Somogyi Hírlap, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-17 / 14. szám

HIRSAV Átadták az M3 új szakaszát IDEIGLENESEN FORGALOMBA helyezték az M3-as autó­pálya új, Nyíregyháza és a 49-es főút közötti 33,8 kilométer hosszú szakaszát. Az autópálya-szakasz több mint két év alatt, nettó 31,9 milliárd forintból készült el az Új Széchenyi Terv kere­tében 85 százalékos európai uniós és 15 százalékos ha­zai forrásból. Az M3-as új szakaszának építését 2010 szeptemberében kezdték el, és az eredeti tervek szerint 2011 decemberére fejezték volna be. A kivitelezési mun­kálatokat a Colas Hungária Zrt. vezette C-S-K-K 2009 Projekttársaság nyerte a NIF Zrt. által kiírt közbeszerzési eljáráson. ■ MTI Bizakodó az ír kormányfő még az év vége előtt le akar­ja zárni a Nemzetközi Va­lutaalap és az Európai Unió pénzügyi mentőprogramját Írország - jelentette be Enda Kenny ír kormányfő, aki az Európai Parlament (EP) ple­náris ülésén beszélt Stras- bourgban a január 1-jén elkezdődött ír uniós elnök­ség programjáról. Kenny el­mondta, hogy az ír elnökség nagy hangsúlyt fektet a fia­talok foglalkoztatási gondjai­nak megoldására, beleértve az Európai Bizottság által ja­vasolt garanciát is, amely azt írná elő, hogy a 25 évnél fia­talabbak az iskola elhagyása vagy az elbocsátás után kapjanak négy hónapon be­lül állást vagy gyakornoki helyet, vagy képzés. ■ MTI Enda Kenny Strasbourgban Minimalber-tamogatas júniusban tervezet A kormányrendelethez a költségvetés módosítása szükséges A költségvetési törvény módosítása után márciustól nyílik lehetőség a minimál­bér-támogatások kérelmezé­sére, az összeget júniusban kaphatják meg az érintett ágazatok munkaadói - derül ki a lapunk birtokába jutott minisztériumi tervezetből. A kapott pénzzel el kell majd számolni. Braunmüller Lajos Márciustól igényelhetik a 11, leginkább veszélyeztetett ága­zat munkaadói a minimál­bér, és a garantált bérmini­mum emelésének költségeit fe­dező állami támogatást - áll a Nemzetgazdasági Minisztéri­um (NGM) által kidolgozott, lapunk birtokába jutott javas­latában. A támogatás megíté­lésének előfeltétele egy kére­lem lesz, amelyet a VKF meg­állapodásban szereplő ágaza­tokba sorolt vállalkozás nyújt­hat be a lebonyolításért felelős munkaügyi központoknak. A támogatás azon munkaválla­lók után is igényelhető, akik­re tekintettel a munkahelyvé­delmi akciótervben meghatá­rozott, illetve a bérkompenzá­ciós adókedvezményt vesznek igénybe. Nem jár ugyanakkor támogatás azon munkavállalók után, akikre tekintettel a vállal­kozás bértámogatásban, mun­katapasztalat-szerzési támoga­tásban, részmunkaidős támo­gatásban, vagy a megváltozott munkaképességű munkaválla­lók foglalkoztatásához nyújtha­tó támogatásban részesül - áll a javaslatban. A támogatás számításának alapján az adott vállalkozás ja­nuár elsejei statisztikai állomá­nyi létszáma képezné, kivéve az egyszerűsített foglalkoztatás vagy alkalmi munka keretében foglalkoztatottakat. Támogatás jár ugyanakkor minden dolgo­zó után, akinek alapbére nem érte el a tavalyi év utolsó nap­ján az idei bérminimumokat. A vendéglátás jellemzően azon szakmák közé tartozik, amelyekben a foglalkoztatottak minimálbért kapnak Ebbe beletartozik mindenki, aki 2012. december 31-i állapot szerint a 98 ezer forintos mi­nimálbérnél, illetve a 114 ezer forintos garantált bérminimum- náj.alacsonyabb alapbért kapott. A támogatás összege az alapbér emelésének hathavi összege, megnövelve a 27 százalékos szo­ciális hozzájárulási adóval, és az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulással, valamint KIVA adóalanyok esetén 16 százalékos béradóval. Ha egy munkavállaló esetében a munkabér kizárólag teljesítménybért takar, akkor teljesítménykövetelmények 100 százalékos teljesítése esetén járó havi munkabért kell figyelembe venni alapbér helyett,áll a ja­vaslatban. A támogatási igénynek nincs alsó határa, elbírálása pedig egyszerűsített formában törté­nik, vagyis a kérelem formai ellenőrzése mellett tartalmi­lag annak ellenőrzésére van lehetőség, hogy a kötelező A menetrend az ngm-javaslat szerint a költségvetési törvény módo­sítása kell ahhoz, hogy a kormány rendeletet adjon ki a támogatásról, a tárca en­nek időpontját március első felére teszi. A rendelet ha­tályba lépésével kezdődhet a kérelmek elkészítése, és be­nyújtása, amelyre várhatóan május végéig lesz lehetőség. Az egyösszegű támogatás folyósítása folyamatosan tör­ténhet június végéig. A terv szerint az így megszerzett támogatással augusztus 31- ig kellene elszámolniuk a kérelmezőknek, amely adott esetben magában foglalhat­ja az átutalt összeg fel nem használt részének visszauta­lását is. béremelés 6 havi költségének egy főre jutó összege nem le­het nagyobb 46 260 forintnál. A támogatást az érintett mun­kaadók egy összegben kapják majd meg. A kérelmezőknek ezzel elszámolási kötelezettsé­gük is keletkezik, nyár végéig ezt is rendezni kell. „A minisztérium által ki­dolgozott javaslat egyszerű, és megfelel a korábbi egyez­tetéseknek” - véleményezte lapunknak az anyagot Rolek Ferenc. A Munkaadók és Gyár­iparosok Országos Szövetségé­nek (MGYOSZ) alelnöke ugyan­akkor figyelmeztetett: „az emelést a munkaadóknak már a februári bérrel fizetniük kell, a támogatást viszont csak júni­usban kapják meg. Ez átmeneti terhet jelent, de sokkal fonto­sabb, hogy végül megkapják a pénzt” - mondta el Rolek, aki összességében „teljesen elfo­gadhatónak” tartja a javaslatot. Hangsúlyozta: „enélkül a támo­gatás nélkül nem jöhetett volna létre a minimálbér-megállapo­dás, az érintett ágazatok nem bírták volna ki az emelést.” Rolek szerint bár a máso­dik félévben már fizetni kell az emelés Terheit, éves szinten így is feleannyi költség hárul a munkáltatókra. „Ha azon­ban elhúzódik a növekedés, az gondot jelenthet, hiszen jövőre már teljes egészében fizetniük kell a megnövelt bér költségeit az ágazatokban tevékenykedő munkáltatóknak” - tette hozzá. „Fontos, hogy a javaslat tar­talmazza az utólagos elszámo­lást, nem fordulhat tehát elő, hogy egy munkáltató felveszi a támogatást, majd elbocsátja a dolgozót” - emelte ki lapunk­nak Pataky Péter. Az MSZOSZ elnöke hozzátette: sajnálja, hogy a szakszervezeti javasla­tokkal ellentétben a támoga­táshoz nem társul továbbfog­lalkoztatási kötelezettség, de a minimálbér-megállapodást, és a kompenzációt Pataky is „jó kompromisszumnak” nevezte. Országjelentést készít a valutaalap IMF Nem téma a tárgyalásokon a hitelmegállapodás - Nézik a költségvetést is Megkezdődtek a magyar kor­mány és a Nemzetközi Valu­taalap (IMF) küldöttségének megbeszélései tegnap Budapes­ten. Varga Mihály hiteltárgya­lásokért felelős tárca nélküli miniszter az Országházban fogadta Thanos Arvanitist, az IMF küldöttségének vezetőjét, Iryna Ivaschenkót, az IMF bu­dapesti irodájának vezetőjét és Barbara Kauffmannt, az Euró­pai Bizottság delegációjának vezetőjét. A delegáció január 28-ig fog Budapesten tartóz­kodni. A tárgyalásokon nem a hitelmegállapodás a téma, hanem áttekintik a legutób­bi tárgyalások óta eltelt fél év makrogazdasági fejleményeit és egyúttal értékeltik a költség- vetési folyamatokat. Az IMF de­legáció utólag ellenőrzi a 2008- as hitelprogramot is. Az IMF 1999 áprilisa óta teszi közzé az országlátogatásokról készült szakértői jelentéseket, a szervezet legutóbb 2012 ja­nuárjában adott ki ilyen doku­mentumot. Egy országlátogatás során az IMF közgazdászai az ország gazdasági életében fon­tos szerepet betöltő szakembe­rekkel, kormánytagokkal, poli­tikusokkal, jegybanki tisztvi­selőkkel, felügyeleti hatóságok vezetőivel, illetve a piaci szek­tor és a tudományos élet sze­replőivel egyeztetnek az ország gazdasági helyzetéről. ■ VG Thanos Arvanitis és Varga Mihály az Országházban találkozott Tizenkilenc orvosi hiányszakma felmérés Tovább nőtt az orvosi hiányszakmák száma Magyar- országon. Két évvel ezelőtt már ebbe a besorolásba került az aneszteziológia és intenzív te­rápia, a csecsemő és gyermek- gyógyászat, az igazságügyi orvostan, az infektológia, a neurológia, a nukleáris medi­cina, az orvosi mikrobiológia, a laboratóriumi diagnosztika, az ortopédia és traumatológia, a népegészségtan, a sürgősségi orvostan, a patológia, a pszichi­átria, a radiológia, a sugárterá­pia, a transzfúziológia és a tü­dőgyógyászat. Mostanra gyer­mekfogászból, valamint gyer­mek- és ifjúságpszichiáterből is kevesebb van a szükségesnél. A hiányszakmákról 2010 óta tesz közzé listát a szakmi­niszter, mivel ezekben a teljes képzési idő alatt kiemelt támo­gatást (minimálbér + 50 szá­zalékot) nyújt az állam a rezi­densek foglalkoztatásához. Bár 2010 óta emelkedik az orvos­képzésben részt vevők száma, a szakmák mégsem vonzóak. Az egészségbiztosító szerint ugyanis a hiányszakmákban dolgozók egyben a legkorosab­bak is: a labororvosok átlagélet- kora 59 év, de 55 évnél maga­sabb az átlagéletkor a patoló- gusoknál, a fertőző betegségek gyógyítóinál és a csecsemő- és gyermekgyógyászoknál vagy a radiológusoknál is. ■ H. É. KOZELET*

Next

/
Thumbnails
Contents