Somogyi Hírlap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-04 / 29. szám

2 2013. FEBRUÁR 4., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP FELÜTÉS McDonald's menekültek éjszakái a gazdasági gondok miatt rengetegen vesztik el megél­hetésüket, lakásukat. Egyre többen McDonald's éttermek­ben vészebk át az éjszakákat. MAKUDO NANMIN! Japán megint előttünk jár. Már ne­vet is találtak a McDonald's menekülteknek. M. K. Alkalmazkodnak az ügyfelek igényeihez a Somogy Megyei Kormány- hivatal Kaposvári Járási Hi­vatal okmányirodája hét­főtől kétműszakos munka­rendben, reggel nyolctól es­te nyolcig fogadja az ügyfe­leket. A jelenlegi létszámot, valamint a fokozatosság el­vét figyelembe véve az in­dulási időszakban a délutá­ni műszak csökkentett lét­számmal - négy fővel - kez­di meg működését. ■ M. K. Új aljegyzője lehet Barcsnak március 1-TŐL új aljegyzője lehet Barcsnak. Pályázati fel­hívást tettek közzé, megfele­lő képesítéssel, szakvizsgá­val, ötéves tapasztalattal és vezetői jártassággal rendel­kezők jelentkezhetnek feb­ruár 17-ig. ■ JjG. Járási bizottság a " ' lakosság biztonságáért megalakultak a járási helyi védelmi bizottságok Somogy­bán. Az elmúlt napokban mind a nyolc helyen megtar­tották az alakuló üléseket. Ezzel a védelmi igazgatásban befejeződtek a strukturális átalakítások. ■ H. M. Jelmezes felvonulás a Pannon-otthonban a pénteki jelmezes felvonu­lásban részt vettek az ott­hon lakói és dolgozói is. Szobáikban felkeresték azo­kat is, akik ágyhoz kötöt­tek. A délutánt tánccal töl­tötték. A mezőcsokonyai pékségtől fánkot kaptak a vigassághoz. ■ B. T. Fürst Sándor, Füst, Sándor utcanévadó Lakók kérték: a képviselő-testület másnap teljesítette Ehségmenet: munkát, kenyeret követelnek a kormánytól Nincs jó híre a környéknek, pedig látszólag békés utca. A tábla még a régi Tiltakozni tudni kell. Wendl Csaba ► Folytatás az 1. oldalról Wendlné Matyikó Andrea alá­írásával levelet juttattak el a pol­gármesteri hivatalba, melyben kérték a döntés visszavonását. Levelet írni is tudni kell: a pa­nasz érkeztét követő napon tar­tott ülést a képviselő-testület, mely soron kívül már tárgyalta is az ügyet. „Sokkolt bennünket az újon­nan kitalált név, amelyet meg­lehetősen degradálónak tar­tunk; lesújtó, hogy az utcánkat, amelyben élünk, egy szennye­ző anyagról nevezzék el - ír­ta Wendlné Matyikó Andrea az utcabeliek nevében. - Sajnos a környező utcákban uralkodó ál­lapotok, és az ott élők miatt igen rossz híre van ennek a város­résznek, az ingatlanok eladha­tatlanok, a környék megítélése katasztrofális. Tisztességes, be­csületes emberek laknak itt, na­gyon szeretnénk, ha az utcánk is egy tisztességes nevet kapna, és nem válnánk ezért is gúnyo­lódás tárgyává. A Hámán Kató­ból Kató utca lett. Miért nem le­het a Fürst Sándorból például Sándor utca?”- Tisztességes, érthető kérés - mondta a testületi ülésen Ba­lázs Árpád polgármester. - El­gondolkodtatott a levél, a benne foglaltaknak van alapja. A képviselő-testület egyhan­gú szavazással visszavonta ko­rábbi döntését, elfogadva az ut­cabeliek javaslatát. Maguk is csak titkon re­ménykedtek ilyen gyors és ked­vező döntésben, árulta el la­punknak Wendl Csaba. Erede­tileg ők akár a Fürj utcát is jó­nak tartották volna, de a Sán­dorral is kiegyeznek. A ma még Fürst utcai férfi és felesé­ge két és fél éve egy másik ügy­ben is sikerrel „harcolt meg”, akkor a Klapka és a Fürst ut­cák közötti gyalogos- és kerék­páros köz megszüntetését kez­deményezték több mint húsz lakó aláírásával. Wendl Csaba akkor azt mondta lapunknak a közt használó Klapka utcaiak­nak arra a vádjára, hogy a ci­A régi helynevekbe nem lehet belekötni RÉGI HELYNEVEK, Vagy ű VÓrOS- hoz köthető jeles személyiségek - ezek a legjobb utcanévadók Matyikó Sebestyén József sze­rint. A siófoki író, helytörté­nész, nyugalmazott múzeüm- igazgató korábban számos köz­térelnevezést javasolt. A Jókai parkot például, vagy a Galérius utcát el is fogadta a testület. - Öreghegy, Vámház, Indóház utca, ezeket az elnevezéseket jónak tartom, nem lehet bele­kötni - mondta Matyikó Sebes­tyén József. - De ha rajtam múlna, a kiliti városrészben biztosan utcát neveznék el Szent Kilitről, a hajdani falu névadójáról, vagy éppen a JJock János köz nevét is vissza lehetne változtatni a régi nevé­re, a Cserkész közre. gányok átjárását akarják meg­akadályozni: - Nem tudhatom, ki dobja be az ablakainkat este 11 órakor. Vagy hogy gyümölcs­éréskor ki szüretel helyettünk, esetleg hogy ki üti le szürkület­kor a bicikliről a gyerekemet. Mert ilyen esetek fordultak elő az elmúlt években és ezt elégel­tük meg. S hogy a közbe piszkí- tanak, leöntözik a házakat, le­vizelik a templomból hazafelé tartó idős hölgyeket... A közt és így az átjárást az önkormányzat megszüntette. Wendl Csaba azt mondja, most sefn tiltakoztak volna a Füst el­nevezés ellen, ha másféle kör­nyéken laknának... ■ Fónai Imre Februártól távolabb van Tab Siófoktól vonatjegy A sínek télen zsugorodni szoktak, főként e két település között... Januárról februárra egy kilo­méterrel távolabb került Tab Siófoktól - tabi olvasónk „bi­zonyította” ezt két vonatjegy­gyei. Az egyiket január 27-én váltotta, ezen az áll: „Tab-Sió- fok, teljes árú másodosztályú jegy egy útra, 30 kilométer, ára 560 forint”. A másikat feb­ruár elsején vásárolta, s ezen már az olvasható: „Tab-Siófok teljes árú másodosztályú jegy egy útra, 31 kilométer, ára 650 forint.” ■ A polgármester szerint nem volna hiábavaló egy állandóan működő jegy­pénztár Pedig a sínek télen zsugorod­ni szoktak - jegyezte meg ol­vasónk, a Kaposvár-Siófok vo­nalon azonban más a helyzet. Nemrég írtuk meg, hogy a vas­úttársaság megszüntette ezen a vonalon a tabi jegypénztárt. Bár a napi menetjegyet a kala­uznál is meg lehet váltani, bér­letet csak Siófokon, vagy Ka­posváron lehet vásárolni. Ez a téma a tabi képviselő-testület ülésén is felvetődött. Schmidt Jenő polgármester azt mond­ta: egy Tab-nagyságú telepü­lésen nem volna haszontalan, ha működne állandó pénztár. Ennek érdekében az önkor­mányzat levélben kereste meg a MÁV illetékeseit. - Mi csak kérhetünk, ennyit tehetünk, ezt megtettük, választ még nem kaptunk - jegyezte meg a városvezető. ■ Fónai Imre ► Folytatás az 1. oldalról kemenczei Róbert, a Közmun­ka is munka blog írója azt mond­ta a menetindítón: ma Magyaror­szágon sok ezer munkahely hi­ányzik. - Ez a megállapítás Ka­posvár városára is igaz - mond­ta -, ma ebben a városban nincs jövőképe a fiataloknak. Mert nin­csenek munkahelyek, és a he­lyi közfoglalkoztatás is csak ke­vés számban jelenik meg a város közintézményeiben. A civil kezdeményezést felka­rolta az MSZP Somogy Megyei Szövetsége is, amit Pintér Atti­la önkormányzati képviselő az­zal indokolt: a Nemzeti Munka­ügyi Hivatal kimutatása szerint 2012. decemberében Dél-dunán- túlon egy kaposvámyi nyilván­tartott álláskereső volt. Majd azt a kérdést tette fól a menetelők- nek: bárki úgy érzi-e, hogy az MSZP kihasználja őt kampány­céljaira? - Akkor nem jöttem vol­na el - hangzott a válasz. Harján Dávid, az MSZP me­gyei alelnöke arra hívta föl a fi­gyelmet, hogy tavaly még csak egy menet indult Budapestre, az idén pedig már az ország tizen­két megyéjéből tartanak a fő­városba, hogy követeljék a kor­mánytól: legyen ugyanannyi a nyolc óra közmunkáért járó bér, mint 2010-ben, vagyis 60 ezer 200 forint. - Követeljük, hogy le­hessen választani havi bérfize­tést - mondta Harján Dávid -, s a közmunkásoknak is járjon a gyermekek és az életkor után já­ró pótszabadság. Azokban a csa­ládokban pedig, ahol nincs más munkalehetőség, legalább egy ember dolgozhasson napi nyolc órában 60 ezer 200 forintért. Lamperth Mónika országgyű­lési képviselő, a Nők Kaposvárért Egyesület nevében emlékeztet­ve arra, amikor tavaly Tállai ál­lamtitkár úr hólapáttal és köz­munkával fogadta a menetet, úgy fogalmazott: ez a menet a kormányzati cinizmus ellen is szól. ■ Márkus Kata X GYORSSZAVAZAS I Ön szerint meg lehet élni közmunkából? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: SONLINE.hu A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. OLVASÓINK ÍRJÁK A semmiért is fizetnek... Holott csak tenni kellene! Az önkormányzatok helyi rendeletekben törekedhetnének az arányosságra a szemétszállítási díjban „a semmiért is fizetnek? Sze­métdíj emészti a rezsicsökken- tést" címmel jelent meg egy cikk január 21-én Balassa Tamás tol­lából. Néhány gondolat a cikk­hez. SZOLGÁLTATÁSOK IGÉNYBEVÉTE­LÉRE alapvetően senki sem köte­lezhető. Kivétel ez alól a hulladék- gyűjtés és ártalmatlanítás, mely- lyel kapcsolatban sok probléma merül fel. A felmerült nehézségek nagyrészt abból fakadnak, hogy ez a közszolgáltatás eltér a többi­től (víz, csatorna, gáz, villany, stb.) Speciális jellege abból adó­dik, hogy a kötelező közszolgálta­tás bevezetésének hátterében kör­nyezetvédelmi és közegészség- ügyi követelmények érvényesítése szükséges. A hulladékgazdálko­dásról szóló törvény értelmében: „a települési önkormányzat köte­lezően ellátandó közszolgáltatás­ként az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék ke­zelésére hulladékkezelési közszol­gáltatást szervez, és tart fenn.” Az ingatlantulajdonos köteles az in­gatlanán keletkező települési szi­lárd hulladékot a külön jogsza­bályban előírtak szerint gyűjteni, továbbá az annak begyűjtésére feljogosított hulladékkezelőnek átadni. IGÉNYBEVÉTELE KÖTELEZŐ min­den ingatlantulajdonos számára. Közszolgáltatási díjat kell fizetnie az ingatlantulajdonosnak, illetve használónak, mely nem fizetés esetén adók módjára behajtható köztartozásnak minősülnek. A te­lepülési szilárd és folyékony hulla­dékkal kapcsolatos közegészség­ügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet 5. § (2) bekezdése értelmében a bom- ló szerves anyagot tartalmazó hul­ladékot nagyvárosias és kisváro- sias lakóterületen hetente leg­alább kétszer, egyéb lakóterületen hetente legalább egyszer el kell szállítani, vagyis heti szállításnál kevesebb nem lehet. A legfontosabb kérdés az ará­nyosság. A törvény értelmében a közszolgáltatás díját az elvégzett közszolgáltatással arányosan kell meghatározni. Az arányos díj­megállapítás követelménye nem egyenlőséget jelent, hiszen gya­korlatilag megvalósíthatatlan a hulladék háztartásonként történő lemérése, mellyel összefüggésben az Alkotmánybíróság a 48/2000. (XII. 18.) és 506/B/2001. AB hatá­rozataiban megállapította, hogy mivel a tárolóedények űrtartalma és a szemétszállítás gyakorisága a kibocsátott szemét tényleges mennyiségét tükröző normaszá­mítási mód, az erre alapított szol­gáltatási díjmegállapítás tehát a szolgáltatás és az ellenszolgálta­tás arányosságát tükrözi.” A szemétszállítási díj növeke­dett sok helyen, amelynek mérté­ke mára kis jövedelmű családok­nál komoly gondot okoz. Egyik fő oka az új EÜ-hoz illeszkedő jog­szabály, mely ez év januárjától elő­írja a lerakott szemét tonnánkén­ti 3.000,-Ft-os (büntető) lerakói il­letékét. A másik oka a magas sze­métdíjnak nyilvánvalóan az ár­képzésben rejlik. Hogyan állapít­ják meg a szemétdíjat? Ez attól függ, hogy a szemétszállítással, kezeléssel foglalkozó cég milyen költségeket tud elismertetni az ön- kormányzattal, illetve, hogy a tu­lajdonos (önkormányzat) mennyi hasznot akar bezsebelni ezen a te­vékenységen. Nem mindegy, hogy a szállító cég milyen bérekkel dol­gozik (főleg menedzsment), mi­lyen (esetleg luxus) gépjárműve­ket üzemeltet, mennyire gazdál­kodik takarékosan, milyen díja­kat fizet az általa igénybevett szol­gáltatásokért, milyen egyéb nem alaptevékenységet folytat. (Pl. szponzoráció, sport, művészet tá­mogatás, reklám tevékenység és egyéb PR.) Fontos az is, hogy mennyire mond le az egyéb bevé­teleiről. Pl. a hulladék szelektálá­sa és nyersanyagként értékesíté­se, depóniagáz hasznosítása stb. Mit lehet tenni? Fentiekből kitűnik, hogy a legfontosabb fel­adat a hulladékgazdálkodó cé­gek átvilágítása és minden pa­zarlás megszüntetése, melyek növelik a szemétdíjat. ezen cégek gazdálkodása, költ­ségeik, bevételeik, bérezésük, bé­ren felüli juttatásaik közérdekű adatnak kell, hogy minősüljön, melyet bárki megismerhet. AZ ÖNKORMÁNYZATOK különbö­ző rendeleti szabályok bevezeté­sével (eltérő űrtartalmú edények és a szolgáltatás szünetelésének biztosítása, egy tárolóedény több fogyasztó általi igénybevételé­nek lehetősége) törekedhetnek az arányosság biztosítására és a lakosság terhelésének csökken­tésére. Csak tenni kell! VÖRÖS ÉVA VOLT MEZŐCSOKONYAI LAKOS

Next

/
Thumbnails
Contents