Somogyi Hírlap, 2012. december (23. évfolyam, 281-304. szám)
2012-12-23 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 49. szám
8 GAZDASAG 2012. DECEMBER 23., VASARNAP No a magyar tengerihal-export togazdasag Nem dragul, de joreszt csak karacsonytajt fogy a hazai hal a piacokon a magyarok Ugyan sosem lesziink tengerihal-exportor nagy- hatalom, egyre no feldolgozo iizemeink lazac- es makrela- kivitele. A magyar lakossag tovabbra sem halimado, viszont a szabadvi'zen a hor- gaszok viszik el a zsakmany jelentos reszet. A halaszat ki- halo szakma manapsag. Demeter Kalman Annak ellenere, hogy masodik eve drasztikusan emelkednek a takarmanyarak, manapsag a tavalyihoz kepest csupan nehany tiz forinttal dragul- tak a hazai halak, a tengeriek viszont 10-15 szazalekkal tob- be keriilnek. De ne gondoljuk, hogy csak importalunk, hiszen a kiviteliink a 2008-as 1611 tonnarol tavaly 6454 tonnara emelkedett, es ebben nem kis resze volt a tengerihal expor- tunknak. Tobb halfeldolgozo is muko- dik orszagszerte, ahol bontjak, szeletelik, filezik es csomagol- jak a halat. Ugyan videken in- kabb az elohalat vasaroljak, de a nagyvarosokban a csomagolt is egyre kelendobb, meg annak ellenere is, hogy a hazai vasar- lok nemigen tudjak megfizetni a feldolgozas koltsegeit. A nem gepesitett kezi munka csak- nem megketszerezi az elo hal arat, l'gy peldaul a lesoharcsafi- le kiloja dobozban akar hatezer forintba is keriilhet. net Az agazatnak ugyanakkor tovabbi feldolgozokra lenne sziiksege, es akkor meg na- gyobb mertekben novekedne a tengerihal-kiviteliink. A sok esetben re-exporttal is foglal- kozo feldolgozok ugyanis egyre tobb szeletelt, csomagolt tenge- ri halat szallitanak kiilfoldre: a legjelentosebb mennyisegben Horvatorszagba exportalunk la- zacot es makrelat. Ausztriaba es Szlovakiaba pedig a lazac mellett pisztrangot is. Az elmult evben a fagyasz- tott halak exportja a tavaly elotti 265 tonnarol 1166 tonnara nott. Ebbol a legjelentosebb mennyiseget a makrela jelen- tette 1,043 tonnaval, amelybol 648,7 tonnat Romaniaba, 387 tonnat pedig Szlovakiaba szal- litottunk. A novekedo export mennyisegben meg mindig az elohal van tulsulyban, szem- ben az importtal, amelyben meghatarozo a nagy hozzaadott ertekkel rendelkezo', magas fel- dolgozottsagi szintu termekek aranya. Amig az Europai Unioban a lakossag eves halfogyasztasanak atlaga 24 kilogramm fejenkent, nalunk a konzervekkel is csupan 4,5 kilogrammrol beszel- hetiink. Nem is csoda, hogy az elohal exportunk tavaly 4258 tonnara emelkedett a 2010. evi 1709 tonnarol. Ebbol az elo ponty mennyisege 62 szazalekkal 1250 tonnara nott, kilonkenti atlagara pedig 2,05 euro koriil alakult. Elo pontyot 2011-ben legnagyobb tetelekben Lengyelorszagba (559,8 tonna), Nemetorszagba (317 tonna), es Romaniaba (180,4 tonna) exportaltunk. Az idei aszaly a dunantuli halastavakat komolyan sujtot- ta, hiszen itt nem tudjak bizto- sitani a vizpotlast, mint egyes alfoldi regiokban. igy a dunantuli gazdasagokban kisebbre nottek a halak, so't, a megma- radt keves viz oxigentartalma a felmelegedese miatt nagyon csekely lett, ami siillopusztu- lashoz vezetett. A remhirek ellenere a to- gazdasagok nem hasznalnak intenziven antibiotikumos ta- pot. Nemeth Istvan halbiolo- gus, a Togazda Halaszati Zrt. vezerigazgatoja, a Magyar Haltermelo'k es Halaszati Viz- teriilet-hasznositok Szovetsege (Mahal) elnoke elmondta: az csak az ivadekoknal szokas. Az egynyaras allomanyt betegseg miatt szoktak kezelni, az ennel idosebbeket sosem. Ellenorzik a halarakat az elohalak beszerzesi araival kapcsolatos ellenorzestvegez december 21-24. kozottanagy aruhazlancoknal a Nemzeti Elelmiszerldnc-biztonsagi Hiva- tal (Nebih). A c6l az, hogy kard- csony elott ne ertekesitsenek elohalat beszerzesi aralatt. a parlament a nyaron fogadta el a tisztessegtelen forgalmazoi Mas a helyzet az olcson piac- ra keriilo, Vietnambol szarma- zo pangasiusszal, hiszen az EU nem tudja kovetni utjat elel- miszer-biztonsagi szempont- bol. Ezert rendszeresen gaz- kromatografias vizsgalatokat vegeznek a szallitmanyokbol vett mintakon, de eddig csak Varsoban talaltak egy kisebb mennyiseget. A hazai halgazdalkodas etke- zesi haltermelese a termeszetes magatartas tilalmarol szdlo tor- venymodosMst. Ez pontosi'tja a mezogazdasagi es elelmiszer- ipari beszallltok es kereskedok kozott a beszerzesi dr alatti er- tekesltds szabalyait. Igy kikii- szobolheto, hogy a kereskedok azonos termekeknel mas drrest alkalmazzanak a magyar, illet- ve a kulfoldi arukndl. vizi es a togazdasagi fogasokkal egyiitt 2011-ben 23 138 tonna volt, amely 6 szazalekkal multa feliil a 2006-os adatot. A hazai ki- nalatot 22 ezer tonna import hal- termek novelte, amely elosulyra vetitve joval meghaladja a hazai haltermelest. A termeszetes vizekben evente kifogott 6-7 ezer tonna hal mintegy 70 szazalekat a horgaszok viszik haza, igy a halaszat jelento'sege nagy- mertekben csokkent. Ez olyan szempontbol sajnalatos, hogy a balatoni garda peldaul szintes sehol sem kaphato, es a to ko- riil a turistak legtobbszor csak tengeri hekket fogyaszthatnak. A magyarorszagi halastavak mintegy 35 ezer hektarral no- velik a lassan kiszarado Kar- pat-medenceben a vizes elohe- lyek kiterjedeset. Ez igen fontos termeszetvedelmi szempontbol, hiszen a togazdasagok teriile- ten fellelheto gazdag noveny-, emlos-, hullo-, keteltu es madar- fauna, a vonulo madarfajok so- kasaga egyediilaho termeszeti erteket jelent Magyarorszagnak. Mas kerdes, ugyanakkor, hogy a halastavak allomanyat dezsmalo madarak es vidrak jelentos karo- kat okoznak a gazdalkodoknak. Magyarorszag halfogyasztasa termekcsoportonkent (kilogramm evente es fejenkent) ___ 2008 ____2009 2010 2011 Konzerv 1,6 _ 0,98 1,02 1,06 Fagyasztott _ 1,07 1,01 0,93 0,89 Elo, frisses hiitott 2,03 1,88 1,83 2,04 FORRAS: KSH, VM statisztika A kiskereskedelmi ertekesites volumene oktober- ben 3,7 szazalekkal maradt el az egy ewel korabbitol - ko- zolte a Kozponti Statisztikai Hivatal (KSH). Az ev elso tiz honapjaban az ertekesites 1,8 szazalekkal maradt el a 2011 azonos idoszakitol. Az orszagos kiskereskedelmi iizlethalozatban, valamint a csomagkiildo es internetes kis- kereskedelemben oktoberben 740 milliard forint, az elso tiz honapban 6724 milliard forint volt a forgalom. Az elelmiszer- es elelmiszer jellegu vegyes kiskereskede- lemben a forgalom volumene az iden oktoberben 1,2, az ev elso tiz honapjaban 0,4 szazalekkal merseklodott az elozo ev azonos ido'szakahoz kepest. A nem elelmiszer-kiskereskede- lemben oktoberben 5,3, az elso tiz honapban 2,6 szazalek volt a csokkenes. Oktoberben a legnagyobb merteku visszaesest (11,9 szazalek) a butor-, musza- kicikk-iizletekben mertek. Az elozo evitol elmaradt a forgalom a konyv-, szamltastechni- ka-, egyeb iparcikk kiskeres- kedelemben (5,6 szazalek), a textil-, ruhazati es labbeli- (3,3 szazalek), valamint az iparcikk jellegu vegyes iizleteknel (2,6 szazalek) is. Csokkent az iizem- anyagtolto allomasok forgalma: az eladasok oktoberben 5,0, az elso tiz honapban 3,2 szazalekkal estek. Ugyanakkor forgalomnhye- kedest mert^KSH a kisebb . sullyal rendelkezo iizletek koziil a hasznaltcikk- (11,0 szazalek), az illatszer- (3,6 szazalek), valamint a gyogyszer-, gyogyaszatitermek-iizleteknel (2,5 szazalek). Az Orszagos Kereskedelmi Szovetseg (OKSZ) kozlemenye- ben arra hivta fel a figyelmet, hogy az ev masodik feleben nagyot esett a kereskedelmi fogyasztas. A KSH nyers ada- tai szerint oktoberben is tobb penzt hagytak ugyan a vasar- lok az aruhazakban, mint egy ewel korabban, az ertekesitett arumennyiseg azonban 3,2 szazalekkal kevesebb volt a tavalyinal. A Nemzetgazda- sagi Miniszterium szerint a nemzetkozi tendenciaknak megfeleloen alakult a hazai fogyasztas. ■ Europai unios szabalyozas miatt dragulhat az internet duemeles Egy eve a mostani javaslatnak az ellenkezojere probalta ravenni a cegeket az Europai Bizottsag Hatosagilag szabalyozott di- jakkal kesztetne innovaciora a legnagyobb tavkozlesi szolgal- tatokat az Europai Unio. A The New York Times ertesiilesei szerint Neelie Kroes a digitalis iigyekert felelos unios biz- tos felvetette az ugynevezett hurokatengedesi dijak emele- set a kozossegben, miutan ugy veli, hogy az ily modon befolyo penzt halozataik modernizala- sara forditanak a vallalatok. Hurokatengedes alatt azt a folyamatot ertjiik, amely soran a sajat halozattal rendelkezo szolgaltatok berbe adjak vezete- keiket a kisebb cegeknek, azaz igy azok a vallalatok is szolgal- tathatnak egy adott teriileten, amelyek ott egyebkent nem epi- tettek ki sajat infrastrukturat. Az elmult egy evtizedben - a liberalizacio meginditasat ko- vetoen - az ilyen tranzakciok jelentettek a korabbi nagy tavkozlesi monopoliumok egyik legfontosabb beveteli forrasat. A verseny elesedesevel ugyanakkor az arak folyamatosan estek. A biztos otlete azert okozott nemi meglepetest, mert egy eve meg epp ellentetes modon probalta ravenni a cegeket az innovaciora: akkor az volt az elkep- zeles, hogy az arak csokkente- se keszteti majd fejlesztesre a cegeket, amelyek uj, nagyobb sebessegre kepes halozataik Az ugynevezett hurokatengedesi dijat akarja egysegesiteni Brusszel berbeadasaert tobb penzt kap- hatnak. A mostani fordulatot nem meglepo modon, a piacon altalaban berlokent megjeleno cegek nem fogadtak tul lelke- sen: Vittorio Colao, a Vodafone vezerigazgatoja peldaul mar a piac ujramonopolizalasarol be- szelt. Egysegesitenek a helyi ha- tosagok altal szabalyozott, s ezert orszagonkent elte- ro hurokatengedesi dijat az EU-ban. Az egy fogyasztora juto havi koltseg 8 es 10 euro kozott lenne. Ez ugyan nem ter el jelentosen az unios at- lagtol (ami 8,62 euro), egyes orszagokban, s ktilonosen a kelet-kozep-europai allamokban azonban komoly dragulast eredmenyezne. Tersegiinkben ugyanis hagyomanyosan ala- csonyak a hurokatengedesi dijak, igy Szlovakiaban peldaul alig 4,2 euro, de a Nemzeti Media es Hirkozlesi Hatosag szerint nalunk sem eri el az 1800 forintot, azaz a 6,2 eurot. A helyzetet bonyolitja, hogy szakertok szerint a szolgaltatok biztosan atharitjak majd a tobbletterhet a fogyasztokra. A biztos nem veletleniil folya- modik ilyen, sokak altal drasz- tikusnak tartott eszkozokhoz. Az EU celkituzesei szerint ugyanis 2020-ra minden unios haztartasban szeles savu internet kell, hogy legyen. ■ J. Z.
