Somogyi Hírlap, 2012. december (23. évfolyam, 281-304. szám)
2012-12-01 / 281. szám
4 EMELT FEJJEL 2012. DECEMBER 1., SZOMBAT Kaposvar: 300 esztendeje alaprtottak ujra varosjubileum Harom evszazada kapott uj lehetoseget a pusztulas szelere keriilt Kaposvar Hangulatos varossa fejlodott napjainkra a somogyi megyeszekhely. Haromszaz eve bocsatotta ki az orszag nadora Kaposvar telepitesi engedelyet Egykor es most: Kaposvar latkepe az 1686-os esztendobol December 1-jen arra emle- kezhetiink, hogy Esterhazy Pal herceg, Magyarorszag nadora haromszaz ewel ez- elott bocsatotta ki Kaposvar telepitesi engedelyet. Nagy Zoltan Viharos evszazadok alltak az eletet 1712-ben ujrakezdo Kaposvar mogott - mi mar tudjuk, hogy bizony elotte is. A kesobb ropolyinak nevezett dombon mar a 10. szazad folyaman fel- epiilt egy magyar nemzetseg- foi foldvar, majd a teriilet Kop- pany kezebe keriilt, Koppany leverese utan pedig - innen a nev - egy Rupel nevu nemet lo- vag kapott birtokot Szent Ist- van kiralytol a Zselicben. Fon- tos esemeny volt a szentjakabi bences apatsag megalapitasa is (1061), hiszen a vallasi kozpont es a koriilotte kialakult egyha- zi nqgybirtok a szellemi-kul- turalis-gazdasagi szalak suru szovedekevel fonta be a Kapos menti kozepkor evszazadait. Kesobb, a 14. szazad elso fele- ben uj korszakot nyitott a hely torteneteben, hogy var epiilt a folyo mocsarai kozott. A kovet- kezo bo ketszaz evben folyama- tosan emelkedett „Ujvar” jelen- tosege: az 1400-as evek koze- pen (az Ujlakiak reven) resze lett az orszagos politikanak, a 16. szazad elejen a magyar veg- vari rendszernek - 1555-tol pe- diga torok birodalomnak, szaz- harmincegy hosszu esztendo- re. A kaposi var 1686-ban talal- kozott ismet a nagybetus Torte- nelemmel. A hodoltsag felsza- molasa bovelkedett a dramai jelenetekben; lgy a felszabadito hadakat vezenylo csaszari ta- bornok, a kivalo katonai kepes- segeirol es a harcteren is hor- dott voros kabatjarol elhiresiilt Badeni Lajos orgrof alol a torok vedok a var falai alatt lottek ki a lovat. 1686 megis felemas ha- tarvonal: veget vetett ugyan egy zsakutcas, a teriiletet egy kele- ti monarchia sorsahoz kapcso- 16 korszaknak, de meg nem je- lentette a valodi megujulas nyi- tanyat. Lathatova valtak a fejlo- des csirai (nemsokara megala- kultak az elso cehek, kibocsa- tottak az elso urbariumot, majd vasartartasi jogot kapott a teleptiles), a visszafoglalas utani negyed evszazad - elsosorban a Rakoczi-szabadsagharc idosza- ka - megis a teljes pusztulas szelere sodorta a lassan elede- zo Kaposvart. A majdani varos szinte teljesen elneptelenedett. A tuzveszek es utcai harcok so- rozata utan a hetvenhet eszten- dos Esterhazy herceg altal ala- irt telepitesi szerzodes jelen- tette a tenyleges ujrakezdest. Esterhazy Pal a kor legjelento- sebb politikusai koze tartozott: a kolto es hadvezer Zrinyi Mik- lost tekintette peldakepenek, vegigharcolta a torok haboru- kat, mikozben sikeresen tudta osszeegyeztetni a Habsburgok szolgalatat a magyar nemzeti szempontokkal. S persze erde- keben allt, hogy birtokai ismet benepesiiljenek. 1712. december 1-jen nem szoltak a fanfarok; az esemenyt az avatja igazi fordulopont- ta, ami azota tortent. ’A torok, majd a Habsburg-birodalom pe- remen elhelyezkedo, tobbszor feldult kicsiny Kaposvar resze- ve valt egy igen jelentos gazda- sagi rendszernek, hiszen az Es- terhazyak Magyarorszag leg- nagyobb birtokkal rendelke- zo arisztokratai voltak. Kaposvar elete ettol kezdve folyama- tos. Addig - mondhatni - a var torteneterol beszelhetunk igazi varos nelkiil, mig most a varos tortenete kezdodott el a telepii- les neveben tovabbra is szerep- 16, de a 18. szazad elejen lerom- bolt var nelkiil. A hodoltsag koraban ezen a helyen kialakult balkani tipu- su mezovaros nem lehetett sza- mottevo. Nem "is belole fejlodott ki a mai Kaposvar; a var- tol es mocsaras kornyeketol ke- letre, a Balaton es Szigetvar fe- 161 erkezo eszak-deli, valamint a Kapos folyasat koveto kelet- nyugati utak talalkozasanal, a kesobbi Kossuth ter es Fo utca tajan jott letre az uj telepiiles magja.Most nem beszelhetjiik el aprora azoknak az eveknek a tortenetet, amelyek mind ala- kitottak valamit a kepen, ame- lyet ezutan Kaposvarrol rajzolt a tortenelem. Pedig a veresen kezdodo, nagyreszt megis be- kesseges es gyarapodast hozo 18. szazad elejen az sem volt egyertelmu, hogy Kaposvar lesz a megyeszekhely. Sot az sem volt biztos, hogy lesz majd megye a szekhelyhez, hiszen a torok hoditas miatt 1596-ban egyesitett Somogy es Zala var- megyet csak 1715-ben valasz- tottak ujra szet. Somogyorszag szekvarosa 1749-ben lett veg- legesen - Tapsonytol es Mar- calitol atveve a stafetabotot - Kaposvar, mely azonban lelek- szam dolgaban meg jo nehany evtizedig a dicso multu - akkor meg somogyi - helyseg, Szigetvar moge szorult. A varoska a reformkor vege- re kiizdotte fel magat a megye legnepesebb telepiileseve. Szamos vivmany bizonyitja - az epitkezesektol a nyomda meg- inditasaig, a lotenyeszto tarsa- sagtol a folyoszabalyozasig -, hogy ekkor mar javaban polga- rosodtak a kaposi atyafiak. Az 1848/49-es forradalom, a job- bagyfelszabaditas, majd a bir- tokrendezes vegleg feloldozta Kaposvart a feudalis kotottse- gek alol. Az 1870-es evek val- tozasai egyreszt a varosfejlo- des jogi kereteit alkottak meg, masreszt - a vasuti kozlekedes- sel - a nagyvilagot hoztak ko- zelebb Kaposvarhoz. A moder- nizacio a szazadfordulo tajan erte el a legmagasabb fordulat- szamot, olyannyira, hogy a kor- tarsak nemelyike mar „ameri- kai tipusu” fejlodest emlege- tett. A huszadik szazad tovabbi resze azonban - a nehany nyu- godt evtized mellett - nem ke- ves szenvedest tartogatott a varos es lakoi szamara: onkeny- uralomba torkollo haborukkal, ismetelt katonai megszallassal, visszateroen lecsapo gazdasa- gi valsagokkal. A kaposvariak megint gyakorolni kenyszeriiltek regi, meg a torok haboruk alatt es utan kifejlesztett tudo- manyukat: az ujrakezdes es a krizisek atveszelesenek ke- pesseget. A mindenkori varos- lakoknak, szivos es allhatatos eleinknek nemcsak azt koszon- hetjiik, hogy a szinte teljesen elpusztitott telepiiles az 6 koz- remukodesiikkel haromszaz eve ujjasziiletett, hanem azt is, hogy minden hanyattatas elle- nere talpon maradhatott. A varos harom evszazados historiaja egyuttal a fiiggetlen- segi torekvesek tortenete is. Kaposvar polgarsaga, amely vegiil ki tudott bujni mind az Esterha- zy-uradalom, mind a varmegye olelo karjaibol, a huszadik sza- zadban nemegyszer talalta magat szembe a politikai diktatu- rakkal. Rovid tavon es egye- diil nem gyozhetett, hosszu tavon azonban eppen ez a kiiz- delem alapozta meg a kozos- seg erkolcsi tartasat es toltot- te fel szellemi arzenaljat. A kaposvariak legujabb generacioja a rendszervaltozas utan vette at az 1990 decembereben megyei jogu varossa nyilvanitott, 1993 piinkosdjen piispoki szekhely- lye lett, egyetemet is fejleszto megyeszekhely sorsanak ala- kitasat. A varosoknak testiik es lel- kiik is van. A test: az utcak es epiiletek. A lelek: amit mindeh- hez a polgarok tesznek hozza hagyomanyokbol es remenyek- bol, tapasztalatokbol es tervek- bol, multbol es jovobol. A „test” a jelen es talan meg inkabb a mult vilaga. Az epiiletek, az utcak, a kialakult varoskep azt mutatja meg, hogy mi jart ez el- mult szazadok polgarainak fe- jeben, a most itt lakok vilaglata- sa pedig azt hatarozza meg, ami a varos hamarosan lesz, lehet. A haromszaz eve kibocsatott telepitesi szerzodes jogos es elo- relato voltat a tortenelem igazol- ta. Kaposvar eletkepes alapitas- nak bizonyult: egy kicsiny, nehany tucat no es ferfi altal la- kott telepiilesbol tortenelmi lep- tekkel viszonylag rovid ido alatt tobb tizezres varossa noveke- dett. Ugy tunik, vegso soron azok a varosvezetok es azok a varosi polgarok voltak a sikere- sek, akik megragadtak, s azok a legsikeresebbek, akik meg is teremtettek a lehetosegeket Ka-. posvar szamara. Evszazados iizeneteket kozvetrt a kaposvan varoshaza emelt fejjel A kuruc lelku polgarok fiiggetlensegi torekveseit is kifejezi az 1904. marcius 15-en felavatott epiilet A megyeszekhely 1873 elejen lett vegervenyesen varos. Kisza- badult a jarasi foszolgabiro ha- tokorebol, es kozvetleniil a varmegye alarendeltsegebe keriilt. A kozigazgatasi szerep boviile- sevel, a varos rangjanak, gaz- dasagi erejenek es persze ne- pessegenek novekedesevel a varosi szekhaz is atalakult. A la- kossagat megtobbszorozo es va- loban varosi kiilsot olto Kapos- varon jelkepes es tenyleges sze- repet is kapott a legujabb varoshaza epitese. A szazadfordulo varosatyai - a kozvelemenyhez hasonloan - ugy lattak: nem az eddigi epiiletet kell toldozgatni, hanem egy teljesen uj, reprezen- tativ varoshazara van sziikseg. A kivitelezessel megbizott Gra- ner Lipot es Fuchs Samu zala- egerszegi vallalkozok 1902 ju- niusaban fogtak hozza az epit- kezeshez a foteren. Kaposvar fiiggetlensegi hagyomanyaihoz szepen illeszkedett, hogy az uj varoshazat 1904. marcius 15-en avattak fel. Ezen a napon mar reggel 9-re zsufolasig megtelt a nagyterem. „A karzatot diszes holgykozonseg foglalta el - irta a Kaposvar cimu lap -, melynek ez alkalommal nyilt elso izben modja arra, hogy meghallgassa a kepviselo-testiilet iileset.” A neoreneszansz stilusu varoshazat is „sarkosan” helyeztek el a varos kozponti teren, igy Kaposvar egyik legimpozansabb epiiElozo heti feladvanyunk: az otszintes toronnyal epiilt varoshaza Konyv kesziil a januar 23-i varosnapra emelt fejjel dmmel 2011. juni- us elejen inch'tott varostorteneti setat a Somogyi Hirlap es a Son- line. hu. Az elmult masfel esz- tendoben 73 erdekes tortenetu ingatlant mutattunk be. A soro- zat ma, Kaposvar ujraalapttasa- nak 300. evfordulojan er veget. a tortenetek - es az epiteszeti leirasok - azonban tovabb el- nek. A tervszerinta 2013. janu- ar23-ai varosnapra jelenik meg a sorozat alapjan osszedlUtott es Kaposvar Megyei Jogu Varos altal kiadott -fotokkal, cikkek- kel, erdekessegekkel, adatokkal kibovitett - konyv. letenek a ter fele nezo bejarati tornya mintaszeruen tiikrozi a kor varosepiteszeti idealjat. Az otszintes torony fobejarata mellett ket vaskos oszlop tartja a ba- lusztrados lntegetoerkelyt. A torony legfelso szintjen, az iker- ablakok elott - melyek koziil az egyik valojaban egy keskeny aj- to - kisebb, kovacsoltvas korla- tu erkely hivja fel magara a fi- gyelmet, nemcsak szepsegevel, de hangjaval is. Ez alatt az erkely alatt szolalt meg ugyanis - eloszor 2002 nyaran - a harang- jatek. Az orankent zenelo beren- dezest Szita Karoly polgarmes- ter otlete alapjan szereltek fel; a tizennyolc harangot szamito- gep vezerli.
