Somogyi Hírlap, 2012. december (23. évfolyam, 281-304. szám)

2012-12-18 / 295. szám

2012. DECEMBER 18.. KEDD OLVASOINK IRJAK 15 (■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■A Add meg nekiink a Kaposfestiinket... fesztival Egy laikus kaposvari muelvezo elmenyei az augusztusi kamarazenei koncertek utan Tel van, karacsony kozeleg, de az adventi hangulatban is jolesik visszagondolni a ka­posvari meleg, augusztusi napokra, ejszakakra. Harmadik eve, hogy fiammal au- gusztus masodik feleben nem mas orszagba, varosba, hanem sajat varosunkba (Kaposvar- ra) „utazunk” a Kaposvari Nem- zetkozi Kamarazenei Fesztival- ra (Kaposfestre). Nem akarom szakertokent elemezni a muve- ket, eloadasukat, ez a zenekri- tikusok, esztetak dolga. Irasom egy laikus kaposvari muelvezo elmenyeinek, gondolatainak osz- szefogialasa a mai magyar valo- sagrol, ertekrendrol, az ertekte- lensegrdl, kulturpolitikarol. Erzeseket kavart fel a Kapos- fest, asszociaciokat hivott eld - nem kell filozofusnak lennd ah- hoz, hogy tudjuk: eletiinkben minden mindennel osszefiigg. A kaposvari kotodesu Kokas Kata- lin zenemuvesznek koszbnhet- jiik, koszonjiik a kamarazenei fesztival otletet, s a kivitelezes jelentos reszet. Azert lehetett re- sziink a paratlan elmenyekben, mert a ragyogo tehetsegu, es el- buvolo szemelyisegu Kokas Ka- talin es Kelemen Barnabas (hege- du es bracsamuvesz) munkajuk, fellepeseik soran annyira jo mu- vesztarsi, barati kapcsolatokat alakitottak ki a legelismertebb zenemuveszek jelentos reszevel, hogy meg tudtak oket nyemi a kaposvari szereplesre. A feszti- valok sikerre viteleben melto tar- suk volt Bolyki Gyorgy fesztival- igazgato, aki mint csellomuvesz, es a Bolyki Brothers tagja is ma- radando emlekeket hagyott a ko- zonsegben. (A Bolyki Soul & Gos­pel Korus a Reformatus Temp- lomban nyujtott kiilonlegesen „6r6meneklest”) Ezek a fesztivalok nem rongy- razasrol, nem ekszerek felvonul- tatasarol szoltak. A szolidan jol oltozott, kellemes modoni, a mu- veszeteket tisztelo, szereto ertel- miseg reprezentalta magat. Nem a hivalkodoan gazdagok, uzso- ras hienak, ingatlan spekulan- sok, olajbarok, nem a luxusauto- ikkal, fiatal baratnoikkel villogdk szamara szamitott felvonulasi te- repnek, tarsasagi ertelemben vett esemenynek, hanem az eletsti- lusa, viselkedesmodja altal meg- hatarozo, - es remelhetoleg egy- re meghatarozobba valo - tartal- mas muveszi elmenyeket igenylo, A III. Kaposvari Nemzetkozi Kamarazenei Fesztival zongorakoncertel kezdodott: Jose Gallardo (balra) es Shai Wosner (jobbra) jatszott es befogadasukra kepes ertelmi­segi koroknek. Nem az utobbiak gazdasagi, penziigyi ereje a meg- hatarozo. Megis a tarsadalom er- tekes, megtarto erejet, olyan szo- vetet alkotjak, amelyre az orszag epithet, a flatalok tamaszkodhat- nak, peldat vehetnek toliik csa- lad-, es hazaszeretetbol, tisztelet- bol. Nem lenyegtelen tehat, hogy marad-e moralisan meghataro- zo szereptik, vagy marginaliza- lodnak a jovoben. (E szempont- bol sem lenyegtelen, hogy a ren- dezok, szponzorok az erdeklo- dok szamara elfogadhato jegy- arakatbiztositottak.) Aggodalom­■ Ismeroskdnt iidvozolhet- tiik az egyre tobb budapes- ti, 6s kiilfoldi ndzot. ra ad okot viszont a jelenlegi ok- tatas-, es muvelodespolitika, (Ha letezik meg ilyen...) az egyre me- lyiilo szegenyseg, munkanelkii- liseg: megmarad-e az ertelmise- gi reteg, sot bovul-e a „polgarok- nak” ma alig tekintett, megelhe- tesi gondokkal kiiszkodo, az elet- szinvonalban egyre lejjebb siillye- do osztalyhoz, retegekhez tartozo csaladokbol szarmazo tehetseges fiatalokkal? Hogyan alakul ossze- teteleben, gondolkodasmodjaban. Lesz-e a kulturara ehes, arra kol- teni tudo, progressziven gondol- kodo, cselekvo magyar ertelmi- seg? A szabadsagjogokat, emberi, allampolgari jogokat nem, vagy csak csonkitva biztosito totalis - Kadar - rendszer elvitathatatlan erdeme, hogy megszuntek a szar- mazasi, egyeb elojogok, sot a tar- sadalmi osztalyok zartsaga, bar- ki tanulhatott, barkivel hazasod- hatott. Igy sziiletett meg, es ala­kult ki egy uj, tehetseges, majd az elnyomas lazulasaval, a rendszer megszuntevel egyre nyitottabba valo ertelmisegi reteg. Ez mar a diktaturaban egyfajta demokra- tizalddasi folyamat lett. Ma, amikor szabad az orszag meg mindig akadnak, akik az aporodott, visszataszito Horthy rendszer urhatnam, uri retege- inek, es a nekik szolgalni keny- szeriild „cseled” lettel kiiszko- doknek a vilagat ohajtjak vissza. A progressziv ertelmiseg szama­ra elfogadhatatlan olyan idoszak, amikor egyes egyetemi szakok, a kulturalodas lehetosege elzartta, az ertelmisegi eletmod a szegeny gyerekek szamara elerhetetlen- ne valik. Kik fogjak meghataroz- ni az orszag tudomanyos, muve­szi etetjt| fyk vagyako^ngJ^csu- pan es vehetnek reszt - eloado- kent, kozonsegkent - a nem is olyan tavoli jovoben a Kaposfes- ten? Hany nagy tehetseg - tudos, muvesz - veszik el a jovo nemze- dek szamara? Allaspontom szerint modem, demokratikus jogallamhoz a tar- sadalmi mobilitas, sot az is hoz- zatartozik, hogy intezmenyes ke- retek kozdtt kutassak fel, tamo- gassak az anyagi, es egyeb aka- dalyokkal ktizdo tehetseges, er- telmes gyerekek tanittatasat, kul- turalodasat. A Kaposfest hete Ka­racsony idoszakara emlekezte- to idilli, kegyelmi allapot volt. A meghitt kezdet jellemezte a ko- molyzenei eloadasokat, rendezve- nyeket, mert kortars festomuvesz kiallitas, a Szepmuveszeti Muze- um Eszterhazi gyujtemenyenek bemutatasa, Juan Gyenes fotoki- allitasa, a kaposvari Viragfurdo, a patcai Katica tanya, a bikali The­me Park gazdagitottak a nagyon gazdag zenei kinalatot. Szamunkra az egyeb progra- mok koztil Rez Andreis eszteta jol ertheto, a komoly zene - filmzene temajaban tartott, show elemekkel gazdagitott eloadassorozata volt a legelvezetesebb. Imadtuk Kutasy Zsolt tanar urnak a zenemuvek- hez tartott „ismeretterjeszteseit” is. Ujra, es ujra bebizonyosodott a szervezok nagyszerusege: a fiatal, rendkiviili muveltsegu, nagyon szereny, ratermett Kutasy Zsolt helyett erre a szerepre nem tud- tunk alkalmasabb szakembert el- kepzelni. A zenei programok elott nekiink nagyon hianyzott viszont Bosze Adam hangja, megnyero szemelyisege, sajatos stflusu fel- konferijdsaiA belvaros mereflfei, kozepiileteinek elhelyezkedese, es ujfent a szervezok gondossaga alakitotta ki azt az idealis helyze- tet, hogy a Kapos Szallo egyik he- lyisegeben meghallgattuk Kutasy Zsolt eloadasat, utana atsetaltunk a koncertre a jo akusztikaju, gyo- nyoru Szivarvany Kulturpalotaba. Ujra es ujra atelhettiik a meghitt- seg, kozvetlenseg elmenyet a Kos­suth teren keziikben hangszeriik- kel, vagy anelktil athalado, a me- diterran hangulatu, derus komye- zetben otthonosan mozgo vilaghi- ru muveszekkel talalkozva. Nem felejtjiik a Kaposvarra harmad- szorra visszatero Alina Ibragimo­va szoke hajat, kislanyos alakjat, amint rovid nadragban, kezeben hegedujevel atvagott a teren. Em- lekezetes kozjatek volt, amikor az egyik koncertet nem tudtak elkez- deni, mert nem talaltak Alexan­der Rudin vilaghiru orosz csello, es zongoramuveszt, a nezok vara- koztatasa helyett azonban megje­lent a szinpadon Kelemen Barna­bas aki spontanul zenelt a mester eldkeriileseig.Ivry Gitlis - genera- cioja egyik legtehetsegesebb hege- dumuvesze - 90 evesen tett eleget a meghivasnak, s szeszelyes, am- de josagos, boles dreg nagyherceg- kent jelent meg es zenelt: mikoz- ben csevegett, viccelt - nagysze- ru szemelyisegevel minden alka- lommal imadnivalo hangulatot adva a fesztivalnak. Felejthetet- len az idos mester evodese ketto- siik hegediilese kozben az altala beautifull ioirng vomennek neve- zett Kokas KatalinnaL Es amikor Ivry Gitlisnek spontanul ahhoz ta­■ M6Mn kozvetftette 25 rA- did a vUAg szAmoe pontjAra akoncerteket. madt kedve, hogy a Kapos Szallo- ban dolgozo - a fesztivalon is fel- leptetett - Olah Emovel es cigany- zenekaraval zeneljen, a rendezok ezt is lehetove tettek. Majd a mes­ter a cigany zeneszeknek tisztelet- tel megkdszonte az egyiitt zene- lest, baratsagosan megolelve oket, kezet fogva valamennyiiikkel A kiragadott, es le nem irt esemeny- nel ugy ereztiik: igen, most, itt Eu- ropaban vagyunk, ez a nyitott, kulturalt, humanus szellemise- gu, eloitelet mentes vilag az ottho- nunk. Szo sines arrol, hogy a Ko- kas-Kelemen Barnabas hazaspar, a tobbi zenesz, a szervezok azert viselkedtek igy, hogy a nezoknek lecket adjanak arrol a vilagrol, amelyben Ok nagyon fiatal koruk ota mozognak, zenelnek, ahol nem szamit a szarmazas, nincsenek fa- ji elofteletek, kirekesztes, diszkri- minacio egyes nepekbol, nepcso- portokbol szarmazokkal, a „ma­sokkal” szemben, mert csak a te­hetseg a korrekt munka, a hiteles- seg, a becsiiletes muvesz let a mer- ce. Szamukra ez olyan termesze- tes, mint a levegovetel. (Vagy he- gedu kezbevetel) Ezek a muveszek nem ezeken a kerdeseken elmel- kednek, nem politizalnak. Zenel­nek, a szabad, eloitelet mentes leg- kor magatol ertetodo. Mint, ahogy termeszetes a mindennapokban meghatarozo attitiid a demokra­tikus, civilizalt, nyitott, fejlett tar- sadalmak allampolgarai szamara is. Nehez eldonteni, talan nem is kell eldonteni, mi volt a nagyobb elmeny: a leheto legmagasabb mu­veszi, szolgaltatas vagy a fesztival­nak a sajatosan kaposvari hangu- lattal atszott a legnemesebb erte­lemben vett europai szelleme. Eu- ropaisag alatt nem a foldrajzi elhe- lyezkedest ertem, hanem a valo- ban demokratikus orszagokban atelheto legkort, attitudot, viselke- dest Jozsef Attila - Thomas Mann athatassaL Jo hogy szinte ismero's- kent tert vissza hozzank zenelni a francia-nemet Nicolas Altsdta- edt, a brit Johnatan Cohen es Ja­mes Boyd, a belorusz Kyril Zlot­nikov, az argentin Jose Gallardo, a lapp Anna Laasko, a Ann Pekka Kuusito, az orosz Mikhail Ovruts- ki, a kimagaslo csellista tehetseg: Kokas Dora, Homoki Gabor. Elo- ben hallgattuk a vilaghiru Toko- dy Donat, Kocsis Zoltant, Muskat Andrast Le kell imi: olyan graci- aval, bajjal egyetien muvesz(no) sem tudott megjelenni, mint a ma­gyar testverpar; Kokas Katalin es Kites Dora. Teny, hogy Kokas Ka­talin szepsegben viMghiressege- ket hagy le, nyilatkozataival bizo- nyitott okossaga folytan diploma- ta novendekek tanulhatnanak na- Ia. Boriink borsodzott a fesztival befejezo szakaszaban meghaDga- tott Csajkovszkij mu eloadasa koz- ben... masok is fgy lehettek, mert a vegen a kozonseg felallva tapsolt, adta tiszteletet a mu interpretaia- saban kimagaslo Kelemen Bama- basnak. Bar nem illik a kamaraze- neles fogalmaba, jo lenne, ha jovb- re nehany enekmuveszt is elhoz- nanak Kaposvarra. Ahogy felle- pett par eve a veszpremi komoly- zenei fesztivalon Jose Cura. A Ka­posfest tamogatasaval jo iigy mel- le aDtak Kaposvar vezetoi es a tobbi szponzor. Koszonjiik, hogy ausztusban annyira biiszke erzes volt Kaposvarinak lenni. Varjuk a jovo evi Kaposfestet. DR. ZARDAINE DR. ADAM EDIT KAPOSVAR HETKOZNAPI TORTENET Adventi feny lassan bandukolt hazafele. A csontig hato hideg szel esoper- mette valtoztatatta a kodszita- last. A holetol atnedvesedett ci- poben osszegorbitette fazo labuj- jait, erosebben odaesapkodta tal- pait az utcakohoz, hogy felmele- gedjenek. Szorosabban burkolo- zott meleg vattakabatjaba, az ar- cat is a magas galler moge rejtet- te. Megkondult a kozeh szekes- egyhaz nagyharangja. Advent- re gyultek a hivek. Surusodott a sziirkiilet, leszallt a sotet decem- beri este. A kirakatokban es az utcakon kigyultak az adventi fe- nyek. De o nem vett tudomast rola, a komyezo vilag szepsege most nem jutott el a tudataig. nehez teher nyomta a vaDat. Be- jelentettek a munkahelyen a let- szamleepitest, az ujevtol nines allasa. Kavarogtak a gondolatok a fejeben. Mibol tartja el a esa- ladjat, mibol fizeti majd a rezsit. A gyerekeknek uj cipot igert Ka- racsonyra. Es a futes is milyen draga! A lakotelepi let minden nyugjet, keservet feledve, most egy pillanatig joleso erzessel gondolt a meleg, gyakran tul- futott panellakasra. Milyen jo is onnan nezni a jegge dermedt kulvilagot! De, mi lesz holnap? szuk kis utcaba ert, a szelben imbolygo sarki lampa fenye ne- hezen hatolt at a szurkiileten. A kihalt utca tuloldalan sotetbe burkolozo kapualjban kukafedel zorrenese egy pillanatra vissza- zokkentette a jelenbe. Talan egy patkany! Uristen, mar a belva- rosba is befeszkeltek magukat! am a kukasedeny melyebol sotet emberalak bontakozott ki. Egy pillanatra talalkozott a tekinte­tiik. Megfaradt, vegtelen szomo- rusagot araszto, meggomyedt emberi rones. Arcara mely ba- razdakat szantott az elet. Hajlott tartasa alazatos, lemondo, meg- hajhtotta derekat keseru sorsa. Gondozatlan szakallat, fedetlen, kocos hajat akadalytalanul cibal- ta a szel. Mint aki tanitomester- kent meginti, hogy: ejnye, ejnye, nem illik ilyent csinalni! ahogy jobban szemtigyre vette, latta, hogy kidobott kenyerdara- bot emelt ki a szemetes edeny- bol, gondosan megtorolgette, mint valami ertekes kincset, majd a szatyraba rejtette. villam sujtott bele. Uristen! Hat hoi van az o baja, ehhez az em­berehez kepest! Micsoda nyo- morusagos elet! S valaha ez az ember is szebb eletrol almo- dott! Ma mar aligha lehetnek almai! hogy a hidegtol-e, vagy a lat- vany eloidezte sokktol, az uj- jai ugy meggemberedtek a mas- kor oly barsonymeleg borkesz- tyuben, hogy ahg tudta reszketo kezzel elovenni a penztarcajat. nem kert ez az ember tole sem- mit, csak a tekintete! Abban benne volt az egesz vilag min­den nyomorusaga. egyetlen otezres lapult benne, a gyerekek cipojere tette felre, de most egy pillanatig sem ha- bozott.-FOGJAjoember! Maganak na­gyobb sziiksege van ra. Kozeleg a Karacsony, egyen egyszer ma- ga is valami jot! nem vart koszonetet, csak vala­mi kulonosen jo eres volt azt a penzt odaadni. Amaz nem moz- dult, a penzt, ahogy a kezebe tet­tek, ugy tartotta, s bamult ra mozdulatlanul. Mint aki csodat lat, s nem hisz a szemenek. nem akarta jobban zavarba hoz- ni, hat tovabbindult. Csak a val­la felett lesett vissza. Az ember meg mindig ott allt a penzzel ko- ve meredve, csak a szeme sar- kabol lassan legordiild konny- csepp jelezte, hogy o is Isten te- remtmenye. ahogy tavolodott, a gomye- do alakot elnyelte az est sotetje. Sziverol a nehez teher konnyu sohajjal tavozott, mar nem erez­te az atazott cipo fagyos derme- deset, nem erezte tobbe a kiil- vilag terheit, a lelkeben dulo vi- hart egy kulonos erzes valtot- ta fel. Nem tudta megfogalmaz- ni, de egy foldon tuli, euforikus erzes keritette hatalmaba. Ilyen hat a boldogsag! kitarta a kabatjat, hosszu salja- nak vegei mint angyalszamyak esapkodtak az oldalat. Szinte va- razsutesre abbamaradt a nyu- los-latyakos kodszitalas, es suru, nagy pelyhekben kezdett hulla- ni a ho. Maga sem tudta, mer- re jar, automatikusan vittek a la- bai. Kiert a fdterre, ahol felra- gyogtak a Mindenki Karacsony- fajanak fenyei, isteni beket suga- rozva a vilagra. S az o sziveben is felragyogott egy feny. advent, a szeretet iinnepe! ORCSIK FERENC I *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents