Somogyi Hírlap, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-21 / 17. szám

2013. JANUÁR 21, HÉTFŐ 5 MEGYEI KÖRKÉP Kemping, motel: nekünk Riviéra a Balaton aranykora Felmászni tilos, avagy csendháborítók a Balatongyöngyében Viro Expo: magyar cégek partnert kerestek a Morvát vásáron Kádár és Castro fotója ki­maradt a könyvből, mert a szerző nem a magyar tenger elzárt, hanem nagyon is nyitott világát akarta vissza­idézni, a Balaton aranykorát: a hatvanas, hetvenes, nyolc­vanas évekét. Fónai Imre Persze, a hajdani aligai párt­üdülő is része a múltnak: a most megjelent Nagy Bala- ton-könyv által taglalt kor­szakot megelőző időszak­ban, 1951-ben vették el a köz­ség partszakaszát, mert Ráko­si Mátyás úgy látta, a főváros­hoz legközelebb eső parti terü­let megfelelő hely lesz a pártve­zetés pihenéséhez. Híres fotó a hatvanas évekből, amint Ká­dár János feje köré csavart ken­dővel védekezik a napsütés el­len, s úgy horgászik a belügye- sek által kifejezetten neki épí­tett, kövekből összehordott kis félszigeten. Vagy amikor a ku­bai forradalmárral, Fidel Cast- róval hajózik: Kádár öltöny­ben, kalapban áll a fedélzeten, Castro katonaruhában, a hát­térben pedig egy fegyveres kí­sérőhajó szeli a hullámokat. „Az 1960-as évektől a rend­szerváltásig terjedő három év­tized meghatározó jelentősé­gű időszak volt a Balaton éle­tében” - így kezdődik a nagy Nagy Balaton-könyv. - Bár a képek a közelmúltat mutat­ják, mindabból, ami ezeken az oldalakon látható, évről év­re egyre kevesebb marad meg a valóságban, hiszen a tó kör­nyéke folyamatosan változik, átalakul - mondja a szerző, Szabó Tamás Kecskeméten élő újságíró-szerkesztő. - Fontos­nak és érdekesnek találtam a szemünk előtt zajló változáso­kat rögzíteni: a képeket össze­hasonlítottam a mostani va­lósággal, megkísérelve végig­gondolni a változások igazi irá­nyát, mélyebb lényegét. Ma már nehezen tudjuk el­képzelni, hogy 1959-es meg­nyitása után exkluzív üdülő- komplexumnak számított a motel névre keresztelt-bunga­lósor is (hotelnak mégsem ne­vezhették...), négy ilyet állí­tottak föl a Balaton-parton, a barakképületeket az 1958-as Az első balatoni motelek egyike Siófokon Hurrá esik! A Balatonnak ► Folytatás az 1. oldalról Horváth Ákos a siófoki vihar- jelző obszervatórium vezetője azt is elmondta: a légkört irá-. nyitó „kazán” (a trópusi meleg) és „hűtő” (a sarkvidéki hideg) globális rendszere nincs egyen­súlyban, mivel a hűtőként funk­cionáló jégsapka mérete drasz­tikusan csökkent. A sarkvidék túl sok meleget kap, aminek kö­vetkeztében az összefüggő hi­deg, sarki levegő szétesik, a le­szakadó hideg légtömegek pe­dig nem egyszer szélsőséges idő­járási helyzeteket alakítanak ki.- A Balatonnál is érzékeljük, hogy gyakrabban alakulnak ki durva ciklonok -igya meteoro­lógus. - Míg korábban nagyjá­ból tízévente volt példa ilyenek­re, addig 2010-ben a Zsófiára keresztelt nagy vihart tíz napon belül követte egy újabb, az An­géla. Az elmúlt években a me- dárdi időszak vagy nagyon le­rövidült, vagy elmaradt, ami­nek részben az volt az oka, hogy télen kevés csapadék hul­lott. Száraz tél esetén a talaj a légkör memóriájaként viselke­dik: felidézve a száraz telet, ta­vasszal kevesebb nedvességet a hó is áldás ad ki magából. A Balatonnál a rövid vagy elmaradó medárdi időszak azt eredményezi, hogy a száraz meleg már a szezon elején állandósul, és mindenna­possá válik a hőség. Ilyenkor azonban a heves zivatarok ki­alakulásának esélye is megnő, amire a meteorológusoknak az előrejelzés miatt kiemelten kell figyelniük. KOMMENTÁR Legalább cáfolnák! A „ne tegyünk semmit, a ter­mészet rendje magától helyre­áll” szemlélet lehet az egyik véglet, a másik meg alighanem a HVG-nek nyilatkozó Urge-Vor- satz Diána klímaváltozás-tudó­sé, aki szerint „a magyarorszá­gi melegedés legalább kétszere­se lesz a globális átlagnak, az évszázad második felére akár 12 fokkal is emelkedhető júliu­si átlagos maximum-hőmérsék­let”. De lám, a meteorológus is pedzegeti már, hogy gyakrab­ban kell locsolnunk a kertet Egy vízügyes szakember, a Ba­latonért felelős Pécseli Péter pedig arra figyelmeztetettjó pár hónapja: van még 25-30 évünk hogy tegyünk valamit azért, hogyne váljon lefolyásta­lan tóvá, idegenforgalmi Jel­használásra” alkalmatlan mo­csárrá, láppá a Balaton. Az­óta megannyi Balatonnal fog lalkozó szövetségi és tanácsi ülés, de nem emlékszem, hogy ez a téma szóba került volna, akár csak vitáztak volna róla az ott ülők Legalább cáfolná valaki!...(fi) brüsszeli világkiállításon vá­sárolta a Pannónia a „balato­ni turizmus fellendítésére.” A siófoki bányászüdülőből (1990 után többé nem volt miből és mit kipihenni a bányászoknak - jelzi a könyv) főiskola, rek­lámhordozóból panorámalift és forgó kávézó - íme, a fejlő­dés útja, utóbbi összehasonlí­tás Siófok jelképére utal, me­lyet pár évtizede még főleg reklámcélokra használtak, a kötetben szereplő képen biz­tosításra és totózásra, lottózás­ra hívták fel a jónép figyelmét. Az Európa szálló melletti Éden bárba „költözött” a nyári hó­napokra az éjszakai élet - ma „üres, a kőlábazatot leverték, a terasz benőve szívós, félig elva­dult növényzettel.” A csárdában hagyományos bolgár ételeket kínálnak - nem tévedés, így hívogatott va­laha a nádtetős zamárdi Nesz- ebár. E településen nyílt 1961- ben az első autós kemping, a vendégcsalogatóban előnyként emelték ki a hátrányát: „kelle­mes, homokos, tökéletesen sík terület”. A szántódi kompátke­lő épületének különleges, föl­dig futó tetőzete ma is ugyan­az, a felirat ma is ott olvasható: tilos felmászni! Egy házzal ar­rébb, Balatonföldváron az ver­te föl a port a hatvanas évek­ben, a korabeli újságcikkek alapján: rendszeres, sajnála­tos a csendháborítás, melyet beazonosíthatóan a Balaton- gyöngye étteremből szárma­zó, elektromos gitárerősítéssel játszott Zeneszámok okoznak. A tóparti településekre jel­lemző, azóta rég elbontott ba­zársorok (Szárszón és Siófokon például), jé, a szárszói Véndió­fa ma is ugyanolyan, a szárszói kertmoziból azonban Csukás István Gyermekszínház lett. Ma már jobbára csak itt meg­tapasztalható látvány, ami har­minc-negyven éve sok helyütt megszokott volt a tóparti nya­rakon: sorok állnak a jegyért. ■ Ön szerint mi lesz a Balaton­ból 25-30 év múlva? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: SONLINE.hu W A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. üzlet Több mint ötszáz kiállító vett részt húsz országból a va­sárnap zárult, három napos Vi­ro Expo-n, a horvátországi Vi- roviticán. Magyarországot két stand képviselte, az egyiket a So­mogy Megyei Vállalkozói Köz­pont Közalapítvány barcsi iro­dája, míg a másikat a Baranya Megyei Vállalkozói Központ Közalapítvány szentlőrinci iro­dája. A barcsi vonalat a Ri- nya-Dráva Szövetség töltötte fel a barcsi és nagyatádi térségből érkező helyi terméket előállí­tó kézművesekkel, a helyi vál­lalkozásokhoz kapcsolódó in­formációs anyagokkal, a barcsi gyógyfürdő prospektusokkal, de többek között bemutatko­zott a barcsi Biokál és Körmen­di Veronika is.- Meghaladta a tavalyit az idei létszám - tájékoztatott Ko­csis Tibor barcsi irodavezető.- Persze egy ilyen vásár csak felhívja a figyelmet a vállal­kozások lehetőségeire, és ha azok tudnak élni ezzel, akkor a vásárok szerepe nem csu­pán partnertalálkozó, hanem a konkrét elképzelések is kiak­názásra kerülnek. A vásárt rendezvények, programok kísérték. A Somogy Megyei Vállalkozói Központ Közalapítvány és a horvátor­szági Vidra Gazdaságfejlesz­tő Társaság közös határmenti gazdasági stratégiai projektjé­nek kiemelt rendezvényén ta­lálkoztak a két megye poten­ciális partnervállalkozói, és a közös fejlesztéseket, együttmű­ködéseket keresték. ■ Jeki G. Szent Margitra emlékeztek segesd Gyermekkorát töltötte a somogyi településen PROMÓCIÓ Közönségsiker bérletszünetben! othello gyulaházán Operett, tragédia és komédia egyszerre Az Árpád-házi Szent Margit hét ünnepségsorozata ünnepi szentmisével zárult a segesdi templomban. A szentről elneve­zett könyvtár- és múzeumban a magyar kultúra napja alkalmá­ból tartott köszöntőbeszédet Ba­ranyai Lajosné, a Magyar Kul­túra Lovagja. Steiner Józsefné nagyatádi képeslapgyűjtő Ár­pád-házi Szent Margit életét be­mutató kiállítását Borza Miklós plébános nyitotta meg. Megem­lékezett Margit gyermekkorá­ról, aki a tatárjárás után Klisz- szából hazatérvén a királyi családdal, segesdi földön tipe- gett-topogott néhány éves ko­ráig. Méltán nevezték el róla a múzeumot. ■ Györke József Képeslapokon Szent Margit élete. A tárlat február 16-ig tekinthető meg Aki megnézi az Othello Gyula­házán című fergeteges vígjá­tékot a Csikyben, az egyszerre három előadást lát: a Csárdás­királynőt, Shakespeare Othel- lóját modern feldolgozásban, és egy üdítő komédiát egy vi­déki színház mindennapjai­ról. A fiatal főrendező mini­mum a világot akarja megvál­tani, a vidéki társulat inkább az operettre szavaz, mint az avantgárd kísérletekre, a veze­tő színészt megtámadja a zöld szörny, a fiatal tehetség lehe­tőséget kap, hogy szobalány­ból primadonnává válhasson, a gazdaságis a bevételért szur­kol, a színidirektor igyekszik úrrá lenni a bolondok házán. A kulisszák mögött áll a bál, a bü­fében is mindig történik vala­mi: buli vagy botrány, és cseh­szlovák ösztöndíjas • íróbará­tunkról se feledkezzünk meg. Mindez a legismertebb operett­muzsikák részleteivel! Január 26-án, szombaton 19.00 órakor bérletszünetben! Jegyek’ vált­hatók a színház jegyirodájában hétfőtől péntekig 9.00-17.00, szombaton 9.00-12.00 óra kö­zött, telefonon a 82/511-207, 511-208,511-209-es számokon, vagy a jegyiroda@csiky.hu cí­men. A Csiky Kártya-tulajdo­nosoknak, ha még nem hasz­nálták fel szabadjegyüket, itt a remek alkalom!

Next

/
Thumbnails
Contents