Somogyi Hírlap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-17 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 7. szám

HÍRSÁV Halálos lakástűz Szirákon LAKÁSTŰZBEN ÉLETÉT vesztet­te egy nő a Nógrád megyei Szirákon. A Dengelegi úton gyulladt ki egy kilencszer négy méter alapterületű ház. Az ingatlan teljesen kiégett, a födém leomlott, a házban lakó középkorú nő életét vesztette. Nyolc világháborús gránátot találtak összesen nyolc második világháborús német romboló­gránátot találtak a tűzszeré­szek a debreceni Nagyerdei Stadionnál a teljes építési terület átvizsgálása után. Az egyik munkagép még pén­teken fordított ki a földből há­rom gránátot, ezért vonultak ki szombaton a tűzszerészek a területre. Az átvizsgálás so­rán összesen nyolc darab 15 centis gránátot találtak. Szén-monoxidtól lett rosszul egy család két felnőtt és két gyermek lett rosszul egy sződi csa­ládi házban, valószínűleg szén-monoxid belélegzése miatt. A Mártírok útján lévő ingatlanban kandalló, illetve gáztüzelésű kombi cirkó ké­szülék is volt, vélhetően ez utóbbi elégtelen légellátása miatt áramlott a lakásba a mérgező gáz. Az anyánál szén-monoxid-mérgezést ál­lapítottak meg, a család töb­bi tagja jobban van. Gázolt a vonat a miskolci vonalon l'A" ELGÁZOLT EGY 22 éves férfit szombat reggel Ludas és Vá- mosgyörk között a Budapest­re közlekedő AVAS InterCity. A férfit súlyos sérülésekkel, mentőhelikopterrel szállítot­tak kórházba. Wallenberg-emléktáblát avattak Munkácson RAOUL WALLENBERG emlék­táblát avatott Munkácson Németh Zsolt államtitkár és Lengyel Zoltán, a város pol­gármestere. Az államtitkár tragikusnak nevezte, hogy Kárpátaljáról és Munkácsról mintegy 100 ezer zsidót hur­coltak és pusztítottak el, s ezzel pótolhatatlan veszteség érte a vidéket és a várost. Létért küzd a Klubrádió a bíróságon hiába nyerte el az ingyenes frekvenciát a Klubrádió még a 2010-es választások előtt. Sem az akkori médiahatóság, sem annak jogutódja nem kö­tött velük szerződést. Hétfőn újabb tárgyalás lesz a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon. A tét ugyancsak je­lentős. A Fővárosi ítélőtábla korábban már háromszor ho­zott olyan jogerős határozatot, amely alapján a Klubrádiónak meg kellett volna nyernie a 95.3 MHz frekvencia használatára kiírt pályázatot, ám a Média­tanács nem hajtotta végre az ítéleteket. Ezúttal nem harmad fokon, hanem első fokon szüle­tik jogerős bírósági ítélet. KÖZÉLET 2013. FEBRUÁR 17., VASÁRNAP Szlalom a kátyús magyar utakon felújítás Az elöregedett aszfaltrétegeken a lyukak tömködése nem jelent megoldást A kátyúk mérete elérheti akár az egy méter szélességet és az egy-két centi mélységet is, márpedig egy ekkora úthiba komoly károkat okoz a járművön. Február a kátyúk hava a magyar közutakon. Csak Budapesten napi 400-500 új Kátyú születik ilyenkor, or­szágosan még csak becsülni sem lehet, mennyi úthibával kell szembesülnie naponta az autósoknak, akik nem csak a zötykölődés miatt bosszankodnak, esetenként komoly káruk is keletkezik miattuk. Fábos Erika A közútkezelők tapasztalatai alapján minden évben ezekben a hetekben keletkezik a legtöbb kátyú a magyar utakon. Rá­adásul, a szakemberek szerint csapadékos időjárásban, 0 fok, vagy az alatti hőmérsékleten technológiailag jó minőségi aszfaltozási munkát végezni nem lehet. így az ilyen időben készült úthiba javítások csak ideiglenes jellegűek. Legtöbb esetben azonban a kátyúzás már jó időben sem megoldás. A kátyú az úttest fáradásá- nak az eredményeképpen jön létre. Elég egy kis repedés, a folyamatos terhelés hatására az egyre nagyobb lesz. Télen, hidegben ez még gyorsabb, hi­szen ha a kis repedésekbe be­folyik az esővíz, a hóié, és ott a víz megfagy, a tágulás azon­nal felpúposítja az utat, aztán már elég, hogy két nagyobb teherautó áthajtson rajta, má­ris kipotyog a repedt aszfalt és ott a lyuk, amit a forgalom folyamatosan tovább mélyít. A kátyúk mérete elérheti akár az 1 méter szélességet és az 1-2 centi mélységet is, márpedig egy ekkora úthiba már komoly károkat képes okozni a jármű­vek futóművén, gumiján. Az autópályán keletkezett kátyú- mindegyiknél veszélyesebb, mert az autók ott sokkal na­gyobb sebességgel haladnak, és a lyukak nem is tűnnek fel egy átlagos vezetőnek. „Az elmúlt hetek nagyon vál­tozékony és csapadékos időjárá­sa nyomán főleg az elöregedett burkolatú, aszfalt makadám építésű mellékutakon kelet­keztek nagyobb mennyiségben úthibák, de a főúthálózaton is több kátyú keletkezett, mint a tavalyi év hasonló időszakában- mondta lapunk kérdésére Pé­csi Norbert Sándor, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. szóvivője.- A jelenlegi, téli időszakban is, megfelelő időjárási körülmé­nyek között üzemmérnöksége­ink egy-egy brigádja - tartósan 0 fok felett és száraz idő esetén- folyamatosan végez kátyú­zási munkákat. Ilyenkor csak úgynevezett hideg kátyúzást tudunk alkalmazni, ami kevés­bé tartós, mint a meleg aszfalt­tal történő javítás. Tavasszal, március végén, április elején, miután újraindulnak a meleg aszfaltot keverő üzemek, tar- tósabb kátyúzó anyaggal is végzünk majd burkolatjavítást a legfontosabb a gyorsaság és a bizonyíthatóság. Minden­képpen be kell szerezni olyan bizonyítékot, amellyel a későb­biekben is lehet majd igazolni, hogy gépjárművének sérüléseit az adott útszakaszon elhelyez­kedő kátyú okozta. Ilyen lehet a baleset helyszínén a tanú (név­vel, címmel). Lehet rendőrt hív­ni, akitől jegyzőkönyv felvételét kérhetjük és természetesen le­het fényképeket készíteni a hely­a teljes 30 ezer kilométeres közúthálózaton.” A szóvivő elmondta: a magyar közúthálózat átlagéletkora 40 év feletti, de az utolsó felületi be­avatkozások átlagéletkora is 20 év fölött van. Az utakat a mainál eleve kisebb teherbírásra és for­galomra, valamint 10 éves idő­tartamra tervezték. Az országos úthálózat kátyúinak javítására tavaly 8,3 milliárd forintot költött a közútkezelő, összesen 103 ezer tonna kátyúzó anyagot használ­tak fel. A tíz év lejárta után teljes felújításra lenne szükség, de e te­kintetben jelentős az elmaradás. 2012-ben elindulhattak az Új Széchenyi Terv Regionális Qpe­színen. Célszerű ezen bizonyítá­si módokat együttesen alkal­mazni a későbbi félreértések elkerülése érdekében. A hatá­lyos törvényi szabályozás alap­ján az felelős a kátyúkár meg­térítésére, akinek az adott út­szakasz a kezelése alatt áll. A kárigényt tehát az útkezelő­nek kell bejelenteni (útszakasz­tól függően és jellemzően Magyar Közút Nonprofit Zrt., FKF Zrt., helyi, kerületi önkor­ratív Programok keretében a le­romlott állapotú mellékútjaink felújítási munkálatai, tavaly 29 milliárd forint értékben össze­sen 270 kilométernyi alsóbbren­dű utat újítottak fel. Loppert Dániel, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kommunikációs vezetője ehhez hozzátette: „Az Új Széchenyi Terv keretében a közúthálózat 11.5 tonnás burkolat-megerő­sítésének fejlesztésére a NIF Zrt. várhatóan összesen 186,1 milliárd forintot fordít, mely­nek 85 százaléka uniós, 15 szá­zaléka hazai forrás. így 2015 év végére várhatóan összesen 781.5 km hosszan már meg­mányzatok) haladéktalanul, a rendelkezésére álló bizonyíté­kok csatolásával egyidejűleg. Az a károsult, aki rendelkezik casco biztosítással, kérheti a biztosítóját is, hogyannak a ter­hére rendezzék a kárát. Ebben az esetben természetesen neki kell állnia az önrész összegét, ám ezt később az útkezelőtől vagy annak biztosítójától meg­téríttetheti a többi felmerült és igazolható kárával együtt. újított főúton járhatnak a köz­lekedők. Jelenleg 48,6 milliárd forint értékben, összesen 288,5 kilométer hosszan 11,5 tonnás burkolat-megerősítést végzünk a jelentősebb teherforgalmat lebonyolító főutak esetében. Hamarosan további fejleszté­sek megvalósítására, várhatóan 137,5 milliárd forint értékben fog a NIF Zrt. közbeszerzési ki­írásokat megjelentetni, további 493 kilométer' hosszúságban a főutak 11,5 tonnás burkolat megerősítésével, valamint elke­rülök építésével kapcsolatban. A kátyúk nemcsak azért bosz- szantóak az autósok számára, mert lassítják a közlekedést, de komoly károkat is okozhatnak a gépkocsikban. A hazai autósok 28,9 százaléka már hajtott bele kátyúba a magyarországi uta­kon úgy, hogy az sérülést is oko­zott a gépjárművében - derül ki egy tavaly év végi felméréséből. A kutatás szerint, a budapesti autósok helyzete a legrosszabb, az ő esetükben 40 százalékos a kátyú okozta sérülések ará­nya, míg a falvakban, vagy a ki­sebb városokban alig több mint 25 százalék. A biztosítók casco kifizetéseiből 3-4 százalék kö­rüli, amit kátyúkárok miatt té­rítettek. Mi a teendő kátyúkár esetén? Afgan-magyar katonai konvoj látható képünkön az afganisztáni Baglán tar­tományban lévő Dusi határában. A magyar-amerikai Katonai Tanácsadó Csoport (Military Advisory Team, MÁT) befejezte az Afgán Nemzeti Hadse­reggel közös, utolsó műveletét. Idejekorán kell kezdeni az árvízi védekezést A nagy áradások elleni felké­szülés, így a gátak magasítása, a töltések megerősítése, a lo­gisztikai tevékenység megszer­vezése hosszú évek munkája, ezekkel nem lehet az utolsó órákban kapkodni - hangsú­lyozta Áder János köztársasági elnök szombaton Szolnokon, ahol a várható árvízhelyzetről és az árvízvédelem előkészü­leti munkálatairól tájékozódott a katasztrófavédelem országos vezetője és a település polgár- mestere társaságában. Az idei előrejelzéseket idéz­ve rámutatott: a Tiszán akkor kell magas vízszintekre szá­mítani, ha a folyó vízgyűjtőjén február végén gyors olvadás kezdődik, és ez nagyobb meny- nyiségű csapadékkal párosul. Mivel a tiszai áradás veszé­lye évről évre fennáll, az em­berek joggal kérdezhetik, ők maguk, családjuk és vagyonuk biztonságban van-e? - mondta a köztársasági elnök, hozzáfűz­ve: azért jött Szolnokra, hogy erre a kérdésre választ kapjon. Szalay Ferenc (Fidesz) Szol­nok polgármestere egyebek között arról számolt be, hogy a városban 2,2 milliárd forint értékű gátfejlesztési program zajlik. Ennek keretében a szi­várgó vizek megakadályozá­sára nagyon erős támfal épül, növelik az árteret, és a védműn kerékpárutat alakítanak ki. ■ Tüntettek a bankok ellen a devizahitelesek a pénzügyi jogok biztosa azt kezdeményezi, hogy kilenc nap múlva kezdődjenek meg a háromoldalú tárgyalások a kila­koltatással fenyegetett 170 ezer devizahiteles család problémá­jának megoldásáról a kormány, a bankszövetség és a civüek részvételével. Ezt Doubravsz- ky György nyilatkozta tegnapa Kossuth téren tartott tünteté­sen, ahol több mint ezren vettek részt. A biztos azt javasolja azt is, hogy a tárgyalások megkez­désével egy időben 45 nappal hosszabbítsák meg a március 1-jén hatályát vesztő - lakáshite­leseket és a közműtartozást fel­halmozókat érintő - kilakoltatási moratóriumot. i 1

Next

/
Thumbnails
Contents