Somogyi Hírlap, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-06 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 1. szám
2 HÍRSÁV Mérgezést okozott a fűrészporos kályha SZÉN-MONOXID-MÉRGEZÉST szenvedett két ember Heves városban tegnap délután - közölte a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság. Egyikük még ki tudott jönni a saját lábán a házból, másikuk azonban mozgás- képtelenné vált, őt a mentők hozták ki. A mérgezést a fűrészporos kályhából a lakótérbe áramló gázok okozták. Százezer látogató a Cézanne-kiallitáson A cÉZANNE-KiÁLLÍTÁs százezredik látogatóját köszöntötték tegnap Budapesten, a Szépművészeti Múzeumban. A szerencsés vendég, Tóth Tibor - aki családjával Szombathelyről érkezett a tárlatra - tagja lett a múzeum baráti körének, így többek között egy évig ingyen látogathatja a Szépművészeti és a Magyar Nemzeti Galéria kiállításait. Csak egy magyar marha fertőzött MAGYARORSZÁGON EGYETLEN kérődző állatnál észleltek megbetegedést - így reagált a Vidékfejlesztési Minisztérium arra a tegnapi hírre, amely szerint Fehéroroszország átmeneti korlátozásokat vezetett be a Magyarországról származó kérődzők importjára és tranzitjára egy Németországban 2011-ben feltűnt és onnan állítólag Magyarországra is továbbterjedő járványos állatbetegség, a Schmallenberg-vírus miatt. Fidesz: siker az iskoláztatásban A Fidesz egyértelmű sikerként értékeli az iskoláztatási támogatás bevezetését, amely a kormánypárt szerint jelentősen csökkentette az igazolatlan iskolai hiányzások arányát a szegényebb régiókban. Erről Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője beszélt képviselőtársával, Czunyiné Bertalan Judittal együtt. A szóvivő kifejtette: céljuk, hogy minden iskolás gyermek rendben járjon iskolába, különösen a hátrányos helyzetű térségekben. KÖZÉLET 2013. JANUÁR 6., VASÁRNAP Kivándorlás light csak papíron trükk Hivatalosan elhagyják az országot, ám ténylegesen idehaza dolgoznak Egyszer kell kiutazni Londonba, utána brit vállalkozóként lehet élni Magyarországon, ottani adók és járulékok mellett. Miközben fiatalok ezrei hagyják el az országot a könnyebb élet reményében, vannak, akik csak papíron vándorolnak ki. Idehaza élnek és vállalkoznak, de a hivatalos adatok szerint egy nyugati nagyváros lakói. Braunmüller Lajos „Leadtam a lakcímkártyámat, kijelentkezek az adóhatóságtól, a nyugdíjellátásból, tulajdonképpen tartósan külföldön tartózkodó magyar állampolgár vagyok. Lényegében papíron eltűntem Magyarországról” - nyilatkozta lapunkak egy magát megnevezni nem kívánó vállalkozó, akit csak „Laca” néven ismernek, és aki az összes adatbázis szerint Londonban él. Hozzátette: „odakint, Londonban van egy ügyvédi iroda, aki minden papírt elintéz, és ezáltal egyéni vállalkozó leszek, még egy londoni irodám is van, persze ez is csak papíron, tulajdonképp ez is csak egy postacím.” Az így Londonba települt vállalkozók az ottani szabályok szerint adó- és járulékfizetési kötelezettséggel tartoznak a brit államnak. Mindezt az alapján fizetik, amit itt, Magyarországon végeznek. Emberünk idehaza grafikai, nyomdai munkákat végez Pest megyében, megrendelői azonban Londonból kapnak számlát, amelyet egy brit vállalkozás állít ki - ami persze nem mást fed, mint az itthoni vállalkozót. „Az éves árbevétel, amit az ottani hatóságok elvárnak, 5600 font. Ez a hozzávetőleg gyenge kétmillió forintnak megfelelő összeg az, amiről a brit adóhatóság úgy tártját minimálisan kell a talpon maradáshoz, egy ennél kevesebb bevételt felmutató vállalkozás képe nem tűnik túl reálisnak” - mondja Laca. „Ebből Jegy, csak oda a brit nagykövet nemrégazin- dex.hu című hírportálnak nyilatkozva kijelentette: London ma a világ ötödik legnagyobb magyar városa lehet az ott élő magyarok száma alapján. A számok valóban beszédesek: 2007és 2010 között évente 12- 15 ezer, tavaly azonban már több mint 17 ezer magyar kért hivatalos munkavégzéshez adószámot a brit fővárosban. A német statisztikai hivatal a közelmúltban hozta nyilvánosságra: 46 százalékkal nőtt a Magyar- országról Németországba érkezők száma, a szomszédos Bécsben számos fiatal vállal munkát, és a CV& More online foglalkoztatási portál adatai szerint minden hetedik fiatal magyar tervezi elhagyni az országot a bevételből mindössze 2 és fél fontot, vagyis körülbelül 900 forintot kell befizetni hetente a társadalombiztosítás és nyugdíj céljára, odaát ugyanis az ilyesmit, ahogy a fizetést is heti rendszerben számolják, nem haviban, mint nálunk. Harminc év társadalombiztosítási jogviszony után a mai tábla szerint heti 107 font nyugdíjra jogosult a befizető” - számol Laca. Ez az összeg mai értéken nézve havi 150-160 ezer forintos nyugdíjnak felel meg, amely már harminc év után elérhető. Érdemes megjegyezni, hogy a hazai nyugdíjasok döntő része ennél számottevően alacsonyabb nyugdíjat kap, zömmel harminc évnél hosszabb szolgálati idő után. „Ráadásul már harminc évnél korábban is lehet nyugdíj- jogosultságot szerezni, ekkor azonban a hetente kifizetett nyugdíj összege alacsonyabb”- teszi hozzá Laca, aki szerint a fontban garantált nyugdíj azért is jobb a forintban fizetettnél, mert a brit pénz értékállóbb, mint a magyar. Nem lehet megúszni persze heti két és fél fonttal, Laca a bevétele után természetesen adózni is kénytelen. Úgy érzi, még így is megéri. „A társadalombiztosításon felüli adó ott 20 százalék körül van, kiszámolni és befizetni is jóval egyszerűbb, mint itt. Míg itt az adórendszer a legtöbb ember számára érthetetlen és követhetetlen, ott meglehetősen egyszerű, és alacsony mértékű.” Ha csak a minimális bevétel: nek számító 5600 fonttal számolunk tehát, akkor is megmarad a társadalombiztosítási- valamint a nyugdíjrendszernek befizetett összeg, és az adó levonása után több mint 4370 font. Középárfolyamon számolva tehát a minimálisan megkeresendő alig kétmillióból csaknem másfél milliót megtarthat a vállalkozó, igaz, ebből kell kifizetnie az évi 400 fontos, azaz 140 ezer forintos könyvelési költséget. Ez persze csak a minimális bevételt jelenti, ennél azonban többet is lehet keresni. A hazai áfakörbe nem tartozó vállalkozás kategóriája Nagy-Britan- niában is megvan, mégpedig meglehetősen szabad határok közt: ott évi 300 millió forintnak megfelelő összegig érvényes, ami azért a legtöbb hazai vállalkozónak meglehetősen távoli, ám szép cél. Uniós állampolgárként Laca persze arra az esetre is biztosítva van, ha véletlenül egészségügyi ellátásra szorulna, például kórházba kerülne. „Uniós egészségbiztosítási kártyám van, az itteni kezeltetésem költségeit szükség esetén a brit társadalombiztosítás fizeti. Mint minden más uniós állampolgárt, engem is el kell látniuk a kártya felmutatása után.” Az, hogy valaki - legalább papíron - brit vállalkozó legyen, persze nincs ingyen. „Az ügyintézés mindent egybevéve 300 ezer forintba kerül, és egyszer ki kell utazni érte Londonba. Ezt nem lehet megspórolni. Ezen felül az ember adózik, tb-t fizet, és a könyvelést is állja. Mert hát a könyvelés miatt csinálják az egészet”- teszi hozzá a lényeget Laca. „A szervezők számára az az üzlet, hogy minden így kivitt cég könyvelését ők intézhetik”- vázolja fel a sajátos ügyfél- szerzést a vállalkozó. „Meg fog lepődni, kikből áll a könyvelő cég. Hát persze, hogy magyarokból. AZ ÁTLAGOSNÁL MAGASABB MIGRÁCIÓS HAJLANDÓSÁGÚ TÁRSADALMI CSOPORTOK (%) 30 év alattiak......................48 Egészségükkel elégedettek. .35 Jobbik-szavazók ...................32 31-40 évesek........................31 Gi mnáziumot végzettek___30 Munkanélküliek.................28 Ro mák................................26 FORRÁS: TÁRKI Omnibusz felvétel 2012. március □hunyt Hatházi Péter Életének 62. évében elhunyt Hatházi Péter, az Axel Springer kiadói csoport munkatársa, a Vasárnap Reggel lapcsalád egykori lapigazgatója, a 24 Óra volt kiadóvezető-főszerkesztője. Temetése 2013. január 15. napján 14 órakor lesz a Budaörsi Újtemetőben. Hatházi Péter közgazdászként, a könyvkiadás szakembereként érkezett az Axel Springer Budapest Kiadó Kft.-hez, ahol tapasztalatait kiválóan alkalmazta a lapkiadás területén. Tizenegy évig irányította a Vasárnap Reggelt, majd az Axel Springer Komárom-Esztergom Megyei Irodájának igazgatója, egyben a 24 Óra főszerkesztője volt. Betegsége ellenére haláláig fáradhatatlanul dolgozott a kiadó egyes kiadványainak lapigazgatójaként, és szinte az utolsó pillanatig hódolt nagy szerelmének, a tenisznek. Személyében az Axel Springer Kiadó egy nagy munkabírású, felelősségteljes és végtelenül kedves kollégát veszített el. Minden konfliktust halk, érvelő beszéddel, jóindulatú kedvességgel és derűvel oldott meg. Gyászolja felesége, két gyermeke és unokája, akikről annyi szeretettel és büszkeséggel beszélt. Az eddigi legnagyobb vereség visszhang A külföldi sajtó az Alkotmánybíróság döntéséről Német, svájci és osztrák lapok, valamint a német közszolgálati műsorszóró is hírt adott az Alkotmánybíróságnak (Ab) a választási eljárásról szóló törvény több rendelkezését alaptörvény-ellenesnek ítélő döntéséről. A Frankfurter Allgemeine Zeitung német konzervatív lap a címlapján közölt hír mellett elemzést is közölt az ügyről Magyarországi választójog - Kinek az előnyére? címmel. Az elemzés szerzője, Stephan Löwenstein, a lap Magyarországgal is foglalkozó bécsi tudósítója kiemelte: nem egyértelmű, hogy kinek az előnyére váltak volna a megsemmisített választási eljárási szabályok. Van azonban a szabályozásnak egy része, amelyet nem érintett az Ab döntése, és jóval fontosabb a hatályon kívül helyezett elemeknél. Ez a „többségi választójog”, vagyis az, hogy a választási rendszer a legerősebb pártnak kedvez - emelte ki a tudósító. Az ARD német közszolgálati műsorszóró társaság hírportálján Ralf Borchard azt emeli ki, hogy Orbán számára jelentős vereség, az ellenzék számára pedig jelképes győzelem. Megjegyezte: Orbánnak a Fidesz kétharmados többsége ellenére fokozódó ellenállásra kell számítania, és nemcsak az EU-ban, hanem Magyar- országon is. A Dér Standard című liberális osztrák napilap szerint az Ab ítélete az eddigi legsúlyosabb vereség, amelyet hatalomra lépése óta el kellett könyvelnie Orbán Viktornak. A Die Presse című konzervatív lap budapesti tudósítója, Peter Bognár szerint Áder Jánosnak állhatatosságával sikerült kifognia a szelet mindazoknak a vitorlájából, akik hivatalba lépésekor azt állították, ugyanúgy „Orbán bábja” lesz, mint elődje volt. A svájci Neue Zürcher Zeitung budapesti tudósítója szerint az Alkotmánybíróság döntése pofon az Orbán-kor- mány számára, annál is inkább, mert „a 15 alkotmánybíró több mint fele a Fideszből jön, vagy legalábbis közel áll a kormánypárthoz”.
