Somogyi Hírlap, 2012. november (23. évfolyam, 256-280. szám)
2012-11-05 / 258. szám
Indul a vita a büdzséről kohéziós pénzek Brüsszelben ma kezdődnek a kétoldalú tárgyalások VG-GVOjTÉS Dávid Cameron és Angéla Merkel szerdán találkozik. Kemény vitára kell számítani a büdzsével kapcsolatban HÍRSÁV Munkába álltak a magyar baptisták A KATASZTRÓFA sújtotta New Jersey államban munkába állt a hétvégén a Baptista Szeretetszolgálat, szombaton hat településen összesen 11 ezer adag ételt osztottak ki. A négyfős segélycsapat az észak-karolinai baptista szövetség által felállított humanitárius központban dolgozik a Rutgers Egyetemen. Büntető eljárás a hídomlás ügyében a szlovákiai Kiskerény (Ku- rimany) mellett pénteken bekövetkezett és négy halálos áldozattal járó hídomlás ügyében büntető eljárás indult a hétvégén veszélyeztetés bűncselekménye miatt. Az építkezést meghatározatlan időre leállította a szlovák szaktárca, amely megerősített ellenőrzéseket ígér a baleset kapcsán. A baleset a híd betonozási munkálatai közben történt. MSZP: rosszabb lesz a KIK-kel a minőség a klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) felállításával és a „feleslegesen központosító oktatáspoliti- kával” a Fidesz a korábbinál jóval drágább, de sokkal rosszabb minőségű rendszert hoz létre - hangoztatta tegnap Kunhalmi Ágnes. Az MSZP elnökségi tagja szerint az új központ felállítása még „sehol sem tart", pedig 40 nap múlva az összes iskolát beolvasztják a KIK-be. Kunhalmi: Felesleges központosítás Éles vitákra lehet számítani a 2014-2020 közötti uniós költségvetésről ma kezdődő tárgyalásokon, amelyek a november 22- 23-i EU-csúcsot készítik elő. Elképzelhető, hogy a hazánk számára juttatott kohéziós források összege csak 15 százalékkal csökken a Brüsszel által korábban javasolt 30 százalékos forrásvesztéssel szemben. Tar Gábor Ma kezdődnek meg a kétoldalú tárgyalások az Európai Tanács elnöke, Hermán Van Rompuy stábja és az EU-tagállamok képviselői közötti az EU következő hétéves, 2014-2020 közötti költségvetéséről, és igen éles vitákra lehet számítani. Az Európai Bizottság tavaly nyáron elfogadott tervezete összesen 1033 milliárd eurót határozna meg a 2014-2020 közötti EU-költségvetésre a jelenlegi, 2007-2013 közötti 976 milliárd euróhoz képest. Ez azt jelenti, hogy Brüsszel 4,8 százalékkal emelné a büdzsé összegét, ami meghaladja az elmúlt évtizedben mért mintegy kétszázalékos átlagos uniós infláció mértékét. Az EU soros elnöki tisztét ellátó Ciprus múlt héten kiadott javaslata azonban 50 milliárd- dal csökkentené az Európai Bizottság tervezetében szereplő összeget. Nicosia szerint javaslata kompromisszumnak tekinthető, miután az EU-költ- ségvetés nettó haszonélvezőinek számító tagállamok, az úgynevezett Kohézió Barátai csoport a brüsszeli javaslatot tekinti kiindulópontnak, míg az uniós büdzsé nettó befizető országai akár 100-130 milliárd euróval is csökkentenék a költségvetés összegét. A Kohézió Barátai azonban azt kifogásolják, hogy az uniós költségvetés lefaragásánál a számukra elkülönített fejlesztési források, az úgynevezett kohéziós támogatások összege jelentősen csökkenne. Míg 2007-2013 között e célra 354 milliárd eurót különítettek el, addig Brüsszel 338 milliárdot javasolna erre a célra 2014-2020 között, úgy hogy a forrásokból a majd jövőre EU-taggá váló Horvátország is részesül. A ciprusi elnökség javaslata pedig-ennél is tovább faragná a kohéziós büdzsét, miután Nicosia 326,5 milliárdos keretet adna e célra. A ciprusi elnökség javaslata az egyes tagállamoknak juttatható kohéziós források nagyságát az adott ország GDP-jének 2,36 százalékában maximálná a Brüsszel által javasolt 2,5 százalék helyett. Ez annyiból kedvezőtlen Magyarországnak, hogy 2007-2013 között hazánk a GDP 3,1 százalékának megfelelőforrásra, 25,7 milliárd eu- róra jogosult. A bizottság javaslata értelmében hazánk 18,6 milliárdot kapna 2014-2020 között, ami közel 30 százalékos veszteség a jelenlegi időszakhoz képest. A ciprusi tervezet kedveA nettó befizető országok közül Németország, Dánia, Finnország és Franciaország legalább 100 milliárd euróval vágnák vissza a Brüsszel által javasolt 1033 milliárdos főösszeget, míg Hollandia, Svédország és Nagy-Britannia akár 115-130 milliárd eurós csökkentést szeretne. Különösen Nagy-Britanniában vált a következő hétéves uniós büdzsé sorsa kiemelt belpolitikai kérdésé. Dávid Cameron brit ző eleme, hogy Horvátország kivételével minden olyan tagállam, amelynek a GDP-je 2008 és 2010 között átlagosan legalább egy százalékkal csökkent, a 2,36 százalékos plafonhoz képest több forráshoz is hozzájuthat. Ez a feltétel Magyarországra is ráillik. Esetükben a plafon 2,99 százalék is lehet. Ebben az esetben hazánk 21,9 milliárd euróra lenne jogosult, vagyis a Brüsszel által javasolt 30 százalék helyett csupán 15 százalékkal csökkenne az igénybe vehető kohéziós keret összege. kormányfő ugyanis korábban leszögezte, hogy London megvétóz majd minden olyan javaslatot a kimondottan az EU- büdzséről szóló november 22- 23-i rendkívüli EU-csúcson, amely nem az uniós költség- vetési kiadások reálértéken való befagyasztását célozzák. E szerint a konzervatív miniszterelnök a jelenlegi 976 milliárdos főösszeg mintegy két százalékos inflációval történő emelését még el tudja fogadni. Cameron azonban a múlt héten kényelmetlen helyzetbe került, miután a brit parlament alsóháza arra szólította fel a kabinetet, hogy az [ uniós költségvetési tárgyaló- j sokon ne a kiadások reálértéken történő befagyasztásáért, | hanem reálértéken való csökkentéséért küzdjön. A brit álláspont mindenképpen szóba kerül a német kancellár holnaputáni londoni látogatásán is. Angéla Merkel az úttal kapcsolatban azt mondta: bízik benne, hogy a novemberi csúcson megállapodásra jutnak a tagországok az uniós büdzséről, a vétók kilátásba helyezése pedig nem segíti az egyezség létrejöttét. Feleződhet a magyar veszteség Környezetvédelem: kevesebb pénzből, de legyen hatékonyabb „Az új alaptörvény szélesebb körben ad felhatalmazás a jövő nemzedékek jogainak védelmére” - nyilatkozta a napokban megválasztott új ombudsmanhelyettes, Szabó Marcel tegnap az MTI-nek. Az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelméért felelős új helyettese szerint korábban az egészséges környezethez való jog biztosította a zöldombudsmannak a hivatkozási alapot egy klasszikus környezetvédelmi jellegű fellépésre. Az új alkotmány azonban már a jogrend alapja a múlt, a jelen és a jövő nemzedékei közti szerződés. Szabó kiemelte, hogy az alkotmány azt is rögzíti: „felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit.” „Amit lehet, konzultációval kell megoldani, a parlament illetékes bizottságaiban fel kell hívni a politikusok figyelmét a veszedelmes folyamatokra, ha pedig az egyeztetés lehetősége kimerült, a nyilvánossághoz fordulás is fontos eszköz lehet” - hangoztatta Szabó. A szakember szerint a környezetvédelem mindenütt a válság vesztesei közé tartozik, ugyanis szűkülnek az erre fordítható források, miközben számos fejlett államban, köztük a Magyarországon is alkotmányos elvek rögzítik, hogy a jogvédelem már elért szintjéről visszalépni nem lehet. Kormányzati feladat és felelősség megoldani, hogy az eddiginél hatékonyabban, kevesebb pénzből is megfelelő szinten ellássa az állam ezeket a feladatokat. Szabó elődje, Fülöp Sándor szeptember 1-jével mondott le, mert szerinte munkája ellehetetlenült, és lépésével szeretné a nyilvánosság, a döntéshozók figyelmét felhívni arra, hogy a nehéz gazdasági, társadalmi helyzetben a környezetvédelem háttérbe szorul. ■ Jogszabály a közös önkoimányzati hivatalokról Szarajevóból került elő Nagy Imre bőröndje 1956 A levéltárban őrzik az elhurcolt mártír miniszterelnök Szerbiából átadott dokumentumait Háromnapos ülést tart az Országgyűlés a héten. Ma dönthetnek a digitális átállással összefüggő törvénymódosításokról - a szociálisan rászorulók állami segítséget kaphatnak a digitális televízióadás vételére alkalmas készülék beszerzéséhez -, a közös önkormányzati hivatal létrehozásáról szóló szabályok szigorításáról és a kiemelt beruházások gyorsításához szükséges javaslat elfogadásáról. Megtárgyalják azt a javaslatot, mely szerint létrehoznák a pénzügyi jogok biztosának intézményét. A 2013-as költségvetés fő számainak átírása érdekében hétfőn módosíthatják a házszabályt is. ■ Átadták tegnap Jánosi Katalinnak, Nagy Imre unokájának és a Nagy Imre Alapítványnak a kivégzett miniszterelnök egykori bőröndjét, amely nemrég került elő Bosznia-Hercegovinából. Az eseményen részt vett Orbán Viktor kormányfő is. A bőrönd a Nagy Imre Emlékház gyűjteményében kap helyet. A forradalom miniszterelnöke amikor 1956. november 22-én elhagyta a jugoszláv nagykövetséget, otthagyott egy bőröndöt, ami személyes és politikai jellegű dokumentumokat tartalmazott. Unokája, Jánosi Katalin többszöri kérése nyomán a Külügyminisztérium 2008-ban megkereste a szerb külügyminisztériumot és segítségét kérte a bőrönd és az iratok sorsának tisztázásában. Magyar kérésre 2008 nyarán adták át az iratokat, amelyeket a Magyar Országos Levéltárban helyezték el. A bőrönd nemrég Szarajevóban bukkant fel, Oszmán Dikics egykori nagykövetségi tanácsos, első beosztott (aki 1956-ban Budapesten teljesített szolgálatot) özvegye birtokában volt mostanáig. A levéltár főigazgatója a november 4-i átadási ünnepségre rendelkezésre bocsátotta az egykor a bőröndben őrzött iratokat, így a tárgyi emlékek fél évszázad után ismét „egymásra találtak”. Orbán Viktor és Jánosi Katalin a megkerült bőrönddel és az iratokkal „1956 címerét soha ne adjuk át a hóhérok kezébe - hangoztatta tegnap a fideszes Wittner Mária Hódmezővásárhelyen, a forradalom és szabadságharc leverésének 56. évfordulóján. Az egykori halálraítélt szerint „az 56-os címer miatt nagyon sok ember végezte az akasztófán, s ma hóhéraink akarják kisajátítani a vörös csillag helyett”. „November 4-e mának szóló üzenete, hogy bár ideig-órá- ig győztesnek érezheti magát egy hatalom, a magyarok szabadság és demokrácia iránti vágyát végérvényesen elfojtani nem lehet” - mondta Mester- házy Attila, az MSZP elnöke. ■ „A mai nappal is közelebb vagyunk Mindszenty József (képünkön) boldoggá avatásának időpontjához, ez ügyben reménykeltő mondatokat kaptunk Erdő Péter bíborostól, hogy talán elhárultak olyan akadályok, amelyek korábban nehézkessé tették az eljárást" - közölte szombaton Lezsák Sándor, a T. Ház alelnöke a Mindszenty életéről szóló konferencián. KÖZÉLET
