Somogyi Hírlap, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-02 / 1. szám

SOMOGYI GAZDASÁG 2013. JANUAR 2., SZERDA Pénztárgépek: milliárdokat biztosítanak a NAV-nak új szabályozás Négy és fél- milliárd forintos forrást bizto­sít a kormány a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) számá­ra ahhoz, hogy megvalósítha­tó legyen az üzletek pénztár­gépeinek internetes összeköt­tetése az adóhatóság rendsze­rével. Erről a karácsony előtti döntésről értesítette a Kisosz a tagságát a napokban. A részle­tek még nem ismertek, az pél­dául, hogy a vállalkozók része­sedhetnek-e ebből a kormány- támogatásból és ha igen, mi­lyen formában. Mint ismert, az érdekvédelmi szervezet or­szágos elnöksége állásfoglalást adott ki arról, hogy állami se­gítség nélkül nem képzelhető el a pénztárgépek összekötte­tésének a megteremtése, nem lehet, hogy minden költség a vállalkozókat terhelje. A becs­lések szerint egy átállás költsé­ge üzletenként minimum 150 ezer forint lesz ■ . F. I. Felpörgeti a termelést a Videoton gyártóbázis Új háztartási gé­pek gyártására készül a Ka­posvári Videoton; számítások szerint évente legalább 100 ezer darab robotgép hagyhatja el majd a futószalagot. A meg­rendelés értéke több százmillió forint lehet.- Már megkezdődtek a tár­gyalások, a megrendelővel rö­videsen megállapodást köt a vállalat - erősítette meg ér­tesülésünket Gerber András igazgató. Közölte: az új termé­kek túlnyomó részét a nyu­gat-európai piacon értékesítik, s várhatóan a második félévtől kezdik el a berendezések soro­zatgyártását. Az egyik legnagyobb somo­gyi foglalkoztatónak számító Kaposvári Videoton a tavaly- előtti közel 16 milliárd forint­tal szemben a múlt évet 18 mil­liárd forintos bevétellel és nye­reséggel zárta. A cégnek két te­lephelyen - a megyeszékhe­lyen és Marcaliban - csaknem 1200 dolgozója van. A téli leál­lás után január másodikán in­dítják újra a termelést. ■ H. M. Profik óvjak a szemünket cégalapítás Sikeres indulás a gazdaságilag nehéz időkben Amíg a végletekig eladóso­dott vállalkozások sokasága adja fel a küzdelmet, eköz­ben újabb látszerész cég je­lentkezett be a somogyi pia­con. A vásárlók érzékelik és értékelik a kaposvári Vitai Optika Kft. munkatársainak törekvését: a kora őszi nyitás után rögtön a legjobbak közé jutottak. Harsányi Miklós Megcsappant bevétel, növek­vő kinntlévőség, romló fizetési morál, keresletcsökkenés, ala­csony tartalék: az ötös fogat, mely leginkább kínozza a so­mogyi kis- és középvállalkozá­sokat. Egyesek mégis vállalják a kockázatot.- Nulláról indultunk vagy­is saját forrásból, hitel nélkül indítottuk el cégünket - emel­te ki Rosta István, a Vitai Op­tika ügyvezetője. - Úgy vélem: a piac a válságban is díjazza a megbízhatóságot, a minősé­gi munkát. Ha egy új cég a je­lenlegi gazdasági viszonyok között gyökeret ereszt, az ké­sőbb, a várva várt piaci növe­kedés során vélhetően jobban fejlődhet, mivel addigra meg­edződik. Munkatársaimmal együtt hiszünk abban, hogy a kemény munka meghozza gyümölcsét. Egy szemész főorvos, két lát­szerész dolgozik a három hó­napja működő mikrovállalko- zásban. Mely rögtön kis- és nagy beszállítók tucatjaival épített ki kapcsolatot. Szem­üvegkeretek, lencsék, nap­szemüvegek, kontaktlencsék és kiegészítők tömege: egész iparágat mozgat meg a látsze­rész szakma, az ember szeme elkerekedik az elragadó vá­lasztékon. Részben ezzel ala­pozták meg hírnevüket, mely korántsem volt könnyű, térsé­günkben jóval 20 felett lehet a szakboltok száma. A cégvezető úgy fogalmazott: nem a marke­ting tankönyvek jól bevált re­ceptjét alkalmazták, vagyis egy szűk réteg helyett a lehető legszélesebb vásárlói kört cé­lozták meg. Bejött az ötlet. 2013-ban lesz az első teljes üz­leti évük, az év elején új erőt ad a sikeres ünnepi szezon. No, és Szemünk fénye. Biztonságos eljárás és világszínvonalú géppark segíti a vizsgálatot az új szalonban a tudat, hogy hamarosan bővül­het az amúgyis gazdag speciális orvosi műszerpark, melynek je­lenleg is része a legmegfelelőbb lencsetípus kiválasztását segítő látásszimulációs táblagép.- Terveink között szerepel egy érintés nélküli szemnyo­más-mérő beszerzése - jelez­te az ügyvezető. - Ez a zöld­hályog kiszűrésre kiválóan al­kalmas lehet. Vizsgára készül a cégvezető, régi hobbi a snowboard : Teljes körű védelem- A sport megtanított a küzdeni tudásra; ez előnyt jelent, mivel a verseny áthatja életünket -igya 30 éves cégvezető, aki - akár­csak menyasszonya - pénzügyi területen dolgozik A kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium­ban tett érettségi után egyenes út vezetett a pécsi közgadaságtudo- mányi egyetemre, ahol okleveles közgazdászként diplomázott. Ez csak a kezdő lépés volt, Rosta István jelenleg a budapesti Páz­mány Péter Katolikus Egyetemen a jogi államvizsgákra készül. Korábban igencsak elmélyedt a nyelvtanulásban: ezt az angol és spanyol szakmai középfokú vizs­ga erősítette meg.- a snowboard - vágta rá rög­tön, mikor szenvedélyeit gyűj­töttük lajstromba. A kosárlabda is feliratkozik a hobbilistára, csakúgy mint az olvasás vala­mint a színházba járás. Jelenleg- munka mellett - a vizsgára mozgósítja tartalék energiáit. Rosta István MINIMÁLIS TÖRZSTŐKÉVEL alapították a vállalkozást, az idén hónapról hónapra emel­kedő bevétel mellett nyere­séggel kalkulálnak. Haté­kony munkamegosztás, köl­csönös bizalom és mindenek felett a pénzügyi fegyelem: Rosta István szerint egy kez­dő vállalkozásnál ez alapkér­dés. Horváth Ilona szemész főorvoson kívül két optikus, Pánovicsné Máhr Szilvia és Kovács Krisztina dolgozik a szalonban.- az orvosi és kereskedelmi tevékenység hatékony ötvözete óriási előnyt jelent az üzleti élet­ben -jelezte. A teljeskörű szem­orvosi vizsgálaton kívül szinte minden fontos szolgáltatást megrendelhetnek a páciensek, számuk fokozatosan emelkedik. Úgy tervezik, hogy a növekvő forgalom nyomán még az idén egy vagy két orvost foglalkoztat­nak. Életműdíjat kapott a marcali pékmester a pékszövetségtől pékek Ünnepi közgyűlést tar­tott Egerben a Magyar Pékszö­vetség. A Pékakadémiai elő­adások után, Septe József a Ma­gyar Pékszövetség elnöke be­számolójában elemezte a ha­zai sütőipar gazdasági környe­zetét, helyzetét, a régiókban működő vállalkozások szerve­zettségét. Majd kiosztották az Arany Perec és az Életműdíja­kat. Köztük, a marcali pékmes­ter, Takács László is Életmű Dí­jat kapott. A Marcali Takács Sütöde Kft. harminc éve látja el a várost és környékét kiváló sütőipari termékekkel. A pék­mestert egyébként idén tavasz- szal a marcali önkormányzat is kitüntette, Alkotói Díjban ré­szesült. ■ V. E. Százszázalékos gyümölcslé a szövetkezettől élelmiszeripar Hatmillió egyszázezer forintba került az a gyümölcslégyártó gépsor, mellyel a Kapós Aranya Szo­ciális Szövetkezet tervei sze­rint első körben napi, úgy ezer liter gyümölcslevet állítanak elő. A szövetkezet negyven­egymillió forintos uniós támo­gatást élvező programjának célja, melynek keretében vá­sárolták a gépsort is, hogy a hátrányos helyzetű települé­seken, a mezőgazdaságon ke­resztül jussanak munkához a munkanélküliek, erősödjön a helyi termék piacra jutása, va­lamint az iránta való keres­let és ezáltal a vidék megtar­tó ereje is. ■ A szövetkezet alapvető célja az, hogy a mezőgaz­daságból meg tudjanak élni a hátrányos helyzetű falvakban az emberek A tervek alakján elsőként a kisboltokat célozzák meg a gyümölcslevekkel, de a későb­biekben, ha nagyobb kapaci­tással bírnak a helyi termék piacokon, illetve az iskolákban is szeretnének megjelenni, va­lamint bérfeldolgozást is sze­retnének vállalni. ■ Vigmond Erika Harminc éve indult meg a hazai magánüzletek felfutása jövőkép Kertész Rezső Kisosz társelnök szerint a mikro- és családi vállalkozásokra nagyobb szükség lesz, mint valaha Harminc éve, 1983-ban indult meg intenzíven a hazai magán­kereskedelmi üzlethálózat bővü­lése - emlékeztet Kertész Rezső, a Kisosz Somogy megyei szerve­zetének ügyvezető társelnöke, aki ugyancsak abban az évben került a szervezet élére. - Egy év alatt 26 százalékkal, több mint ezeregyszázra nőtt a somogyi üzletek száma. Sorozatban nyíl­tak a kis magánboltok, vendég­látó üzletek. A nyolcvanas évek első felét kifejezetten a kiskeres­kedelem intenzív fejlődése jelle­mezte. Abban az időben rendkí­vül szigorú feltételekkel lehetett üzletet nyitni, mégis ekkor in­dult el az igazi magánkereskede­lem Magyarországon. Ez a folya­mat 1995-ig, az első „Bokros-cso­magig” tartott. A rendszerváltás időszakában a munkahely nél­kül maradt, elbocsátott emberek többszázezer forint kamatmen­tes kölcsönt kaptak, ha vállalko­zásba kezdtek. A következő kor­szak a multik bejövetele; az üz­letláncok, nagyáruházak többsé­ge a városközpontokban kapott helyet, emiatt legalább negyven százalékkal csökkent a városi és városkörnyéki kiskereskedők forgalma. Kertész arra emlékeztet: har­minc éve egy magánkereske­désbe - normális ügyvitel mel­lett - szinte nem lehetett bele­bukni. Ma hatalmas a kocká­zat egy új üzlet nyitásakor. Je­Kertész Rezső: nem buktak bele A magánkereskedelem felfutása számokban, 1983 A szektor forgalma, 1983 26 milliárd Ft Forgalom 1982-ben 21 milliárd Ft Magánkereskedő 1983-ban 21 ezer Magánkereskedő 1978-ban 11 ezer Üzletek számának éves növekedése a bolti kiskereskedelemben 20% a vendéglátásban 39% a szálláshely-kereskedelemben 35% a szolgáltatásban 35% FORRÁS: KERESKEDELMI ÉLET lenleg a boltok harminc száza­léka „borotvaélen táncol”. Elég egy jogszabályi változás, egy nagy konkurens megjelenése és rövid úton tönkreteheti a vál- lalkozást...Valaha az önkéntes tagság ellenére a kereskedők és vendéglátósok 91-93 százaléka csatlakozott a Kisoszhoz, igaz, hogy a boltnyitástól kezdve az útlevélkérelem elbírálásán át a keretes áruk, mint a hús, a sör beszerzéséig, vagy a hitelfelvé­telig kikérték és elfogadták a véleményüket. S hogy mit hoz a jövő? A Kisosz-társelnök sze­rint a mikro- és családi vállalko­zásokra nagyobb szükség lesz, mint valaha, mert a kiskereske­delemben és a vendéglátásban a munkahelyek rendelkezésre állnak, azok megtartása és ab­ban dolgozók létszámának bő­vítése lehetne a követendő cél, melyhez forgalomnövelés és az elvonások csökkentése lehet­ne az eszköz. - Miközben azon­ban hangoztatják a kkv-szektor támogatását, kevés olyan intéz­kedést látunk, ami ezt alá is tá­masztaná. A játékgépek meg­szüntetése, a dohánytermékek árusításának „kiszervezése” (hallani az alkoholtermékekről is) kifejezetten ronthatja (főleg a kisebb településeken) a kis üz­letek jövedelempozícióját ás fel­gyorsíthatja az üzletbezáráso­kat, ami ugye a munkanélküli­séget növelné... ■ F. I. 4

Next

/
Thumbnails
Contents