uniós átlag, s ha a bérek nőnének, érezhető közgazdasá­gi változások indulhatnának el. Azokban az országokban, ahol magas a foglalkoztatási ráta, év­ről évre jelentős összeget költe­nek képzésre. Magyarországon a GDP 5,2 százalékát használják erre a célra, eközben Dániában 8 százalékát fordítják. Barcza György vezető elem­ző, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. munkatársa - egyebek mel­lett - azokat a kormányzati in­tézkedéseket, elképzeléseket ösz- szegezte, mely a gazdaság meg­álvitának nevezte a nagy- és a kisbirtok kapcsán fellángolt kér­dést Azt mondta: tévedésről van szó. Léteznek olyan tevékenysé­gek, amelyeket csak nagybirto­kon lehet folytatni, s vannak olyanok amelyekhez nem kell nagy terület. Holland példát em­lített: számos helyen orhcideákat termesztenek, s ennek során óri­ási hozzáadott érték keletkezik, miközben a gazdálkodók két-há- rom hektáron vagy még annál is kisebb területen dolgoznak, s ebből mégis nagyszerűen megél­het egy-egy család. erősítését tűzték ki célul. Fel­idézte: a '70-es, '80-as években az adósságalapú gazdaságpoli­tika instabil szerkezetet eredmé­nyezett. Ugyanakkor a munkára építő, megtakarításból vagyono­sodé nemzet gondolatán nyug­vó elképzelés alapeleme, hogy a külső eladósodottságot leépíti az ország, s minél több ember dol­gozhat. Bár ezen a területen bő­ven van még hová fejlődnünk... A kormány célja többi közt a bé­rek és nyugdíjak reálértékének megőrzése, a hazai középvál­lalkozói szektor megerősítése, a szakképzés megerősítése, a mél­tányos közteherviselés, és a csa­ládbarát adózási rendszer. Súlyos megrázkódtatásokat élt át magyar gazdaság - utalt a világgazdasági krízis követ­róna Péter egyetért számos so­mogyiszakértővel, miszerint az agrárium súlyos gondja a nö­vénytermesztés és az állatte­nyésztés megbomlott egyensúlya.- ez komoly gond- emelte ki.- Feladtuk a cukorgyárakat, a növények egy része kiesett a ta­karmányozási láncból, ez jelen­tősen megnövelte az állatte­nyésztési költségeket. De a jóval magasabb tőkésítés sokat segí­tene. Ha a dán állattenyésztés tőkésítési szintjéthez hasonlít­juk a jelenlegi állapotunkat, ak­kor van tennivalónk. H. M. kezményeire Parragh László, az MKIK elnöke. Leült a kereskede­lem, visszafogott hitelezési gya­korlat jellemezte az elmúlt idő­szakot, a cégek jelentős része a túlélésért küzd. A növekedés alapja a kereslet, ám attól óva in­tett: nem szabad devizahitelből növekedni. Rámutatott: a kivitel­nél olykor gondot jelenthet, hogy a magyar export 80 százaléka az EU-ba megy. Parragh - utal­va a korábbi kormányok alatt elrontott célmeghatározásokra - kiemelte: a 2014-2020 között EU-ciklusban a fejlesztések leg­alább felét, de inkább kétharma­dát gazdaságfejlesztésre kell for­dítani. - S az alrendszerek átala­kítását nem lehet megspórolni - fűzte hozzá az MKIK elnöke. ■ Harsányi Miklós Vita a hivatallal: Kaposvár szerint törvényes volt a két díjemelés díj Nem sértettek jogszabályt: ez az álláspontja Kaposvárnak szemétdíj-emelés ügyben. A város vitatja a kormányhiva­tal törvényességi észrevételé­ben megfogalmazottakat, mi­szerint jogszabálysértő volt a kaposvári hulladékdíj 2012-es kétszeri megemelése. Kéki Zoltán címzetes fő­jegyző hétfőn elmondta: ma­gasabb jogszabály, törvény ír­ta át a múlt év tavaszán a ko­rábbi gyakorlatot. Az új szabá­lyozás azt mondta ki, hogy ha az egyszeri ürítési díj mértéke 2011-ben nem haladta meg a nettó 650 forintot a 120 literes tárolóedénynél (és arányosan a többi edényméternél), akkor a díj eddig a mértékig emelhe­tő. Évente akár többször is. Ko­rábban, a kilencvenes években született kormányrendelet még azt kötötte ki, legalább egy év­re kell a közszolgáltatási díjat megállapítani. A törvény áp­rilis 15-i hatállyal lépett élet­be, így Kaposvár májusi hatály- lyal emelt díjat először. A közü­leti ürítési díjaknál 10,34 szá­zalékot: a díjemelés éves szin­ten a lakossági díjak 2,45, a kö­zületiek 6,89 százalékos eme­lését jelentette. Mindennek a szolgáltató januártól áprilisig keletkezett veszteségét is kom­penzálnia kellett: a Kaposvá­ri Városgazdálkodási (KVG) Zrt. 22,4 millió forintos árbe­vétel-kiesést prognosztizált. Egy 2011.!év végi jogszabály ugyanis díjemelési stopot ren­delt el, így akkor nem nyúlhat­tak az árhoz. Ez okozta a vesz­teséget. ■ Az első díjemelésnek a szolgáltató veszteségét is kompenzálnia kellett. A második kaposvári díj­emelést 2012. december 30-i hatállyal hozták meg. Kéki Zol­tán erről elmondta: a hulladék­gazdálkodási törvény értelmé­ben ez évben már nem élhet­nek az ármegállapítás eszközé­vel, a minisztérium új szabá­lyozása az év közepén várha­tó. így a KVG működőképessé­gének megtartása érdekében kellett lépniük, és díjat emel­niük még 2012-ben, másodjára tehát. De ez jogi álláspontjuk szerint a törvény szellemében történt. ■ B. T. február 23-án a Szigetvári utcából tűnt el a képen látható 6 hónapos, nagyon barátságos, barna-fehér stafford kan katyus. A MEGTALÁLÓNAK 10 OOO FORINTOS JUTALOM JÁR1 ELÉRHETŐSÉG 06-70/635-59-41 OLVASÓI ÜZENETEK boldogság. Én minden embert boldognak szeretnék látni, fő­leg a kisgyerekeket! áldozatok. Hős vezérünk is ál­dozat! Jani bátyánk kitolt vele: Angliában tanulhatott, amikor mi 50 márkával mehettünk nyugatra! És még ő meri szidni a kommunizmust? Bambi lóhús botrány. Három román férfi szamárhúst adott el mar­hahús gyanánt. Szerintem ők a közmondást követték, ami sze­rint: Ha nincsen ló, jó a szamár is! Csonti rokkantak. Orbán Viktor mi­niszterelnökünk szerint job­ban teljesítünk! De nem elég jól? A leszázalékolt beteg, dol­gozni nem tudó rokkantak pénzbeli segítése helyett szó­szácsárlás folyik. A rehabra jogtalanul átkeresztelt rok­kantnyugdíjasok sorsa megpe­csételődni látszik! Biztos va­gyok benne, hogy sok rokkant társammal együtt azért küld­tek el bennünket munkahelye­inkről, mert a vezetőségek nagy része már akkor látta raj­tunk hogy egészségi állapo­tunk miatt munkavégzésre al­kalmatlanok voltunk! Csak azt nem mondták az embereknek, munkavállalóknak, hogy olyan testi-lelki megrázkódta­tásban lesz részünk 2014-től, hogy a kétharmad miatt mély­séges megnyomorodásban ré­szesülünk! Jó lenne segíteni a rokkant betegeket! Nem jóked­vünkből lettünk rokkantak, hanem azért mert ezt a rehabi­litációs bizottság már egyszer megállapította részünkre. HIRDETÉS Európai Mezőgazdasági VIdékfejleeztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa DARÁNYI IGNÁC TERV Eszközfejlesztés Szabó József őstermelőnél Szabó József őstermelő Zselicszentpálon 1999 -ben kezdte meg őstermelői tevékenységét. Megközelítőleg 24 ha-on végez növény és gabonatermesztést. 2012 áprilisában az Európai Unió és Magyarország Kormánya által LEADER pályázat keretében nyújtott 2.144.820 Ft, (€ 6.818,04) támogatást nyert el Helyben készített termékek előállítását célzó komplex fejlesztésre. A projekt során beszerzésre került 1 db BUSA FKM- 3,3 magágy készítő illetve 1 db OMVT-3,2 KNE tárcsázó. A fejlesztés hatására a munkafolyamatok hatékonyabban működnek, illetve csökkennek a működési költségek. PROGRAMAJÁNLÓ MÁRCIUS 1.. PÉNTEK ________ KAPOSVÁRON 1 5 órakor Dr. Lepény Éva orvos-természetgyógyász előadást tart a Megyeházán „Immunrendsze­rünk erősítése természetes módon” címmel. Szervező: SOMOGY Megyei Önkormányzati Hi­vatal és Kaposvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Nyugdíjas Egye­sülete SIÓFOKON 19 órakor Adáshiba című komédia a Veszprémi Petőfi Színház előadásában, a kulturális központban. MÁRCIUS 2„ SZOMBAT BALATONLELLÉN 9 órától bakan­csos és kerékpáros túra, indulás a Caesar pincétől. BALATONFÖLDVÁRON 6 órakor Ba­latonkor (206 km), 10 órakor Balaton kiskör (85 km) rajt a keleti strandról Balatonszárszón 14 órakor a Fourtissimo Együttes interaktív hang­szerbemutató gyermekműsora a mű­velődési házban. FONYÓDON 14 órától II. Fonyódi Tél­búcsúztató a Sándortelepi strandon.

Next

/
Thumbnails
Contents