Somogyi Hírlap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-13 / 37. szám

2013. FEBRUÁR 13., SZERDA MEGYEI KORKÉP 3 Somogybán is hiánycikk a jo szaki mesterség Aggódnak a cégvezetők: a 24. órában vagyunk az utánképzéssel Pörög a visszaszámlálás: jó szakmunkásokat keresnek a dél-somogyi gépipari vállal­kozások. A jó szaki azonban ma hiánycikk. Jeki Gabriella Nyolc-tíz éven belül a gép­iparban dolgozó mesterembe­rek közel fele elmegy nyugdíj­ba, velük együtt azonban a jó szakik is eltűnnek a somogyi palettáról. A huszonnegyedik órában vagyunk - mondják az aggódó cégvezetők, akik sze­rint, ha nem lesz utánképzés, nagy bajba kerülhetnek a vál­lalkozások.- Talán a még dolgozó mes­teremberek ki tudnának ta­nítani egy új generációt és át­menthető lenne a tudásuk az utókornak - mondta Seres László a Seres Kft. ügyveze­tője. - De nem csak magát a munkát kell megtanulniuk a mai tanulóknak, hanem a jó munkamorált és munkastí­lust is. A Seres Kft. rendszeresen foglalkoztat szakmunkás ta­nulókat, a céljuk, hogy min­den évben felvegyenek mini­mum négy diákot, akik közül legalább egyet vagy kettőt sze­retnének megtartani, akik pó­tolhatják azokat, akik nyugdíj­ba mennek. Ez azonban egyre nehezebb. Jelenleg a négy ta­nuló közül három bukásra áll az iskolában. Pedig lakatos, hegesztő, géplakatos, mechat- ronikus és forgácsoló munkást azonnal felvenne a cég, ha len­ne és találna. Tanuló a munkapadnál: hajói dolgozik, azonnal munkához, szép fizetéshez jut Az ösztönző bérezés segíthet az utánpótlás képzésében, nevelésében A NAGYATÁDI BüttnerKft. ta­pasztalata az, hogy azok a Cé­gek, amelyek hajlandók voltak áldozni a szakképzésre és nem csak az állami szakképzési struktúrától várták a kész szak­embereket, nagyrészt meg tud­ják oldani a szakember-után­pótlásukat.- tizenkét éve folytatunk duális jelleggel szakképzést CNC gépke­zelő igényeinek kielégítésére - tá­jékoztatott Büttner Tamás ügyve­zető-igazgató. -A képzési gyakor­lati része saját tanműhelyben, illetve gyártócsarnokban törté­nik, míg az elméleti képzést a helyi Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola adja. A képzés után végzett szakembe­rek részére a vállalat munkahe­lyet is biztosít. Jelenleg negyven tanulószerződéssel rendelkez­nek. Úgy érzik, nem minden fia­tal szeretne külföldön vagy nagy­városokban dolgozni és élni, ezért a cég megfelelően ösztönző bérezéssel, hosszútávon biztosít­ja a dolgozók megélhetését. BÜTTNER TAMÁS kiemelte: az alaptevékenységhez biztosítot­tak a szakemberek, de az egyéb műszaki területeken, mint he­gesztés, géplakatos, villanysze­relő, műszerész, szerszámkészí­tő szakmákban kritikus a hely­zet és nagy szükség lenne a fia­talok pályaorientációjára, jól motivált szakképző helyekre. Németh Pál kilenc évig te­vékenykedett szakoktatóként, jelenleg termelésvezetőként dolgozik. Azt mondja, nagyon nehéz a szakképzés helyzete, mert a gyerekek többsége nem tudja, hogy mit akar, mi a cél­ja, és a tanulmányi átlaguk is nagyon alacsonyan mozog a felvételi előtt. Szerinte az a legnagyobb baj, hogy a szülők is azt szeretnék, hogy a gye­rekük minimum érettségiz­zen, de még jobb, ha főiskolá­ra megy. Pedig a szakképzés­sel jól kvalifikált, megbecsült munkát lehet találni, jó fize­téssel. Az órabér ugyanis át­lagban nyolcszáz és ezernégy­száz forint között alakul. Ez havi akár kétszázezer forin­tot is jelenthet a családi kasz- szában.- Azt szeretnénk, ha lenne fiatal szakemberünk, ezért is foglalkoztatunk tanulókat, és aki rendesen dolgozik, azon­nal kap munkát - érvel. - De gyenge a gyerekanyag, mert nincs megfelelően előkészítve számukra a pályaválasztás, és talán nincs eléggé felkeltve a figyelem sem. Abban azonban egyetérte­nek a cégvezetők, hogy ez egy közös ügy, amit senki nem tud önállóan megoldani. Se­res László úgy véli, nem csu­pán az oktatásügyre, hanem a családra és a vállalkozások összefogására is szükség van.- A családnak kell látnia azt, hogy milyen a gyerek ori- nentációja, majd megmutat­ni neki a gyakorlatban, hogy milyen lehetőségei vannak - teszi hozzá. - Hozzák el az üzembe, hogy nézzék meg, hogyan működik a rendszer, mi az a hidraulikaszerelés, és máris tudnánk talán kedvet csinálni a szakképzéshez. De nem csak a szakmun­kás, hányna a középfpkú vég­zettségű dolgozóknál is hiá­nyos a lista: a CNC és más, ko­molyabb gépek kezelőkből is lassan kifogynak a gépipari cégek. Isten csodálatos terve, de kevés róla a bibliai tanítás házasság hete Félnek az emberek az elkötelezettségtől, és a válástól, mit tehet ez ellen az egyház? A válások csökkenésével sokat spórolhatna az állam; milliárdo- kat fordítanak évente a széthul­lott, szegény családok támogatá­sára. A megelőző felkészítés sok­kal olcsóbb lenne, mint a segélye­zés - erről is beszélt Kaposújla- kon, majd Ságváron Bor Ferenc, a Békevár Egyesület elnöke a há­zasság hetépben. Hatodik éve, hogy Valentin-nap tájékán a fe­lekezetek népszerűsítik a házas­ság intézményét. A kezdeménye­zés Angliából indult el, s minden évben egy hétig arra hívja fel a fi­gyelmet, hogy „a házasság Isten csodálatos terve azoknak, akik kapcsolatban szeretnének élni”.- A házasság a legjobb meg­oldás a társadalom problémái­ra is - így Bor Ferenc. - A gaz­dasági válság a házasságszám gyors csökkenésének a követ­kezménye is. Az alacsony szü­letési arányból eredően a kö­vetkező generációban feleannyi aktív dolgozó lesz. Ki biztosítja a költségvetési fedezetet a nyug­díjhoz? Ezen változtatni kell! A kérdés az, tesz-e ezért az egy­ház, amelynek több lehetősége adódna erre, mint a világi szer­vezeteknek. A házasságkötések aránya az utóbbi 30 évben radikálisan csökkent - figyelmeztet a ságvá- ri egyesületét Szántódról irányí­tó Bor Ferenc. - Mi lehet az oka? Félnek az emberek elkötelezett­ségtől, a válástól? Egy fiatalokról készített felmérésből kiderült, a megkérdezettek fele elvált szü­lők gyereke, akik azt mondják: nem akarok átmenni egy válási procedúrán. Ezért nem alapíta­nak családot. Miért nem akarják sokan a házasságot? Azért sem, mert nem kapnak bibliai útmu­tatást előnyeiről, áldásairól. Is­ten csak a vele azonosulókat tud­ja megáldani. Nagy szükség len­ne a keresztény értékrend szerin­ti bibliai tanításokra a házasság­ról, nemcsak a jegyeseknek, ha­nem a házaspároknak is. ■ F. I. VAS ANDRÁS Ha én Rózsa volnék nyílnék A fiúnak, nyílnék én a lánynak. Legyen az ál­talános iskolás, gimnazis­ta, szakközepes, szakképzős, esetleg egyetemista. Már po­zíciómból adódóan is, hiszen én volnék az oktatási állam­titkár, vagy mifene. Akinek úgy tűnik, mostanra telt ki az ideje, lett védhetetlen a kormányzat számára. Pedig mindent megpróbált, oda- állt céltáblának, sőt, a kar- tácstűzbe, mely zúdult is rá minden irányból, miután ro­hammunkában levezényelte - ahogy ő állította - a köz- és felsőoktatás átalakítását. MELYEKRŐL KIDERÜLT, meSZ­sze nem akkora sikertörténe­tek, mint amilyennek láttat­ni szeretné. Elhamarkodott döntések, lózungok, össze- és elvonások, melyek alapjai­ban rengették meg a honi ok­tatási rendszert. Vittek az ut­cára tanárt, diákot, el az Is­kolából számítógépet, bútort. S vittek csődközeibe egyete­met, megszűnés szélére sza­kokat, indítottak külhonba a röghöz kötés ellen tiltakozó hallgatókat. Akik Téli Rózsás Forradalmat hirdettek, egye­temet, hidat foglaltak. Szem­besítettek. Kudarcra ítéltek. Lefokozásra. mert jelen állás szerint az . uraiért feltétel nélkül kiálló államtitkár vissza- vagy lemi- nősítése lesz a kormányzat vá­lasza a felsőoktatás reformja­inak, pontosabban azok kom­munikációjának csődjének - nagy kérdés, ki tudta volna hi­telesen pozitívumként elad­ni a keretszámok megvágását, az egyetemi autonómia meg­szűnését jelentő kancellárok kinevezését vagy a forráselvo­násokat. Melyekről minden­ki tudja, nem Hoffmann Ró­zsa személyes döntései, ő csak afféle alvállalkozóként leve­zényelte főnökei, a miniszté­rium és a kormány kezdemé­nyezéseit. S a politika ebben is különbözik az építőipartól: itt az alvállalkozót fizetik ki. ...nem lennék játéka min­denféle szélnek... Sok munka és kevés gyógyszer a hosszú elet titka 100 Év Hetvenhat éves fia, négy unokája, tíz dédunokája, két ük­unokája köszöntötte századik születésnapján a kaposszerda- helyi Gál Istvánnét. Az önkor­mányzat megvendégelte a csalá­dot, Prépost László polgármes­ter gratulált az ünnepeknek, aki Kishajdu Teréz néven szüle­tett Fiadon. Mely az akkori kis- bárapáti jegyzőséghez tarto­zott, így mire átgyalogoltak be­jegyeztetni a születést, eltelt egy nap. így százéves születésnap­ján egy nappal volt idősebb e szép kornál. A hosszú élet titká­ról annyit mondott a polgármes­ternek: végigdolgozta az életet, nyaralni nem volt, kevés gyógy­szert fogyasztott. ■ B. T. Energiát takarítana meg Nagyatád önkormányzata büdzsé Megújuló energiafor­rással korszerűsíti a városhá­zát a nagyatádi önkormány­zat. Az ehhez kapcsolódó pá­lyázat beadásáról döntöttek a képviselők soron kívüli ülésü­kön: előkészítik a polgármes­teri hivatal épületének ener­getikai fejlesztéséhez kapcso­lódó, energetikai megtakarí­tást eredményező pályázati forrás felhasználásával meg­valósuló beruházást. A tervezett mintegy 179 millió forintos, környezetba­rát megújuló energiaforrást hasznosító rendszer kiemelt hangsúlyt fektetve az ener­giahatékonyságra és az ener­giatakarékosságra. Segítségé­vel a városháza utólagos kül­ső hőszigetelésével, a külső nyílászárók cseréjével, a fű­tési rendszer korszerűsítésé­vel javítják az épület hőtech­nikai adottságát, csökkentik a hőveszteséget. A világítá­si rendszer energiatakarékos átalakítása során cserélik a fényforrásokat, világítóteste­ket, továbbá megújuló ener­giaforrásként az épület villa- mosenergia-ellátása céljából napenergiát hasznosító beren­dezések, napelemek kerülnek a tetőre. A használati melegvizet is napkollektorok kihelyezésével nyerik. ■ Jeki G. Miniszteri biztosnak kérték fel horváth istván A sertésprogramot felügyeli az alelnök agrárium Fazekas Sándor vi­dékfejlesztési miniszter Hor­váth Istvánt, Szekszárd polgár- mesterét, az Országgyűlés me­zőgazdasági bizottságának al- elnökét kérte fel, hogy minisz­teri biztosként felügyelje a ser­tésprogram végrehajtását - je­lentette be a szaktárca vezető­je a hétvégén Budapesten, a VI. mangalicafesztivál megnyitó­ján. Fazekas Sándor hangsú­lyozta, a kormány legfőbb célja, hogy az állattenyésztés e fon­tos ágazata erősödjön, minősé­gi magyar sertéshús kerüljön a fogyasztók asztalára - köztük mangalicából készült termé­kek is -, és a külföldi piac felé is nyitni szeretnének. Horváth István úgy fogalma­zott: fontosnak tartja, hogy a magyar emberek asztalára ma­gyar sertéshús kerüljön. Ennek érdekében a jelenlegi, alig 3 milliós sertésszámot a követke­ző négy évben megdupláznák. A miniszteri biztos a sertéstar­tók helyzetének stabilizálásá­ra is kitért, és a feldolgozóipar versenyképességének növelé­sét is a prioritások közé sorol­ta, megjegyezve, hogy a belföldi üzemeket arra kell ösztönözni, hogy magyar alapanyagot vá­sároljanak és dolgozzanak fel. A fogyasztókat pedig szintén arra kell biztatni, hogy magyar termékeket vásároljanak az üz­letekben. ■ Vizin B. Horváth István Budapesten

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents