Somogyi Hírlap, 2012. november (23. évfolyam, 256-280. szám)
2012-11-30 / 280. szám
2012. NOVEMBER 30., PÉNTEK 5 MEGYEI KÖRKÉP Barcson botokkal táncolnak és lépéseket tanulnak a kis mazsorettek Spulnicipelőből hősszerelmes rózsa tibor A szegedi textilkombináttól a zeneművészetin át a Csiky színpadáig tánc A legkisebbeknek is lehetőségük van már kipróbálni a mazsorettet Barcson. Hétfőként az alsó tagozat, első és második osztályosai próbálnak a Széchényi Ferenc Középiskolában. Dibuz-Pávics Judit oktató elmondta: nyolc kis tehetséggel próbálnak, akik látványosan haladnak mind a mozgás, mind a koreográfia tekintetében. A mazsorett fejleszti a ritmusérzéküket és egyfajta rendszeres sportot is jelent. Bár a kicsik még csak pár hete kezdtek, már most a fellépésekről álmodoznak, melyre lehetőségük lesz az éves siófoki megmérettetésen. ■ J.G. Ó^a gyermekeit Görgeteg és Rinyaszentkirály LAKOSSÁGI FÓRUM Hogyan óvjam gyermekem - rendőrségi szemmel?” címmel Polgár László, a nagyatádi rendőrkapitányság munkatársa tartott előadást Görgetegen. Nagy érdeklődés övezte a görgetegi faluházban a helyi családsegítő és gyermekjóléti szolgálat koordinálásával megszervezett rendezvényt, amelyre Görgetegről és Rinyaszentkirályról kilencvenen jöttek el. Az előadást követően a megjelenteket megvendégelték és használtruha-adományból is válogathattak. ■ Györke József Iskolai vadászat a somogyzsitfai középiskolánál hajtás A szakmai és baráti kapcsolatok erősítésére társasvadászatot szervezett a somogyzsitfai Széchenyi középiskola, melyhez 5300 hektáros vadászatterület is tartozik. A hajtás sikeres volt: , 13 vaddisznót hoztak terítékre a vendégek. A teríték előtt hagyományos kürtszó - a vadak iránti tiszteletre, a természet megbecsülésére - hívta a vendégeket, ahol a tűz mellett tisztelegtek a vadászaton részt vevők. ■ V. E. Állítja, még ma is minden ötödik járókelő megismeri Kaposváron, pedig két évtizede már nem szerepel a színházban. Előtte azonban. Vas András- Mert Sztálin a harcunk, és Sztálin a béke... - énekli a nyolcvana: dik születésnapját a közelmúltban betöltő Rózsa Tibor, a Csiky Gergely Színház egykori bonvi- vánja, aztán elakad. Az utolsó sor- És Sztálin nevével lesz jobb a világ! - nem jut eszébe. Pedig a Cigánybáró vagy a Csárdáskirálynő bármikor beugrik. Persze a Generalisszi- muszt dicsőítő kantátát nem | mostanában adta elő utoljára, | még anno az negyvenes évek vé- j gén dalolta Szegeden, amikor a ) helyi DISZ-kórusba - a Dolgozók | Ifjúsági Szövetsége a szintén ke- | véssé jóemlékű Kommunista If- | júsági Szövetség, azaz KISZ Rá- kosi-kori elődszervezete - kerestek szólistát. S mivel Rózsa Tibor már a Tisza-parti város német óvodájában nagy sikerrel énekelte a Stíllé Nachtot és a Tannenbaumot, majd a fordulat évében, 1948-ban megszüntetett piarista gimnáziumban is bekerült a kórusba, így elment a meghallgatásra is. S annak ellenére ráosztották a szólóéneket, { hogy a szervezők nem feltétle- | nül tenor hangszínben gondolkodtak.- Akkoriban már többen mondták, jó hangom van, csak képeznem kellene - emlékszik vissza az indulásra. Melytől meglehetősen rögös út vezetett a világot jelentő deszkákig. Édesapja horthysta tiszti múltja akkoriban megbocsáthatatlan bűnnek számított, így Rózsa Tibor hiába vágyott érettségi után a vegyész szakra, hamarost a szegedi textilkombinátban találta magát, s spulnikat cipelt a száraz fonóba. Bizonyítania kellett a proletárállam helyi hatalmasságainak, méltó, a továbbtanulásra.- Éppen műszakban dolgoztam, amikor bemondta a rádió, meghalt Sztálin elvtárs - villantja fel egy bomlott és romlott kor érthetetlen mindennapjait. - Néhány perc múlva megjelentek a gyár vezetői, s konyakot töltögettek a melósoknak... Rózsa Tibor évtizedekig a kaposvári közönség kedvence volt, tenorként a legnagyobb operettszerepeket énekelte A mai napig nem tudja: örömükben vagy éppenséggel az italba akarták fojtani a munkások bánatát... A textilgyári időszak alatt sem hanyagolta el az éneklést, szorgalmasan járt a konzervatóriumba, ahol fel is keltette Rösler Endre operaénekes figyelmét, aki különórákra járatta, s fixa ideája volt, az ifjú tenorból kiváló Wag- ner-énekes lehet.- Valóban magas volt a hangom, de ezt nem bírta - csóválja a fejét még ma is Rózsa Tibor. - Olyan skálákat kellett énekelnem, amitől szétment a torkom. Erre Rösler csak annyit mondott, belőlem csak dalénekes lehet.Az operaénekes tévedett, a tanítvány hangját korábbi oktatója rendbe hozta, s olyannyira jól sikerült a visszatérés, hogy Rózsa Tibor vette a bátorságot, felment Pestre, s jelentkezett az Operaház kórusába. Majd beadta a jelentkezését a Zeneművészeti Főiskolára.- Huszonöt évesen öregnek számítottam - mondja -, így először el akartak küldeni, ipajd felajánlották, felvételizhetek, de csak a második osztályba, azaz egy év anyagából is be kell számolnom. Óh, áldalak, te drága hajlék! - énekelte el a bizottság előtt Charles Gounod Faustjából a címszereplő magas cével spékelt kavati- náját, s győzte meg a grémiumot. Mely ugyan zöld utat adott neki, viszont azt akarta, hagyja ott az operaházi kórust - csak nehezen értették meg, számára ez a megélhetést jelenti. Meg aztán ki akart volna otthagyni egy helyet, ahol nemcsak naponta találkozhatott, de igen jó viszonyt is kialakított olyan zsenikkel, Mint Simándy József vagy Ilosfalvy Róbert. Aztán mégis váltott. Alig száradt meg a papír a végzést igazoló oklevélen, amikor egy barátja szólt, a Fészek Klubban meghallgatást tartanak a szolnoki Cigánybáróra. Elment, megfelelt, s 1960 őszén már a Szigligeti színházban énekelt. Egy évvel később viszont már a debreceni közönségnek áriázott, ugyanis áthívták a Travia- tára. A Hajdúságból aztán Gáti György kaposvári direktor csábította át a Csikybe, ahol 1963-ban Ahmed bejként debütált a Sztam- bul rózsájában - Öt évet töltöttem Kaposváron, az első évben három főszerepet kaptam, s a táj- előadásokkal együtt 270 fellépésem volt - mereng el. - A a legnagyobb sikerem az Ördöglovasban arattam, volt, hogy háromszor el kellett énekelnem, hogy Ma önről álmodtam megint, bocsánat, asszonyom... Csak aztán jött egy új igazgató, Laczina László, aki levette a zenés darabokat, s így úgy döntöttem, távozom. Miskolcra hívták, a helyi Nemzetibe, ahonnét aztán néhány évad után az Országos Rendezvény Iroda (ŐRI) égisze alatt egy ciprusi impresszárió által összeállított csoport tagjaként a szerelem szigetén dolgozott három hónapig. Utána Törökország következett, ahol vízuma lejártán túl is marasztalták.- A főnök nem akart hazaengedni - mosolyodik el -, viszont a magyar nagykövet nem tudott segíteni új vízumot szerezni. Erre a főnök, nagy, kopasz ember, aki imádta, amikor a Hej, cigányt! énekeltem, elvitt a helyi rendőrfőnökhöz, valamit diskuráltak, s néhány perc múlva már be is került a pecsét az útlevelembe. A török kaland után Ausztria következett: Grazban és Bécs- ben énekelt, majd három hónapra Belgiumba - Antwerpenbe és Brüsszelbe - szerződött A külföldi munkák végén pedig ment volna vissza Miskolcra, ám az egy év távoliét alatt már betöltötték szerepeit. Nem maradt azonban munka nélkül, ugyanis jött az újabb invitálás: Komor István hívta: térjen vissza a Csikybe. Ami egyben a végállomást is jelentette, ugyanis nemcsak munkát talált és közönséget, de egy szőke hölgyet is, akivel immár 36 éve tartanak ki egymás mellett jóban-rosszban.- Sajnos, Komor egy év múlva meghalt - komorodik el. - Zsám- béki következett utána, majd Ba- barczy, s utóbbinál ismét háttérbe szorult az operett. Pedig hét Szilvia mellett voltam Edwin herceg a Csárdáskirálynőben... Az utolsó tíz évben már csak kisebb szerepeket kaptam, s éppen húsz éve nyugdíjba mentem. De csak a Csikytől búcsúzott el, fellépéseket mind a mai napig vállal. Eleinte egykori kollégáival, Pálfy Alice-szal, Komlós Istvánnal, Papp Istvánnal, később a zeneiskola énektanárával, Bukucs Rózával. Vagy egyedül, mint a legutóbb a születésnapján Balatonújlakon. Esetleg augusztusban, amikor a balatonkereszt- úri templomban felcsendült az Ave Maria Schuberttól Tisztán, élesen, ahogyan a nagyközönség megszokta tőle... Program a tehetségbarát társadalmi környezet kialakításáért befektetés a jövőbe Somogybán jelenleg huszonöt helyen nagyjából másfél ezer gyerekkel foglalkoznak a tanárok és mentorok Tavaly alakult meg a Kaposvár- Somogy megyei Tehetségsegítő Tanács (KSTT), mely a számtalan helyről, más-más körülmények közül érkeződiákok esély- egyenlőségét, azonos érvényesülési lehetőségét tűzte ki célul. A nyolc - művészeti, nyelvi, sport, speciális nevelési, természet- tudományi, műszaki-gazdasági, felsőoktatási és roma - tagozattal rendelkező tanács jelenleg huszonöt tehetségpontot működtet a megyében - döntő részében egyelőre Kaposváron -, s nagyjából ezer-másfélezer gyerekkel áll kapcsolatban.- Legalább még egyszer eny- nyi tehetségpontra lenne szükség - jelentette ki Sárái Péter, a tanács elnöke -, akadnak ugyanis még lefedetlen területek, például Dél-Somogyban vagy a Balaton parton, s akkor akár dupla ennyi tanulóval is foglalkozni tudnának a mentorok, pedagógusok. Ehhez persze az elhivatott tanárok mellett civilek segítségére és támogatókra is szükség lenne. Egyértelmű ugyanis, hogy tehetségek, a „szürkeállomány” gondozása társadalomtudatos feladat, jövőbeni befektetés. Éppen ezért a pályázati lehetőségek mellett tárgyalunk civilekkel és gazdasági társaságokkal: a megyeszékhelyen már 18 vállalkozással írtunk alá megállapodást. A KSTT eddigi eredményeire országosan is felfigyeltek, a múlt héten megalakult Tehetségsegítő Tanácsok Országos Kollégiuma például a somogyi tagozati rendszert vette át. A kollégium kilenctagú elnökségébe Sár- di Péter mellett bekerült Kovács Zoltán, a Kaposvári Egyetem rektor-helyettese is, s míg előbbi a megyei-térségi tehetségsegítő tagozat, úgy utóbbi a felsőoktatási elnöke lett.- A cél, hogy országosan tehetségbarát társadalmi környezetet alakítsunk ki - folytatta Sár- di Péter -, hiszen nem szabad, hogy akár egyetlen, az oktatás vagy a sport valamely területén kimagasló képességű diák elkallódjon. Az iskolák, a családok viszont anyagiak híján önmagukSárdi Péter, a tanács elnöke bán sokszor nem tudják felvállalni ezt a feladatot. A tehetségsegítés az általános iskoláktól a fiatal felnőttkorig kísérné végig az arra érdemeseket, s a szervezők el szeretnék érni, hogy a program olyan ismert legyen, hogy a vállalkozók, támogatók maguktól ajánlják fel segítségüket.- Ez nem feltétlenül csak anyagi támogatást jelent - magyarázta a KSTT elnöke -, akár szakmai gyakorlati lehetőséggel, üzem- látogatással, pályaválasztási beszélgetéssel, egyfajta perspektíva bemutatásával is segíthetnek. Cserében természetesen megpróbáljuk kielégíteni a felmerülő igényeket is, például a következő, szakképzésről szóló kaposvári fórum témáját a vállalkozók kérték. Kaposváron például a közép- iskolások és az egyetemisták számára is versenyképes jövőképet szeretne adni a tanács: előbbieknél el akarják érni, hogy a Kaposvári Egyetem karai, szakjai megfelelően vonzóak legyenek számukra, a diplomásokat pedig a megyeszékhelyen, vagy legalább Somogybán szeretnék tartani. A program uniós pályázati pénzeknek köszönhetően országosan kétmilliárd forintból gazdálkodhat, s az egyes tehetségpontok önálló költségvetésüknek köszönhetően maguk is pályázhatnak támogatásért. ■ A. V.
