Somogyi Hírlap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-22 / 45. szám

14 2013. FEBRUÁR 22., PÉNTEK SAJTÓ ÉS TANULÁS #• Sirály Art az EGYUD-ben fonyódi alkotók Képzőművészeti kiállítás nyílt Kaposváron Csak előnyöset! ALAKFORMÁLÁS ^ Mindannyian küszködünk tes­tünk valamely pontjával. Sokan előnytelen ruhákban járnak, nincsenek tisztában vele mi is lenne a számukra megfelelő öl­tözék. Már az ókori görögök tud­ták, hogy a szép esésű drapéri­ák milyen előnyösek. A sok redő miatt nem látszanak a test pon­tos vonalai. Ha valaki elégedet­len a mellével, derekával vagy a pocakjával kiváló választás egy gyenge anyagú sok redős ruha. Az is nagy segítség, ha mintás vagy élénk színű nadrágot ve­szel fel, ha a lábaid szép hosszú­ak, de a felsőtested kicsit zö- mökebb, ugyanis az élénk szín és minta a lábadra fogja von­zani a tekintetet, elterelve a fi­gyelmet a pocakodról. Ez for­dítva is igaz. Ha a felső teste­det akarod hangsúlyozni, ve­gyél fel egy szép élénk rózsa­szín felsőt. A cipőkkel is sokat lehet csalni. A nők többsége vékony, hosszú lábakra vágyik. Ezt egy kis optikai csalással el lehet érni. A testszínű vagy krémszínű magassarkú cipők ebben segítenek. Ezeket a krém színeket ruháknál is bátran al­kalmazd, hisz ott is ezt a hatást érheted el. ■ Hunyadkürti Lilka Karcsún, bátrabban... Mutasd meg vékony lábad... Február 14-én 17 órai kez­dettel nyílt meg Kaposváron az Együd Árpád Kulturális Központban a Sirály Art Képzőművészeti Kör kiállí­tása, amelyet az érdeklődők március 9-ig tekinthetnek meg. Proity Luca, 10. AMátyás Király Gimnázium Csorba András szervezte és nyitotta meg a kiállítást, to­vábbá Csáki Krisztina és Dr. Laczkó András nyitó beszédet mondtak. Dr. Lackzó András, Móricz Zsigmond-díjas iroda­lomtörténész mutatta be a kö­zönségnek az alkotókat.A Si­rály Art Képzőművészeti Kör 2004-ben tizenkét alapító tag­gal jött létre Lehelné Valent Éva - a Mátyás Király Gim­názium egykori rajztanára - szervezésével, aki öt éven át vezette a Sirály Art Képző- és Iparművészeti Alkotó Kört. Je­lenlegi elnökük Bánkuti Lász­ló. Az alkotói kör műfaji és stí­lusbeli gazdagságáról, és a fo­nyódi társadalmi életben be­töltött önzetlen munkájáról és szerepvállalásáról is híres. Fő céljai közé tartozik, hogy ösz- szefogja a Fonyódon és kör­nyékén élő tehetséges művé­szeket, valamint lehetőséget nyújtson munkáik bemutatá­sára. Karitatív tevékenységet is végeznek, többek között a fonyódi Mátyás Király Gimná­zium Alapítványát is támogat­ják felajánlott alkotásaikkal. Az Alkotói Körnek Keszt- helytől-Siófokig valamennyi j balatoni településen volt már kiállítása. Emellett számos tá­volabbi helyen is lehetőségük nyílt bemutatni alkotásaikat, többek között Budapesten is. Változatos stílusban (olaj, ak- varell, pasztellkréta, diófapác, tus, selyemfestés) dolgoznak a grafikusok és a festők: Bánku­ti László, Csáki Krisztina, Kriz- manics Ágnes, Garay Imre, Hajnal Éva, Valent Éva, Nagy Tamás, Papp S. Gábor, Simon Éva, Hermann Utter, Teveliné Rezsőfi Gyöngyi. A népművé­szek kiváló alkotásaikkal gaz­dagítják a tárlatokat. Szomorú Piroska torontáli szőnyegeket, Garay Imre csont- és fafaragá­sokat készít. A fonyódi alkotók a kaposvári tárlaton. Riport is készült a bemutatón... Csáki Krisztina nyitó beszédé­ben köszönetét mondott az Alko­tói Kör nevében az Együd Árpád Kulturális Központnak, Csorba Andrásnak és Dr. Laczkó And­rásnak. A Sirály Art ezennel Ka­posváron is bemutatkozhatott, de márciusban a Fonyódi Múze­umban is megtekinthetik majd alkotásaikat, „Tavaszi Tárlatu­kat” , mely szinte már hagyo­mánnyá vált, s évről évre még nagyobb sikernek örvend. Majd júniustól augusztusig a Nyá­ri Galéria csalogatja a művészet kedvelőit és művelőit Fonyód­ra. Az alkotóévet október végén a Feng Shui Galériában az „Őszi Tárlattal” zárja a Sirály Art. A megnyitóról Góz Lilla szer­kesztő riporter - a Mátyás Király Gimnázium egykori tanulója - készített egy tévés riportot is. Kü­lön köszönet a kedvességéért! KREATÍV s=* Hivatalos t? szöveg átalakítása S* szépirodalmi stílusban I. AZ EREDETI SZOVeg: |t MENZÁSOK FIGYELEMI . 2013. január 2-től az étkezések rendelé- * se, lemondásar a térí- I tési díj fizetése kizá- |. rólag a konyha hát- ■ só részében található irodán történik. Ja­nuár hónapban a de- I cemberben leadott I. igények szerint tor­it ténik az étkeztetés,- az étkezési jegyek a gazdasági irodában ® vehetők fel. A janu- i ár havi térítési díjak i befizetési határideje: —j zuid. januar jd. OTTÓ ÁRON (TAB. RUDNAYGYULA SflB- SZAKKÖZÉPISKOLA, =SM 1°/E):: _ Enni az elején, fizetni a végén, jegyet az irodán, ^0 levelet meg a pos- —j§ tán. TIHANYI SÁNDOR (TAB, RUDNAY GYULA SZAKKÖZÉPISKOLA, —A. mne És lön a menzások új parancsolata: A ^3® mindennapi kenyér ^0 árát és lemondását —.jg. kérjük a konyha épü- - létének hatulsó feli- ben... _____ Az oldalt szerkesztette: Gáldonyi Magdolna Telefon: 82/528-151 E-mail: magdolna.galdonyi@axelspringer.hu írjatok! ELMÉLKEDÉS Az úszás MINDENKI ANNYIRA vidám. Akármerre nézek, csak mo­solygó arcokat látok. Várják, hogy a kellemesen hűvös víz a testükhöz érjen, és oldód­ni tudjanak benne. Miért nem mosolygok én is? Nem igazán tudom. Állok megbénultan, várom, hogy a csengő megszó­laljon végre. Túl akarok lenni az egészen. A teremben me­leg van, a vízből felszálló pára betölti az egész teret. Látom, hogy másoknak mennyire jó érzés a forróságban állni. Az érzésüket csak a kellemes víz fokozhatná, amelyet hamaro­san meg is érezhetnek: átad­hatják magukat a lágy simo- gatásnak, elmerülhetnek, fel­hőtlenül szórakozhatnak, iga­zán élhetnek... rajtam kívül mindenki úsz­kál már, egyedül állok a me­dence szélén. Egy cseppnyi melegséget sem érzek, mert a szívemből kiáradó jéghideg érzések az egész testemen vé­gigsújtanak. Vacognak a foga­im. Reménység önt el, hogy a víz majd jó barátom lesz, s ki­mossa az életemből a sötét fol­tokat. bármennyire is szeretném őt, félek tőle. Először csak leülök a medence szélére, a lábamat lógatom a boldogságba. Amint a lábujjam alámerül, gyor­san ki is rántom. Rájövök ar­ra, hogy túl elbizakodott vol­tam: jobban meg kellett volna ismernem. Ő is hideg volt, s nem segített rajtam semmit. lélekben fel is adtam, leg­szívesebben kisétálnék, fel­öltöznék és hagynám az egé­szet. Mégis látom, ahogy hul­lámzik, érzem, ahogy hí­vogat. Nem tudok ellenáll­ni. Egy idő után talán meg­szokom, és válóban kellemes lesz ez az egész. Mielőtt meg­gondolhatnám magam, a víz­be ugróm. Egy pillanat kel­lett csak, és meg is szoktam a víz hőmérsékletét, amely hűvösből gyorsan forróra vál­tott. Ezek szerint nem akar­ta, hogy lassan kóstoljak be­le, azt szerette volna, ha rög­tön, fejestől elmerülök ben­ne. hihetetlenül jó érzés. Úsz­kálok körbe-körbe, nem tö­rődöm senkivel. Csak én va­gyok és a víz. az elfáradt gondolataim el­kezdtek kiszökni a fejem­ből. Nem szabott gátat semmi az érzéseimnek. Felhőtlenül érezhettem, anélkül, hogy bármilyen társadalmi köte­lesség a vállamon lett volna. Nem érdekelt senki vélemé­nye; mindenki azt gondolhat, amit akar. Én csak úszkálok, úszkálok békésen. A víz elta­kar mindenki elől. Amíg fél­ni szoktam, hogy valaki meg­láthatja a mélyen titkolt érzé­seimet, most nem félek. Ren­getegen voltunk a medencé­ben, mégis jobban egyedül voltam, mintha magányosan félrevonultam volna - gondol­kodni. átúszom az életemet. Talál­kozom a csalódásaimmal és a büszkeségeimmel. A szerel­memmel. túlságosan is elérzékenyü- lök. Megpróbálom eltakarni az arcom, hátha valaki meg­láthatja az éppen kicsorduló könnycseppemet, amint az ar­comon végigsiet. Szerencsére a víz most is segít. Finom kis hullámaival lemossa az ar­com, mintha azt akarná üzen­ni, hogy nem kell szomorkod- ni, nem kell sírni: én itt va­gyok neked. Lassan az óra vé­géhez közeledünk. Fáj bele­gondolni, hogy itt kell hagy­nom a barátomat. Jobban meg­szerettem, mint bárkit eddig. nem, nem és nem! Marad­ni akarok, örökre! Hiába tu­dom, hogy esélytelen... Az úszkálástól meggyengült tü­dőmre a kellemes és lágy víz most vasgolyóként neheze­dik. Mintha jelezni szeretné, hogy bármennyire is akarsz maradni, ideje menned. Én imádom és tisztelem őt, ezért nem ellenkezem a parancsá­nak. A végszót jelző síp után kimászok a medencéből, s az öltöző felé igyekszem. Egy utolsó pillantást vetnék még a vízre, de félek: a búcsúzás fájdalma ismét egy könny­cseppet varázsolna az ar­comra, s a víz többé nincs itt nekem, hogy letörölhesse. így csak sóhajtok egyet, és in­dulok megtörölközni. Letör­löm magamról a szelídség és a gyengeség utolsó cseppjét is, hiszen vár a vad világ. BENDEGÚZ

Next

/
Thumbnails
Contents