Somogyi Hírlap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-12 / 36. szám

3 2013. FEBRUÁR 12., KEDD MEGYEI KÖRKÉP Munkahelyet terem a káposzta terv Százezer új állás jöhet létre idehaza a zöldség-gyümölcs ágazat fejlesztésével ► Folytatás az 1. oldalról Mártonffy Béla, a Magyar Zöld­ség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács el­nöke azt is elmondta: a támoga­tás a zöldség-gyümölcs ágazat­ban térül meg a leggyorsabban.- Somogybán erre nagy szükség van - emelte ki Ács Jó­zsef, a mezőgazdasági terme­lők érdekvédelmi szövetségé­nek somogyi elnöke. - A terme­lésszerkezet jelentősen átala­kult az elmúlt két évtizedben; az élőmunkaerőt igénylő ágaza­tok jórészt megszűntek.- Amíg a támogatásról csak szövegelnek a kormányok, de nem fordítanak elég pénzt a vidék fejlesztésére, addig nem indul be a gazdaság, csak sor­vadnak a falvak - mondta Gö- bölös György kadarkúti őster­melő. - Kevés az életképes cég. Az emberek munka helyett tű­zifáért, segélyért ácsingóznak az önkormányzatnál. Sok fia­tal nem is akar a mezőgazda­ságban dolgozni. Négy gyere­künk közül kettő az idén kül­földre ment, korábban segítet­tek a gazdaságban, mely a sok nehézség miatt menthetetlenül visszafejlődött. A 60 éves őstermelő tesz még egy próbát: zöldségtermesztés­sel állítja fejlődési pályára gaz­daságát. Korábban másfél-, az idén öt hektáron termeszt ká­posztát, karfiolt, paprikát, pa­radicsomot, burgonyát. Ha be­indul az üzlet, segítő alkalma­zottakba is szükségeTehet. Somogybán meghatározó a szőlő, az alma, a körte, és az őszi barack - derült ki a Köz­2009 2010 2011 Zöldség-gyümölcs. Szakértők szerint fellendítheti az agráriumot (tonna)__________________________________2009 2010 2011 Csemegekukorica 4529 3410 4959 Zöldborsó (szemessúlyban) __________________2 053 1943 1342 Zö ldpaprika __________________ 1601 1148 1 312 Gö rögdinnye 1398 892 1 393 Szóié___________ _______________34991 24494 __31054 Al ma 15331 6899 6 347 Őszibarack________________________ 3212 3 051 3966 FORRÁSA: INTÉZMÉNYI MUNKAÜGYI ADATGYŰJTÉS ponti Statisztikai Hivatal ada­taiból. A csemegekukorica, a zöldpaprika, és a vöröshagy­ma a legfontosabb helyben ter­mesztett zöldségféle. Vörös Bá­lint, a megyei területi agrár­kamara kabinetvezetője rámu­tatott: a korábban felszámolt üvegházak, fóliasátrak újjáépí­tése, a termelés beindítása sok - köztük alacsony képesítésű - embernek adna esélyt. A társas vállalkozások mintegy 4200 fő­állású dolgozót alkalmaznak, s ha a technológiai fejlesztéseket végrehajtják, csaknem harma­dával - 1400-1500 fővel - nő­het a mezőgazdasági munka- vállalók száma. Gombos Sán­dor, a Mezőgazdasági és Vidék- fejlesztési Hivatal (MVH) somo­gyi vezetője elmondta: a mun­kahelyteremtést számom prog­ram segíti. Példaként említette a szőlőszerkezet-átalakítását; hazánk az idén, 2014-ben és 2015-ben közel 70 millió euró- ra, átszámítva csaknem 21 mil­liárd forintra jogosult. Új ültet­vényeket alakíthatnak ki a si­keres pályázók, korszerűsíthe­tik gazdaságukat, ezbiztos ál­lást adhat sokaknak.- Márciustól nálunk a sárga­répa-, a bab-, a fokhagyma- és a káposzta-termesztés munka­helyet teremt: 55 ember kezd el dolgozni - mondta az agrármér­nök végzettségű Sztányi Tibor, Kaposfő polgármestere. - Az is­kolai tankonyhára viszik a zöld­ségféléket. Ez az első lépés, a kis­térségben is bővítenénk a foglal­koztatást. Szomorú, hogy mi­lyen állapotba jutott a rendszer- váltás utánt a világszínvonalú magyar mezőgazdaság. Szerin­tem az emberek dolgozni akar­nak. A zöldség-gyümölcs ágazat újjáépítése komoly szakmai ki­hívás, de nem lehetetlen. Ehhez a kézimunkaerő-igényes ágaza­tok feltámasztására lenne szük­ség, mint a konzervipar. Országosan közel 2,5 ezer hek­tárnyi üvegházban termeszte­nek zöldséget, gyümölcsöt. Tor­ma Sándor, a Kaposvári Egye­tem címzetes docense, a topo- nári szakközépiskola igazgató­ja osztja a szakmai termékta­nács elnökének véleményét: az előrelépéshez nagy lehetőség a geotermikus energia is, mivel hazánk termálenergia készle­tei jelentősek, ám a hasznosítás mértéke alacsony. A ma előállí­tott csaknem évi 400 ezer ton­na zöldség, gyümölcs mennyi­ségét akár 800 ezer tonnára le­hetne növelni, s nem szükséges duplájára növelni a fedett terület nagyságát, mivel az üvegházban évente több növény is megterem. Hozzátette: a termálvízre hosszú távon építhetnek a termelők. So­mogy adottságai kiválóak. A hazai zöldség-gyümölcs ágazat éves bevétele 500 mil­liárd forint, melyből az export megközelíti a 300 milliárd fo­rintot. Fekete-Páris Attila közgaz­dász, az egyik kaposvári taka­rék vezető munkatársa szerint a kisebb területen gazdálkodók figyelme előbb-utóbb a zöld­ség-gyümölcs ágazat felé irá­nyul: ha a termelők felismerik az új piaci lehetőségeket, kinyíl­nak az értékesítési csatornák, úgy egyre többen veszik igény­be a mezőgazdasági hiteleket. ■ Harsányi Miklós Itt a balatoni belvíz: a 7-es és M7-es is veszélyben intézkedés Vízvédelmi készültséget rendeltek el a szakemberek Balatonőszöd és Szántód térségére A februári szabályozási szint minimumát közelíti már a Ba­laton vízállása: hétfőn 67 cen­timéter volt az átlagos vízszint. Ezzel együtt a belvíz is megje­lent a déli part közelében.- A januári csapadékmeny- nyiség duplája volt a sokévi át­lagnak, ennek köszönhető a Balaton töltődése, ami remél­hetően folytatódik a tavasz vé­géig - mondta Pécseli Péter, a közép-dunántúli vízügyi igaz­gatóság szakaszmérnöke. Is­meretes, hogy 2012-ben az őszi 38 centiméter volt a legkisebb vízállás. A szabályozási szint minimuma februárban 70-75 centiméter lenne (a hónap vé­gére akár „be is hozhatja” a je­lenleg már csak néhány centis lemaradását a Balaton), az opti­mális szint pedig ilyenkor 90- 95 centi volna. ■ Az ingatlanokat is veszé­lyezteti a feltörő belvíz. Szivattyúkkal emelik át a Balatonba Megemelkedett közben a Ba- laton-közeli belterületek víz­szintje is, ezért az illetékesek Balatonőszöd térségére má­sod-, Szántód térségére első fokú vízvédelmi készültséget rendeltek el harminc napnyi időtartamra. A belvizes terü­letekről szivattyúkkal emelik át a vizet a Balatonba. A belvíz leginkább a Balatonőszöd-Ba- latonszárszó közötti külterü­leti ingatlanokat veszélyezte­ti, valamint a régi hetes utat, továbbá az M7-es autópályát a szóládi szakasznál. Zamárdinál is szivattyúzni kellene, de ellopták a szivaty- tyúmotorokat a dél-balatoni ví­zitársulat ottani telepéről, a tol­vajok ezzel több mint három­millió forintos kárt okoztak. S a társulat nincs olyan anyagi helyzetben, hogy újakat tudna vásárolni. ■ Fónai I. JEGYZET BALASSA TAMÁS Szegény magyar háza kampány van. Amiről béké­sebb időkben minden tisz­tességes kaposvárinak a cu­korgyári melaszillat jut eszé­be, amit mindenképpen megszépít a tudat, hogy itten termelés van a morc télben, ráadásul vagy sajnos ver­senytárs nélkül hazánkban. De most egy másik cukor­gyár, egy kevésbé produktív indult be, vagy kapcsolt ma­gasabb fokozatba, a politikai. Édes élet következik mostan­tól, persze csak a szavakban. Nem szeretnék, nem szere­tek most a helyünkben len­ni, bár ha kicsit megerőlte­tem magam, tudok olyan or­szágra gondolni, ahol még rosszabb lehet. De ezzel a gondolattal nem nagyon merném őszintén az olvasót reménykedésre buzdítani. Ismerve, hogy minden ma­gyarnak kinyílik a zsebében a bicska, pláne egy somogyi betyárnak, ha ötven-hetven szűk esztendő után azt hall­ja, már csak egy icikepicike nadrágszíjhúzás... a kampány persze idestova húsz éve tart. Olyan tájt kiál­totta ki magát a nemzet egy része nemzetnek, a nemzet másik részét A: komoly iden­titásproblémákkal szembe­sítve, B: vagy ehhez képest ellenoldalra taszítva. Komp? Hát az sehol. PARLAMENTI NYITÁNY Volt teg­nap. A következő hét évünk­ről volt szó. Amiből kiderült, az uniós bürokraták igen is humoros figurák, mert me­sés számot tudtak választa­ni költségvetési intervallum­nak. Kiderült az is, már a szá­mok világa sem adhat alapot a reményre, hogy egy nyelvet beszéljenek a Házlakók. Aki a számokra figyelt, téved. Nem a pénzkeret a lényeges. Ha­nem ami megvalósul belőle. de. Képzeljünk el egy épí- tőbridágot, ahol az egyik csapat maltert burogat a másikra, amaz meglazítja az állványzat csavarját. szegény magyar, szegény ház... Kötelező állami vizsga a vagyonőröknek, ötévenként utóképzés tételt húznak Internetes oktatás - Elméleti és gyakorlati feladatokat is meg kell oldani a vizsgabizottság előtt Dél-Dunántúli régió Minden vagyonőrnek állami vizsgát kell tennie 2014. január 1-jéig, aki ezt elmulasztja, jövőre már nem végezheti a munkáját. Az Országgyűlés úgy határozott, hogy a közrend és a közbizton­ság erősítését célzó intézkedés- csomag részeként a személy- és vagyonőri szakmáknak is presztízst kíván teremteni. Az ágazati dolgozóknak meg kell ismerkedniük a megváltozott jogszabályi környezettel, köz­tük új jogaikkal és kötelessége­ikkel, valamint azok gyakorla­ti alkalmazásával, ezért a ren­delet kötelező képzést, majd öt­évenként utóképzést ír elő a va­gyonőrök részére. A képzésen való részvétel minden személy- és vagyon­őr-igazolvánnyal rendelkező ré­szére kötelező, így ők 2014. ja­nuár 1-jéig kötelesek a jogsza­bályban meghatározott képzé­si és vizsgáztatási követelmé­nyeknek eleget tenni. A vizs­gával nem rendelkezők a határ­időt követően nem végezhetnek vagyonvédelmi tevékenységet. A képzésről a Belügyminiszté­rium Oktatási, Képzési és Tudo­mányszervezési Főigazgatósá­ga és a Személy-, Vagyonvédel­mi és Magánnyomozói Szak­mai Kamara közösen gondos­kodik. Az új rendszer a szakem­berek szerint a magánbiztonsá­gi ágazat szakmai minőségé­Presztízst kívánnak teremteni a személy- és vagyonőri szakmáknak nek színvonalát emeli, és haté­konyan hozzájárul a közbizton­ság javulásához. Mint a Személy-, Vagyonvé­delmi és Magánnyomozói Szak­mai Kamaránál megtudtuk a felkészülést az internetes oka- tási rendszer keretében bizto­sítják a vagyonőröknek, a tan­anyagot február közepétől ér­hetik el a kamara honlapján ke­resztül, a vizsgák pedig április­tól kezdődhetnek. A tervek sze­rint nemcsak a megyeszékhe­lyeken lehet majd letenni az el­méleti és gyakorlati részből álló vizsgát, hanem a megyék több városában is. Vizsgázni lakó­helytől függetlenül, bárhol le­het. ■ Hajdú Zs. A tagdíjat beszámítják országos szinten százezer, régiós szinten pedig több mint tízezer vagyonőrt érint az ok­tatás, illetve az állami vizsga, amelynek együttes ára a Sze­mély-, Vagyonvédelmi és Ma­gánnyomozói Szakmai Kama­ra tagjainak 5395 forint - a befizetett tagdíjat beszámítják -, a nem kamarai tagoknak pedig 11595 forint. Eredmény­telen vizsga esetén az ismételt vizsga díját kell csak befizet­ni, ez 1930 forint, amely akár többször ismételhető. A pótló vizsgán csak az eredményte­len vizsgafeladatból kell be­számolni.

Next

/
Thumbnails
Contents