Somogyi Hírlap, 2012. december (23. évfolyam, 281-304. szám)

2012-12-18 / 295. szám

2012. DECEMBER 18., KEDD rr*-rrraTHmmrm 7 gazdasAg Sokan kihagyhatjak a siszezont teleles Dragabbak lettek a sfberletek - Ausztria viszi a prfmet Tobben mar csak nehany napot szannak a kikapcsolodasra, reszben az emelkedo arak miatt Stagnalasrol vagy enyhe visszaesesrol szamoltak be a slutakra szakosodott hazai utazasi irodak. Olcsobb az onellatas, igy sokan inkabb ezt a format valasztjak. Veg Marton Mar valamennyi sikozpontban elindult a 2012/13-as szezon, a hazai sipalyak iizemeltetoi biz- nak a tavalyinal jobb forgalom- ban. Az elmult evekben veg- rehajtott szazmillios fejleszte- seknek - es reszben a gazda- sagi valsagnak - koszonhetoen ugyanis igen nepszeruve valt az itthoni sieles, egy hidegebb het vegen akar tiz-tizenotezren is sielhetnek Magyarorszagon. Megnyit az eplenyi siarena is, a palyakon 30-40 centi ho van az elmult napok hoagyuzasa- nak koszonhetoen. Az idei sze- zontol mar nem csak sielni es snowboardozni, hanem szan- kozni is lehet, raadasul a jegy araban benne van a szanko kol- csonzese is. Osszesen mintegy ket kilometernyi sipalyaval, ot silifttel kezdtek a szezont a mat- raszentistvani siparkban, ahol a jegyarak negy eve valtozatla- nok, csaladi kedvezmenyek is igenybe vehetok. Mar most nagy az erdeklodes a kiilfoldi siutak es siszallasok irant, raadasul a magyarok a valsag elso eve alatt sem a si- _______I______________i______ el esen sporoltak. Magyarorsza­gon ma nagyjabol 300-350 ezer olyan sielo van, aki evente leg- alabb egyszer vagy ketszer el- megy sielni. 0k gyakorlatilag a gazdasagi koriilmenyektdl fiig- getleniil, akar az igenyeikbol lejjebb adva is ragaszkodnak a teli sporthoz. A desztinaciok ko- ziil tovabbra is abszolut Auszt­ria viszi a primet, bar az ajan- latok kozott a tobbi kornyezd orszag mellett Svajc es Nemet- orszag is megjelent. Az utaza­si irodaknal a siberlettel kom- binalt szallasajanlatok a legke- resettebbek, ezek ugyanis ko- moly kedvezmenyeket tartal­maznak, joval olcsobba teve az utazast, mint ha valaki maga szervezne meg a szallasat. „Ugy tapasztaljuk, hogy a fog- lalasok alakulasa a tavalyihoz hasonlo. Termeszetesen meg nagyon messze vagyunk a val­sag elotti szintekhez. Az ar ter­meszetesen tovabbra is fontos tenyezo, de szerintem a donto inkabb az, hogy valakinek egy- altalan van-e penze elmenni si­elni, snowboardozni” - mond- ta Banfi Gabor. Az Inters! uta­zasi iroda iigyvezetoje hozzatet- te: nagyon sokan vannak, akik kihagyjak ezt a szezont. Ugy fogalmazott: nem segiti a pia- ____■ _________?vff?d vr co t az sem, hogy peldaul a si- berletek publikus arai (gya­korlatilag orszagtol fugget- leniil) evrol evre dragulnak. A szallasoknal szerinte fele- mas a helyzet, mert sok olyan partner van, aki nem valtozta- tott arat. „Tovabbi kockazat a si- zo reszere a forint arfolyama- nak ingadozasa es kiszamitha- tatlansaga. Eppen tegnap kap- tunk izelitot abbol, hogy orak alatt mennyit tud romlani a fo­rint” - hangsulyozta Banfi Ga­bor. Ugy tapasztaljak, hogy a siutra szant ido nem csokken tovabb, mert mar l'gy is sokan csak nehany napot (esetleg egy Franciaorszagi horoham januar vegen ismft egy kivdlo francia siterep, Puy Saint Vin­cent ad otthont Eurdpa egyik legnagyobb si-, es snowbord fesztivaljanak, a Snowat- tack-nek. A kiilonbseg annyi, hogy a szervezoi garda immdr a Sziget Szervezdiroda csapataval erdsltve indul neki a horoham- nak. „A fesztivalozasnak uj trendjei alakultak ki az elmult tlz evben, ezek koziil az ifjusagi slelteteshez kapcsolodd bulitu- rizmus egyre inkabb teret hodlt. A cdlcsoport hasonld, mint a hagyomanyos fesztivaloke: a fizetokepes fiatal felnott kozos- seg” - mondta Gerendai Karoly, a Sziget Kft. iigyvezetdje. hosszu hetveget) szannak a te­li kikapcsolodasra. Termesze­tesen a tavolabb eso helyek- re (7-800 km-tol) tovabbra is az egy hetes utak a jellemzok. A siberletek vonatkozasaban az a helyzet, hogy egy kisebb siterep nem aranyosan olcsobb. Mig egy nagyobb helyen pel­daul egy 6 napos siberlet 200- 220 euro kornyeken mozog, ad- dig egy kisebb sicentrumban sem megy 160-170 euro ala. A szallas arai nagyon ingadozo- ak. Nemcsak az adott szallas- hely besorolasatol fuggenek, de meghatarozza a sipalyaktol va- ld tavolsag es az idoszak is. Unios szabalyozas miatt dragulhat az internet duemeles Hatosagilag szaba- lyozott dijakkal kesztetne inno- vaciora a legnagyobb tavkozlesi szolgaltatokat az Europai Unio. A The New York Times ertesii- lesei szerint Neelie Kroes a di­gitalis ugyekert felelos unios biztos felvetette az ugynevezett hurokatengedesi dijak emele- set a kozossegben, miutan ugy veli, hogy az ily modon befolyo penzt halozataik modernizala- sara forditanak a vallalatok. Hurokatengedes alatt azt a folyamatot ertjiik, amely soran a sajat halozattal rendelkezo szolgaltatok berbe adjak vezete- keiket a kisebb cegeknek, azaz igy azok a vallaltok is szolgal- tathatnak egy adott teriileten, amelyek ott egyebkent nem epi- tettek ki sajat infrastrukturat. Az elmult egy evtizedben - a liberalizacio meginditasat ko- vetoen - az ilyen tranzakciok jelentettek a korabbi nagy tav- kozlesi monopoliumok egyik legfontosabb beveteli forrasat. A verseny elesedesevel ugyanak- kor az arak folyamatosan estek. A biztos otlete azert okozott nemi meglepetest, mert egy eve meg epp ellentetes modon pro- balta ravenni a cegeket az inno- vaciora: akkor az volt az elkep- zeles, hogy az arak csokkente- se keszteti majd fejlesztesre a cegeket, amelyek uj, nagyobb sebessegre kepes halozataik berbeadasaert tobb penzt kap- hatnak. A mostani fordulatot nem meglepo modon, a piacon altalaban berlokent megjeleno cegek nem fogadtak tul lelke- sen: Vittorio Colao, a Vodafone vezerigazgatoja peldaul mar a piac ujramonopolizalasarol be- szelt. Neelie Kroes elkepzelese sze­rint egysegesitenek a jelenleg a helyi hatosagok altal szaba- lyozott, s ezert orszagonkent eltero hurokatengedesi dijat az EU-ban. Az egy fogyasztora ju- to havi koltseg 8 es 10 euro ko­zott lenne. Ez ugyan nem ter el jelentosen az unios atlagtol (ami 8,62 euro), egyes orszagokban, s kiilonosen a kelet-kozep-europai allamokban azonban komoly dragulast eredmenyezne. Terse- giinkben ugyanis hagyomanyo- san alacsonyak a hurokatenge­desi dijak, igy Szlovakiaban pel­daul alig 4,2 euro, de a Nemzeti Media es Hirkozlesi Hatosag egy kozelmultban kiadott jelente- se szerint nalunk sem eri el az 1800 forintot, azaz a 6,2 eurot. A helyzetet tovabb bonyolitja, hogy szakertok szerint a szolgal- tatok biztosan atharitjak majd a tobbletterhet a fogyasztokra. A biztos ugyanakkor nem veletlenvil folyamodik ilyen, sokak altal drasztikusnak tar- tott eszkozokhoz. Az EU celki- tuzesei szerint ugyanis 2020- ra minden unios haztartasban szeles savu internet kell, hogy legyen. ■ J. Z. Szeles savu internet (szazalek) Penetracio* Beruhazas** EU-atlag 27,7 12,4 Magyarorszag 22,1 15,8 Nemetorszag 33,3 10,0 Hollandia 40,6 24,0 *vezetekes szelessav ** az arbevetel aranyaban FORRAS: EUR6PAIBIZOTTSAC unfiiod 2ovj A kirakatban levo kabat tetszett meg MINDEN ELADO Olvasonk meglatott egy olyan kabatot a kirakatban, amilyet mar reg- ota keresett. Az elado, egy ve- kony, fiatal lany azonban nem vette ki neki, mondvan, azzal meg kell varni a kirakatrende- zo erkezeset. a fenti kifogas elfogadhatat- lan. Minden termek, amely az iizletben talalhato, elado, eladhato, meg az is, amely- bol csak a kirakatban van egy darab. Regen valoban elofordult, hogy arra hivat- koztak: nem tehetik tonkre a kirakatrendezo munkajat, a kedves vevo jojjon vissza ke- sobb. Ez ma mar nem jarja. Az persze elofordulhat, hogy egynemely targy csupan di- szitesiil szolgal, a kereskedo igy teszi hivogatova a kira- katot. Peldaul most, a kara- csonyi vasar idoszakaban girlandok, csillagok es ha­sonld disztargyak kandikal- hatnak ki az elado termekek koziil. Ilyenkor felirat jelzi: mindez dekoracio. a holgy esete azonban mas. A ruhazati boltnak gon- doskodnia kell rola, hogy a kirakatbeli termeket is barki akadalytalanul megvasarol- hassa. A kirakatrendezotol nem tehetik fiiggdve az adasvetelt. Hasonld hely- zetben a vasarlo hivassa az uzletvezetot, es adja eld pa~ naszat. Erzekeltesse, hogy tisztaban van az ot megilleto. fogyasztoi-vasarloi jogokkal, miszerint a bolt teriileten kinalt barmelyik termeket joga van megvasarolni. ha ezt a kereskedelmi ceg netan nem teszi lehetove, a panaszt be lehet irni a vasar- lok kony vebe, es a masodpel- danyt el lehet, el kell juttatni a Nemzeti Fogyasztovedelmi Hatosag (NFH) azon feliigye- losegehez, amelyhez az iizlet a szekhelye szerint tartozik. A hatosag egy esetleges vizs- galat utan akar fogyasztove- delmi birsagot is kiszabhat az iizletre. ■ Rados Virag Kerjilk, Irja meg fogyaszto- vedelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu MNB-arfolyamok Hivatalos devizaarfolyam 2012. december 17-en: a«/n ______s? a$ /R....... as CH F/Ft 3;S” >i €/$____0.0027^D BE T-aruszekcio (forinVtonna, 12.17.) Ujelsz. Datum . _ ___________________ Malmi buza_______2013. marc. 71000 Ma lml biiza Index 2013. marc. 71000 Takarmanybuza 2013. marc. 68 600 Takarmanykukorica 2013. marc. 68 300 Tak.kukorica index 2013. marc. 68 300 Takarmanyarpa 2013. marc. 69 200 Olajnapraforgo______2013. marc. 132500 Ol ainapraforgo index 2013. marc. 132 500 Repce___________2013. marc. 134000 FO RRAS: BUDAPESTI CRTCKTOZSDE l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents