Somogyi Hírlap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-10 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 6. szám

4 A HÉT TEMAJA 2013. FEBRUÁR 10., VASÁRNAP megvesztegetés Ötven gyanúsított Magyarországon 33 meccsel kapcsolatban. Maximum húsz év kapható érte. Ma már nem a jobb helyezés, hanem dollár százezrek a tét. Már a megkeresést is jelenteni kell. A kevés néző kis rizikó és nagy haszon a csalóknak. Figyelik a távol-keleti irodákat. MINDIG VAN AZ A PÉNZ Sok fogadót megkárosítanak a csalók, de akadhatnak olyanok is a csalókon kívül, akiket épp a megbundázott eredmények segítenek sok pénzhez Magyarországon ötven em­bert gyanúsítottak meg 33 labdarúgó-mérkőzés ered­ményének manipulálása és az ezzel kapcsolatos fogadási csalás ügyében. Ács György A nemzetközi bűnszervezet az Európai Unió országaiban mintegy 380, Európán kívül pedig további 300 futballmér­kőzést bundázott meg. Németh Baján, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda ki­emelt főnyomozója elmondta, hogy Magyarországon egy idő­ben 12 helyen tartottak ház­kutatást, amelynek keretében 320 ezer eurót foglaltak le a hatóságok, három játékost és négy játékvezetőt vettek őri­zetbe. A bűnszervezet magyar tag­jai 2010-ben csatlakoztak a hálózathoz, részt vettek a foga­dások, az utazás megszervezé­sében, a kenőpénz átadásában, majd a tranzakciókról értesítet­ték a szervezet vezetését. A csa­lók esetenként 40 és 600 ezer euró közötti vesztegetési pénzt fizettek, a csalás pedig mérkő­zésenként 200 ezer és 2 millió euró közötti kárt okozott. Az idősebbek még emlékez­nek rá, a magyar labdarúgás történetének egyik legviharo­sabb őszi idénye zárult le 1988. decemberében. Talán még sohasem érte akkora erkölcsi csapás a magyar futballt, mint akkor, a bundabotrány kirob­banásával. A tehetségekben, klasszisokban amúgy sem bő­velkedő NB I-es mezőny egyik napról a másikra hatalmas vérveszteséget szenvedett, jó­formán egész csapatok útja ve­zetett az öltöző helyett a rendőr­ségi zárkába. Akkor azt gondol­tuk, hogy az arra hajlamosak kedvét elveszi a nagy lebukás, de nem így történt. A labdarú­gásnak (és nyilván nem csak ennek a sportágnak) együtt kell élnie a bundával. Most is csak az történt, ami máskor. Csupán annyi válto­zott, hogy míg régen egy-egy jobb helyezés érdekében tör­téntek a megvesztegetések, ma már a fogadási csalások uralják a piacot. Meg persze az össze­gek nőttek. A bűnszervezet tagjai a gyanú szerint nagy Százezreket vágtak zsebre 425 játékost, Játékvezetőt és egyéb tisztségviselőt veszteget­tek mega legutolsó focibotrány­ban 380 meccsel kapcsolatban. (Sok esetben bizonyíték híján elmaradt a gyanúsítás.) Az ügy legtöbb gyanúsítottja Németor­szágban van. ANDREAS BACHMANN, a bochu- mi ügyész elmondása szerint a bűnszervezet legalább 8,5 millió összegű fogadásokat kötöttek a nemzetközi fogadóirodák kí­nálatában szereplő mérkőzé­sekre, majd lefizették a bírókat vagy néhány játékost, hogy a számukra kedvező eredmény szülessen. Egy példa: az Ar- gentína-Bolívia U20-as barát­ságos mérkőzésen - amelyen magyar játékvezetői hármas működött közre engedély nél­kül - a bíró fülhallgatón ke­resztül kapott utasításokat. Az említett U20-as mérkőzést Len­gyel Kolos vezette, két segítője Selmeczi Krisztián és Mocsári Tamás volt. A találkozót Argen­tína nyerte 1-0-ra, a gól a 103. percben született 11-esből euró tiszta hasznot tehetett zsebre és 2,1 millió euró kenő­pénzt fizetett ki a mérkőzések eredményének befolyásolására. a német nyomozás adatai sze­rint a legmagasabb összeget, 140 ezer eurót, Ausztriában fi­zették ki, és itt tudnak a legna­gyobb nyereményről is: egy mér­kőzés után 700 ezer eurót tehet­tek zsebre a bűnözők. Az első mérkőzést, amely- lyel kapcsolatban megtörtént a "gyanúsításközlés", 2007-ben játszották, a bűnszervezet ma­gyar tagjai pedig összesen hét mérkőzéssel hozhatók köz­vetlen összefüggésbe. Angeli László, a Központi Nyomozó Főügyészség ügyésze szerint a csalók arra is kísérletet tettek, hogy kifejezetten a mérkőzések manipulálása céljából rendez­zenek futballtornát. Kérdés persze, hogy kizárha­tó-e egyáltalán valahol a ma­nipuláció. Nem valószínű. Az utóbbi években több lebukott csaló is nyilatkozott a módsze­reiről, és egybehangzóan állít­ják, hogy a bunda kiirthatat- lan. Mindig lesz olyan játékos, edző vagy bíró, aki rászorul a pénzre, megvehető és hajlan­dóak néha a labda mellé rúgni, rosszul cserélni vagy buktatás­nak nézni egy műesést. Pedig húszéves szabadság- vesztés lehet a törvényi maxi­mum Magyarországon azzal szemben, akit jogerősen el­ítélnek a nemzetközi bunda­botránnyal összefüggésben. Borbély Zoltán, a Magyar Lab­darúgó Szövetség (MLSZ) jogi igazgatója és szóvivője szerint azonban ennyit szinte bizonyo­san nem fognak kapni az elkö­vetők. A sportvezető elmondta: vannak olyan országok, ame­lyek jogrendszerében önálló tényállásként szerepel a foga­dási csalás vagy a sportcsalás, Magyarországon azonban nem, de ennek meglétét az európai és a nemzetközi szövetség nem is tartja kötelezőnek, viszont megfontolásra javasolja a tag­országoknak. Magyarországon a veszte­getés és a csalás tényállás fo­galma alá esik a mérkőzések eredményének manipulálása, előbbit az elkövető személyétől, utóbbit az okozott kártól függő­en büntetik, a törvényi plafon pedig tízéves szabadságvesz­tés lehet, ugyanakkor ha bűn- szervezet tagjaként követik el, akkor a büntetési tétel felső határa kétszeresére emelkedik. Borbély szerint jelentős lépés volt a bundázás visszaszorítá­sában, hogy tavaly március 1. óta nem vehet részt a bajnok­ságban az, aki efféle bűncse­lekménnyel gyanúsítható. Biz­tos benne, hogy a nemzetközi összefogás hatására sokat tisz­tult a sportág. Teljesen csak ak­kor lehetne kiirtani a fogadási csalásokat, ha a távolkeleti Író­kat is ellenőriznék. Erre szolgál most egy monitoring rendszer. Ezen kívül a fiatal sportolók közt is erősíteni kell a felvilá­gosító unkát. Legyen mindenki tisztában azzal, hogy bűncse­lekményt követ el és könnyen lebukik, ha nem tisztességes a pályán. Az MLSZ fegyelmi szabály­zata szerint már a megkere­sést is be kel jelenteni. Sokat segíthetnek a tv-közvetítések, a nyilvánosság, mert a csalók­nak a kevés nézőszám kis rizi­kó és nagy haszon. Bálványok is becsapták a szurkolókat külföldön a Bundesligában volt az első nagyobb ügy. Horst-Gregorio Canellas, a Kickers Offenbach elnöke 1971 nyarán bemutatott egy hangfelvételt, amin a Hertha két játékosát győzködi, hogy adják el csapata számára az utolsó fordulóbeli meccset, de azok nem hajlandóak, mivel már megegyeztek az Offen­bach riválisával, a Bielefeld- del. Összesen ötven játékost - köztük Varga Zoltánt -, egy edzőt és hat sportvezetőt tiltot­tak el. harmincnégy év múlva újra állt a bál a németeknél. Ró­bert Hoyzer játékvezetőt saját kollégái nyomták fel a szövet­ségnél, és kiderült, hogy egy horvát gyökerű szerveződés utasítására több másod- és harmadosztályú, valamint ku­patalálkozót is elfújt. Olaszország sem maradha­tott ki a bundázásból. Legutol­só ügyük 7 éve volt. 2006-ban, néhány héttel a világbajnok­ság előtt a Juventus elnöke bu­kott le először, majd a Milán, a Fiorentina, a Lazio és a Reg- gina is belekeveredett. a vezetők telefonon rendelték meg a mérkőzéseikre a nekik szimpatikus játékvezetőket, akik aktívan hozzá is járultak az eredmények befolyásolásá­hoz. Először példás, igazán el­rettentő büntetéseket javasol­tak. Majd' mindegyik csapatot száműzték volna a Serie A-ból, a Juvét a harmadosztályig ker­gették volna, de csak a torinói- aknak kellett elhagyniuk a Se­rie A-t, és mindegyik együttes behozható hátrányból indult a következő bajnokságban. álljon itt még egy példa a hatharom.hu összeállításából. A köztársasági elnöki pozíció­ra is pályázó Bemard Tapie kicsit rásegített az Olympique Marseille tündöklésre. A Va- lenciennes elleni találkozó előtt megkente az ellenfelet, ráadásul más korrupciós ügyei is előkerültek. Magával rántotta a csapatot is, amely­től elvették az 1993-as bajnoki címet, nem játszhatott az Eu­rópai Szuperkupáért és a Vi­lágkupáért sem, valamint a másodosztályba küldték őket. A rendőrség állította össze a válogatott csapatot a lelátók népe Puskásék vagy Tichyék idejében is tudta, tudni vélte, hogy az utolsó fordulók­ban azok a csapatok, amelyek helyezése már nem nagyon vál­tozhatott, leadták a meccseket ellenfelüknek, ha nekik épp szükségük volt pontokra. sokszor még pénz sem kellett hozzá, tudható volt, hogy jótét helyett jó várható. A nyolcvanas években kerekedett ebből nagy botrány Magyarországon, ami­nek kapcsán Esterházy Márton egy interjúban elismerte, hogy állandó volt a bundázás. Ő pél­dául pont egy ilyen „kölcsönvisz- szaadós" mérkőzésen találko­zott először a dologgal 18 éve­sen. Saját bevallása szerint csak akkor maradhatott volna tiszta, ha visszavonul, annyira átszőtte a rendszert a manipu­láció. 1983 júliusában gyanússá vált 57, egymást követő sorszá­mú totószelvény. Két bandát si­került felderíteni, egy kecske­méti-budapesti és egy szekszár­di irányításút, amelyek valószí­nűleg több száz mérkőzésbe nyúltak bele. Több mint 200já­tékos és 13 játékvezető bukott le velük együtt, de csak a szerve­zőket csukták le, a focisták ki- sebb-nagyobb eltiltásokkal meg­úszták az ügyet. 1989-ben az 1986-os és az 1988-as bajnokság néhány for­dulójában bukkantak megvásá­rolt meccsekre. Kiderült, hogy '86-ban a debreceni tanács óri­ási pénzt fektetett a Honvéd el­leni utolsó körös 1-1-be, amivel a hajdúságiak az NB I-ben ma­radtak. . ezen kívül még néhány talál­kozóról derült ki, hogy azokon bundáztak, és válogatott játéko­sok, neves edzők is belekevered­tek az ügybe. Mezey György ek­koriban volt másodszor szövet­ségi kapitány, és később úgy emlékezett vissza, hogy gyakor­latilag a rendőrség állította ösz- sze a nemzeti csapatot a vb-se- lejtezőkre, mivel többen eljárás alatt álltak. Végül igazán nagy büntetések ezúttal sem szület­tek, az akkor lebukottak közül néhányon például ma is a ma­gyar futball elsőszámú vezetői és szakértői közé tartoznak. a 2000 es években jelentek meg új fogadási formák a sport körül, és ezekkel párhuzamo­san kerültek elő újabb ügyek. például 2003-bán Videoton-já- tékosok jelezték, hogy kispes­tiek megkeresték őket, hogy ve­szítsék el ellenük a mérkőzésü­ket. Végül négy játékost tiltottak el hosszabb-rövidebb időre. a lebukottak persze csak a jéghegy csúcsát jelentik - állít­ják szakemberek. Hiába fejelte le Zidane Materazzit, az olaszok nyerték a VB-t 2006-ban, pedig hatalmas hazai bundázás után ezt kevesen várták a megroppanni látszó olaszoktól á i

Next

/
Thumbnails
Contents