Somogyi Hírlap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-21 / 44. szám

4 MEGYEI KORKÉP 2013. FEBRUÁR 21., CSÜTÖRTÖK Hulladékfrontok a lakossági forintokért DüszABÁszATjákó és Nagykorpád váltott, Várda elment a falig, és megmutatta: mi az önkormányzás ► Folytatás az 1. oldalról- Miért nem decemberben ül­tünk itt? - az indokolt kérdés csak mélyebbre döfte a tehetet­lenség ellen küzdő várdai képvi­selő-testületben a kést.- Akkor kellett volna, de egy­szerűen nem jutott rá idő - fogal­mazta meg sajnálkozását Varga András polgármester. A faluve­zető hónapok óta rengeteg ener­giát öl abba, hogy a lakosságra terhelt díj méltányos, igazságos, elviselhető legyen. Ha a KVG eredeti 504 forintos, a 120 lite­res edény heti ürítésének a brut­tó árára vonatkozó javaslatát néz­zük, és a végül kialkudott 462 forintos árat, akkor látszik, volt mozgástér, és érdemes volt moz­gékonynak lenni benne. Várda szerződése nem járt le, viszont a lakossági fórum napjá­ig sem írta alá az idei árakra vo­natkozó ajánlatot. Várt, kért (hét­pontos csomagjából kettőt tel­jesít a cég), és tárgyalt a ZŐŐD Kft.-vel. Mely ha decemberben áll elő a 380 forintos árával (ak­koriban 440 körül jártak), nem kérdés, Várda vált. Ahogy Jákó, Nagykorpád tette. Decemberben viszont a nagy sietségben úgy döntöttek, maradnak a kaposvá­riaknál. Bár nem értették, miért kell a hét-nyolcszoros emelést le­nyelniük. Határozatot hoztak a folytatásról, de még elfogadott ár nélkül. Tették ezt egy szentbalá- zsi kistérségi fórum után, ahol a kaposvári holdingcég testüle­tileg, a kaposvári alpolgármes­ter jelenlétében befeszült, mert nem engedhetett a teljes 54 tagú önkormányzati körnek, inkább egyesével alkudozott később. Várda nekiszaladt egy utolsó lakossági fórumnak. A KVG-vel szembeni alternatíva az volt, hogy váltanak, ezzel nyernek mintegy 5-600 ezer forintot az embereknek, de nyakukba sza­kadhat egy 900 ezer forintos kár­térítési per, „biztatási kár” cí­men. Kizártnak tartom, hogy a KVG ne pereljen! - szakadt a le­vegőbe Móring József Attila (Fi- desz-KDNP) parlamenti képvise­lő, somogyvári polgármester ke­délyeket lehűtő véleménye. Merthogy személyében egy kormánypárti döntéshozó is volt a teremben. - Az új törvény nem az emberek, hanem a szolgálta­tók szemszögéből készült, és a hulladékgazdálkodási lobbi erő­Álljunk meg egy szóra! A KVG két képviselője már kifelé ment a fórumról, de ez a menet fertály órán át tartott Petes Tamás érvel Varga Andrásnak Móring József Attila komolyan vette Trenyik Tamás: kötelező szolgáltatás Kaposvár, Siófok: törvénytelen emelés? Végre valós mennyiség után fizetünk? Kaposvár És Siófok is,szabályta­lanul emelte a szemétszállítási díjat - vélelmezi a megyei kor­mányhivatal. a megyeszékhely esetében azt ki­fogásolják, hogy egy évben csak egyszer lehetne díjat emelni, ám kétszer is megtörtént 2012-ben. Siófokon pedig szerintük burkolt díjemelés történt azzal, hogy szű­kítették a szolgáltatások eddigi körét. siófok például megszüntette a limlomakciót, s a városlakók köré­ben is általános az értetlenség az­óta- akinek nincsen megfelelő szállítóeszköze, az miképpen sza­baduljon mega megunt holmik­tól? Balázs árpád polgármester sze­rint nem csökkentették, csak át­alakították a szolgáltatásokat.- Siófokon azért építettünk hulla­dékudvart, hogy a lakosság oda ingyen bevihesse azokat a hulla­dékait, amelyeket nem tud elhe­lyezni a kukába - így Balázs. - S hogy ne az utcára dobják ki, hogy azután lomizó csapatok küzdje­nek a szerzeményeikért A kor­mányhivatal nem kötelezhet arra, hogy lomizó csapatok szabad pré­dája legyen a város. A kormányhivatal észrevétele szerint az állampolgárokat hát­rány éri amiatt, hogy ha valaki nem tudja elvinni a feleslegessé vált holmiját a hulladékudvarba, akkor a szállításért immár fizet­nie kell.- KEDVEZMÉNYES elszállítási lehe­tőséget biztosít a szolgáltató erre az esetre, a piaci alapú fuvarozás­nál lényegesen olcsóbbért - rea­gált a siófoki polgármester, hoz­zátéve: nem valószínű, hogy meg­változatják a rendeletüket (mely szerint a zöld- és a zsákos szelek­tív hulladékért is ritkábban megy házhoz a szolgáltató január elsejé­től), a limlomakció megszüntetése várospolitikai érdek is. a fideszes polgármesterpka központilag előírt, legfeljebb 4,2 százalékos szemétdy-emelés he­lyett ennek többszörösével növelték a díjat, ahol viszont megpróbálják betartani a törvényt, ott veszélyben van a szemétszállítás - interpellált az országgyűlésben hétfőn az MSZP-s Szabó Imre. Illés Zoltán államtitkár válasza szerint január elsejéig még törvényesen lehetett emelni az árakat Kása Lajos, a Fidesz ügyvezető alejnöke, a rezsi­csökkentési lehetőségeketvizsgáló bizottság tagja úgy véli akár a idén januártól élő lerakási adó mértékének a mérséklése is szóba kerülhet annak érdekében, hogy a szolgáltatók számára ne okozzon veszteséget a szemétszállítási díj várhatón az év közepétől élő kötele­ző csökkentése. Kása hozzátette azt is: indokolt lehet, hogy egyes helyeken a ténylegesen elvitt hulla­dékmennyiség után számlázzanak a szolgáltatók. mF.I. Karszalagot a kukának! A HULLADÉKSZÁLLÍTÁSHOZ kap­csolódó anomáliákat rendezné a háromfai önkormányzat. A szer­kesztőségünket megkereső polgár- mester a díjcsökkentés érdekében kezdeményezte a kétheti szállítást, szerinte így legalább az üzem­anyagköltséget meg lehetne spórol­ni. - Minden alkalommal teli ku­kát számláznak; én többször vé­gigmentem a falun, a családok csupán 60 százaléka teszi csak ki minden héten a kukát, és kevés abból is a teli - mondta Brantmül- ler Zoltán. - Szóvá tettem, hogy ennek alapján mérsékeljék az ára­kat, de erre azt mondták, a lehető­sége mindenkinek megvan, hogy hetente tegye ki a kukát Hozzáte­szi a szerződés szerint a szolgálta­tó az önkormányzatnak számláz, függetlenül a kukák ürítési gyako­riságától. - Mi meg szedjük be a lakosságtól a díjakat, ami egyre nehezebb - indokolja a polgár- mester. -A lakosságnak körülbe­lül a 65 százaléka fizeti ki a dijat, behajtani nem lehet; nincs is mi­ből. BRANTMÜLLER ZOLTÁN Szerint a kukákra ragasztott szalagokkal jelezhetnék a családok, hogy mi­kor kell elvinni, mikor nem a sze­metet Minden családot kötelezni kellene bizonyos mennyiségű sza­lagmegvásárlására. Háromfán és más településeken is tavaly no­vemberben és decemberben szer­vezett találkozókat a szolgáltató Saabermacher-Pannonia Kft A hulladéktörvény kapcsán várha­tó változásokról tájékoztatták, illet­ve a 2013-as tervekről. - Felhív­tuk az önkormányzatok figyelmét a 2013-tól bekövetkező változások­ra, és várható volt, hogy az önkor­mányzatok teherviselő képessége meg fog változni, ezért volt javasla­tunk minden településre vonatko­zólag a lakossági díjfizetésre is - mondta Horváth Balázs ügyveze­tő. - Háromfán az önkormányzat csak január végén hozott döntést az ügyben, ami már egy kezelhe­tetlen szituációt eredményezett; mivel a törvény a 2012. december végi állapotokat rögzítette. A heti 52 ürítés szükségességét miniszte­ri rendelet írja elő. Tudják, hogy a lakosság nem teszi ki mindiga kukát, és nincs is mindig tele; az ide vonatkozó kormányrendelet alapján az egy településre keletke­ző költséget le kell osztani valami­lyen módon. m Jeki Gabriella sebb volt, mint az egyszerű em­bereket képviselők lobbija - mondta törvényhozás tagja. - Ja­vasoltuk, hogy legalább télen ma­radjon kétheti szállítás, de a köz­egészségügyi szabályozás miatt ezt nem sikerült átvinni. Móring kihasználta az alkal­mat, és a júliustól tervezett to­vábbi rezsifaragások 10 száza­lékos hulladékgazdálkodási díj­csökkentési tervét is megsétál­tatta a faluházban. Kifejezte a vé­leményét, miszerint állami vagy önkormányzati tulajdonú non- profit (csak méltányolható fej­lesztési profittal számoló) cégek­nél lennének jó helyen a közszol­gáltatások. Elmondta még: a cé­gek fixköltségei 80 százalékban nem múlnak a szemétmennyisé­gen. A KVG részéről Trenyik Ta­más operatív igazgató - és előd­je, Petes Tamás holding-tanács­adó - vett részt a fórumon, ahol az előbbi elmondta: nem örülnek ők sem a változásnak. - Egyné­hány számla, vagy 33 ezer szám­la: ennyi a különbség - érzékel­tette az önkormányzati és a ház­tartási szerződések közötti kü­lönbséget az igazgató. Hozzátéve, a havi helyett negyedéves fizetés, és a kintlévőség-növekedés sem kellemes. - Az évi 52 alkalmat fi­zetni kell, legfeljebb egy edényre két család szerződik, és a 60 lite­res kuka is lehetőség.- Álltunk ott, mint a birkák, és még árat sem láttunk, úgy szer­ződtünk - mondta egy asszony, utalva a január 23-iki „szerződés- kötésre”, ami csak adategyezte­tés volt. A település képvíselő-tes- tülete kedden késő este, a fórum után megerősítette korábbi dön­tését, és nem vált szolgáltatót. Kovács János jákói faluvezető szerdán elmondta: azért van egy polgármester, hogy a lakosság ér­dekét nézve keresse a megoldáso­kat. A Zőőd-del a 250 háztartás­nak évi 10 ezret spórolnak, 26 he­tet fizetve. Szabó Zoltán nagykor- pádi polgármester a kétezres ha­vi KVG-díj helyett 1150 forintot alkudott ki ugyanennél a cégnél. Szerdán a kormányhivataltól azt kérdeztük: a kaposvári tes­tület kétszeri 2012-es díjemelése mellett megkifogásolta-e azt is, hogy törvénysértő döntést hoz­tak a települések, melyek a ka­posvári cég 4,5 százalékot jócs­kán meghaladó városkörnyéki díjemelését jóváhagyták? Jövő hétig kértek időt. ■ Balassa T. Udvariók, balatoni élmények; az első magyar erotikus naplóíró sclachta etelka Szerelme apját Noszlopy Gáspár ölte meg, fia - az első elismert úszó - átúszta a Balatont A gyilkosság miatt indítottak hajtóvadászatot gindly Rudolf neve ismerős lehet a somogyi történelemben elmélyülteknek, hiszen a hódító ifjú apja révén fogták el 1852- ben Noszlopy Gáspárt, Somogy- ország 1848-49-es hősét, a sza­badcsapatok parancsnokát. NOSZLOPY „MEGLÁTOGATTA” Gindly Antal felsőtengelici birto­kát, hogy társainak élelmet, ru­hát és pénzt szerezzen, ám a földbirtokos ezt nem vette jóné­ven, s afférjuk végén Noszlopy mellbe lőtte az akadékoskodó nemest. A gyilkosság miatt indí­tottak ellene hajtóvadászatot, s miután elfogták, 1853-ban kivé­gezték. A Balaton történetét kutatva buk­kant rá Katona Csaba történész az első - fennmaradt - magyar női erotikus naplóra, mely be­mutatja egy 19. század közepén élt lány gondolat- és érzelemvi­lágát. „Udvarlóim száma számít- hatatlan!” - olvasható egy 1838- as bejegyzésben, s a következő felsorolásból - melynek közlésé­től ezúttal eltekintenénk - kide­rül, Schlachta Etelka egyáltalán nem túloz. Merthogy a jó képes­ségű és határozottan vonzó kül­sejű, kiváló énekhanggal megál­dott leány, aki gondos nevelteté­sének köszönhetően több nyelvet beszélt, komoly irodalmi és ze­nei műveltségre tett szert, s ami­kor Sopronba költöztek megözve­gyült édesanyjával, hamar a he­lyi társasági élet közkedvelt alak­ja lett. Mindez - a reformkor vé­géhez közeledő Magyarország világát, a hétköznapok amúgy je­lentéktelennek tűnő eseményeit is bemutatva - kiderül a lány ki­lenc éves korától vezetett naplói­ból, melyekben Etelka a gondola­tait, érzéseit is meglepő őszinte­séggel az olvasó elé tárja.- A Balaton történetét kutatva egy tanulmányban olvastam egy utalást a naplóról - magyarázza Katona Csaba, az MTA BTK tör­ténettudományi intézetének tör­ténésze, aki csütörtökön a Ta- káts Gyula-emlékházban tart előadást az unikumnak számí­tó műről. - A témámból adódó­an természetesen eredendően a lány balatonfüredi nyaralásairól szóló naplórészletei érdekeltek, ám hamar kiderült, igazából má­sért fontos a tizenöt kötet. Melyet 1943-ban Csatkai End­re már közzétett a Soproni Szem­lében, csak éppen jelentősen meghúzva-kurtítva a szöveget: igazából kivágott belőle minden olyan részletet, mely nem felelt meg a korízlésnek, így az akkori ábrázolásból egy hazafias érzel­mű lányka élete bontakozott ki.- Pedig a naplók érdekessé­gét éppen az adja - folytatja Ka­tona Csaba -, hogy Etelka szokat­lan őszinteséggel vall saját érzé­seiről, fellángolásairól. Kiderül, hogy a lány szívesen fogadja a bókokat, a szép szavakat, a for­ró, titkon megejtett kézcsókokat, a tüzes pillantásokat, a tánc köz­beni szorosabb érintéseket. Kife­jezetten élvezi, hogy a férfiak ra­jongással veszik körül, csak ak­kor rémül meg, amikor azt látja, komollyá válik a vonzalom vala­melyik udvarlója számára, s ettől kezdve hárít. Láthatóan a szere­lembe szerelmes, de valójában a nagy Őt keresi. Akit végül meg is talál, még ha nem is könnyedén. A napló­ban rengetegszer lehet olvasni egy bizonyos G. R. monogramot, melyről Katona Csaba kiderítet­te, Gindly Rudolfot takarja. Kellemes emlékei voltak Etel­kának a füredi nyaralások során megismert somogyiakról - töb­bek között az Inkey-család tag­jairól -, akik közül sokan csap­ták a szelet a lánynak. Akinek végül Szekrényessy József, Szé­chenyi István belső munkatársa, ügyvéd, író, a korabeli Pest egyik legjelentősebb kulturális szerve­zője nyerte el a szívét. Fiuk, Kál­mán pedig az első elismert ma­gyar úszóként vonult be a törté­nelembe, ő volt aki 1880-ban el­sőként úszta át a Balatont Siófok­ról Füredig. ■ Vas András

Next

/
Thumbnails
Contents