Somogyi Hírlap, 2012. december (23. évfolyam, 281-304. szám)
2012-12-09 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 47. szám
14 UTAZAS 2012. DECEMBER 9., VASARNAP Kalandozasok az arany haromszogben india (2. resz) A csodalatos Taj Mahal titkai - A jelenben elo mult, a kasztrendszer A Taj Mahal - szerencsere tulelte a tortenelem pusztito viharait, es ma tomegek latogatjak India valoban hihetetlen. Hoi masutt fordulhat elo, hogy kilenc ejen at tancolnak egy haromezer eves eposz torte- neteinek emlekere? Demeter Kalman Indiaban nem csak az elefan- tok kepviselik a multat, hanem a kasztok is. Mar amennyiben a kasztrendszer multnak sza- mit, es nem a jelen fajdalmas resze - az oreg Gandhi min- den erofeszitese ellenere. Este elkobdroltam Jaipurban es be- mentem egy templomba, ahol elbeszelgettem az emberekkel. Ket erettsegizo koru fiu is oda- jott, es elso dolguk volt kozolni, hogy ok braminok, vagyis a legfelso kaszthoz tartoznak. Maig megiinnepelnek olyan esemenyeket, amelyek a csak- nem haromezer eves osi eposz- ban, a Ramajanaban olvasha- tok. Utazasunk egybeesett a Durga pudzsaval, Durga iinne- pevel, amikor az istenno tisz- teletere kilenc ejjelen at tancolnak. Eszak-Indiaban a tizedik nap Rama, a gonosz Ravana feletti gydzedelmenek allit em- leket: Rama (Visnu hetedik in- karnacioja) a hagyomany sze- rint ezen a napon olte meg a de- mont, aki korabban elrabolta es Sri Lankara hurcolta feleseget, Szitat. Az brbmiinnepen a feldi- szitett teherautokon levo hang- falakrol diibbrbg a zene, es az emberek tancolva vonulnak vegig a varoson. Agraban a Vo- ros-erod elott tancoltak vegig a lamuna folyoig, ahol Ravana kepmasat elegetik, Durga szob- rat pedig leusztatjak a folyon. A felezer eves, vorbs homokkd- bol epiilt Voros-erod Sah Dzsa- han(1627-1658) uralkodasa alatt nyerte el mai formajat, de akkor mar nem vedelmi celoegy indiai mondds szerint a ferfi husz evig tanuljon, husz evig legyen harcos (vagy barmi- lyen modon teremtsen egzisz- tenciat), majd husz evig legyen csaladapa. Utana pedig sok esetben fordult elo, hogy min- dent hatrahagyva, a szadhuk kat szolgalt, hanem elkepeszto kenyelemmel ellatott palota- va alakult. A monda szerint Sah Dzsahan a Muszamman Burdzs nevu toronyban halt meg, amelynek marvany erke- lyerol lathato a lamuna part- jan 2,5 kikometerre alio Tadzs Mahal. A nyolcszdgletu torony tornacait finoman csipkezett marvanyracsok szegelyezik, utjara leptek. Vannak, akik ugy tudjak, az ilyesmi maig elofordul. sfVA nehany imddojanak hosz- szu, csimbokos haja van, testil- ket hamuval fedik, s altalaban meztielenek. Keziikben haro- mdgu szigonyt es rudraksa de ez sem deritette fol a bus uralkodo utolso napjait. Fia, Aurangzeb ugyanis ide zarat- ta, amikor - a legenda szerint - onmaganak fekete marvany- bol akarta a lamuna tulso part- jan megepiteni a hofeher Tadzs Mahal masat. Kedvenc felese- ge, Mumtaz Mahal siremleket husz evig epitettek, es allitolag a fedezet nelkiili beruhazas az gyongyoket tartanak, s gyakran gandzsat (hasist) szivnak. Ag- raban - amig az utastarsak va- saroltak - egy kedves helybeli a pesti Wesselenyi utcaban vasa- rolt indiai ingem lattan meg is kerdezte, beszelgetes kozben ne szivjunk-e egy kis hasist. allamcsod kozelebe sodorta a birodalmat. Aurangzeb uralkodasa ide- jen eri el az iszlam mogul biro- dalom legnagyobb kiterjedeset. Egesz India, Afganisztantol a fel- sziget deli csiicskeig Aurangzeb uralma alatt all. A nagymogul eroszakos politikaja veres osz- szetuzesekhez vezetett a szikh lakossaggal es az alavetett radzs- putok es marathak felkelesei is- met kimeritettek az allamkasz- szat. Igy Aurangzeb halala utan a Mogul Birodalom szethullik. Van ebben valami sorsszeruseg: folyvast csak rogeszmesen kolte- ni, es nem torodni a termeles fel- porgeteseVel, valamint az allam- haztartas egyensulyaval. A Tadzs Mahal viszont leg- alabb megmaradt. Maga a siremlek hatalmas, fallal ovezett teriilet kozepen emelkedik, de a latogatonak semmi eselye, hogy elmereng- jen a multon, a halalig tarto szerelmen, mert nemcsak a te- riilet hatalmas, hanem a tomeg is. Kiilonosen ott nagy a torlo- das, ahol le kell venni a cipot. Az ilyen, egyhazi letesitme- nyekben levo cipolevevo helyek sok esetben arra is szolgalnak, hogy levegyek a turistakat. Mert ugyan kedvesen, de szin- te mindenhol kerik a baksist. Meg akkor is, ha a szolgaltatast mar kifizettiik. Igaz, ha nem kapnak, legalabb nem lesznek durvak. Az egyediiliek, akik nem kernek, a vallasos hinA Taj Mahal tPtilT 1032 es 1647 kozott A 320 KIL0M6TERRE fekvo mak- ranai banyabol hoztak mar- vanytomboket A SAH t6rt6net(r6ja, Muhammad Salih Kanbo szerint ossze- sen 20 ezer ember dolgozott a stremleken 1983-BAN vAlt a vildgorokseg reszeve 1996-BAN felkerOlt a vilag szaz legveszelyeztetettebb mu- emleke koze, a turizmus noveke- dese es az ipar kozelsege miatt Forrds: Wikipedia duk, az igazi szadhuk. A szad- hu szent ember, aki lemondott az anyagi vilagrol es minden tulajdonarol. A szadhuk altalaban az eletrol lemondottak (szannyasza) rendjebe tartoznak es Krisna, Visnu vagy Siva kovetoi. Ok nem jonnek a nyakunkra es nem kantaljak: „Holy man! Holy man!” a mar- kukat nyujtogatva. Allitolag ma sem pelda nelkiil, amit Purun bagatrol Kipling ir le oly meg- ertessel. (Tegylik hozza, hogy a ma irodalomtudosai csak ket muvet, a Dzsungel konyvet es a Kim cimu regenyt tartjak ki- emelkedonek, es nem ertik, mi- ert is kapott a gyarmatositast durvan istenito, az indusokat becsmerlo tobbi irasa alapjan irodalmi Nobel-dijat 1907-ben.) (Jovo heten folytatjuk.) Hatvan utan egy ferfi mindent hatrahagyhat A tokaji kulturajat kevesebben ismerik eld ujra Tokajt! - ezzel a szlogennel nyilik meg jovo- re a Basilicus BORkulTURA Kozpont. Kiemelt celja, hogy a borturain keresztiil be- mutassa a fogyasztoknak To- kaj-Hegyalja hagyomanyait, a regiot, a valodi kezmuves borkeszites kulturajat. Bolzano lett a legelhetobb olasz varos az alpesi Bolzanoban a leg- jobb, a deli Tarantoban a leg- rosszabb az elet - allapitotta meg az IlSole240re cimu napilap felmerese. Az elet- szinvonalat, a munkaleheto- segeket, az egeszsegiigyet, a kornyezetvedelmet, a koz- biztonsagot es a szabadidos lehetosegeket hasonlitottak ossze. A Bolzanot koveto va- rosok: Siena, Trento, Rimini, Trieszt, Parma, Belluno, Ravenna, Aosta, Bologna. Varsoban van a vilag legkeskenyebb haza A kisse szukosre sikeriilt ha- zacska ket tobbemeletes epii- let koze ekelodik be a len- gyel fovaros kozpontjaban. A jogi okokbol muveszeti installaciokent felepitett 14 negyzetmeter alapteriiletu epiiletet egy maximum 152 centimeter szeles, legkeskenyebb reszeben mindossze 92 centimeteres telken huztak fel. Az elso lako egy Etgar Keret nevu izraeli iro lesz, akinek edesanyja Var- soban lakott. HIRDETES Sorban alias, bevasarlas, tomeg, kapkodas. Igen, megint kozeledik a karacsony. Ha szeretne mindezt elkerulni, megis eredeti es frappans ajandekkal lepne meg szeretteit, akkor valasszon a Hunguest Hotels Aj6nd6k- 6s Elm6nyk6rty£i kozul! Az Aj6nd6kk6rty6k 10, 20 6s 50 ezer forintos cimletekben kaphatoak es bevalthatok valamennyi Hunguest Hotels szallo- daban. Az Elm6nyk6rty6kkal bevalthato szolgaltatascsomag alaptar- talma: 2 ej szallas felpanzioval 2 fo reszere, ketagyas szobaban. Az Elmdnyk6rtya dra 55 000 R, bevalthato a Hunguest Hotels haromcsillagos szallodaiban. A Premium Rmdnykdrtya ara 70 000 R, bevalthato valameny- nyi Hunguest Hotels szallodaban. Az tlmeny- es Ajandekkartyak megvasarolhatoak mar a www.hunguesthotels.com weboldalunkon is! Tovabbi ertekesitesi pontok: HUNGUEST HOTELS SZ0BAF0GLALASI ES TdRZSVENDEG CENTRUM (1061 Bp. Szekely Mihaly u. 3.), K0KI Terminal (I. emelet), kiemelt CART0UR partnerirodaink (reszletek honlapun- kon) es valamennyi Hunguest Hotels SZALL0DA RECEPClbJA. www.hunguesthotels.com HUNGUEST HOTELS elmEnykartyak ES ajAndekkartyAk Csak kicsit szigoritanak a Holland drogtorvenyen Sodorjak az anyagot - anyagi erdekek is gatoljak a drog elleni fellepest hollandia tovabbra is szabad a vasar, mert turistacsalogato. Hollandia igen nepszeru tu- risztikai celpont. A fiatalok ko- reben foleg azert, mert ott tob- be-kevesbe legalizaltak a marihuana vasarlasat es fogyasztasat. Jovore szigorodnak a kereskedes feltetelei, am korantsem olyan je- lentosen, mint azt terveztek! A kormany tervei szerint januartol csak olyan helyi lakosok vasarol- hattak volna a cofee shopokban cannabist, akiknek van erre fel- jogosito igazolvanyuk. A korab- bi torvenytervezet a kritikusok szerint egyenesen „turisztikai ongyilkossag” (lett volna), mivel evente egymilho kulfoldi eppen azert keresi fel Amszterdamot, hogy legalisan vasaroljon es fo- gyasszon drogot. A varos liberalis kepviseldje, Eberhard van der Laan szerint a torveny szigoritasa csak az utcara kenyszeritene a fogyasz- tokat. A turistak nem fogjak azt mondani, „hat jo, akkor nem szivunk itt fiivet”. Ehelyett az utcan fogjak azt megvasarolni, ami a feketepiac terjedesehez, a dilerekkel valo vitakhoz, fel- iigyelhetetlen minoseghez stb. vezetne. A torveny ellenzoi attol is tartottak, hogy a helyiek a legalisan beszerzett marihuanat joval dragabban adjak tovabb a turistaknak. Az egeszsegtigyi es igazsagiigyi tarca szerint majd masfajta turistakat csabitanak az orszagba, igy megszunnek a drogokkal kapcsolatos buncse- lekmenyek. A kepviselok vegtil olyan rendeletet hoztak, hogy minden varos maga donthesse el, legalizalja-e a marihuana es a hasis vasarlasat. ■ Elsok voltak HOLLANDIA 1970-ben legalizalta a konnyu drogok hasznalatdt, 5 grammig torvenyesen lehet vdsd- rolni az ellenorzott arusoktol. Je- lenleg korulbeliil 750 coffee shop mukodik az orszagban, ebbol 220 Amszterdamban, legtdbbjiik a vdros hires pirns lampas negye- deben, ahol a fu mellett a prosti- tucio is legalis. naAJLia| Bets
