Somogyi Hírlap, 2012. december (23. évfolyam, 281-304. szám)
2012-12-02 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 46. szám
2012. DECEMBER 2., VASARNAP 13 MUVESZBEJARO prima primissima Azt akarja, hogy hallgatoi sokat tudjanak es boldoguljanak. Szeretne, ha eszebe jutna az embereknek, a donteshozoknak, hogy ez a pasas a Liszt akademiat kepviseli. Allftja: akkor is elso osztalyu zenei eletet produkal az orszag, ha nem hiv meg senkit. Leforditana a zenet, akar egy tolmacs. LISZT NEM MINDIG DICSERNE MINKET „Ami nekunk termeszetes, az korant sem biztos, hogy a kozonsegnek Is az” Nemigen akad nala lelkesebb, celtudatosabb rektor. Batta Andras Erkel Ferenc-dfjas professzor csaknem ezeroldalas operakalauza eddig tlz nyelven jelent meg. Alma a pesti zenei szih'ciumvolgy letrehozasa. Acs Gyorgy- Mindenekelott gratulalok, hogy jeloltek a Prima Primissima-dOra.- A magyar oktatas es koz- neveles kategoriajaban jeloltek, ami valoban a koz oktatasat, neveleset jelenti. Gretsy Laszlo az egyik jelolt, aki - monda- nom sem kell kivalo nyel- vesz, nyelvmuvelo. Emellett egy kedves, magaval ragado szemelyiseg. A masik „vetely- tarsam” a Szent Istvan Kiraly Zenemuveszeti Szakkozepis- kola, amely fantasztikus hely, ahol olyan zenei elet van, ami parjat ritkftja.- Jo tarsasag. On pedig roppant sportszeru es szereny, hogy ilyen szepeket mond a masik ket jeldltrol. Megertem, ha magat nem szfvesen fenyezi, de a Zeneakademia is - melynek elen all - kivalo intezmeny. Itt tanult Dohnanyi, Bartok, Kodaly, Fischer Annie, Cziffra Kocsis, Ranki, Schiff... Keves egyetemunk biisz- kelkedhet ilyen tanitvanyokkal.- Oriasi jelentosege van en- nek, mert az egyetem ktilso megitelese, Magyarorszagon is, de ktilonosen ktilfoldon re- szint ebbol a nagy alumnibdl, az oregdiakok csoportjabol adodik. Ez olyan tradicioja az intezmenynek, mely resze a ro- la alkotott jo hirnevnek, meg- itelesnek. Annyira jol van „el- adva" mindentitt az egyetem, hogy vigyaznunk kell nehogy kerdezhessek: a dicso mult mel- lett, hoi a dicso jelen. Egy ilyen nagy hagyomanyu intezmenyt azert is nehez vezetni, mert a cdldpok le vannak rakva es er- re kell raepiteni meg egy-ket uj emeletet. Ez nagyobb feladatot es felelosseget jelent, mint ami- kor ujat hozunk letre. A Muve- szetek Palotajabol ot ev alatt csodalatos intezmenyt lehetett csinalni. A Zeneakademia at- epitese es fejlesztese, ami most mar nyolc eve rektorkent az en nevemhez fuzodik - de mar ko- rabban is foglalkoztam vele -, joval nagyobb feladat.- Az egyediilallo magyar zene- pedagogiai rendszernek is koze van az intezmeny jo hirehez?- Ez is egyediseget kolcso- noz az intezmenynek. Magyar hallgatoink kivalo zeneiskolai rendszerbol jonnek - gondolok a zeneiskolakra, az enek-zene tagozatokra es a rengeteg zenei szakkozepiskolara. Talan tobb is van ezekbol - pontosan 26 -, mint kellene.- Hogy erti, hogy tobb is, mint kellene?- Sok itt tanulo diak nem lesz professzionalis muzsikus, pedig zenei szakkozepiskola- ba inkabb azok jarnak, akik zeneszek kivannak lenni, fel- so fokra kivannak jutni. Az en idomben volt ot vagy hat ugy- nevezett konzi. Mindenesetre nezztik a pozitiv oldalat: ez egy hatalmas rendszer, csodalatos tanarokkal, hiszen sokan a leg- magasabb vegzettseggel tanita- nak alacsonyabb szinten, mert nem sikertilt elhelyezkedniiik magasabb fokon, vagy miutan nem tudnak megelni egy ze- neszfizetesbol, tanitanak is.- Tobb mint 30 orszagbol, hall- gatoik tobb mint 20 szazaleka kulfoldi. Az aranyokat tekintve a Zeneakademia ebben elso a magyar felsooktatasban. Ez uzletileg is hasznos?- A kulfoldi hallgatok, amennyiben nem unios orszagbol jonnek, tandijat fizetnek es ok mar a hallgatoi kontingens fdldtt vannak. Az unidbdl erke- zok ugyanolyan feltetelekkel tanulhatnak, mint a magyar hallgatok.- Az intezmeny jelen van a nemzetkozi zenei felsooktatas piacan, sot, tanarai reven a nemzetkozi zenei eletben is. Milyen hasznat latjak ennek?- Remeljiik, hogy ez hoz majd bevetelt is. De az alapveto cel az, hogy meg tudjunk jelen- | ni a hangversenyezes piacan. I Nemcsak iizleti okbol, hanem | mert meggyozodesiink, hogy | az oktatas es a zenei elet ossze- 1 ftigg. Muzsikusaink szerezze- nek gyakorlatot a hangverse- nyezesben, netan olyan kreativ gondolkodasra osztonozziik oket, olyan musort talaljanak ki, ugy probaljak megszolitani a kozonseget, ami a palyajukat elosegiti. Vagyis a zenei neve- leshez hozzatartozik a karrier epitese is. Az ember a sajat gye- rekeinel is azt akarja, hogy sokat tudjanak es minel jobban boldoguljanak.- Vegiil is az a sikeres egyetem, amely sikeresen tudja eladni a know-how-jat, az oktatasi, ku- tatasi es onoknel az eloado es alkoto muveszeti szolgaltatasait?- Igen es ez viszont koke- meny piac. Mint az Akademia rektora - akar egy atya a gyer- mekeit -, probalom a hallga- tokat nevelni, megadni nekik a legjobb lehetosegeket es jo tanarokat hozni. Ebben nagy adag szeretet, karizma, csala- diassag van. Nines olyan sok muzsikus, mindenkit isme- riink szemely szerint. De az intezmeny piaci szereplo, amit a hallgatok valasztanak. Ok bar- hol a vilagon tanulhatnanak. Miinchen vagy London helyett megis minket valasztanak. Idehozni es megtartani o'ket komoly feladat. Az intezmeny brandjet oly modon erositeni, hogy ne esak azt mondjak: ez egy nagy multu egyetem,-hanem azt is hogy ez egy inno- vativ, uj eszmekkel folvertezett intezmeny.- Foepuletiik elkesziilteig is koncerteznek, most vasarnap es kedden is.- Projektiink nem esak epitkezesbol, felujitasbol all, vannak szellemi elemei is. Uj metodusok bevezetese a zene- pedagogiaba. Megszolitani olyan csoportokat, mint a fo- gyatekkal elok. Eselyegyenlo- segi projekteket letrehozni. Es az egyiittes jatek, mert meg mindig erosen a szolistakep- zessel foglalkozunk. Mikozben a zeneszek kileneven szazaleka zenekarokban fog jatszani. Ezt, vagyis az egyiitt zenelest kellene erosebben tanitanunk. Ennek resze az a ket hangverseny, ami az eselyegyenlosegrol szol, arrol, hogy van egy roma ze- nesztarsadalom tele fantasztikus tehetseggel, akiket fel lehet mutatni az egesz tarsada- lomnak. December 2-an a pesti Duna Palotaban klasszikus koncertet tartunk roma muzsi- kusokkal El Classico, 4-en pedig az A38-on jazz koncert lesz El Jazzico cimmel.- Nyolc eve palyazta meg a Zeneakademia rektori tisztet. Ugy latta akkor, hogy az intezmeny a rendszervaltas utan nem tudott felzarkozni a modern, piacos szemlelethez. Mi tortent azota?- Azzal kezdenem, mi nem tortent azelott. Kialakult egy- fajta reflex meg a rendszervaltas elotti evekben hogy a Zeneakademia kituno intezmeny, amelyet az allam tart el. Es az allam valoban - jol, rosszul - eltartotta. A menedzsment nem erezte magat kenyszeritve arra, hogy felkesziiljon arra az ido- re, amikor mar nem az allam az eltarto. Az en felismeresem az volt, hogy ugy kellene mu- kodnie egy ilyen magas szin- vonalu, kiilonleges Akademi- anak, mit egy maganegyetem- nek, elynek fontos az allami tamogatas, de amely akar allami tamogatas nelkiil is mu- kodhetne. Mikozben termesze- tesen nem lehetiink meg kolt- segvetesi hozzajarulas nelktil. Az en nyolc evem errol szolt: kialakitani egy professzionalis vezetest, folkesziteni a tanari kart arra, hogy mindenki piaci szereplo, tehat szolgaltasson a hallgatoknak, a tamogatok- nak. Az intezmeny jol lathato formaban jelenjen meg, legyen area. Mindig azt mondom, en vagyok az az arc, aki ha vala- hol megjelenek, akkor jusson eszebe az embereknek, a donteshozoknak, hogy ez a pasas a Liszt akademiat kepviseli. Ez egy szerep, amit boldogan vallalok, mert tizennyolc eves korom ota itt tanultan, dolgoz- tam, ez az egyetlen munkahe- lyem. Fonjunk tarsadalmi halot a Zeneakademia kore az iizleti szferabol, a politikai dontesho- zok korebo'l, nem megbontva, erositve annak integritasat. Ennek koszonhetjiik azt, hogy Batta Andras EGYETEMI TANAR, rektor. Bu- dapesten sziiletett 1953. szeptember 30-an. nos, ket gyermek edesapja. A MAGYAR ZENETORTENET professzorakent Liszt Ferenc, Weiner Leo, Richard Strauss zenejet, valamint az osztrak-magyar operettek vilagat es a magyar zeneok- tatas tortenetet kutatja. AZ ERKEL FERENC-dj/aS pro- fesszor csaknem ezeroldalas operakalauza eddig tiz nyelven latott napvilagot. megkaptuk a lehetoseget az unios projekthez. Egyre inkabb a koztudatba keriil az akademia, mint magyar iigy, mint kiemelt iigy, melyet mindenki tamogat.- Valoban, a kormany nemreg ketmilliard forint kiegeszitest ftelt meg az epiilethez tartozo technikai eszkozok, hangszerek beszerzesere, valamint 800 millio forintot az eredeti orgona helyreallitasara.- A Zeneakademia tigye olyan kozos magyar iiggye valt, amely moge a mindenkori politikai donteshozok szivesen so- rakoznak fel. Ugyiinket a kormany is erti, komolyan veszi, melto modon kezeli. Jegyezziik meg: a Zeneakademia projekt tamogatasa, e nagy szamok, miket iment mar idezett, szinte teljes egeszeben EU forrasokbol szarmaznak.- Megvalosulhat az on „zenei szilfcium-volgy” alma, ami a bu- dapesti nagy zenei intezmenyek osszefogasara epulne, a Zeneakademia kozponti kisugarzasa- val? Es pontosan mit ert ez alatt?- Mikor ezt mondtam, akkor nem is gondoltam abba, hogy ez mennyire rimel ama bizo- nyos kaliforniai szih'ciumvolgy kialakulasara. Abbol indultam ki, hogy Magyarorszag zenei szempontbol egy egeszen kii- lonleges orszag. Itt olyan suru- segben van a zenei tehetseg es folottebb specialis. Gondolok itt a roma tehetsegre, vagy a Kodaly modszerbol kikristalyoso- dott zenei eletre. De itt vannak a tanchazak, a nepzenei bazis, Liszt, Kodaly, Bartok hagyoma- nya es itt vannak a kivalo intezmenyek. Magyarorszag akkor is elso osztalyu zenei eletet kepes produkalni, ha nem hiv meg senkit. Megvannak a sztarjaink, nagyon jo zene- karaink, vagyis sajat erobol is kituno zenei eletiink lehet. Mi- ert nem tessziik ezt brandde? Miert nem mondjuk azt, hogy ez itt a zene paradicsoma? Valoban latom azt a „volgyet” a Muveszetek Palotajaval, a Bu- dapesti Music Center befejezes elott alio epiiletevel, a Pesti Vi- gadoval, az Operaval, a Zeneakademia regi epiiletevel, vagy az Operettszinhazzal... Kalifor- niaban a szilicium-volgy is a Stanford egyetemrol sugarzott ki, az ottani kutatasok az otta- ni tanarok voltak a mozgatoi. Ok gerjesztettek a kis cegek letrehozasat. Azt csinaltak, a Liszt ferenc Zenemuvd- szeti Egyetem (ismertebb ne- ven: Zeneakademia) rektora- kent a zenei oktatas szerve- zeseben nyujt kiemelkedot. vezetese alatt integralodott az egyetembe a Koddly Intd- zet, megalakult a nepzenei tanszek, kiboviilt az egyetem nemzetkozi kapcsolatrend- szere es tamogatdinak kore. a zeneakademia most folyo unios fejlesztesi projektje- nek megalmodoja es iranyi- toja. amit en gondolok kicsiben es zeneben: a Zeneakademia, mint kisugarzo kozpont meg- valosithatna ezt az almot. Jo- vo ev oktoberetol az egyetemi oktatas erosebb tudomanyos jelleget kap, masreszt a Liszt Ferenc teri felujitott, fejlesz- tett epiiletben sajat nagy ivu kulturalis, koncertszervezesi tevekenysegbe kezdiink - a ket funkcio megjelenese egy intez- menyi kereten beliil vilagszin- ten egyediilallo hellye tesz ben- niinket - eltero hangsulyokkal talan a New York-i Jouillard es a finn Sibelius van jelen ilyen komplexitassal a piacon. Az uj kulturalis profil megjelenese hivatalosan is meg kell jelenjen az intezmeny neveben, torvenyi, fenntartoi oldalrol is kodifikalni kell - most varom a miniszter ur jovahagyo nyilat- kozatat az iigyben.- On felhagyott mar zenetudo- manyi munkajaval?- Nem hagytam abba, de amiota rektor vagyok, azota az idomnek esak toredeket tu- dom az eredeti mestersegem muvelesere forditani. De ta- nitok es ismeretterjeszto elo- adasokat is tartok. A rektor bizony egy nagy cegnek az vezerigazgatoja- akarmekko- ra professzori miilttal til be valaki a menedzserf • szekbe, menedzserkent kell viselked- nie. Liszt volt az egyik legmo- dernebb gondolkodo a zeneben, mindent megujitott es mi Liszt akademia vagyunk es bizony ez a 137 ev azert mara- diva tett benntinket. Ha Liszt ma elne, nem biztos, hogy megveregetne a vallunkat. Lehet, megdicserne, mert jol ad- juk eld a muveit, de akkor mi van? Merre tovabb? Milyen uj formakat talaltok ki? - kerde- ne. Erre szeretnenk mi melto valaszt adni.- Az on mottoja: minoseg, nemzetkoziseg, rugalmassag. El- magyarazna, hogy miert pont ez?- A minoseget nem kell ma- gyarazni, megkerdojelezhetet- lennek kell lennie. A minose- gert mindig meg kell ktizdeni. A zene eleve nemzetkozi, ne- ktink mindig is nemzetkozi ko- zonsegben, kisugarzasban kell gondolkodnunk. A rugalmassag a legnehezebb. Azonnal reagalni minden ujra. A mai befogado mas mint a szaz ev- vel ezelotti. Ma egy vonosne- gyessel nem lehet megtolteni a Zeneakademia nagytermet. Harminc ewel ezelott, mikor meg otthon is sokan vonosne- gyeseztek, a szorakoztato ipar sem nyujtott annyi valasztasi lehetoseget, nem volt proble- ma. De lepest tudunk tartani peldaul a zeneszerzo bemutata- saval, a kozonseg bevonasaval. Miutan a kozonseg jo resze ze- neileg nem tul kepzett, ezert fol kell nevelni oket. Szinte le kell forditanunk a zenet. Ra kellett jonntink arra, hogy ami nektink termeszetes, az korant sem biztos, hogy a kozonseg- nek is az. Azt hiszem, hogy er- zekeny kezzel kell kitapogatni, mikent valtozik kdrtilotttink a vilag. l
