Somogyi Hírlap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-02 / 28. szám
4 2013. FEBRUÁR 2., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP Az óceán fogta meg a Jakab-zarándokot talpalávaló camino Ötmillió lépés a fésűkagylós hátizsákkal, kápolna-, temető- és csillagszállással Teljes menetfelszerelésben Csak a fésűkagylót kellett követni A Pireneusok látványa másodjára is megbabonázta Cey-Bert Tündét Zarándok jó társaságban A bakancstalp Európában maradt Öt és fél hónap alatt 3700 kilométert nem sokan gyalogolnak, még a híres Szent-Jakab- úton sem. Háromgyermekes édesanyaként, egyes egyedül végképp kevesen bátorodnak neki ilyesminek. Cey-Bert Tünde nem félt. Ment, és ment volna még tovább is. Az óceán állította meg. Balassa Tamás Vagány, belevaló, talpraesett nő Cey-Bert Tünde, hamar kiderül ez róla, amint az azóta megtal- paltatott „caminós” bakancsában megjelenik. Előveszi a zarándokút svájci kiadású zsebkönyvét, és a Budapestről induló útvonalat mutatja Galícia fővárosáig, Santiago de Compos- teláig. Sokan járnak a zarán- dokúton, de a magyar főváros null kilométerkövétől csak kevesen húzhatják végig az ujjúkat a kontinens térképén, keresztül Nyugat-Európán: „én ezen végig sétáltam.” Ezeregyszáz fénykép a bizonyság, az otthoni élmény- beszámolóban még csak valahol Lébénynél és a hármashatár környékén jár. Tünde egyszer már megjárta a Camino spanyolországi „francia útját”, mely a négy franciaországi szakasz találkozási pontjától Hispánia északi vidékén vezet a Szent Jakab-székesegyhá- zig. E helyt találhatók a hagyomány szerint Jézus első vértanúként szolgáló apostolának földi maradványai. Idősebb Jakab apostol, és öcs- cse, János, a későbbi evangélista apjuk mesterségét örökölve halászként, a Genezáreti tó partján hálót javítottak, amikor Péter és András után őket is meghívta Jézus. Jakabot mint Mestere halála után a jeruzsálemi egyház fejét, aki ivott az Úr kelyhé- ből, Heródes Agrippa karddal végeztette ki, s mert eltemetni nem lehetett, tanítványai a testét szarkofágban hajóra rejtették, mely elsodródva Hispániában ért partot. Jeruzsálem és Róma után Compostela a harmadik legfontosabb úti célja a keresztény zarándoklatoknak. Már ezer évvel ezelőtt, a Szentföldre irányuló törekvések zátonyra futása után felértékelődött, s kedvelt búcsújáró hely lett. Somogybán Kaposszentja- kab, s a lengyeltóti templom is őrzi nevét.- Hiányérzetem volt az első utam óta, ha ugyanis igazi Ja- kab-zarándok vagyok, meg kell járnom a 3700 kilométeres Ja- kab-utat - meséli Tünde, amiből adódna a kérdés, hogy lesz valakiből Jakab-zarándok a szuperszonikus Facebook-korban, de a lendület viszi a történetet tovább. Valamennyire, mondja, mint mindenki, ő is keresi az útját, így amikor tavasszal eldöntötte, elindul, nem gondolkodott sokat. Nem is tehette volna, időben kellett indulnia, hogy a hideg őszi éjszakák beköszönte előtt érkezzen. Október 16-án emelte magasba a vándorbotját és az emlékszalagot a székesegyház terén, amihez május 7-én kellett útra kelnie. De hogy fogja bírni?, a kérdés benne is motoszkált. A pozitív választ abban találta meg, ami miatt sokan lebeszélték volna: vegetáriánus 22 éves kora óta, vékony alkatú, amiből nincs mit leadnia. Szalonna nélkül ennyit menni, kizárt!, cukkolták a faluban. Tünde viszont éppen a nyersen fogyasztott zöldségeknek, teljes kiőrlésű magvas bioterméknek köszönhetően érezte magában az erőt. Dietetikusként végzett, a másik képesítése gyógytornász, így van szakértelme a témában az elszánt asszonynak. A húsfogyasztást a test és szellem szeny- nyezése mellett környezetszeny- rtyezőnek és fenntarthatatlan- nak is tartja, oly mértékű terület kell az állattartáshoz manapság. Van ország, ahol már adóztatják a húsevést, teszi hozzá, és arról is beszél, hogy a kiabáló állat életét elvenni fölösleges túlzás, hiszen annyi minden ehető van a világon. Ráadásul az iparosított világ modem embere úgy elszakadt a táplálékától, hogy csirkét csak csomagolva lát. Legalább nevelné föl, mint a párja teszi odahaza, megdolgozva az étekért. Tizennégy, tizenkét és nyolcéves lányait is a fenti szellemben neveli. Tündével beszélgetve könnyű letérni az útról, amin elindultunk, s bár úgy gondoljuk, érdekes a bárdudvarnoki biogazdálkodói lét is, amit édesapja falujában (külön fejezet lesz ez mindjárt) meghonosítottak, maga őrölte üsztből süti a kenyeret is, de csak maradni kellene a zarándoklatnál! Következhet a levegőben maradt kérdés: hogy fogalmazódik meg a gondolat, „ha ugyanis- igazi Jakab-zarándok vagyok...” Jakab-zarán- doknak lenni különleges érzés - magyarázza. - Mágikus az „úton lét”. Ott .lóg a háüzsákon a kagyló, a Camino jelképe, mely megtalálható végig Európában. Máshogy állnak hozzá az emberek ahhoz, aki ezzel a szimbólummal vándorol. Plébániák, templomok nyílnak meg, sokszor fogadtak be, de aludtam temetőben is. És ha szabad ég alatt töltöttem az éjszakát, igyekeztem úgy megtervezni a napomat, hogy esőben hamar fedél legyen fölöttem. Osztatlan sikert nem aratott a családban az út terve. Meglepetés ez egy világutazó felmenőtől, de még édesapja, Cey-Bert Róbert, az író-tanár-gasztronómus távol-kelet-szakértő is le akarta beszélni róla.- A család őrült ötletnek tartotta az elhatározásomat, féltettek, hogy nőként egyedül vágjak neki Európának, de azt gondoltam, ez mégis csak Nyugat: nem féltem semmitől - mondja. - Imádok utazni, imádom az ismeretlent, a kihívást, tűzön-vízen átmegyek az elhatározásomért. így nem is volt igazán kellemetlen csalódásom, mert amit vártam, azt találtam, s el tudtam fogadni a nehézséget is. Naponta 25-30 kilométert gyalogolt nehéz pakkjával, amiben a hálózsák mellett ruhákat és ételt cipelt. Az adott ország Jakab-bédek- kereit, kis ajándékkal a gyerekeknek, mindig hazapostázta. De így is 15-18 kilogrammot vitt. A súlyt zenedoppinggal csökkentette, Vágtázó Halottkémeket és Vágtázó Csodaszarvast hallgatott, a mitikus népzene ikonjait. Nagyobb városokban, Salzburgban, Le Puy-ben, s előtte Genfben is két napot töltött. A svájci nagyvárosba a barátokhoz „hazaérkezett”, középiskolás koráig itt volt az otthona. Édesapja 1956-ban a fővárosban harcolt, s Táncsics-gim- nazistaként emigrálni kényszerült. Elzászi lányt vett el, Tünde és öccse magyarul és franciául együtt tanult meg, németországi és kaposvári gimnáziumban tette hozzá a németet és az angolt. A Jakab-zarándoknak a hite is különleges-. Egyik hitben sem vert gyökeret, Jézus tanításait nagyon tiszteli, de a buddhizmusban hirdetett lélekvándorlás is szimpatikus neki. Miután az igazságtalanságokat nehezen viseli, ez magyarázatot ad sok mindenre: aki most rossz helyre született, annak egy új élet ad reményt, hogy méltó legyen a magasabb minőségre.- Hiszek a sorsban. Ami nehézséget, küzdelmet kapunk, mind arra való, hogy megéljük, mert a rossz élmények is fejlesztenek, tökéletesítenek. Santiago de Compostelához közeledve lett nagy az ijedtség: mi lesz, ha véget ér az út? Hová megy majd tovább? A katedrá- lis előtt döbbent meg mindazon, amit maga mögött hagyott. A vízhólyagokat az emberek feledtették, akik körbeáilták, kérdezgették. Nem érzett fáradtságot, nem esett nehezére az út. Ment volna még tovább. De egyre többet gondolt a hazaiakkal, a gyerekekkel, akik a nyáron táborban voltak, s a Balaton-átúszáson. Ezekből kimaradt, de távolléte, az az érzésünk, igazoltnak tekinthető. És ehhez még az öt és fél hónapos „történet megérkezését beváró” másfél havi önkéntes munka sem kellett volna az Ibériai-félsziget legfelső csücskében.- Nem lehet hirtelen megállni, ez valamiféle zarándoktörvény - mosolyog, s szemeiben talán már egy következő történet képe csillan. Hiszen úgy érzi, mintha el sem ment volna egy pillanatra sem. A szallonapártiak egyébként tévedtek: a spanyolországi „fran- ciaúton” Cey-Bert Tünde fogyás helyett mindig felkap pár küót... ■ Mindenki keresi az útját, sokan az El Caminót járva találják meg. ■ Zenével doppingolta magát, Vágtázó Halottkémeket hallgatott. Reich Károlynak állít emlékművet Balatonszemes híres szülött A községháza előtti parkba szökőkutat és padokat is telepítenek az alkotáshoz Fölszállott a páva után Katádon koncert, táncház Híres szülöttének, Reich Károly grafikusművésznek, számos mese illusztrátorának állít emlékművet Balatonszemes. Pályázati támogatást nyert e célra a tóparti település, s ahogyan Takács József polgármestertől megtudtuk, a községháza előtti parkba kerül a Reich Károly illusztrációit megörökítő alkotás, szökőkúttal, ülőpadokkal kiegészítve. Kerékpárútra, turizmusfejlesztésre is nyert pályázati támogatást a napokban a község, a polgármester szerint apró lépésekkel haladnak előre.- A gigantománia helyett ezt az utat követjük - így Takács József. - Nagy álmunkat, a termál•O I— is D 3 B ■< ö a: Zelk-versre. „Ezalatt a nyusziházban, fűszálakból vetett ágyban három nyuszi aludt szépen, összebújva békességben.. fürdőépítést alighanem amúgy is elfelejthetjük egy időre, a befektetők nem igyekeznek ide hozni a pénzüket (számos vállalkozással tárgyaltunk, eredménytelenül), pályázatot meg erre a célra nem írnak ki, a fürdőlobbi ugyanis igyekszik óvni a pozícióit. Habár ha belegondolok, már régen lubickolhatnánk a fürdőnkben, ha néhány éve hitelből belevág a beruházásba az önkormányzat. Mára ugyanis már „törlődött” volna a tartozásunk és fürdőnk is lenne. Mi, balatonszemesiek azonban mindig büszkék voltunk arra, hogy adósság nélkül is működtetni tudjuk a települést... ■ Fónai I. A falu művészetoktatási intézményt működtet, melynek névadója az egykori ismert néptáncos, Horváth János. Hí- [ resek a karádi táncok, nem véletlen tehát, hogy éppen Karódon ünnepli először tizenöt éves fennállását a Fonó Zenekar, táncházzal és koncerttel. A Duna tévén nagy sikerrel zajlott Fölszállott a páva című népzenei vetélkedő során a Fonó több tagja kísérte a táncosokat, a zsűriben pedig Agócs Gergely zenekarvezető, néprajzkutató is helyet foglalt. Szombaton Karódon a napközbeni tánctanítást követi este a lemezbemutató Fonó-koncert, majd a táncház. ■ F. I.
