Somogyi Hírlap, 2012. december (23. évfolyam, 281-304. szám)

2012-12-08 / 287. szám

2012. DECEMBER 8., SZOMBAT 14 KORKEP Megujuloenergia-termeleshez is kell a fa fenntarthato gazdalkodas Energetikai noveny, agrar- vagy biohulladek legyen inkabb alapanyag A magas gazar miatt egyre tobb csalad ter at fafutesre, am szakemberek szerint van elegendo fa az o-szagban Hiaba nagy a felhasznalas, evrol evre no az erddallomany az orszagban ► Folytatas az 1. oldalrol Az EU atlagaban a kitermelt korfanak 21 szazalekabol lesz tuzifa - deriilt ki az Eurostat jelentesebol. - Tavaly mintegy 429 millio kobmeter fat termel- tek ki az unioban, ennek hoz- zavetoleg otodet hasznaltak fol energiatermelesre. Azonban az egesz EU-ban fenntartha­to modon gazdalkodnak ezzel az energiahordozoval, miutan az uj telepitesek es a termesze- tes boviiles reven a novekmeny ketszeresen meghaladta a ki­termelt mennyiseget. Itthon ketsegtelenul a biomasz- sza rendelkezik a legnagyobb potenciallal az egyes megujulo energiaforrasok kozott. Azon­ban ezt a lehetoseget elsosorban energetikai novenytermesztes- sel, agrarhulladek-feldolgozas- sal es egyeb biohulladekok fel- dolgozasaval lenne kivanatos teljesiteni, nem pedig az erte- kes korfa eltiizelesevel. A ha- zai megujuloenergia-tamogata- sok megjelenesevel szamos bio- massza eromu epult, amelyek gyakran szinten ezt a pazar- 16 modit valasztottak. Az utob- bi evekben pedig a gazdasagi nehezsegek miatt a szakembe­rek szerint a magyar lakossag mind nagyobb resze ter vissza a gaztuzelesrol a faval, fahulla- dekkal, illetve egyeb szilard - olykor veszelyes - anyagokkal torteno'futesre. ■ ugyan NAPJAINKRA az erdotelepi tesi kedv kissd megcsappantaz orszagban, azerdokben levo fa- tomeg termeszetesen minden ev- ben no valamennyit. Szakembe­rek szerint orszagosan mintegy 13 millid kobmdtera novekmeny egy dv alatt. Az erddtorveny pe­dig rendktviil szigonian szaba- lyozza tobbek kozt azt is, hogy hdny kobmdternyifdt lehet kiter­melni egy hektamyi erddbol. A kitermeles maximum annyi le­het, mint amennyi a novekmeny, orszagosan tehat 13 millid kob- mdter. Ezzel szemben csupan nyolcmillio kobmeter fat termel- nek ki az orszdgban, dm szakem­berek szerint ez isfedezi a sziik- segleteket. Az elvi lehetosege egyebkent megvan annak, hogy megemeljdk a jelenlegi kvdtdt. UGYANCSAK SZAKEMBEREK allit- jak: az, hogy hazdnkbs n az uni- os atlagnal magasabb a faalapu megujulo energiaterme'es, ko- szonheto a termdszeti adottsd- goknak. Kevesebbetfuj a szel, a napsiitdses ordkszami sem ki- emelkedo, dm azerdositds teriile- tdn vannak mdg lehet&dgek pdl- ddul az Alfoldon, deakarSo- mogybanis, niviM.it A PAKS II. ESETEBEN folyik OZ engedelybeszerzes, vannak megoldasok a finanszirozasra. A parlament es kormany fel- hatalmazasa nyoman fogott hozza az MVM Csoport a pak- si atomeromu bovitesenek elo- keszitesehez. A tovabbi fel- adatokra juliusban Idtreho- zott MVM Paks II. Atomeromu Fejleszto Zrt. elen Nagy Sdn- dor dll, aki Baji Csaba, az MVM es Hamvas Istvdn, a Paksi Atomeromu Zrt. vezer- igazgatdja tarsasagaban sza- molt be Budapesten arrol, hogy harmincfos kollektlva- juk az engedelyek megszerzd- sehez sziikseges munkat veg- zi, es a tender kiirdsan dolgo- zik. A jelenlegi allasrdl e he- ten az atomeromu tersegeben fekvo negyvenot telepiiles ve- zetoit is tajekoztattdk. egy masik energetikai statiszti- ka szerint szinten „elokelo” po- zlciot foglal el Magyarorszag azon a listdn, amely a nuklea- ris energia teljes termelesen be- liili sulya alapjan allitja sorba az EU-tagokat. Ezek szerint a 2011-ben megtermelt villamos energianak 43,5 szdzaldka szdrmazott a Paksi Atomeromu- bol. Ezt az ardnyt csak Francia­A szallito tenderrel es a btra- lat felteteleit tartalmazo doku- mentummal rovidesen elke- sziilnek, az MVM kozgyulese ele keriil. a szoba joheto blokktlpusok mindegyike megfelel a szigo- ru biztonsagi kovetelmenyek- nek, a finanszirozasra van­nak mukodo megoldasok, hangsulyozta a projekttarsa- sdg vezetoje. Hamvas Istvdn azt emelte ki, hogy a bovltes alapjait azzal raktdk le, hogy az elmdlt 30 evben bizonyltot- tak: az atomenergia verseny- kepes, nem terheli a kornyeze- tet es tarsadalmilag elfoga- dott. A nemzeti Energia Strategia azzal szdmol, hogy 2025-ben ds 2030-ban kezdi meg a ter- melest egy-egy uj blokk Pak- son. TOLNAINEPUJSAG orszag (78 szazalek), Szlovakia (55,3 szazalek) ds Belgium (54 szazalek) multafoliil. Erdekes- seg, hogy mikozben itthon goz- erovel zajlanak a Paksi Atom­eromu bovltesdvel kapcsolatos elokesziiletek, addiga statiszti- ka szerint az EU-ban 2011-ben egy szazalekkal kevesebb nuk- learis energidt allltottak elo, mint a megelozo dvben. Atomenergiabol is „jol allunk” AZ ON MESTERE LAKASSAL, LAKBERENDEZdSSEL KAPCSOLATOS SZOLGALTATASOK ROVATA Energiavesztest okoz, es karos az egeszsegre a vizes falazat az atnedvesedett falazat ha- tasara csokken az epiilet hoszi- geteld kdpessege, ds novekszik a futds energiaigenye. A tulzott nedvessdg nem csak kellemet- lensdget ds betegsdget (allergidt, asztmat, iziileti fdjdalmakat) okoz, hanem befolyassal van az dpuletek tartdssdgdra, gyengl- tik szerkezetet ds kedvezotlenul hataz ingatlan ertekdre is. Az dllandoan jelen levo nedvessdg az epiilet egyeb szerkezeteit - hagyomanyos padldszerkeze- tek, nytldszdrdk - is nagymer- tekben karosltja. Az ujravako- Ids es festes sajnos csak atme- neti megoldas a nedvesfalak eseteben. a viZESEDO/a/a/c leggyakoribb oka, hogy a talajbol a nedvessdg felszlvddik a falakon keresztiil. A talaj nedvessegevel a talajban levd dsvanyi anyagok, sdk is ol- dott allapotban feljutnv.k. A fo- lyamat eredmenyekdppen a va- kolat levalik, a falfeliikt pend- szes lesz, a ho az vizes, dtnedve- sedett feliileteken a szabadba tavozik. a problema megsziinietheto a viz dtjanakelzarasavai, a ned­vessdg felszivdrgdsdnc'.K meg- akadalyozasaval a falazat utola- gos szigetelesevel, afal dtvagd- sa utan beepltettpolieilen szige- telolemezzel. Eplteszmirnokdk- kel tortent konzultacio soran megerosltettek, a nedvts fal at- fureszelessel torteno szigetelese, ds az alafalazasos mddszer nyujt tokeletes eredmenyt. A ket modszert osszehasonlltva Idnye- gesen olcsobb afal atvagdsaval torteno polietilen szigetelo lemez behelyezese. az i dos, kiilonbozo falazatu - teglafal, vdlyoghdz, vertfalu epiilet - epltmenyek nagy tobb- segenel tapasztalhato a saletro- mosodas kialakulasa.Ez a vize- sedesi jelenseg altalaban a laba- zat es a falazat kozotti bitume- nes savszigeteles (katrdnypaplr) hianya vagy eloregedese miatt alakul ki. Afelszlvodo viz oldja a talaj kiilonbozo retegeiben le- vo asvanyi sokat,ds magaval vi- szi azokat a vakolatba, falazat- ba. A viz a parolgas soran a sokat a vakolatba juttatja, ds ezekafalak oldalara saletrom formajaban lerakodnak. Boseg Butor KiffosHf, Uipiac ter 4. liawltigi topapauto, tall CBAI RELAX fotel 25 900 Ft ERA sarokiilo 140x200-as fekvofeliilet 59 900 Ft VIZES FALAK UTOLAGOS SZIGETELESE lemezpreses technologiaval. http: //f a Isz ig ete I es. atw. h u Vida Laszlo 20/9425-096 Ingyenes helyszini felmeres! 2025-re tervezik az uj blokk inditasat Pakson HIRDErtS H Kedves Qlvasomk! * Minden heten kdzoljiik azoknak a gyermekeknek a nevet, akik a Kaposi Mor Oktato Korhazban szulettek. • es december 6. kozott szulettek Datum Ney Suty Hkz. 12.01. [ergo Bela 3480 gr 53 cm Mildos 3980 gr 58 cm 11.30. Virag 2570 gr 49 cm Cuminik Peter 3120 gr 50 cm 12.04. Jozsef 2840 gr 50 cm Emilia 2510 gr 51 cm Jizmin 4050 gr 54 cm 12.05. Mate 3520 gr 54 cm Annin 3150 gr 54 cm 12.02. Mihaly 3080 gr 52 cm Janos 2380 gr 51 cm Laura 3670 gr 54 cm Greta 3780 gr 59 cm Benett 3700 gr 54 cm Lara 3400 gr 52 cm Maja 3400 gr 53 cm 12.06. Anna 4540 gr 56 cm Balazs 1410 gr 48 cm Jilia 3060 gr 52 cm Laura Hanna 2580 gr 48 cm Nora 3360 gr 54 cm 12.03. Zsombor 3870 gr 58 cm Liliana 2740 gr 49 cm Reka 2910 gr 53 cm Fkirian 4030 gr 60 cm Peter Dominik 2920 gr 52 cm *q lem ' 4 r>» hirdetEs_____________________________________________________________________________________________ ^SZECHENYITERV SAJTOKOZLEMENY A Bodis es tarsai Kft. telephelyenek fejlesztese 2012. november21. Bodis es tarsai Fuvarozo es Szallitm£nyoz6 Kft. 20.731.710 forint unios tamogatast nyert a „Telephelyfejlesztes" cimu palyazat kii'rason az Uj Szechenyi Terv kereteben. A 41.463.422 forintos osszkoltsegvetesu beruhazasbol telephelyfejlesztes valosult meg.________________________________________ A projekt c6lja a Bodis 6s tarsai Fuvarozo es Szallftmanyozo Kft. kaposvari telephelyenek fejlesztese volt egy uj, acelszerkezetu esarnok felepi'tesevel. A projekt fo celja teljesult, azaz kialakltasra kerult az acelszerkezetu csarnokepiilet, melynek fo funkeioja az Egyeb beton-, gipsz-, cementtermekek gyartasa. A projekt kereteben megteremtesre kerult a gyartas technologiai hattere a vagogep beszerzesevel. A projekttel elvart eredmenyek teljesultek, illetve teljesulni fognak a fenntartasi idoszak vegeig. A projekt hatasara boviiltek a vallalkozas fejlodesi lehetosegei, piaci pozicionk erosodott, uj partnereink vannak. A projekt legfobb eredmenye, hogy az arbevetel novekedes hatasara tovabbi fejleszteseket tudunk megvalositani. A projekt kereteben megujulo energiaforrassal mukodo rendszerek kiepitese is megvalosult. A hasznalati meleg-v(z eloallitasat ketto darab napkollektor biztositja, a futesi hoenergiat pedig egy faelgazosito kazan. A beruhcizas megvalosltasaval a vallalkozas fejlodesi leheto- segeinek bovulese, kapacitas novekedese, piaci pozlcio erositese, uj piacok 6s uj partnerek szerzese, eloallltott termekek minosegenek novekedese tovabbi fejlesztesek generalasa erheto el. A tamogatas igenybe vetele altal megvalosulo fejlesztes altal a meglevo munkahelyek megorzese es 3 fo uj munkahely letrehozasa valosulhat meg, ezaltal hozzajarulva a telepules, a megye, a regio foglalkoztatasi helyzetenek javitasahoz. Bodis 6s tarsai Fuvarozo es Szallftmanyozo Kft. I — CCSmSSSI 7400 Kaposvar, Maros u. 35. mum ~ A proj*kl az Eurtpai Umo Umoyaltsival, az Europai www. ujszechenyiterv.gov.hu ***** aizP .^1 mag.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents