Somogyi Hírlap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-04 / 29. szám
2 2013. FEBRUÁR 4., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP FELÜTÉS McDonald's menekültek éjszakái a gazdasági gondok miatt rengetegen vesztik el megélhetésüket, lakásukat. Egyre többen McDonald's éttermekben vészebk át az éjszakákat. MAKUDO NANMIN! Japán megint előttünk jár. Már nevet is találtak a McDonald's menekülteknek. M. K. Alkalmazkodnak az ügyfelek igényeihez a Somogy Megyei Kormány- hivatal Kaposvári Járási Hivatal okmányirodája hétfőtől kétműszakos munkarendben, reggel nyolctól este nyolcig fogadja az ügyfeleket. A jelenlegi létszámot, valamint a fokozatosság elvét figyelembe véve az indulási időszakban a délutáni műszak csökkentett létszámmal - négy fővel - kezdi meg működését. ■ M. K. Új aljegyzője lehet Barcsnak március 1-TŐL új aljegyzője lehet Barcsnak. Pályázati felhívást tettek közzé, megfelelő képesítéssel, szakvizsgával, ötéves tapasztalattal és vezetői jártassággal rendelkezők jelentkezhetnek február 17-ig. ■ JjG. Járási bizottság a " ' lakosság biztonságáért megalakultak a járási helyi védelmi bizottságok Somogybán. Az elmúlt napokban mind a nyolc helyen megtartották az alakuló üléseket. Ezzel a védelmi igazgatásban befejeződtek a strukturális átalakítások. ■ H. M. Jelmezes felvonulás a Pannon-otthonban a pénteki jelmezes felvonulásban részt vettek az otthon lakói és dolgozói is. Szobáikban felkeresték azokat is, akik ágyhoz kötöttek. A délutánt tánccal töltötték. A mezőcsokonyai pékségtől fánkot kaptak a vigassághoz. ■ B. T. Fürst Sándor, Füst, Sándor utcanévadó Lakók kérték: a képviselő-testület másnap teljesítette Ehségmenet: munkát, kenyeret követelnek a kormánytól Nincs jó híre a környéknek, pedig látszólag békés utca. A tábla még a régi Tiltakozni tudni kell. Wendl Csaba ► Folytatás az 1. oldalról Wendlné Matyikó Andrea aláírásával levelet juttattak el a polgármesteri hivatalba, melyben kérték a döntés visszavonását. Levelet írni is tudni kell: a panasz érkeztét követő napon tartott ülést a képviselő-testület, mely soron kívül már tárgyalta is az ügyet. „Sokkolt bennünket az újonnan kitalált név, amelyet meglehetősen degradálónak tartunk; lesújtó, hogy az utcánkat, amelyben élünk, egy szennyező anyagról nevezzék el - írta Wendlné Matyikó Andrea az utcabeliek nevében. - Sajnos a környező utcákban uralkodó állapotok, és az ott élők miatt igen rossz híre van ennek a városrésznek, az ingatlanok eladhatatlanok, a környék megítélése katasztrofális. Tisztességes, becsületes emberek laknak itt, nagyon szeretnénk, ha az utcánk is egy tisztességes nevet kapna, és nem válnánk ezért is gúnyolódás tárgyává. A Hámán Katóból Kató utca lett. Miért nem lehet a Fürst Sándorból például Sándor utca?”- Tisztességes, érthető kérés - mondta a testületi ülésen Balázs Árpád polgármester. - Elgondolkodtatott a levél, a benne foglaltaknak van alapja. A képviselő-testület egyhangú szavazással visszavonta korábbi döntését, elfogadva az utcabeliek javaslatát. Maguk is csak titkon reménykedtek ilyen gyors és kedvező döntésben, árulta el lapunknak Wendl Csaba. Eredetileg ők akár a Fürj utcát is jónak tartották volna, de a Sándorral is kiegyeznek. A ma még Fürst utcai férfi és felesége két és fél éve egy másik ügyben is sikerrel „harcolt meg”, akkor a Klapka és a Fürst utcák közötti gyalogos- és kerékpáros köz megszüntetését kezdeményezték több mint húsz lakó aláírásával. Wendl Csaba akkor azt mondta lapunknak a közt használó Klapka utcaiaknak arra a vádjára, hogy a ciA régi helynevekbe nem lehet belekötni RÉGI HELYNEVEK, Vagy ű VÓrOS- hoz köthető jeles személyiségek - ezek a legjobb utcanévadók Matyikó Sebestyén József szerint. A siófoki író, helytörténész, nyugalmazott múzeüm- igazgató korábban számos köztérelnevezést javasolt. A Jókai parkot például, vagy a Galérius utcát el is fogadta a testület. - Öreghegy, Vámház, Indóház utca, ezeket az elnevezéseket jónak tartom, nem lehet belekötni - mondta Matyikó Sebestyén József. - De ha rajtam múlna, a kiliti városrészben biztosan utcát neveznék el Szent Kilitről, a hajdani falu névadójáról, vagy éppen a JJock János köz nevét is vissza lehetne változtatni a régi nevére, a Cserkész közre. gányok átjárását akarják megakadályozni: - Nem tudhatom, ki dobja be az ablakainkat este 11 órakor. Vagy hogy gyümölcséréskor ki szüretel helyettünk, esetleg hogy ki üti le szürkületkor a bicikliről a gyerekemet. Mert ilyen esetek fordultak elő az elmúlt években és ezt elégeltük meg. S hogy a közbe piszkí- tanak, leöntözik a házakat, levizelik a templomból hazafelé tartó idős hölgyeket... A közt és így az átjárást az önkormányzat megszüntette. Wendl Csaba azt mondja, most sefn tiltakoztak volna a Füst elnevezés ellen, ha másféle környéken laknának... ■ Fónai Imre Februártól távolabb van Tab Siófoktól vonatjegy A sínek télen zsugorodni szoktak, főként e két település között... Januárról februárra egy kilométerrel távolabb került Tab Siófoktól - tabi olvasónk „bizonyította” ezt két vonatjegygyei. Az egyiket január 27-én váltotta, ezen az áll: „Tab-Sió- fok, teljes árú másodosztályú jegy egy útra, 30 kilométer, ára 560 forint”. A másikat február elsején vásárolta, s ezen már az olvasható: „Tab-Siófok teljes árú másodosztályú jegy egy útra, 31 kilométer, ára 650 forint.” ■ A polgármester szerint nem volna hiábavaló egy állandóan működő jegypénztár Pedig a sínek télen zsugorodni szoktak - jegyezte meg olvasónk, a Kaposvár-Siófok vonalon azonban más a helyzet. Nemrég írtuk meg, hogy a vasúttársaság megszüntette ezen a vonalon a tabi jegypénztárt. Bár a napi menetjegyet a kalauznál is meg lehet váltani, bérletet csak Siófokon, vagy Kaposváron lehet vásárolni. Ez a téma a tabi képviselő-testület ülésén is felvetődött. Schmidt Jenő polgármester azt mondta: egy Tab-nagyságú településen nem volna haszontalan, ha működne állandó pénztár. Ennek érdekében az önkormányzat levélben kereste meg a MÁV illetékeseit. - Mi csak kérhetünk, ennyit tehetünk, ezt megtettük, választ még nem kaptunk - jegyezte meg a városvezető. ■ Fónai Imre ► Folytatás az 1. oldalról kemenczei Róbert, a Közmunka is munka blog írója azt mondta a menetindítón: ma Magyarországon sok ezer munkahely hiányzik. - Ez a megállapítás Kaposvár városára is igaz - mondta -, ma ebben a városban nincs jövőképe a fiataloknak. Mert nincsenek munkahelyek, és a helyi közfoglalkoztatás is csak kevés számban jelenik meg a város közintézményeiben. A civil kezdeményezést felkarolta az MSZP Somogy Megyei Szövetsége is, amit Pintér Attila önkormányzati képviselő azzal indokolt: a Nemzeti Munkaügyi Hivatal kimutatása szerint 2012. decemberében Dél-dunán- túlon egy kaposvámyi nyilvántartott álláskereső volt. Majd azt a kérdést tette fól a menetelők- nek: bárki úgy érzi-e, hogy az MSZP kihasználja őt kampánycéljaira? - Akkor nem jöttem volna el - hangzott a válasz. Harján Dávid, az MSZP megyei alelnöke arra hívta föl a figyelmet, hogy tavaly még csak egy menet indult Budapestre, az idén pedig már az ország tizenkét megyéjéből tartanak a fővárosba, hogy követeljék a kormánytól: legyen ugyanannyi a nyolc óra közmunkáért járó bér, mint 2010-ben, vagyis 60 ezer 200 forint. - Követeljük, hogy lehessen választani havi bérfizetést - mondta Harján Dávid -, s a közmunkásoknak is járjon a gyermekek és az életkor után járó pótszabadság. Azokban a családokban pedig, ahol nincs más munkalehetőség, legalább egy ember dolgozhasson napi nyolc órában 60 ezer 200 forintért. Lamperth Mónika országgyűlési képviselő, a Nők Kaposvárért Egyesület nevében emlékeztetve arra, amikor tavaly Tállai államtitkár úr hólapáttal és közmunkával fogadta a menetet, úgy fogalmazott: ez a menet a kormányzati cinizmus ellen is szól. ■ Márkus Kata X GYORSSZAVAZAS I Ön szerint meg lehet élni közmunkából? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: SONLINE.hu A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. OLVASÓINK ÍRJÁK A semmiért is fizetnek... Holott csak tenni kellene! Az önkormányzatok helyi rendeletekben törekedhetnének az arányosságra a szemétszállítási díjban „a semmiért is fizetnek? Szemétdíj emészti a rezsicsökken- tést" címmel jelent meg egy cikk január 21-én Balassa Tamás tollából. Néhány gondolat a cikkhez. SZOLGÁLTATÁSOK IGÉNYBEVÉTELÉRE alapvetően senki sem kötelezhető. Kivétel ez alól a hulladék- gyűjtés és ártalmatlanítás, mely- lyel kapcsolatban sok probléma merül fel. A felmerült nehézségek nagyrészt abból fakadnak, hogy ez a közszolgáltatás eltér a többitől (víz, csatorna, gáz, villany, stb.) Speciális jellege abból adódik, hogy a kötelező közszolgáltatás bevezetésének hátterében környezetvédelmi és közegészség- ügyi követelmények érvényesítése szükséges. A hulladékgazdálkodásról szóló törvény értelmében: „a települési önkormányzat kötelezően ellátandó közszolgáltatásként az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást szervez, és tart fenn.” Az ingatlantulajdonos köteles az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladékot a külön jogszabályban előírtak szerint gyűjteni, továbbá az annak begyűjtésére feljogosított hulladékkezelőnek átadni. IGÉNYBEVÉTELE KÖTELEZŐ minden ingatlantulajdonos számára. Közszolgáltatási díjat kell fizetnie az ingatlantulajdonosnak, illetve használónak, mely nem fizetés esetén adók módjára behajtható köztartozásnak minősülnek. A települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet 5. § (2) bekezdése értelmében a bom- ló szerves anyagot tartalmazó hulladékot nagyvárosias és kisváro- sias lakóterületen hetente legalább kétszer, egyéb lakóterületen hetente legalább egyszer el kell szállítani, vagyis heti szállításnál kevesebb nem lehet. A legfontosabb kérdés az arányosság. A törvény értelmében a közszolgáltatás díját az elvégzett közszolgáltatással arányosan kell meghatározni. Az arányos díjmegállapítás követelménye nem egyenlőséget jelent, hiszen gyakorlatilag megvalósíthatatlan a hulladék háztartásonként történő lemérése, mellyel összefüggésben az Alkotmánybíróság a 48/2000. (XII. 18.) és 506/B/2001. AB határozataiban megállapította, hogy mivel a tárolóedények űrtartalma és a szemétszállítás gyakorisága a kibocsátott szemét tényleges mennyiségét tükröző normaszámítási mód, az erre alapított szolgáltatási díjmegállapítás tehát a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányosságát tükrözi.” A szemétszállítási díj növekedett sok helyen, amelynek mértéke mára kis jövedelmű családoknál komoly gondot okoz. Egyik fő oka az új EÜ-hoz illeszkedő jogszabály, mely ez év januárjától előírja a lerakott szemét tonnánkénti 3.000,-Ft-os (büntető) lerakói illetékét. A másik oka a magas szemétdíjnak nyilvánvalóan az árképzésben rejlik. Hogyan állapítják meg a szemétdíjat? Ez attól függ, hogy a szemétszállítással, kezeléssel foglalkozó cég milyen költségeket tud elismertetni az ön- kormányzattal, illetve, hogy a tulajdonos (önkormányzat) mennyi hasznot akar bezsebelni ezen a tevékenységen. Nem mindegy, hogy a szállító cég milyen bérekkel dolgozik (főleg menedzsment), milyen (esetleg luxus) gépjárműveket üzemeltet, mennyire gazdálkodik takarékosan, milyen díjakat fizet az általa igénybevett szolgáltatásokért, milyen egyéb nem alaptevékenységet folytat. (Pl. szponzoráció, sport, művészet támogatás, reklám tevékenység és egyéb PR.) Fontos az is, hogy mennyire mond le az egyéb bevételeiről. Pl. a hulladék szelektálása és nyersanyagként értékesítése, depóniagáz hasznosítása stb. Mit lehet tenni? Fentiekből kitűnik, hogy a legfontosabb feladat a hulladékgazdálkodó cégek átvilágítása és minden pazarlás megszüntetése, melyek növelik a szemétdíjat. ezen cégek gazdálkodása, költségeik, bevételeik, bérezésük, béren felüli juttatásaik közérdekű adatnak kell, hogy minősüljön, melyet bárki megismerhet. AZ ÖNKORMÁNYZATOK különböző rendeleti szabályok bevezetésével (eltérő űrtartalmú edények és a szolgáltatás szünetelésének biztosítása, egy tárolóedény több fogyasztó általi igénybevételének lehetősége) törekedhetnek az arányosság biztosítására és a lakosság terhelésének csökkentésére. Csak tenni kell! VÖRÖS ÉVA VOLT MEZŐCSOKONYAI LAKOS