Somogyi Hírlap, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-19 / 16. szám

4 MEGYEI KORKÉP 2013. JANUÁR 19., SZOMBAT Keretinek jó reklám a Horthy-szobor alpolgármester-ötlettárs Úgy véli, felülvizsgálatra szorul a hazugságokon alapuló Horthy-kép Rongálásért pénzbünte­tés - jogerősen így zárult a kereki Horthy-szobor nagy visszhangot kiváltó leöntése. Vihart az első fokú ítélet, pontosabban annak indoklása is kavart. Csicsai László kereki alpol­gármester, a szoborállítás egyik kezdeményezője azt mondja, ma is fölállítanák a fából faragott Horthyt fa­lujuk történelmi parkjába. Fónai Imre- A májusi incidens óta sértet­len a szobor?- Sértetlen, rengeteg látoga­tója van és már szervezett, bu­szos koszorúzásnak Is szemta­núi lehettünk.- Az első fokot követően a jog­erős ítélet nyilván megnyug­tatta...- Nem voltam zaklatott a per miatt. Sajnos, Magyarorszá­gon tudomásom szerint nincs olyan történelmi személynek emelt szobor vagy emléktábla, amit ne rongáltak volna meg. Fontos megjegyezni ugyan­akkor, hogy a rongálási ügy ugyan jogerős ítélettel lezá­rult, de az elítélt ellen feljelen­tést tettek terrorcselekmény­nyel fenyegetés miatt is, és eb­ben az ügyben, legjobb tudo­másom szerint még nem szü­letett határozat.- Az első fokon ítéletet hozó sió­foki bíró indoklása szerint mivel az 1939-44 között született zsi­dótörvények idején Horthy Mik­lós volt a kormányzó, a törvé­nyeket ő szentesítette aláírásá­val. Ugyanakkor halasztó jellegű vétójoga volt, melyekkel e ren­delkezések esetében nem élt, ezért aztán Horthy is „vastagon benne volt”, azaz nem tagadha­tó Horthy és mindazok felelős­sége, akik az említett törvények megalkotásában, alkalmazásá­ban és végrehajtásában szere­pet vállaltak. Ön nem így látja?- A törvény szentesítésének jogával Horthy Miklós soha nem rendelkezett, hiszen ez kizárólagos királyi jog volt, in­nen maga az érvelés is hamis meglátásom szerint. A kor jog- gyakorlatában nyomon követ­hető, hogy miután 1926-ban a Felsőház újra megkezdte mű­ködését, a Képviselőház által hozott és a Felsőház által egy­értelmű többséggel átengedett törvényeket az államfő nem küldte vissza megfontolás­ra, hiszen mai szemmel néz­ve a Felsőház előzetes „alkot­mánybíróságként” működött. A zsidó származású Imrédy Béla kabinetje által előkészí­tett törvényeket a közvetlenül megválasztott zsidó képviselő­ket is magába fogadó Képvise­lőház megszavazta, és a zsidó főrabbikat, valamint az olyan befolyásos és nagytekintélyű zsidó üzletembereket is, mint Chorin Ferenc, Weiss Fülöp és Kornfeld Móric a tagjai közt tudó Felsőház is átengedte, így az akkori, és hangsúlyozottan az akkori helyzetben miért élt volna a rendelkezésére ál­ló igen korlátozott jogkörével? Az 1944-es tragédiákat kivál­tó deportálásokat pedig soha nem írta alá, hiszen azok kor­mányrendeletek voltak. Sőt, kemény kézzel, fegyveres erő alkalmazását is előíró parancs­csal leállította!- Mintha önöknek, Horthyszo- bor-állítóknak is üzente volna a siófoki bíró, amikor úgy indo­kolt: „a Horthy rehabilitálására irányuló törekvések aláássák a múlt bűneivel kapcsolatos tár­sadalmi közmegegyezést. Egy Horthy-szoborállítás pedig, mi­vel Horthy személye megosztja a társadalmat, alkalmas lehet az ellentétek szítására, akadá­lyozhatja a kívánatos társadal­mi béke kialakulását.” Mi szük­ség van az ellentétek szításá­ra, hiszen azt nyilván ön sem ta­gadja, hogy Horthy megosztó személyisége a magyar történe­lemnek?- Azt, hogy megosztó, kény­telen vagyok tudomásul ven­ni, de nem tartom elfogadha­tónak. Ahogy ma sokan nosz­talgiát éreznek a Kádár-rend­szer iránt annak hibáival együtt, az 1945 utáni kom­munista vezetők tudták, hogy ilyen kötődés működni fog a Horthy-rendszer irányában is, ezért Horthy Miklós sze­mélyét és szerepét tudatosan démonizálták. Elhallgattak, illetve meghamisítottak tör­ténelmi tényeket és a magyar köztudatban máig élő hamis sztereotípiákat iktattak be. Ma már tudjuk, hogy a náci Németország és a kommunis­ta Szovjetunió Molotov-Rib- bentropp paktuma ember­milliók halálát okozta, és azt, hogy e paktum kapcsán a Har­madik Birodalom és a Szov­jetunió szövetségesek voltak. Amíg Magyarországnak volt külpolitikai mozgástere, távol tartotta magát a háborútól és a túlzott német befolyástól. A mozgástér 1940 végére fogyott el. Ekkor jelentett be a Szovjet­unió területi igényt Magyaror­szággal szemben Kárpátalja vonatkozásában; 1941 febru­árjában a szovjet törzsvezetés Budapest és Königsberg elfog­lalását gyakorolta, és a Szov­jetunió ' német megtámadását másfél hónappal megelőző, né­met- és magyarellenes Zsu- kov-terv keretében a szovjet 18. hegyi hadsereg Magyaror­szágot támadta volna. Ezen té­nyek ismeretében a háborúból való kimaradásunk lehetősé­ge is nevetséges, hiszen kato­nai célpont ország voltunk. A felsoroltak alapján egyértel­műen felülvizsgálatra szorul a köztudatban élő Horthy-kép, hiszen a hazugságokon alapú­KOMMENTÁR Éledő kultusz A KEREKI alpolgármesternek sztve-joga azt gondolni, hogy nem provokáltak a szoborállí­tással. Az éppen általa is emle­getett történésZf Ungváry Krisz­tián pedig nagyon helyesen ál­lapítja meg, amikor azt mond­ja, hogy rég nem Horthy sze­mélyről szól a feléledő Hort- hy-kultusz, hanem „az 1920- 1944 közötti rendszer kritikát- lan tömjénezéséről”. S azt is írja a kormányzóról „Nem kérdés, hogy antiszemita volt, de bár­csak olyan antiszemitákból állt volna a magyar vezetés, mint ő: akkor nem lettek volna deportá- - lások. Csak nem olyanokból állt, hanem nála sokkal rosz- szabbakbór ezzel együtt Csemok Attila például úgy ír a Népszavában: „Horthyt 1944. március 19-e után sem gátolta a német meg­szállás. Kinevezte a jelig nyilas Sztójay-kormányt és zsidó ügyekben szabad kezet adott nekik. A németek korlátozták? Hogyan, miben? Bezárták a für­dőszobába, azután meg kien­gedték?” De mégRomsics Ig­nác történész is azt nyilatkozza a Magyar Nemzetben: „A né­met megszállás után szó nélkül tűrte a Sztójay-kormány min­den korábbinál súlyosabb zsi­dóellenes intézkedéseit.” MIKÖZBEN KÖZMEGEGYEZÉS a történészek között sincsen fíort- hyról, azért csak-csak akadnak olyan történelmi hőseink is, akiknek nem rongálják/rongál- nák mega szobrát...(fi) ló frázisokkal szemben tények állnak.- A májusi kereki szoboravatón a Vitézi Rend főkapitánya azt mondta: Szent Istvánnal, IV. Bé­lával, Mátyással egy sorban em­legetjük Horthyt. Ön is, önök is, kereki képviselőtársával, Sas Attilával? Vagy valóban csupán az otrantói győzőnek kívántak emlékművet állítani?- A szobor felállítására tu­datosan választottuk azt a napot, hiszen egyrészt az ot­rantói ütközet 95. évfordulója volt, másrészt Horthy Miklós altengernagy katonai pályája már több mint egy évtizede nem képezte vita tárgyát tör­ténészi körökben sem. Nem kívántunk ennél tovább men­ni, a szobor is az ötvenes évei elején ábrázolja a későbbi kor­mányzót.- Ma is felállítanák azt a szob­rot? Vagy ha már, akkor nem lenne jobb helye az ön, vagy Sas Attila kertjében? Jó, vagy inkább negatív reklámot jelen­tett ez eddig kicsiny falujuknak, Kerekinek? Ki lesz a követke­ző alak a tervbe vett történel­mi parkban? Nem lehetne most egy kevésbé megosztó történel­mi személyiség?- Igen, felállítanánk, sőt, a tavaly óta, részben a kere­ki szobor indíttatására elin­dult történészi-társadalmi vi­ta eredményei még bátorítaná­nak is. Még a nemzeti radiká­lisnak nem tekinthető Ungvá­ry Krisztián történész is, aki a korszak nemzetközileg elis­mert kutatója, úgy vélte, hogy Horthy Miklós szerepe és poli­tikai tevékenysége 1944. már­cius 19-ig, a német megszállá­sig egyértelműen pozitívnak tekintendő. A március és ok­tóber közötti viselkedésében pedig végképp nem tudom, mi lenne vitatható. Erre az idő­szakra esett a sajnos meghiú­sult kiugrási kísérlet, a parla­menti és államfői jóváhagyás nélküli deportálások fegyve­res erővel történő leállítása és a Horthy-ajánlat, mely meg­menthette volna Európa zsidó­ságát. Onnantól, hogy a szövet­ségesek, elsősorban Nagy-Bri- tannia és az Egyesült Álla­mok, nem voltak hajlandóak változtatni a bevándorlási po­litikájukon, magukra vették a felelősséget minden zsidó ha­lottért, aki 1944 júliusát kö­vetőn halt meg a háború végé­ig. A szobornak határozott vé­leményem szerint közterüle­ten a helye. A reklámot tekint­ve pedig úgy hiszem, nem vált kárunkra, hogy hazánkon kí­vül Luxemburgból, Belgium­ból, Németországból, Erdély­ből, a Felvidékről, Lengyelor­szágból és Izraelből is érkez­tek hozzánk érdeklődők a ke­gyeletüket leróni. A következő alak a felajánlásoktól függ, saj­nos, van a magyar történelem­nek elfelejtett hőse százával. Szén-monoxid-mérgezéssel szállították kórházba Tizenkilenc üzem veszélyes Somogybán katasztrófavédők Értékelést terveztek, ám a hóhelyzetről is egyeztetniük kellett Kaposváron, az Anna utcában egy két és fél szobás lakásban egy 14 éves lány rosszul lett. Édes­anyja kórházba vitte, a vizsgála­tok enyhe szén-monoxid-mérge- zést állapítottak meg nála.- A kórház jelezte az esetet, így a Katasztrófavédelmi Műve­leti Szolgálat helyszínre vonult - tájékoztatott a megyei kataszt­rófavédelmi igazgatóság. - A la­kás minden helyiségében gáz- konvektor volt, a fürdőszobában pedig gáz-vízmelegítő és egy gáz-falifűtő. Mivel a tulajdonos a készülékeket lezárta, majd a la­kást kiszellőztette, a mérés so­rán nem mutattak ki szén-mon- oxidot. A gázszolgáltató szakem­berei a készülékeket leplombál­ták, s a kéményseprő szolgáltató szakemberével ismét átvizsgál­ják a készülékeket és a kéményt. Siófokon, a Bem utcában egy családi ház egyik szobájában működő parapetes gázkonvek­tor mellett elhelyezett szén-mon- oxid-érzékelő jelzett. A tulajdo­nos az épületet kiszellőztette, a gázkészüléket kikapcsolta. A tűzoltók műszere már nem jelez­te a mérgező gáz jelenlétét. Ka- darkúton, a Nagy utcában egy családi házban kigyulladt egy gerenda és a padlásdeszka. A tűzoltók megfékezték a lángo­kat. A házban egy fiatal pár és egy hat hónapos kisgyermek la­kott. A családot rokinaik szállá­solták el. ■ M. K. A megelőzés jegyében telt az el­múlt év, s erre az idei esztendő­ben is nagy hangsúlyt fektet a Somogy Megyei Katasztrófavé­delmi Igazgatóság. Ez is kide­rült az igazgatóság péntek reg­geli sajtótájékoztatóján, melyen az elmúlt évet tervezték értékel­ni, ám a rendkívüli időjárás mi­att a tájékoztató kiegészült: a vé­delmi bizottság munkájába is bepillanthattunk. Katasztrófa- védelmi szakemberek, a rendőr­ség munkatársai, a közútkeze­lő képviselője egyeztetett a pilla­natnyi megyei hóhelyzetről, a te­endőkről, s a meteorológiai előre­jelzés ismeretében a hét végére tervezett intézkedésekről. Ezen kívül bemutatták a tavaly beve­Bevetésen a tűzoltók... zetett online rendszert, mely ko­moly támogatás a döntés-előké­szítésben. Az elmúlt év eredményeit so­rolva Horváth Jenő tűzoltó ez­redes, a megyei katasztrófavé­delmi igazgatóság igazgatója el­mondta: összességében ugyan csökkentek az igazgatósághoz befutott riasztások, ám a tűzese­tek száma 21 százalékkal nőtt.- Annak érdekében, hogy a tendencia megálljon, majd meg­forduljon, minden eddiginél na­gyobb figyelmet kell fordítani a szabadtéri tüzekkel összefüggő megelőző, tájékoztató, figyelem­felhívó tevékenységre - mondta. - Az elhanyagolt területeket fel kell kutatni, a tulajdonost fel kell szólítani a rendbetételére, s ha kell, bírságolni is fogunk. Ugyan­akkor jelentősen, 25 százalékkal sikerült csökkentenünk a téves és szándékosan megtévesztő jel­zések számát, ami nagyban kö­szönhető a megyei műveletirá­nyításban szolgálatot teljesítők­nek. A kormány döntése alapján valamennyi tűzoltó megkapta a korábbi évek során felhalmozó­dott járandóságát is. Horváth Jenő hozzátette: az igazgatóság bemérte a veszélyes üzemeket a megyében. - Mostan­tól 19 ilyen szerepel a nyilvántar­tásunkban - hangsúlyozta -, s kettő kaposvári üzem bekerült a rendszerbe: a cukorgyár és a vil­lamossági gyár. ■ Márkus Kata

Next

/
Thumbnails
Contents