Somogyi Hírlap, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-17 / 14. szám
HIRSAV Átadták az M3 új szakaszát IDEIGLENESEN FORGALOMBA helyezték az M3-as autópálya új, Nyíregyháza és a 49-es főút közötti 33,8 kilométer hosszú szakaszát. Az autópálya-szakasz több mint két év alatt, nettó 31,9 milliárd forintból készült el az Új Széchenyi Terv keretében 85 százalékos európai uniós és 15 százalékos hazai forrásból. Az M3-as új szakaszának építését 2010 szeptemberében kezdték el, és az eredeti tervek szerint 2011 decemberére fejezték volna be. A kivitelezési munkálatokat a Colas Hungária Zrt. vezette C-S-K-K 2009 Projekttársaság nyerte a NIF Zrt. által kiírt közbeszerzési eljáráson. ■ MTI Bizakodó az ír kormányfő még az év vége előtt le akarja zárni a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió pénzügyi mentőprogramját Írország - jelentette be Enda Kenny ír kormányfő, aki az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén beszélt Stras- bourgban a január 1-jén elkezdődött ír uniós elnökség programjáról. Kenny elmondta, hogy az ír elnökség nagy hangsúlyt fektet a fiatalok foglalkoztatási gondjainak megoldására, beleértve az Európai Bizottság által javasolt garanciát is, amely azt írná elő, hogy a 25 évnél fiatalabbak az iskola elhagyása vagy az elbocsátás után kapjanak négy hónapon belül állást vagy gyakornoki helyet, vagy képzés. ■ MTI Enda Kenny Strasbourgban Minimalber-tamogatas júniusban tervezet A kormányrendelethez a költségvetés módosítása szükséges A költségvetési törvény módosítása után márciustól nyílik lehetőség a minimálbér-támogatások kérelmezésére, az összeget júniusban kaphatják meg az érintett ágazatok munkaadói - derül ki a lapunk birtokába jutott minisztériumi tervezetből. A kapott pénzzel el kell majd számolni. Braunmüller Lajos Márciustól igényelhetik a 11, leginkább veszélyeztetett ágazat munkaadói a minimálbér, és a garantált bérminimum emelésének költségeit fedező állami támogatást - áll a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által kidolgozott, lapunk birtokába jutott javaslatában. A támogatás megítélésének előfeltétele egy kérelem lesz, amelyet a VKF megállapodásban szereplő ágazatokba sorolt vállalkozás nyújthat be a lebonyolításért felelős munkaügyi központoknak. A támogatás azon munkavállalók után is igényelhető, akikre tekintettel a munkahelyvédelmi akciótervben meghatározott, illetve a bérkompenzációs adókedvezményt vesznek igénybe. Nem jár ugyanakkor támogatás azon munkavállalók után, akikre tekintettel a vállalkozás bértámogatásban, munkatapasztalat-szerzési támogatásban, részmunkaidős támogatásban, vagy a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható támogatásban részesül - áll a javaslatban. A támogatás számításának alapján az adott vállalkozás január elsejei statisztikai állományi létszáma képezné, kivéve az egyszerűsített foglalkoztatás vagy alkalmi munka keretében foglalkoztatottakat. Támogatás jár ugyanakkor minden dolgozó után, akinek alapbére nem érte el a tavalyi év utolsó napján az idei bérminimumokat. A vendéglátás jellemzően azon szakmák közé tartozik, amelyekben a foglalkoztatottak minimálbért kapnak Ebbe beletartozik mindenki, aki 2012. december 31-i állapot szerint a 98 ezer forintos minimálbérnél, illetve a 114 ezer forintos garantált bérminimum- náj.alacsonyabb alapbért kapott. A támogatás összege az alapbér emelésének hathavi összege, megnövelve a 27 százalékos szociális hozzájárulási adóval, és az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulással, valamint KIVA adóalanyok esetén 16 százalékos béradóval. Ha egy munkavállaló esetében a munkabér kizárólag teljesítménybért takar, akkor teljesítménykövetelmények 100 százalékos teljesítése esetén járó havi munkabért kell figyelembe venni alapbér helyett,áll a javaslatban. A támogatási igénynek nincs alsó határa, elbírálása pedig egyszerűsített formában történik, vagyis a kérelem formai ellenőrzése mellett tartalmilag annak ellenőrzésére van lehetőség, hogy a kötelező A menetrend az ngm-javaslat szerint a költségvetési törvény módosítása kell ahhoz, hogy a kormány rendeletet adjon ki a támogatásról, a tárca ennek időpontját március első felére teszi. A rendelet hatályba lépésével kezdődhet a kérelmek elkészítése, és benyújtása, amelyre várhatóan május végéig lesz lehetőség. Az egyösszegű támogatás folyósítása folyamatosan történhet június végéig. A terv szerint az így megszerzett támogatással augusztus 31- ig kellene elszámolniuk a kérelmezőknek, amely adott esetben magában foglalhatja az átutalt összeg fel nem használt részének visszautalását is. béremelés 6 havi költségének egy főre jutó összege nem lehet nagyobb 46 260 forintnál. A támogatást az érintett munkaadók egy összegben kapják majd meg. A kérelmezőknek ezzel elszámolási kötelezettségük is keletkezik, nyár végéig ezt is rendezni kell. „A minisztérium által kidolgozott javaslat egyszerű, és megfelel a korábbi egyeztetéseknek” - véleményezte lapunknak az anyagot Rolek Ferenc. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke ugyanakkor figyelmeztetett: „az emelést a munkaadóknak már a februári bérrel fizetniük kell, a támogatást viszont csak júniusban kapják meg. Ez átmeneti terhet jelent, de sokkal fontosabb, hogy végül megkapják a pénzt” - mondta el Rolek, aki összességében „teljesen elfogadhatónak” tartja a javaslatot. Hangsúlyozta: „enélkül a támogatás nélkül nem jöhetett volna létre a minimálbér-megállapodás, az érintett ágazatok nem bírták volna ki az emelést.” Rolek szerint bár a második félévben már fizetni kell az emelés Terheit, éves szinten így is feleannyi költség hárul a munkáltatókra. „Ha azonban elhúzódik a növekedés, az gondot jelenthet, hiszen jövőre már teljes egészében fizetniük kell a megnövelt bér költségeit az ágazatokban tevékenykedő munkáltatóknak” - tette hozzá. „Fontos, hogy a javaslat tartalmazza az utólagos elszámolást, nem fordulhat tehát elő, hogy egy munkáltató felveszi a támogatást, majd elbocsátja a dolgozót” - emelte ki lapunknak Pataky Péter. Az MSZOSZ elnöke hozzátette: sajnálja, hogy a szakszervezeti javaslatokkal ellentétben a támogatáshoz nem társul továbbfoglalkoztatási kötelezettség, de a minimálbér-megállapodást, és a kompenzációt Pataky is „jó kompromisszumnak” nevezte. Országjelentést készít a valutaalap IMF Nem téma a tárgyalásokon a hitelmegállapodás - Nézik a költségvetést is Megkezdődtek a magyar kormány és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttségének megbeszélései tegnap Budapesten. Varga Mihály hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter az Országházban fogadta Thanos Arvanitist, az IMF küldöttségének vezetőjét, Iryna Ivaschenkót, az IMF budapesti irodájának vezetőjét és Barbara Kauffmannt, az Európai Bizottság delegációjának vezetőjét. A delegáció január 28-ig fog Budapesten tartózkodni. A tárgyalásokon nem a hitelmegállapodás a téma, hanem áttekintik a legutóbbi tárgyalások óta eltelt fél év makrogazdasági fejleményeit és egyúttal értékeltik a költség- vetési folyamatokat. Az IMF delegáció utólag ellenőrzi a 2008- as hitelprogramot is. Az IMF 1999 áprilisa óta teszi közzé az országlátogatásokról készült szakértői jelentéseket, a szervezet legutóbb 2012 januárjában adott ki ilyen dokumentumot. Egy országlátogatás során az IMF közgazdászai az ország gazdasági életében fontos szerepet betöltő szakemberekkel, kormánytagokkal, politikusokkal, jegybanki tisztviselőkkel, felügyeleti hatóságok vezetőivel, illetve a piaci szektor és a tudományos élet szereplőivel egyeztetnek az ország gazdasági helyzetéről. ■ VG Thanos Arvanitis és Varga Mihály az Országházban találkozott Tizenkilenc orvosi hiányszakma felmérés Tovább nőtt az orvosi hiányszakmák száma Magyar- országon. Két évvel ezelőtt már ebbe a besorolásba került az aneszteziológia és intenzív terápia, a csecsemő és gyermek- gyógyászat, az igazságügyi orvostan, az infektológia, a neurológia, a nukleáris medicina, az orvosi mikrobiológia, a laboratóriumi diagnosztika, az ortopédia és traumatológia, a népegészségtan, a sürgősségi orvostan, a patológia, a pszichiátria, a radiológia, a sugárterápia, a transzfúziológia és a tüdőgyógyászat. Mostanra gyermekfogászból, valamint gyermek- és ifjúságpszichiáterből is kevesebb van a szükségesnél. A hiányszakmákról 2010 óta tesz közzé listát a szakminiszter, mivel ezekben a teljes képzési idő alatt kiemelt támogatást (minimálbér + 50 százalékot) nyújt az állam a rezidensek foglalkoztatásához. Bár 2010 óta emelkedik az orvosképzésben részt vevők száma, a szakmák mégsem vonzóak. Az egészségbiztosító szerint ugyanis a hiányszakmákban dolgozók egyben a legkorosabbak is: a labororvosok átlagélet- kora 59 év, de 55 évnél magasabb az átlagéletkor a patoló- gusoknál, a fertőző betegségek gyógyítóinál és a csecsemő- és gyermekgyógyászoknál vagy a radiológusoknál is. ■ H. É. KOZELET*
