Somogyi Hírlap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-26 / 48. szám
2013. FEBRUÁR 26., KEDD MEGYEI KORKÉP 3 Törvény elöl „mentik” a földeket ángyán „Olyanok kerültek a kamarákba, akik nem a vidéki parasztságot képviselik” ► Folytatás az 1. o9ldalról- A kényszerhasználat a legújabb trükk - állította minapi kaposvári fórumán Ángyán József. - Se kifüggeszteni, se pályáztatni nem kell ilyen címen a földeket, azokat, melyeket nem akarnak haszonbérbe megpályáztatni. Elég hozzá, ha csak egy cég telephelyet létesít és már helyinek számít. Az így szerzett föld a maximálisan megszabott 1200 hektárba sem számít be és valószínűleg egy megcélzott kör kaphatja így használatba, hiszen nem elég, hogy ilyen címen a bérleti díj is csökkentett, de még a költségeit is leírhatja a föld- használó. Gyakorlatilag tehát ingyen van, a területalapú támogatást persze fölvehetik rá. Hát így nem jutnak földhöz a helyi termelők. A bábonyi gazdák az agrárkamarai választások ellen is fölemelték a szavukat, mondván, az ígéretekkel ellentétben nem alulról, hanem fölülről szerveződik. Jól rímelnek erre is az ex államtitkár kaposvári szavai: - Alulról próbáltuk meg fölépíteni a vidék, a parasztság számára, de valami egészen más lett belőle. Ezt a szervezetet is fölülről hozzák létre, a helyieknek semmi közük hozzá. A kistermelők azt se tudják, kik vannak a megválasztandó listán, ha meg mégis ismerik őket, bár ne ismernék... Olyanok kerülnek a vezetésbe, például a Magosz embereiként, akik nem a kistermelők, a vidéki parasztság érdekeit képviselik. Hát hogyan képviselné a néppárti vidékstratégiát egy zrt.-vezető, vagy azok, akik elhappolják a földeket a helyi családi gazdálkodók elől? Ángyán azt az elképzelést is kritizálta, hogy a földtulajdonlást és használatot véleményező helyi földbizottságokat is a lehető legtávolabb akarják tartani a helybéli gazdáktól. - A Magosz legújabb javaslata szerint ezek a bizottságok nem a településeken jönnének létre (a Magosz szerint helyben nem képesek szakszerű döntést hozni), hanem járási szinten, a létrejövő kamarák járási szintjére tolnák el. Nem adja fel, árulta el a fórumon, s érzékeltetve szélmalomharcát, azzal példálózott Ángyán: név szerinti szavazást kért azzal kapcsolatban, hogy a szövetkezés, a családi gazdaságok kedvezményezettsége kerüljön az alaptörvénybe, vagy az integrátorokra, a „Csák Mátékra” épülő termelés. - Borzasztó volt megélni, hogy a frakcióm az MSZP-vel együtt szavazott. Hárman voksoltunk a szövetkezésre, rajtam kívül Bencsik János és Kővári Ákos. Mégsem adom fel, mert nem magamért csinálom, hanem a vidéki kisemberekért, ki képviselné az érdekeiket, ha én se lennék ott? ■ Fónai Imre ■ Ön szerint valós az oligarcha veszély? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: ' . SONLINE.hu A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. A jó minőségű zab termesztéséhez szántókra van szükségük a gazdáknak Köldökzsinóron szívják a vérüket... ► Folytatás az 1. oldalról az integrátor „köldökzsinóron" tartja a gazdálkodót, éppen annyi profitot hagy nála - mondta Göbölös György -, hogy ne kelljen fölszámolnia a termelést, neki tudjon kezdeni a következő évnek is. Normális megélhetést azonban ez nem ad. Ezért számoltam fel én is a gazdaságunkat; azért nem dolgozunk, hogy mások járjanak jól a munkánk révén. KORMÁNYZATI SEGÍTSÉG egyik oldalról sem érkezett az elmúlt huszonhárom évben a kadarkúti gazda szerint, ígéretekkel ámították csak a vidéket.- Most is azt mondják, fölvirá- goztatják a vidéket, újraindítják a termelést a kis, családi gazdaságokban. Ángyán József jól látja, hogy mi lenne a jövő útja, de föld nélkül nehéz lesz. Ami eladóföld volt, azt mára mind fölvásárolták, köztük nagyon sok külföldi. Ma már késő, nincsenek értékesíthető földek a mi környékünkön sem, van viszont hatezer hektárral bíró földbirtokos is, aki mindössze tíz embernek ad munkát. Újra földhöz kéne juttatni azokat, akik vállalkoznának a termelésre, állattartásra; ha ugyan lennének még ilyenek falun, hiszen már a kerteket se nagyon művelik. Ez a magyar valóság, régebben nagyon jól éreztük magunkat a magyar vidéken, mára sok minden megváltozott. Nagyon nagy a baj... A kommunizmus áldozataira emlékeztek Kaposváron: ez lehetőség az igazság kimondására, hangoztatta Rosta István történész ► Folytatás az 1. oldalról- Ez az emléktábla és az emléknap évről-évre lehetőség az igazság kimondására - mondta Rosta István - Az igazság birtoklása egyfajta belső megnyugvást, belső szabadságot jelent. Ennek a belső szabadságnak az érzése, büntetlenségüknek, ártatlanságuknak, bűn nélküliségüknek a tudata vigasztalást jelentett sok ártatlan üldözöttnek. Azoknak, akik Recsken raboskodtak, s azoknak is, akiket a Hortobágy- ra vagy az ország határain kívülre telepítettek ki. S azok számára is, akik megjárták a Gulág poklát, akik 1956. utáni börtönökben sínylődtek. A legfájóbbak az életáldozatok voltak vagy azok, melyek a testi-lelki egészség megroppanásával jártak. A diktatúrának áldozatul estek intézményrendszerek, egyházi intézmények is: az 1940-es évek végén súlyos hátrány érte a magyar tudományos életet is. 1949-ben 161 akadémikust fosztottak meg akadémikusi jogaiktól és minősítették vissza őket tanácskozókká. Ellehetlen- ült a Szent István Akadémia is. Szabó Árpádra utalva kiemelte: kulcsszó a megértés, saját korunk iránt, de nagy megértés és mély részvét azok iránt is, akiknek a rendszerváltoztatás előtt kapott sebei nehezen gyógyulnak. S megértés más nemzetek fiai iránt is, hiszen más országok polgárai is nagy számban áldozatul estek a diktatúrának. Mi lehet a tanulság? - kérdezte. Talán az, amit a szépíró szinte parancsolt: itt e földi létben ember lenni mindig, minden körülményben vagy ahogyan egy másik szépíró, Wass Albert írta: lenni mindig, töretlen hittel ember és magyar. A rendezvény végén az emlékezés virágait helyezték elaz emléktáblánál a résztvevők. ■ Harsányi Miklós JEGYZET FÓNAI IMRE Gazdák a kapuban az „elmúttnyócéV” során 2005-ben voltak a legközelebb a gazdák a parlamenthez, ahogyan az egyik akkori vezérük, Ángyán József, aki mára már államtitkárnak is csak ex, nemrég nyilatkozta lapunknak: „Ha akkor azt mondom annak a negyvenezer gazdának a Kossuth téren, hogy gyerünk, akkor betörtek volna a Parlamentbe is.” a gazdák ma egymást fenyegetik. „Ha pofázol, meg- döglesz” - festette valaki a kéttucat szarvasmarhát tartó bábonymegyeri gazda kapujára. „A helyi gazdálkodók közötti nézeteltérés” állhat a fenyegetés hátterében - sietett leszögezni az agrárkamara, de ez se megnyugtató (falun eddig nem volt szokás az ilyesmi), az meg végképp nem, amiről a címzett gazdák beszélnek: az „új földesurak” bögyé- ben vannak, mert nem hajlandók beállni a sorba, ahogyan mondják, a cselédsors felé tartó kussolók sorába. nem csoda, hogy a vidék, a gazdatársadalom nem tud megszerveződni (pedig nagy erő rejlik benne, lásd Ángyán szavait), ha egyszer ennyire ellentétesek az érdekeik: vannak a mindenáron földszerző nagyok, náluk a pénz és a kapcsolati háló is; s ott vannak a földéhes kicsik, akik csupán családjuknak szeretnének megélhetést, s elegük van abból, hogy a nagy ívű ígéreteken túl soha semmit sem kapnak. ebben a helyzetben tűnik föl most újból „a” kisgazda- párt, elnöke rendületlenül járja a vidéket, ahol a kadarkúti Gőbölös gazda szavaival nagyon nagy a baj, de ezt már a bábonyi példából is leszűrtük. Azt is, hogy arra van ma nagyobb esély: a kisgazdák 2014 után is csak kívülről te- kintgethetnek befelé a Kossuth téren. A KUK szerint alaptalanul aggódnak az elnyert pályázatokért átvétel Az iskolákban félnek, hogy kifutnak a határidőből, és elveszítik a támogatást, ami már nem is az övék dél-dunántúl Az oktatási intézmények állami átvételének újabb problematikus részletére derült fény a napokban. Azzal ugyanis, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz (KLIK) kerültek át az intézmények, az iskolák által leadott és elnyert pályázatokról is a KLIK dönthet. A megkötött szereződésekben azonban nem a KLIK szerepel mint pályázó, így módosítást kell kérni, ami sok időt vesz igénybe, és még az sem biztos, hogy a pályázat kiírója hozzájárul ahhoz, hogy másnak utalja a támogatást. A Sásdi ÁMK például többek között különböző szakkörök indítására nyert pályázati pénzt, ám attól tartottak, hogy a változtatások miatt kifutnak az időből, és elveszítik az ősz- szeget, valamint attól is, hogy a KLIK-nek sem szakembere, sem ideje nem lesz a pályázat megvalósítására. Ezzel kapcsolatban felkerestük az illetékes Klebelsberg Intézményfenntartó Központot, ahol elmondták, a köznevelési intézmények átvételével valóban számos hazai és uniós támogatásból megvalósuló fejlesztés gazdája lett a KLIK. Elsősorban a pedagógusmunka tartalmi fejlesztését célzó pályázatok esetében, az iskolák épületét érintő fejlesztések ugyanis maradtak az önkorHangsúlyozták, hogy a gyerekeket sem érheti hátrány a váltás miatt mányzatoknál: A folyamatban lévő fejlesztéseket azonban mindenképp megvalósítják, így sem hazai, sem uniós forrástól nem eshetnek el a köznevelési intézmények. Azt is hangsúlyozták, hogy a fejlesztések szakmai megvalósításáért továbbra is az intézmények felelnek, és hogy (amennyiben lehetőség van rá) hozzájárulnak ahhoz, hogy a korábbi menedzsment vigye tovább a már megkezdett munkát. A jogutódlást törvény írja elő, melyet a támogató szervezetek is ismernek és elfogadnak, így az sem fordulhat elő, hogy a támogató szervezetek nem teljesítik a szükséges kifizetéseket. ■ K. E. I. Nyitott kérdések bár a hivatalos közlemények szerint zökkenőmentesen zajlott le az iskolák állami átvétele, számos olvasói levél érkezett lapunkhoz is, amelyben az iskolák dolgozói arra panaszkodtak, mekkora káoszt okozott a január 1-jei váltás. Az igazgatók, tanárok azt sem tudták, hogyan pótolják a krétát, a fénymásolópapírt, kitől kérjenek a nyomtatókba festékhengert, ki kinek, és főleg mire adhat utasítást, de a fizetések és a cafetéria csúszását is nehezményezték. Akad, ahol emiatt sztrájkot is terveznek.
