Somogyi Hírlap, 2012. november (23. évfolyam, 256-280. szám)

2012-11-05 / 258. szám

6 GAZDASAG 2012. NOVEMBER 5., HÉTFŐ foglalkoztatottak létszámának bővülésből csupán 10-30 ezer­re tehető a közfoglalkoztatás hatása - tette hozzá a Nemzet- gazdasági Minisztérium. ■ B. L. Vöröskereszt: megújuló szabályok törvénymódosítás Átláthatóbb működést várnának el a szervezettől Bővülni fog a foglalkoztatás a prognózis szerint trend NGM: nem a közmunka miatt több az állás - A vendéglátásban lesz több munkahely Elképzelhető, hogy még mielőtt a kormány elé ke­rül, módosul a Magyar Vöröskeresztről szóló jog­szabálytervezet - értesült a Világgazdaság. Göndöcs Zsigmond, a szervezet új elnöke nem cáfolta az infor­mációt, és azt is elmondta: az eddiginél is átláthatóbbá kívánják tenni a humanitá­rius szervezet működését és gazdálkodását. Az ipar és a vendéglátás terüle­tén számít érdemi foglalkozta­tásbővülésre a Nemzetgazdasá­gi Minisztérium, míg az agrári- um munkahelyei fogynak majd. A munkanélküliség stagnálni fog a tárca szerint 2013-ban. A Magyar Munkaerőpiaci Prog­nózis idei felvételének előzetes adatainak vizsgálata szerint a vállalkozások közül 14,1 száza­lékponttal magasabb azoknak az aránya, amelyek 2013-ra fog­lalkoztatásbővülést prognosz­tizálnak - nyilatkozott lapunk­nak a jövő évi munkaerő-piaci várakozásokkal kapcsolatban a tárca. Az NGM-nél mindemellett nem várják az álláskeresők lét­számának jelentős csökkenését. A tárca szerint a közelmúlt foglalkoztatási növekedésben szerepet játszott a közfoglal­koztatás kiterjesztése is, de a növekedés nagy része nem eb­ből adódik. Az idei harmadik negyedévben foglalkoztatottak 3 millió 936 ezer fős létszáma 80 ezerrel haladta meg az előző év, és 120 ezerrel 2010 azonos időszakát. A tárca a - jelenleg rendel­kezésre álló legfrissebb - au­gusztusi KSH adatokra hivat­kozik. Eszerint a 2010-es 98 ezres havi érintett létszám 2011-re 72 ezerre csökkent, ami 2012 augusztusára új­ból növekedett, 106 ezer főre. Vagyis az elmúlt két évben a Ki fogja ellátni az állatokat? Fogyni fognak az agrárium munkahelyei Haiman Éva A Vöröskereszt legfontosabb feladata a véradók toborzása, ám ez a rendszerváltás óta jóval nehezebb feladat lett Országos vezetőségi ülésen tárgyal ma a Magyar Vörös- kereszt (MVK) a humanitá­rius szervezet működéséről szóló új jogszabálytervezetről - mondta el lapunknak Gön­döcs Zsigmond, a szervezet közelmúltban megválasztott új elnöke. Az előterjesztés ki­emelt jogi státust biztosítana a szervezetnek, ugyanakkor azt is előírná például, hogy az MVK működését, vagyonkeze­lését, gazdálkodását egy ötta­gú felügyelő testület ellenőriz­né, amelynek tagjait az Állami Számvevőszék, a honvédelmi, az egészségügyi és a szociá­lis tárca, illetve az országos küldöttközgyűlés delegálná. Szemben a jelenlegi helyzet­tel, amikor a teljes felügyelő­bizottságot a küldöttközgyűlés választja meg. Lapunk úgy tudja, ez az egyik olyan pont, amelyet nemcsak a Magyar Vörös- kereszt országos vezetősége, de szervezet Nemzetközi Bi­zottsága és a Federáció is ki­fogásolhat, miután az MVK bevételeinek nagy része nem költségvetési támogatásból, hanem adományokból és pá­lyázati forrásokból származik. Mint Bederna Györgytől, a Magyar Vöröskereszt gazda­sági vezetőjétől megtudtuk: a szervezet éves szinten 5-5,5 milliárd forintból gazdálko­dik. Ebből mindössze 100 millió forint a címzett költség- vetési és 1,5 milliárd forint a szociális ellátórendszer fenn­tartását szolgáló normatív tá­mogatás. Ezen felül mintegy 800 millió forintot különféle pályázatokon nyertek el, legje­lentősebb bevételüket pedig a hazai és a külföldi adományok jelentik. Göndöcs Zsigmond rámuta­tott: a Magyar Vöröskereszt gazdálkodását rendszeresen ellenőrzi a szaktárca, a szám­vevőszék, az ügyészség, az adó- és vámhatóság. Műkö­désüket azonban, akár prog­ramokra lebontva is, minden egyes jelenlegi vagy remény­beli adományozó számára át­láthatóvá akarják tenni, mert csak így őrizhetik, illetve erő­síthetik meg a lakosság bizal­mát a vöröskeresztben. Erre nem csak azért van nagy szükség, mert - mint a „A rendszerváltás óta keresi a helyét a Vöröskereszt, de ez nem a politikai kurzusváltás­sal, hanem a társadalmi válto­zásokkal függ össze” - fogal­mazott az MVK elnöke. Gön­döcs Zsigmond szerint a nagy­üzemek megszűnése óta óriási kihívás folyamatosan megfele­lő számú véradót toborozniuk, ami a szervezet egyik legfonto­sabb feladata Magyarorszá­gon. Azt mondják, ha a lakos­ság 4 százaléka rendszeresen gazdasági vezető elmondta - a gazdasági válság az emberek adakozási hajlandóságának sem tett jót, és bár a segítő­készek akkor is adakoznak, ha alig van miből, sajnos egy­re több adományozóból lesz rászoruló. De azért is, mert az elmúlt időben igen csak megtépázták a humanitárius szervezet presztízsét a nyilvá­nosságra került gazdálkodási szabálytalanságok. Mint emlékezetes, 2011 ele­jén derült fény arra, hogy ado­mányszámláról vett kölcsön működésre az országos igaz­gatóság úgy, hogy arra nem ad vért, akkor megoldott az or­szág vérellátása. a szociális munka is teljesen megváltozott, ma például a hajléktalanellátás rendkívüli feladat. A segélyezés, a nappa­li melegedők, a szálláshelyek és az étkeztetés biztosítása alapvetően fontos, de az MVK egy olyan programot is elindí­tott, amely ugyan évente né­hány tucat otthontalannak je­lentsegítséget, nekik azonban remélhetően hosszú távra. kapott engedélyt az országos vezetőségtől. Emellett találtak olyan szerződéseket, amelye­ket nem ellenjegyzett a gaz­dasági vezető, amelyeket nem előzött meg árajánlat-kérés, és olyan kifizetéseket, amelyek mögött nem volt teljesítési iga­zolás. Az elnök emlékeztetett: amint a szabálytalanságokról tudomást szerzett az orszá­gos vezetőség, átvilágította az országos igazgatóság 2010 és 2011. évi gazdálkodást, majd a Budapesti Közérdekvédelmi Ügyészséghez fordult. Ez vé­gül is hatáskör hiányában nem foglalkozott a beadvánnyal. Göndöcs Zsigmond Az adományozási hajlandó­ságot a transzparens működés mellett csak azzal lehet fokozni, ha olyan programokat indíta­nak, amelyeket sokan és szíve­sen támogatnak - véli az elnök. Göndöcs Zsigmond szerint ilyen lehet, ha elsősegélynyújtókat képeznek ki azokon a települé­seken, ahol nincs és várhatóan nem is lesz orvos, mentőállo­más. Az elsősegélynyújtók kép­zése amúgy is a szervezet alap­feladatai közé tartozik, azzal pedig ma már szinte minden­ki tisztában van, hogy számos esetben az azonnali és szaksze­rű egészségügyi ellátáson akár a beteg élete is múlhat. „Hiszek benne, hogy sokan támogatan­dónak tartanák, hogy ezeknek az embereknek még olyan kor­szerű eszközöket is a rendel­kezésükre tudjunk bocsátani, mint a félautomata defibrillátor vagy az EKG-jelek telefonon be­küldhető." Mégsem nyúlnak a cafeteriahoz? nem zárta ki Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője, hogy az iparűzési adót vagy a ca- feteriát érintő szigorítások valamelyikét végül mégsem vezeti be a kormány. Ma- tolcsy György néhány hete jelentette be, hogy 10-ről 27 százalékra emelik az egyes cafeteriaelemek adóját, az iparűzési adó alapjából pe­dig az eddigi 100 százalék helyett, csak az eladott áruk beszerzési értékének 80 szá­zalékát vonhatják le a vállal­kozások. Rogán Antal a Hír TV-nek azt mondta: az unió döntésétől függ, hogy végül mi marad a kiigazító intéz­kedések közül. ■ HÍR TV A problémás településekkel kezdik az idén először a legnehe­zebb helyzetben lévő ötezer fő alatti települések adóssá­gait fizeti ki az állam, a töb­bi önkormányzat tartozásait február végéig rendeznék - közölte a Fidesz ügyve­zető alelnöke. Kosa Lajos a Magyar Nemzetnek hang­súlyozta: ha az állam adós­ként belép a rendszerbe, az nagyobb biztonságot jelent a bankoknak, mivel a korábbi rossz hitelek azonnal jónak minősülnek. ■ MTI Kuvaitba utazik Szijjártó Péter A MAGYAR-KUVAITI gazdasá­gi .vegyes bizottság elnö-<i. keként Kuvaitba utazott Szijjártó Péter, hogy arról tárgyaljon, hogyan kapcso­lódhatnak be hazai cégek a kuvaiti fejlesztésekbe - kö­zölte a külügyi és külgaz­dasági államtitkár sajtófő­nöke vasárnap az MTI-vel. Szijjártó bemutatja a ku­vaiti szempontból lényeges magyarországi befektetési lehetőségeket, tárgyal az egészségügyi és energia­ügyi együttműködés bőví­téséről. ■ MTI Közei 600 millió eurós többlet augusztusban a behozatal volumene 0,3 százalékkal csökkent, míg a kivitelé 1,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához ké­pest. Euróbán számolva az export 2,3 százalékkal, az import pedig 0,2 százalék­kal nőtt az előző év azonos hónapjához viszonyítva, az exporttöbblet 587,6 millió euró volt, 133,2 millióval több, mint egy éve - közölte a Központi Statisztikai Hiva­tal. A kivitel értéke 53,1 mil­liárd euró, a behozatalé 48,4 milliárd euró volt az év első nyolc hónapjában - derül ki a KSH adataiból. ■ MTI Külkereskedelmi egyenleg (milliárd forint) 2S0 200 1 mi 150 HU Hl EH 100 PH 5° ff , o MMWW 2012.jan.-aug. VG-GRAFIKA FORRÁS: KSH Beérkezett adományok (millió forint) 2010 2011 Külföldi ____________104,8 114,8 Be lföldi____________2283 949,1 Ös szesen 2 388 1064 FORRÁS: MAGYAR VÖRÖSKERESZT Foglalkoztatottak száma (ezer fő) 2012.jan.-márc. ■HEDÍD 2012.febr.-ápr. BKUUl] 2012. márc.-máj.fl 2012. ápr.-jún. jfl 2012. máj.-júl. jjyjjlEIlÜS] fl 2012. jún.-aug. 2012.júl.-szept. V 3500 3900 ■ VG GRAFIKA FORRÁS: KSH W

Next

/
Thumbnails
Contents