Somogyi Hírlap, 2012. december (23. évfolyam, 281-304. szám)

2012-12-03 / 282. szám

2012. DECEMBER 3., HETFO MEGYEIKORKEP 5 Oriasi betlehem: fenyobe, mohaba almodott csoda a balatoni faluban Uj vilagot kaptak a diakok farm Dolgoztak, nyelvet tanultak, szakmai kihivasokkal szembesiiltek Szamtanpelda: ledolgozzak asziinetet is a diakok? ► Folytatas az 1. oldalrol A tovabbi terjeszkedesnek ha- tart szabott a templom nagysa- ga, l'gy az utobbi evekben mar nem az eletkep novelesere, ha- nem a reszletekre es ujitasokra forditottak az alkotok az ener- giat. A mohaval es fenyovel ko- rulolelt bibliai eletkepben a fi- gyelmes szemlelo eszreveheti a sziklak mogott megbujo bok- rot, a patak mellett a muveszi- en kidolgozott korlatot, de azt is, hogy a kis tavacskaban iga- zi viz van. - A reszletekre is kell tigyelni, mert azok adjak a teljes osszhatast, a Betlehem harmoniajat, ami a nagysaga mellett ktilonlegesse, felejthe- tetlenne teszi - mondta Futo Peter. A teli Balaton turisztikai attrakciojava valt, ktilfoldiek altal is latogatott betlehem idei ujdonsaga a Jezus sztiletese- kor lathato csillagkep megmin- tazasa a hattereben. - A csilla- gaszok azt mondjak, errol elo- adas is volt a Betlehem avato- ja elotti napon a templomban, hogy nem tistokos fenye, ha- nem a Jupiter es a Szaturnusz egytittallasa adta a ktilonleges egi jelenseget - folytatta Fu­to Peter. A bibliai eletkep elke- szlteseben tobb mint harmin- can segedkeztek, ugy tlz napig epitettek, alakitgattak. A vorsi betlehem 2007-ben kapta meg a Somogy Megyei Kozgyules altal alapltott Oroksegtink-So- mogyorszag tfincse clmet. Iden a helyi kozosseg kezdemenyez- te, hogy a babforgatos betlehe- mi jatekkal egyiitt a szellemi kulturalis orokseg reszeve val- hasson. A bibliai eletkep tinne- pelyes megnyitojan Maria As- sunta Accili olasz nagykovet is reszt vett a rendezvenyen, Al­berto Bottari de Castello apos- toli nuncius pedig megaldotta a betlehemet. A mise utan pe­dig gregorian enekekkel a Pad- ragi Banyasz Ferfikorus lepett fel. ■ Vigmond Erika Beiizemelhetik: rendezodo barcsi rontgen-iigy megoldas Lathatoan elegedet- tek a betegek a most eptilt, uj barcsi Kistersegi Jarobetegel- lato Kozponttal, hiszen jobbak a kortilmenyek es l'gy a kiszol- galas is - hangzott el a varos soros kepviselo-testtileti tile- sen. A kepviselok azonban lat- jak a szakmai kifogasokat, me- lyek megoldasa jelenleg is fo- lyamatban van, ilyen peldaul a haz fenntartasi koltsege, amely- ben kettosseget finansziroznak. A megvalositasi palyazatba be- epitett koltsegcsokkento megol- dasokat realizalja most a varos, melyben nehany uj kihivassal is szembe kell nezni. Kozben tul van a rendorsegi szakaszon a barcsi rontgen tigye, atadtak az tigyeszsegnek. Karvalics Ot­to barcsi polgarmester elmond- ta: egy szeptemberben megval- tozott jogszabaly alapjan a pa- lyazatban leszallitott, es mar itt levo rontgen is megfelel a sza- balyozasnak, lgy el tudja latni a feladatat, amihez modositast kezdemenyeznek a palyazat ki- irojatol. Igy hamarosan betize- melhetik az uj rontgent. ■ J. G. Kiilfoldon probaltak ki ma- gukat a Drava menti diakok. A hat hetes munkavallalas kozben teljesen uj tapasztala- tokat szereztek. Jeki Gabriella Nevetve ugratjak egymast a fi- uk, mikozben a nemetorszagi elmenyeikrol kerdezem oket. A tanaraik is azt mondjak, hogy nagyszeru szemelyiseg fejlode- sen mentek kereszttil az elmult hat het alatt, raadasul a korab- bi tizenharmadikas erdesz osz- talytarsak jol osszekovacsolod- tak, ma mar elmondhato, hogy baratok. A farmgyakorlaton egy nemzeti parkban eltek a mindennapjaikat. A hegyekkel, tavakkal tarkitott Eszak-Nemet- orszagban a diakok lassan at- vettek a kintiek eletmodjat es eletstilusat. Azt mondjak, azota nyugodtabban, stresszmente- sebben elnek meg ma is. Es meg- tanultak pihenni is. - Sokat ki- randultunk, de minden nap dol- goztunk is - mondta Koban Pe­ter. - Keritest bontottunk, cso- nakot ujitottunk fel csiszolassal .es ujrafestessel, egy hatalmas fapadot keszitetttink tolgyfabol, de egy nadteteju kishazat is res- tauraltunk. - Kicsit megerolteto volt, de szeretttik a munkat - tet- te hozza Orsos Tamas. - Es meg- tanultuk azt a nemet mondast is, miszerint „a sztinet az sztinet”, amit megerdemltink ket munka kozott es ki kell hasznalni.- Es sokat fejlodott a nyelv- tudasunk is, bar az elejen meg kellett kerni a munkaadoinkat, hogy lassabban beszeljenek - meseli nevetve Novogradecz Gyorgy. - De tanultunk szak­mai fortelyokat, peldaul a lanc- cseres lapforditast, aminek meg vilagversenye is van. Kesobb megtudom, hogy a fi- uk iskolajaban, a TISZK Drava Volgye Kozepiskolaban, min­den evben lehetoseg van a ktil- foldi gyakorlatra. Iden dontot- tek ugy, hogy megprobaljak. Ne­met nyelvu elbeszelgetesen vet- tek reszt, amikor megkerdez- tek toltik, hogy mit varnak egy ilyen jellegu gyakorlattol. Es en- gem persze erdekel, hogy mit is. Tamas, Gyuri es Peter szin- te egybehangzoan allitja: a nyelvgyakorlast, a szakmai ta- pasztalatokat es a munkat es a Szakmai fortelyokat tanultak, s folyekonyan beszelnek mar nemetul vilaglatast. De amit nem remel- tek, de megkaptak, az meg emel- lett a kedvesseg, elfogadas es uj vilagszemlelet. Egyik reggel korabban felkelt miattunk egy dolgozo es olyan tertiletre vitt el minket, ahova meg a turistak sem lephetnek be- fuzi hozza a fenykepezest ima- do Peter. - Szarvasokat lattunk ott, kozel ket kilometer hosszan, tobb szazan lehettek. Hatalmas elmeny volt, amit meg is oroki- tettink. Mint kidertil, a harom fiu osz- szesen mintegy nyolcszaz fo- tot keszitetett a hat het alatt. La- tom rajtuk, hogy nagyon elege- dettek, es maskent latjak a jovo- jtiket is. Vegtil egyik barcsi ta- naruk hivja el oket, mert a tobbi diak is kivancsi a torteneteikre. A Leonardo Mobilitasi Prog- ramra minden ev februarjaban lehet palyazni. A celja, hogy a szakkepzesbe reszt vevo tanu- lok ktilfoldre utazhassanak.- Iden az orszagban 25 erdesz es lovasz kiutaztatasat szervez- ttik meg, melyre 51 ezer eu- rot nyerttink - tajekoztat Ba- zan Diana programszervezo.- Fontos, hogy a diak szakmai tapasztalatot szerezzenek, az itt- hon szerzett tudast kamatoztas- sak, a nyelvgyakorlas, es a sze- melyisegfejlodes. - Ez utobbi re- ven a resztvevok lathatoan nyi- tottabbak es magabiztosabbak lesznek - egesziti ki Elo Izabella projekt koordinator. - A diakok helyt allnak idegen kornyezet- ben es idegen emberek kozott. koban peter: Ha lehetosegem lesz, szeretnek Nemetorszdgban vagy Ausztriaban dolgozni, ha befejeztem az iskolat. Raadasul megkapjuk a kepzes vegen azt az Europass bizonyi'tvanyt is, amivel nemzetkozileg is elisme- rik a tudasomat. Ugy erzem, ezt kiilfoldon jobban ertekelik. Es az sem az utolso szempont, hogy kiilfoldon jobbak az elet- koriilmenyek es a kereset is. NOVOGRADECZ GYORGY: KeSObb mindenkepp szeretnek kiilfol- don elhelyezkedni, mert ott biz- tosabbnak erzem a megelhetest, mint Magyarorszagon. Amit most is tapasztaltunk, hogy az emberek hozzadllasa is mas, mind azelethez, mind a munka- hoz. Ez tetszik nekem. Sokkal kedvesebbek, baratsdgosabbak voltak a vendeglatoink is hoz- zank, meg idegenkent is. orsos tamas: Sokszor megfor- dult a fejemben a kintletiink alatt, hogy ha itthon elvegezem a technikumot, Nemetorszdg­ban keresnek munkat. Ha itt­hon nem jon ossze a munkaval- lalas, akkor kint biztosabban talalnek allast. Mondtuk a ne­met vezetoknek, hogy „egy het es ujra talalkozunk”. Tetszik, ahogy dolgoznak, es aki akar, az biztosan tud munkat talalni. Kalmancsai Vadvirag: tizeves sziiletesnap neptancosok Egyhazi napokon, mezovarosok talalkozojan is bemutatkoztak Vadviragos jokedv. fergeteges hangulat a kalmancsai talalkozon Egykori ovodasai koztil tobben is tarsai lettek Raudenkranc Er- nonenek a magyar nepi kultura felkarolasaban, terjeszteseben. Ezt tekinti feladatanak a kal­mancsai Vadvirag Hagyomany- orzo Tanccsoport, mely az iden tinnepelte 10 eves sztiletesnap- jat. A jubileumi talalkozora el- jottek a regi tagok, s a maiakat is beleszamitva kozel otvenen fordultak meg nalunk - mondta Raudenkranc Ernone, az egye- stiletkent bejegyzett csoport el- noke. - A somogyitol a kalocsa- in at a rabakoziig sokfajta tan- cot tanultunk meg az evek so- ran. Tovabba nepi enekeket, il- letve jatekokat is. De meg mo­dern tancokbol is tartottunk be­mutatot. Ahetvegiprobakmar onmagaban sok idot jelentenek ahhoz, hogy osszekovacsolja­nak egy kozosseget. - Magunk mogott tudhatunk immar ot eve kozos „nyaralos”-napokat Bala­tonalmadiban, de egyiitt toltott es tinnepelt szilvesztereket es nevnapozasokat is - tette hozza, s azt is, hogy a 18 tagu tarsasag most eppen a Mikulas-napi mu- sort gyakorolja. Nagy Jozsefne polgarmester szorgalmazta an- nak idejen a tancegytittes meg- alakulasat. Palyazati penzen, az onkormanyzat es magansze- melyek tamogatasaval utaztak el fellepeseikre. S hogyan ha- laljak meg az anyagi gondos- kodast? Felkeresres szebbnel szebb tancokat adtak elo a Re- formatus Egyhazi Napokon, Za- lakomarban a mezovarosok ta­lalkozojan, vagy a Peter-Pal na- pi vigadalmon Almadiban. ■ Gamos Adrienn szunet A siofoki altalanos isko- lak diakjai a tanitasi sztinetek egyes napjait is „ledolgozzak” szombatonkent - allitottak la- punkhoz fordulo siofoki sztilok. Azt kerdeztek: mi az oka, hogy a siofoki altalanos iskolakban mar az oszi sztinet egy napja helyett is szombati tanitasi na- pot rendeltek el, december el- sejen a december 24-et, decem­ber 15-en pedig a december 31- et kell elore „ledolgoznia” sztilo- nek, tanarnak? A siofoki varos- haza valasza: „A nemzetgazda- sagi miniszteri rendelkezett a munkanapokrol (az iskolak te- kinteteben is), ezert kellett ok- tober vegen is iskolaba menni a gyerekeknek es ugyanebbe a kalapba tartozik a 2012. decem­ber 1-je es 15-e is. A teli sztinet hivatalosan december 27-tol ja- nuar 2-ig tart, december 24- et amiatt kell ledolgozni, „leta- nulni” az iskolakban, mert az a nap a sztinet kezdete elott van. A december 15-i tanitasi rend- rol az intezmenyfenntarto SIOK meg egyeztet az egyes intezme- nyekkel, hiszen minden altala­nos- es kozepiskolanak van sza- badon felhasznalhato sztine- ti kerete. Elobbieknel ot, utob- biaknal hat nap. Intezmenyen- kent valtozhat, hogy december 15-et munkanapkent kezelik, vagy tanitas nelktili napkent. Ez utobbi esetben is szervezni- tik kell azonban napkozit.”- A tanev rendjerol szolo ren- delet 187 munkanapot ir elo az altalanos iskolakban - mond­ta Szabone Kudomrak Zsuzsan- na, a kaposvari altalanos isko­lak foigazgatoja. -Ebbol ot tani­tas nelktili munkanap, amit az iskolak belatasuk szerinti ido- pontban hasznalnak fel kiran- dulasra, ertekezletre, tovabb- kepzesre. Ha adott iskola ugy dontott, hogy ezeket a szomba­ti napokat hasznalja fel az elobb felsoroltakra, akkor ott a gyere­keknek nem kell iskolaba men- nitik. ■F.I.-H.M. Elismeresek a somogyi szakemFereknek DU Somogyi szakemberek is al- lami kittinteteseket kaptak a Szocialis Munka Napjan. Sol- tesz Miklos Szocialis, Csalad- es Ifjusagtigyert felelos allam- titkar adta at Budapesten, az Iparmuveszeti Muzeumban. Pro Caritate-Dijat kapott Tor- mane Horvath Agnes, a ka­posvari Polgarmesteri Hivatal Gyamhivatalanak vezetoje. Pro Familiis-Dijat vehetett at Feny- vesi Erzsebet, a marcali Szaz- szorszep Gyermekotthon szak­mai vezetoje, Sipos Anita, a ka­posvari Polgarmesteri Hivatal gyamtigyi tigyintezoje. Minisz­teri Dicseretet kapott Bali Ti- borne, a kaposvari Polgarmes­teri Hivatal Nepjoleti Igazgato- sag, Szocialis es Gyermekve- delmi Iroda nyugalmazott tigy­intezoje, Biro Gaborne, a nagy- szakacsi dyermekotthon szak­mai vezetoje es Krenusz Istvan Janos, az I. szamu Lakasotthoni Halozatanak szakmai vezeto­je. Miniszteri Elismero Oklevet kapott a kaposvari Borostyan- virag Alapitvany Anyaotthona- nak munkacsoportja. ■ V. E.

Next

/
Thumbnails
Contents