Somogyi Hírlap, 2012. december (23. évfolyam, 281-304. szám)
2012-12-02 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 46. szám
2012. DECEMBER 2., VASARNAP INTERJU 7 koltai Robert A szmpadon a pillanatot, a filmben a maradandosagot szereti. Nyolc jatekfilmet keszitett, ezt csodakent eli meg. Nagy ajandeknak tartja, hogy felfedezte es meg is mutathatja szmpadon Moricz Zsigmond legmelyebb titkait. .SZINHAZ NELKUL NINCS ELETEM” Koltai Robert arra a legbiiszkebb, hogy esterol estere mindig jobbat akar, a filmcsinalasrol pedig azt mondja, nagyon faraszto es harcos, de meg mindig nem faradt bele, sot uj filmterve is van. Egy kevesse ismert Moricz-regeny az alapja, mostanaban ugyanis Moricz szamara a boldogsag. Fabos Erika A kritikakkal hogy van? Nekem nemigen van sziik- segem kritikara, mert vannak olyan baratok a szakmabol, akik mindig kemenyek es oszintek, nem is kell semmit mondaniuk, egy nezesukbol tu- dom, ha valami nines rendben. Raadasul nemesak neznek, hanem mondanak kimeletlen dolgokat is olykor. Sajnos, nem tartozom azok koze, akik nem olvassak a kritikakat, en elol- vasom. Itt jegyzem meg, hogy bizonyos online termekek kul- turalis uszitoit nem tekintem kritikusnak. Nekik esak indu- lataik vannak, es fo motivacio- juk a gyuloletkeltes. Ezek szerint, ha rosszat irnak Onrol, az bantja? Ha van ertelme es alapja, ak- kor elfogadom, jo pelda erre a Magyar Narancsban megjelent kritika a Magic Boysrol, amely igen kemeny szavakkal indul, hogy aztan a filmben rejlo er- teket, a jot is eszreveve, eletem egyik legszebb filmkritikajava valjon! Mikozben nines benne lelkesedos, szepelgos ajnaro- zas. Ez nem bant. Az igazsagta- lansag viszont nagyon is. Mi kellene ahhoz, hogy ujra kozonsegsiker lehessen egy magyar kozonsegfilm? Sok minden, de legfokepp az, hogy ujra legyen penze az embereknek. Amiota en filmet csinalok, soha nem tapasztal- tam ekkora valsagot a mozik- ban. Manapsag, ha egy csalad megengedheti maganak, hogy eljusson moziba, akkor meg egy atlagos amerikai filmnek is nagyobb az eselye, mint egy magyar filmnek. Jelen esetben a lames Bonddal kellett verse- nyezniink, ami magasan az at- lag folotti film, oriasi hirveres- sel. Az a vilag elmult, hogy pi. az Egeszseges erotikat egymil- lio ember latta, nem is erdemes hasonlitgatni a mai es a regeb- bi viszonyokat. Kulfoldon hogy fogadtak a filmet? Remekiil. A megnyito nap- jan hajnalban telefoncsorgesre ebredtem. Bunyik Bela, a Los Angeles-i magyar filmfesztival igazgatoja hivott az ejszaka ko- zepen, hogy imadjak a filmet a nezok, telthaz van, es hogy a poenok egymas utan robban- nak. Jiri Menzei egy idoben azert hagyott fel a filmezessel, mert elege lett a penziigyi kiszolgal- tatottsagbol. On nem abrandult ki? BUDAPESTEN SZULETETT 1943. december 16-an. 1968-BAN VEGZETT a Sztllhaz- es Filmmuveszeti Foiskolan. palyajat a kaposvari Csiky Gergely Szmhazban kezdte, de jatszott a pecsi es a buda- pesti Nemzeti Szmhazban es a veszpremi Petofi Szlnhdz- ban is. 146 SZINPADI BEMUTATOJA volt szineszkent, 22 rendezokent, tobb mint nyolcvan fil- mes alkotasban jatszott. FOBB FILMSZEREPEI: Pokfod (1976) Indul a bakterhaz (1979), Csok, Anyu! (1986). Filmjei: Sose halunk meg (1993), Szamba (1996), A mi- niszter felrelep (1997), Ambar tandr ur (1998), Csocso, avagy eljen majus elseje! (2001), Vi- J lagszdm! (2004), Megy a go- I zos (2007) Magic Boys (2012) 1 felesege Pogany Judit, fiuk Gabor 1972-ben sziiletett, hd- ,rom unokajuk van. „Legfobb tamogatomban sosem csalodtam: a kozonsegben.” Dehogy. Bar mindig oriile- tesen nehez, hatalmas mun- ka egy film, megis egy csoda. Ahogy azt is csodakent elem meg, hogy en ennyi filmet csi- nalhattam, melyet eddig ket- millio-haromszazezren nez- tek meg magyar mozikban, es most a rengeteg tv-ismetlesrol nem is beszelnek. Melyik kedvesebb terep, a film vagy a szinhaz? Mindegyik varazslat. A szmhazban az azonnali visszajel- zes, a jelenido jelenti' a kabito- szert, mig a filmben a mara- dandosag a legvonzobb. A filmnek talan annyi elonye van, hogy at tud lepni meg a nyelvi korlatokon is, tobb emberhez kepes eljutni. A szmhazban a jelenidejuseg a csodalatos, hogy abban a pillanatban, mi- kor elkezdodik az eloadas, mar nem a rendezo vagy a szinesz szamit, hanem egyiitt az egesz, s mindennek a legfobb kovasza a nyitott szivu, kivancsi, elme- nyekre varo kozonseg. Alapve- toen tortenetkitalalo ember va- gyok, szeretek meselni: filmre es szinhazra is igaz ez. Hogyan szuletnek ezek a torte- netek? Mindegyik film maskent. Minden filmemben vannak szemelyes tortenetek, van, amelyik nagyon belolem es a lelkembol fakad, es van, amelyik kevesbe. A Sose halunk meg, a Szamba, a Csocso es a Vilagszam melyen belso indit- tatasu, de ugyanolyan fontos, hogy a kimondottan szorakoz- tato celzatu filmek is (pi. Mi- niszter felrelep), mivesen es izlessel legyenek elkeszitve. Itt jegyzem meg, a Magic Boys fantasztikus kepi vilagat, ifj. Seregi Laszlo lenyugozo mun- kajat az On altal „kritikusnak” nevezett magyar dolgozatirok egyike sem emlitette meg. Emlitette, hogy sokat valtoztak a viszonyok, amiota a palyan van. A mostani viszonyok kdzott is ezt valasztana? Amikor en kezdtem, akkor sem volt konnyu. Kaposvaron indultam, az akkoriban szam- uzetesnek szamitott. Kapos- var szep lassan notte ki magat azza, amive valt. Amikor en voltam fiatal szinesz, sokkal konnyebb volt a kivalasztodas, mert rengeteg tv-film kesztilt, amelyekbol kideriilt, ki meny- nyire tehetseges, sokkal tobb embert kiprobalhatott a szak- ma. Manapsag annyira dra- ga egy film elkeszitese, hogy nagy felelosseg a szereposztas. Mondogatjak, hogy ugyanaz a tucatnyi szinesz szerepel min- denhol. Igen, mert a rendezok nem mernek ekkora tet mellett kiserletezni. Valoszinuleg tob- bet kellene szinhazba jarniuk es eloadasokat nezniiik, hogy batrabban merjenek dontese- ket hozni. On jar es figyeli a fiatalokat? Kevesebbet, mint szeret- nem, de azert igen, figyelem oket. Szabo Kimmel Tamas peldaul nagy kedvencem, ele- te elso filmfoszerepere a Megy a gozosben kezdokent esett ra a valasztasom, nagysze- ru volt benne. A Sose halunk meg szinpadi, musicalvaltoza- taban, Szolnokon es a Jozsef Attila Szinhazban 6 jatszotta Imiket, en meg a vallfas Gyu- szi bacsit. Oriasi orom volt sza- momra, hogy minden egyes jatekotletet, amit adtam neki egy-egy jelenettel kapcsolat- ban, a kovetkezo eloadasra minden varakozasomat feliil- mulva, fenyesen teljesitette. Nem veletlen, hogy ma a Nemzeti Szinhaz egyik kiemelke- do, fiatal szinesze. De beszel- hetnek Kiraly Adrianrol, Szir- tes Balazsrol, akikkel jelenleg, a Szaguldo Orfeum keretein beliil a Lulu cimu zenes vig- jatekban rendezokent es szineszkent dolgozom egyiitt. Es nagy orom latni fejlddesiiket, eloadasrol eloadasra. Szere- tem atadni, amit tudok, ezert is oriiltem nagyon, amikor a Szinmuveszeti Egyetemen 7-8 eve rendezhettem egy osztaly- vizsgat. Az „En es a kisocsem” cimu darabot csinaltuk meg, ami a Koruti Szinhazban azota is megy, mar a sokadik szerep- osztassal, de mindig fiatalok- kal, es ugyanakkora siker. Ezek szerint azt jobban szereti, amikor valami mar megvan es a sajatja, mint az ujdonsagokat. Igen, ez nalam szineszkent igy van. Nehezen probalok, plane nehezen tudok egyedul otthon szoveget tanulni, nekem kell a jo proba, a partne- rek. Palyam elejen neha sirba kergettem a rendezoimet ezzel a munkatempoval. Elofordult, hogy igazabol esak a kozonseg jelenlete mentette meg egy-egy alakitasomat. Persze, elisme- rem, rendezokent nem a ma- gamfajta szineszeket kedvelem a legjobban. Az vigasztal, hogy nagy kedvencem, Bodrogi Gyu- la gyakran mondogatja: a vila- gon a legokosabb a kozonseg, persze, szigoruan tilos esak a kozonsegre hagyatkozni. Volt egy olyan pillanat, amikor eldolt, hogy szinesz lesz? 17 eves lehettem, amikor To- rocsik Marit es Bodrogit lattam a Jozsef Attila Szmhazban, egy habkonnyu zenes komediaban, a Potyautasban. Bubajos szine- szetet mutattak be, amitol hete- kig a fold folott jartam, es ugy ereztem, ezt akarom en is egy- szer, ezt a boldogsagot okozni sok-sok embernek. Van valami, ami mostanaban ennyire boldogga teszi? Van. A legbiiszkebb a Mo- ricz-estemre, a Naplo-szilan- kokra vagyok. Most ez az en boldogsagszeriam. A Sanyi es Aranka Szinhazban jatszom Ferencvarosban, a Matyas ut- ca 9. alatt. 2011 december 7-en mutattuk be, es penteken, ugyanesak december 7-en tart- juk belole a jubileumi, 50. elo- adast. Gyakorlatilag vegig egy asztalnal iilok, es megis eletem egyik legfontosabb munkaja- nak tartom. A muvet Moricz: 1924-25-os Naploja alapjan B. Torok Fruzsina hozta letre. A szinpadra alkalmazasnal ma- gam is babaskodhattam. A nap- lo azt az idoszakot oleli fel, mi- kor Moricz beleszeret Simonyi Maria szinesznobe, a felesege pedig ongyilkos lesz. Moricz regi vagy uj racsodalko- zas? Hatalmas racsodalkozas, hatalmas elmeny. Amikor meg esak a szovegkonyvet olvas- tam, olyan szivdobogasom volt tole, olyan erosen hatott ram, hogy letenni sem tudtam. Egy csoda, hogy mi minden volt eb- ben az emberben. Film lesz meg? Az onallo estem bemutatoja ota sziiletett egy filmterv a Ka- maszok cimu befejezetlen Mo- ricz-regenybol, mely Szekeres Denes producernek felkeltette a figyelmet. Jelenleg a kezdet kezdeten tartunk, s ha ossze- jon, remenyeim szerint igazi nagy meglepetest okoz majd. Ebben a mufajban meg nem probaltam ki magam filmben. Ennel nagyobb, boditobb ter- vem nem lehet mar. Olyan, mintha mindig attol fel- ne, valamit kihagy, sokat vallal, tulhajtja magat. Mikor akar visszavenni a tempobol? Rajottem, hogy akkor oreg- szem a leginkabb, amikor nines dolgom. Engem a mun- ka eltet. Az a kozeg, a kolle- gak es mindenekelott es felett a kozonseg. Lehet, hogy del- utan meg faradt vagyok, de este a szmpadon ropkodok es kivalo kondicioban erzem magam. Ennyi es ennyifele szerep utan van valami hianyerzete, valami, ami ugy erzi, elment On mellett? Szerepalom? Ennyi szerepet, ilyen palyat nem is mdrtem volna almodni sem. De azert valami van, ami elkeriilt: Hasek Svejkje peldaul egy olyan karakter, amit mintha esak rolam irtak volna, megsem talalt meg, pedig jo lett volna. Elegedett mindazzal, amit az elmult evtizedek alatt elert a palyan? Sikerre torekvo, sikerorien- talt muveszember vagyok, aki nagyon sok mindennel megprobalkozott. Azt azert nagyon szerenyen elmonda- nam, igy, az interju vege fele, hogy volt Kaposvaron egy da- rab, egy tragikomedia, melyet Nyikolaj Erdman irt es Ascher Tamas rendezett, meg 1987- ben, s amely elnyerte abban az evben a legjobb eloadas ci- met a szinikritikusoktol, es a Magyar Szinhazi Fesztivalon, a mai POSZT, jomagam pedig ugyanezt a ket dijat kaptam, mint ferfi foszerepld. Emel- lett a tnellekszerepldknek is dijak garmadat hozta. Abbol a szereposztasbol mar szinte mindenki Kossuth-dijas, esak en nem. Egy ideig, eleg sokaig, fajt, de ma mar egyfajta belso deruvel veszem ezt tudomasul. Mert legfobb tamogatomban sosem csalodtam, a kozonsegben. Szinhaz nelkul el sem tudja kepzelni az eletet? Azt, hogy egyszer meghalok - sose halunk meg -, azt el tu- dom kepzelni, de azt, hogy nem jatszom, sehol, semmit tobbe, hogy nines szinpad, azt nem. Szinhaz nelkul nekem nines eletem, ez az egyetlen dolog, ami allando bennem.
