Somogyi Hírlap, 2012. december (23. évfolyam, 281-304. szám)

2012-12-23 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 49. szám

6 2012. DECEMBER 23., VASARNAP Doktoratusuk van bohockodasbol piros orr A bohocdoktorok 17 eve jarjak a gyerekosztalyokat es nevettetnek a gyogyulasert KARACSONY *|c A bohocdoktorok hataskore a „vidamsag-terapia”. Azon faradoznak, hogy a korhazi letre kenyszeritett gyerme- kek szamara elviselhetobbe tegyek a hetkoznapokat. Ilyenkor, az linnepek idejen meg nehezebb a dolguk. Fabos Erika Kutatasok altal igazolt teny, hogy a nevetes olyan elettani folyamatokat indit el az ember- ben, amik segi'tik a gyogyulast. A Piros Orr Bohocdoktorok Ala­pitvany munkatarsai nevettet­nek es gyogyitanak egyszerre. Greifenstein Janos, a Piros Orr Bohocdoktorok Alapitvany mu- veszeti vezetoje civilben szi­nesz es rendezo, hetente azon- ban tobbszor is bohocruhat huz es abban jarja a korhazakat. Immar 17 ev ota. „Szamomra nem is volt ker- des, ahogy a kollegaim felhiv- tak a figyelmemet arra, hogy az alapitvany bohocokat keres, rogton jelentkeztem - mondta Greifenstein Janos. - Addig is szerettem a gyerek kozonse- J get, a rendezeseim nyolcvan I szazaleka gyerekdarab vagy mese volt. A kozeg tehat mar az elejen sem volt idegen, de ez azert egy joval osszetettebb fel- adat, mint a szinhazi munka. A bohocaink kilencven szaza­leka valamilyen eloadomuvesz: tancos, babos, szinesz vagy pantomimes. Ezek a kis ko£t hazi musorok ugyanis nem le- hetnek esetlegesek, profin kell tudni az embernek rogtonozni es hasznalni az arcat, hangjat, testet. Amivel megis tobb a szo- rakoztatasnal, az az, hogy tud­ni kell mivel hasznalunk, mivel tudjuk megkonnyiteni a gyere- kek dolgat egy ennyire nehez helyzetben, pszichologiai isme- retekre es arra, hogy a gyer- meklelektanhoz is ertsunk, nagy sziikseg van. Ez ugyanis nem egyszeru viccelodes vagy lufihajtogatas, hanem valodi te- rapias erteke van, aminek erde- keben rendszeresen kepezziik is magunkat.” Abohocdoktoroknak, amikor belepnek egy korhazi szobaba, a masodpercek tort resze alatt kell felmerniiik, hogy mi az a jatek, amit a gyerek szerethet, mihez van kedve, milyen alla­potban van, milyen energiak vannak koriilotte. Miutan ezt megerzik, belekezdenek egy improvizativ jatekba, amit na- gyon erosen a helyzet alakit. Mindig vannak varatlan hely- zetek, amik hasznara vannak a bohocoknak. A legftMbb szituaciokbol alakulhatnak a legjobb jatekok, a legnagyobb nevetesek. A jatek azonban so- sem a betegsegrol szol, vagy azt jarkalja koriil. A kiindulasi alap az, hogy akinek jatszanak, az gyerek. Jgy az unnepek elott es alatt mindig nehezebb a dolgunk- mondta Greifenstein Janos.- Ez egy erzekenyebb idoszak, nehezebben nyilnak meg a gye- rekek. A mult heten egy nagy korhazban voltunk egy olyan korteremben, ahol csupa kis- lanyok voltak. Ket nagyobbacs- ka es tobb egesz kicsi. Teljesen fagyos volt a legkor, ereztiik, hogy a kicsiknek nines kedviik az egeszhez, a nagyok meg ciki- nek ereznek a lelkesedest, mar majdnem kezdttik feladni, ami­kor a nagyok elkezdtek segite­ni nekiink, bealltak mellenk, olbe vettek a kicsiket es valami egesz meghato kommunikacio kezdodott el kozottiik. Amikor egy het mulva visszamentunk, szabalyos csaladi legkor foga- dott benniinket, olyan nagy volt ar'egyetertes ds a nyitott- sag, amit ritkan tapasztalunk. Ezekert a pillanatokert megeri. Az a nagy varazsa a bohoedok- torkodasnak, hogy ilyen visz- szajelzesek mindig vannak. A gyerekek szeretete, egy su­A gorog szinhdz amnykoraban tuntfel a tragikus szinesz, aki­nek ellenparjakent sziilethetett a komikus szemelyiseg. A bo- lond hagyomanyos szerep volt a kozepkori, majd Erzsebet-kora- beli angliai szinhazban is. A 15. szazadban Anglia szinhazai- ban, mint az ordog jobb keze jelent meg. Vicces, ostoba alak volt, aki mindig jo elorelato-er- zekkel van megaldva, bar neha cinikus, de segitokeszfigura. lyos kis beteg arcan egy igazi mosoly mindennel tobbet er. Igaz ugyan, hogy beteg pieiket latni, sokszor igazsagtalanul nagy szenvedessel szembesiil- ni nagyon megterhelo lelkileg, megis inkabb azt mondom, tol- tekezes ez a munka es nem ki- merito.” Greifenstein Janos azt mond- ja, sokat valtoztatott rajta az el- mult 17 ev. Sokkal elfogadobb es nyitottabb lett emberkent, amiota neha bohoc is es mas­A szinhazi bohocok azonban a Commedia dellArte vilagabol jott keseru Pierrot-figurak uto- dai. A cirkuszi bohoc elter ettol es Angliaban a lovardakban szii- letett, ahol ugy gondoltak, hogy a sziinetekben szorakoztatni kel- lene a kozonseget. A mulattato szerepet ellato cirkuszi komedia- sok a XVIII. szazad vegere mar ondllo szamokkal is felleptek egy-egy musorban es vegiil klasz- szikus bohoc valt beloliik. kent is kommunikal. Ennek tit- ka szerinte az, hogy bohockent megtanult gyermekszemmel nezni helyzetekre. A kicsik ugyanis sokkal jobban szembe- neznek a valosaggal, mint a fel- nottek, kezenfekvobb es gyor- sabb reakeioik vannak, mert tisztak es oszintek. „Amikor egy halalos korral kiizdo gyerek tulelesi techni- kait kezzelfoghato kozelsegben latjuk, amikor valodi eletbol- csessegeket tanulunk 5-6 eves gyerekekto'l az nagyon sokmin- denre megtariitja az embert. Olyan fajta lenyeglatasra is, amire az anyagiasodo es roha- no hetkoznapokban nagy sziik- seg van megsincs ra eleg figye- lem es lehetoseg a hetkoznapok soran. Ez az emberi resze, az meg mar a szakmai, hogy meny- nyit gazdagodtam es melyiiltem szinhazi emberkent ezeknek a sokszor szomoru vagy eppen nagyon is felemelo tapasztala- toknak koszonhetoen.” Termeszetesen sokszor a fel- notteknek is sztiksegiik van a bohocokra a korhazban. Feltik szergej kurepov „Szergej bo­hoc” a hetvenes evek elejetol elt Magyarorszagon. Ismertseget a Szervusz, Szergej emu sorozat- nak koszonhette, amely 1979- 1982 kozottfutott a Bergendy zenekar kdzremukodesevel. A trefakat maga Romhanyi 16- zsefirta: Szergej 1985-ben Ka- nadaba disszidalt, ezert a mu- sort is betiltottak. EOTVOS GABOR Az 1940-es evek- ben kezdte palyajat zenebohoc- kent. A legismertebb magyar bohoc volt. Tobb mint hatvan evet toltott a palyan, ket hires kiszoldsa volt, a „huhu cak-cak” es a „van maadsik”. grock A svajeiak hegedus zene- bohoca. Grock tokelyre fejlesz- tette csetlo-botlofigurdjat, aki a hangszereivel bolondozva ne- vettette kozonseget. Joseph Grimaldi Kora legneve- sebb szineszkomikusa es akro- bataja volt. 1779-ben sziiletett Londonban, kozel 30 evig 6 tol- totte be Sadler's Wells szinpada- nak legjelentosebb bohoeflgura- jat az angol harlekin nemajatek- ban. Az 6 oroksege a feher arc- festes, nagy piros orral. a gyermekiiket, aggodnak erte es egy hosszabb tartozkodas soran ez nagyon kimeriti oket. Ha egy anyukat sikeriil meg- nevettetniiik, nemesak a szii- lonek tettek jot, de a gyerakert is a legtobbet tettek abban a pillanatban. Az alapitvanynal, 1996-ban 4 bohoedoktor kezd­te meg a munkat, most 26-an vannak, a nagy fovarosi korha- zakon kiviil Gyorben, Nyiregy- hazan, Miskoicon, Pecsett es Debrecenben is rendszeresen vannak Jbeveteseik”. Almuk, hogy egyszer barhova eljut- hassanak es letrehozhassanak ismet egy olyan produkeiot, amelyben a korhazban tarto- san bent levo gyerekek is reszt vehetnek. Ebben a kicsik meg- tanulhatnak nehany trukkot, hogy vegiil egy kis cirkuszi elo- adas kereteben megnezhessek a sziilok, orvosok, noverek. Ez ugyanis a gyogyulas mellett ertelmet is ad a korhazi tartoz- kodasuknak, ami aktivizalja es ugy lekoti a gyerekek figyel- met, ahogy meg a legiigyesebb bohocok sem mindig tudjak. Az udvari bolondtol a szinpadi sztarokig Nehany jo tanacs: hogyan eljiik tul az iinnepeket emberi kapcsolatok A csili vili ajandek gyakran esak arra szolgal, hogy elfedjuk vele: nines rad idom, ezzel kell beerned Az ev vege kozeledtevel eloter- be keriilo elraktarozott lelki problemak olyan fesziiltsege- ket generalhatnak, amelyek elronthatjak a szeretet iinne- pet. A lelkiinknek is jot tesz az iinnepi nagytakaritas prof. dr. Bagdy Emo'ke szerint. Ugy veli, mindenki megtanulhatja, ho­gyan kiizdje le es engedje el az ev vegi stresszel jaro konfliktu- sokat, hogy a karacsony beke- ben es szeretetben teljen. Bagdy Emo'ke az ev utolso Er- zelmek Iskolajaban az iinnepi idoszakban felszinre bukkano belso fesziiltsegekrol es az eb- bol adodo konfliktushelyzetek oldasarol beszelt. Szemina- rium-sorozatanak evzaro elo­adasan a pszichologusno fel- hivta a figyelmet arra, hogy a felhalmozodott belso stressz okozta lelki gocok komoly be- tegsegeket okozhatnak. Mind- ez konnyeden megeldzheto es orvosolhato a lelek szelloztete- sevel, szeretteinkkel valo erte- kes, pozitiv beszelgetesekkel. A pszichologusno' arrol be­szelt hallgatoinak, hogy az iin- nepek kozeledtevel felhalmozo­dott belso fesziiltseg nemesak az emberi kapcsolatokra, de az egeszsegre is meglehetosen karos hatassal van. „A ragodas- sal olyan erzelemmolekulak ontenek el benniinket, ame­lyek megbetegitenek minket. Daganatokat, erelzarodasokat A valoban fontos dolgokra gyakran nines idonk, pedig mindenki vagyik ra kepeznek, biologiai folyamata- inkat felboritjak. Ha nem nyit- juk ki lezart belso vilagunkat, dramai kovetkezmenyekkel szamolhatunk” - hivta fel a fi­gyelmet Bagdy Emoke. Az igazi ertek a masikra odafigyeles, ami viszont idot igenyel, a valoban fontos dol­gokra azonban tobbnyire nines idonk, mert rohanunk. Gyak­ran ez a rohanas egyfajta me- nekiilest takar, hogy a teendok- re hivatkozva ne kelljen szem- besiilni onmagunkkal. fgy ujra es ujra konnyen besetalunk a vasarlasra buzdito reklamok esapdajaba. Ezt mar Perczel Fo- rintos Dora szakpszichologus, egyetemi docens mondta. Draga idonket - es a penziin- ket - elfecsereljiik valami kap- razatos targy megszerzesere, hogy meglepjiik vele hozzatar- tozoinkat. A csili-vili ajandek azonban nem ritkan esak ar­ra szolgal, hogy elfedjiik vele: nines rad idom, ezzel kell beer­ned. Tudat alatt azert mindket felben megbujhat valami hiany- erzet, rossz szajiz lengheti at az iinnepi hangulatot, amelybol aztan kimarad a hitelesseg es a valodi odafigyeles, holott va- lojaban mindenki erre vagyik - utal ra a szakember. Akar bevalljuk, akar nem, a belso harmoniank megteremte- sehez a jo emberi kapcsolatok a legfontosabbak. ■

Next

/
Thumbnails
Contents