Somogyi Hírlap, 2012. november (23. évfolyam, 256-280. szám)
2012-11-28 / 278. szám
Elapadó uniós agrárpénzek kap Elkerülhetetlen, hogy csökkenjenek a mezőgazdaságra szánt összegek Teriiletalapú támogatások H összege (SAPS) ■i forint/hektár Q EU-15 százalékában FORRÁS: VG-GYŰITÉS HÍRSÁV Tiltakozások a Jobbik-beszéd miatt két demonstrációt is tartottak kedden a Parlament épülete előtt, hogy tiltakozzanak Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő hétfői ország- gyűlési felszólalása miatt. A tiltakozók többsége sárga csillagot tűzött a ruhájára, így tett Újhelyi István, az T. Ház ülését levezető alelnök is. A kormány, a többi négy parlamenti frakció és Kövér László házelnök is elítélte a képviselő antiszemita megjegyzéseit, a Jobbik és Gön- gyösi elnézést kért. Kétségesek az átadás állami forrásai eddig mintegy háromszáz település jelezte, hogy lemond oktatási intézménye fenntartásáról - közölte Marekné Pintér Aranka, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ megbízott vezetője. Arra a felvetésre, hogy még mindig jelentős összeg hiányzik az átadás-átvétel lebonyolításához, azt mondta: akkor lehet megmondani, hiányoznak-e a források, ha a költségvetési törvény megszületik. Médiatörvény: Kroes elégedetlen VÁLTOZTATÁSOKAT SÜRGET a magyar médiaszabályozásban Neelie Kroes, az Európai Bizottság illetékes alelnöke. Kroes blogjában közölte: biztosítani kell a médiatanács „függetlenségét”, intézkedéseket vár „a médiatanács hatalomkoncentrációja csökkentésére”, és a közpénzekből finanszírozott média független működéséhez. Neelie Kroes bírálja a törvényt Minden bizonnyal csökkennek 2014-től a Magyarország által igénybe vehető uniós agrárkifizetések, a veszteség elérheti a több százmilli- árd forintot is. A közvetlen agrárkifizetések ráadásul csak azoknak járnak teljes mértékben, akik teljesítenek különböző feltételeket. Braunmüller Lajos A Közös Agrárpolitika (KAP) támogatásai nem vethetőek ösz- sze a kohéziós alapok forrásaival - jelentette ki nemrégiben Czerván György. Az agrárgazdaságért felelős államtitkár egy a múlt héten Varsóban, a Visegrádi Csoport agrárminisztereinek részvételével megtartott egyeztetésen azt is leszögezte: a KAP, ezen belül különösen a közvetlen támogatások forrásainak az élelmezésbiztonsághoz és a fenntartható fejlődéshez kapcsolódó célkitűzésekkel összefüggésben legalább a jelenlegi szinten kell maradniuk. A szilárd magyar álláspont a szakmai szervezetek szerint egyre kevésbé taíitható. Az Európai Bizottság által eredetileg a következő hétéves ciklusra javasolt 1033 milliárd eurós főösszegéből egyre-másra faragnának le összegeket a különböző javaslatok. A megszorítások elsősorban a kohéziós kifizetéseket érintik, ám Hermán Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke által a közelmúltban beterjesztett javaslata szerint a közös agrárpolitika, a halászat és a környezetvédelem fejezetét is 25,5 milliárd euróval csökkentenék. Hogy pontosan mennyit kap majd Magyarország ezen a címen 2014 után, ma még nem tudható, de bizonyosnak látszik, hogy a vidék- fejlesztésre 2007-2013 között fordított 1450 milliárd forint, és az ugyanebben az időszakban közvetlen kifizetésekre szánt 2 ezer milliárd csökkenni fog. Ez becslések szerint elérheti akár a 150-200 milliárd forintot is. A veszteséget különösen az fokozza, hogy egy éve az Európai Bizottság beterjesztése után még arra lehetett számítani, hogy Magyarország lényegében szinten tudja tartani támogatásait, amely a válságos időkben relatív nyereségnek minősült volna. Az akkori elképzelések értelmében a magyar boríték alig észrevehetően, mindössze 0,28 százalékkal lett volna vékonyabb. „Az, hogy az új költségvetési ciklusban Magyarország lényegében megőrizze pozícióit az agrárkifizetéseket illetően, mára nem tartható. A válság miatt előkerülnek azok az országok, akiknek eddig az átállás nem jelentett volna veszteséget” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Horváth Gábor. A Mező- gazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára hozzátette: „a később csatlakozott, vagy korábban rosszabb pozíciót elért országok esetében így is lesz felzárkóztatás, így előreléphet Románia, Bulgária és Lengyel- ország is." A főtitkár szerint valószínűbb, hogy a vidékfejlesztési forrásokat veheti vissza az unió. „A vidékfejlesztési pénzek és a közvetlen agrártevékenységekhez kapcsolódó támogatások együtt alkotják az agrárkasszát, de mivel az EU-ban a kohéziós gondolat gyengül,- "valószínűleg az előbbi fog igazán csökkeni” az európai Bizottság javaslata szerint az új uniós költségvetési ciklusban a hektáronként elérhető teljes direkt kifizetés 2014-től csak bizonyos ökológiai szempontok teljesítése esetén járna, ennek hiányában csak részleges támogatás - a teljes ösz- szeg 70 százaléka - adható. A 30 százalékot kitevő úgynevezett „zöldkomponens” egyik eleme küzd a monokultúra ellen, már három hektár felett is minimum háromféle haszonnövényt kellene termeszteni. A másik feltétel az állandó gyepterületek megtartása, a harmadik- vélekedett Horváth Gábor. „Remélhetőleg ugyanakkor nem csökkennek majd érdemben a közvetlen agrártevékenységhez kapcsolódó támogatások, amelyek ma már csupán költség- térítésnek tekinthetők” - tette hozzá Horváth Gábor.-„Az ország érdeke inkább az lenne, hogy lehetőség szerint szempont pedig egy a gazdaság teljes területének 7 százalékát kitevő, úgynevezett „ökológiai fókuszterület” fenntartása. Ez lehet ugaron hagyott terület, árokpart, épített kerítés, vagy akár fasor tövében érintetlenül hagyott növényzet. Az európai agrárszervezetek a teljes zöldkomponenst kifogásolják, de főleg az ökológiai fókuszterület ellen tiltakoznak, mondván: a közösség versenyképességét komolyan veszélyeztetné, ha a rendelkezésre álló terület 7 százalékát passzivitásra kárhoztatnák. az agrárkassza maradjon minél magasabb szinten, és a kohéziós forrásokban engedjünk" - fejtette ki véleményét lapunknak Raskó György. „Okosan felhasználva kevesebb kohéziós pénz is elegendő volna, az agrárpénzek kifizetése ugyanakkor a magyar agrárium számára létkérdés" - jelentette ki az agrárközgazdász. Raskó ezzel együtt is úgy véli, Magyarország veszít pozícióiból. „Ha az agrárkifizetések 10 százalékkal csökkennének, még nem szólhatnánk egy szót sem" - fogalmazott. A csökkenés Raskó György szerint azért is elkerülhetetlen, mert Magyarország nem tudta kihasználni a korábbi, viszonylag magas kvótákban rejlő lehetőségeket. „A 2004- ben elért nagyon jó pozíciók megalapozatlannak bizonyultak, Magyarország a kvótákhoz kapcsolódó támogatásokat az alacsony szintű termelése miatt nem tudja igénybe venni. A tejkvótát például hozzávetőleg 70 százalékban teljesítjük, ezt pedig Brüsszelben is látják.” Teljes összeg csak a zöldeknek Visszatérhet a politikába Silvio Berlusconi forza itáliai Silvio Berlusconi feltámasztja a Forza Italia (FI) pártot - jósolta az olasz sajtó. A médiacézár birodalmába tartozó II Giornale szerint a párt neve, lógója és himnusza is ugyanaz lesz, mint a Berlusconi által 1994-2009 között vezetett politikai erőé. A 76 éves politikus október 24-én bejelentette visszavonulását, de néhány nappal később - miután adócsalás miatt egy évre ítélték - visszakozott. Ha életre kelti pártját, Berlusconi nyíltan szembeszáll eddigi pártja főtitkárával, Angelino Alfanóval, aki december 16-i miniszterelnök-jelölt választására készül. ■ nanKOCK Megállapodás. Állami és magántőke bevonásával egy budapesti angol nyelvű üzleti felsőoktatási intézmény megalapítására tett vállalást Orbán Viktor kormányfő a Hankook Tire Kft.-vel kötött stratégiai partnerségi megállapodás aláírási ünnepségén a Parlamentben. Lee Sang II, a cég ügyvezető igazgatója azt mondta, a dél-koreai Hankook Dunaújváros és Rácalmás határában fekvő abroncsgyára a cég fejlődésének fontos mérföldköve „Furcsa folyamat részesei az önkormányzatok” NEGYVENKÉT SZOCIÁLIS és 126 gyermekvédelmi intézmény kerül állami fenntartásba január 1-jével. A 168 intézmény közül 125 jelenleg a fővárosi önkormányzat tulajdona, a fennmaradók többsége megyei jogú városoké. A megyei önkormányzatok szociális és gyermekvédelmi intézményeinek átvétele már év elején megtörtént. Most az államhoz kerülnek a gyermekvédelmi intézmények, a fogyatékosokat, pszichiátriai és szenvedélybetegeket ellátó otthonok. Az idősek és a hajléktalanok ellátása önkormányzati feladat marad. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint nincs magyarázat arra, miért maradnak vagy mennek egyes intézmények. Gémesi György úgy fogalmazott: az önkormányzatok „furcsa folyamat részesei”. Az idén államosított feladatokra jutó normatívánál is nagyobb összeget, a keretszámok alapján összességében 200-250 milliárd forintot vonnak el jövőre a településektől. Ez oda vezet, hogy a kötelező feladatellátáson túl alig jut majd a sport vagy a kultúra finanszírozására. Gémesi azt is problémának látja, hogy a centralizálással és a járások kialakításával távolabb kerül az érintettektől a döntéshozatal. ■ H. É. KOZELET
