Somogyi Hírlap, 2012. november (23. évfolyam, 256-280. szám)
2012-11-25 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 45. szám
A HÉT TEMAJA 2012. NOVEMBER 25., VASARNAP ' twi *r»iM w bmbwmi wniniiini'iia n |yiiiiiiiwiwiiír,rT'iiMMiBiíliiii családon belüli erőszak A szégyen és a félelem tartja a legtöbb nőt a bántalmazó kapcsolatban. A szakmai és a tárgyi feltételek is hiányoznak a valódi segítséghez Magyarországon. Nemzetközi példák alapján, ha önálló bűncselekmény lenne, az visszatartaná az elkövetőket. HETENTE EGY NŐ EBBE HAL BELE Minden héten meghal egy nő Magyarországon, havonta egy gyermek a családon belüli erőszak következtében, és minden ötödik nő elszenved valamilyen fizikai bántalmazást családon belül az élete során - ma van a Nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja. Fábos Erika Gyurkó Szilvia, az UNICÉF Magyarország gyermekjogi igazgatója azt mondta: a tapasztalatok szerint a legtöbb ilyen családi erőszakot nők szenvedik el, de érintettek idős hozzátartozók, férjek és nagy számban gyerekek is. „Nem kell verni és megalázni a gyereket ahhoz, hogy tönkremenjen az élete: közel olyan súlyosan sérül a lelke, ha csak közvetetten érintett, ha például rendszeresen látja az erőszakot a családon belül - mondta Gyurkó Szilvia. - A lelki sérülések mellett az is nagy probléma, hogy ezek a gyerekek sokkal könnyebben válnak később bántalmazóvá és áldozattá, de az is veszélyezteti őket, hogy megtanulják az erőszak nyelvét, vagyis azt gondolják, hogy a konfliktusaikat csak ilyen borzasztó módon lehet és kell lerendezni.” Ezért tartják fontosnak a szakemberek és a civil jogvédők is, hogy a családon belüli erőszak önálló bűncselekmény legyen. Az ezt felvető civil szervezetek azzal érveltek, hogy azért lenne fontos külön bűn- cselekménynek nyilvánítani a családon belüli erőszakot, mert számos olyan megnyilvánulása van, amelyről tudomást sem vesznek a hatóságok. Nem bünteti a törvény a kényszerí- tett terhességet, a kényszersterilizációt, a családi kassza kisajátítását, a közös tulajdon rongálását, de azt sem, ha az erősebbik fél elpakol otthonról minden mozdíthatók Ahogy arra is van példa, hogy a bíróság egy olyan apánál helyezi el a gyereket, aki ellen éppen a családon belüli erőszakkal összefüggésben, kiskorú veszélyeztetése miatt eljárás folyik. CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK (2011) Ideiglenes megelőző távoltartások száma 1463 Ülések száma 120 Spronz Júlia ügyvéd több civil nőszervezet önkéntes jogvédője azt mondta: erős szimbolikus jelentősége mellett, komoly visz- szatartó ereje is lenne annak, ha önálló törvényi tényállás lenne a családon belüli erőszak. „A bántalmazok közül csak elenyészően kevesen vannak, akik olyan beteg személyiségek, akik nem tudják mit tesznek - mondta Spronz Júlia. - Többségük tehát nagyon is tisztában van a súlyával a bántalmazásnak és racionálisan képes megítélni a cselekedeteit, tehát valóban félne a büntetéstől és visszatartaná, ha ezzel bűncselekményt követne el. De nem kell elképzelésekre alapoznunk ezt a nézetünket. Annyira le vagyunk maradva Európától ezen a téren, hogy 30-40 évnyi külföldi gyakorlatra és jó tapasztalatra tudunk alapozni, amikor ezért kardoskodunk. Jelenleg, ha valaki a párkapcsolatában veri a feleségét, azt senki nem ítéli meg úgy, mintha lopna, vagy ha bankot rabolna az illető. Nehéz bármit is elérni, amíg nem mondjuk ki egészen határozottan, hogy ez bűncselekmény.” Ráadásul, míg Magyarországon a könnyű testi sértésért vagy a szexuális erőszakért csak magánindítványban lehet feljelentést tenni, tehát az áldozatnak kell lépnie, addig Az erőszak számokban minden ötödik nő olyan családban nőtt fel, ahol az apja verte az anyját A nők elleni erőszakos bűncselekmények 22 százalékát partnerük vagy volt partnerük követte el. hazánkban hetente legalább egy nőt meggyilkoljérje vagy volt férje, élettársa vagy volt élettársa, barátja vagy volt barátja. A partnerük által megöltférfiak bírósági aktáiból az esetek 80 százalékában tudható, hogy a nő elkövetővé válását hosszan tartó súlyos feleségbántalmazás előzte mega férfi részéről a nők 23 százaléka élt át legalább valamilyen fajta fizikai erőszakot jelenlegi vagy volt férfipartnere által. a testi erőszakot átélt nőket partnerük az esetek legkevesebb 7 százalékában szexuálisan is bántalmazta. A testi erőszakot megélt nők 55 százaléka, a szexuális erőszakot megélt nők 44 százaléka a támadás során súlyos sérüléseket szenvedett. A nők átlag 30 verést szenvednek el, mielőtt segítségért fordulnak. a párkapcsolatukban bántalmazást megélt nők ötször olyan gyakorisággal számolnak be depresszióról, mint a nem bántalmazott társaik. Ha a kapcsolat még tart, a depresszió esélye 13-szoros. azok a nők, akik 16 éves koruk előtt a szüleik közötti testi erőszak tanúi voltak, felnőttként kétszer olyan eséllyel kerültek maguk is fizikailag bántalmazó párkapcsolatba. A feleségüket bántalmazó apák egyharmada a gyerekeit is verte. évente 700-900 nő hal meg családon belüli erőszak miatt az EU-ban. külföldön hivatalból indítanak eljárást a bántalmazok ellen, ha észlelik, hogy baj van. Fontos része a problémának az is, hogy a családon belüli erőszak elszenvedőinek többsége a tapasztalatok szerint nem hogy rendőrt nem hív, de titkolja mi történik vele, mert fél, vagy szégyenli magát. Tóth Györgyi, a NANE munkatársa szerint a segítséget kérők is csak átlagosan harminc bűncselekmény elszenvedése után tesznek feljelentést. Nagyon sok esetben ugyanis azzal szembesülnek ezek a nők, hogy hibáztatják őket, úgy a környezetük, családjuk, mint a hivatalos segítők. Az áldozatok azonban nem hibásak és legtöbbször nem csupán az tartja őket vissza, hogy nem elég erősek a döntést meghozni, de az is, hogy nem tudnak hova menni, nincs segítségük, akire számíthatnának egy ilyen helyzetben. Gyurkó Szilvia azt mondta: tény hogy, szakmai és tárgyi feltételek is hiányoznak. Férőhelyek, átmeneti otthonok, áldozatsegítő szolgáltatások és családi menedékek hiányában, maga a „hivatalos” ellátórendszer sem képes megfelelő segítséget nyújtani. Sem a krízishelyzetben, sem pedig utána. Ahhoz ugyanis, hogy hosszútávon és érdemben kezelni lehessen ezt a problémát, prevencióra és utógondozásra lenne szükség. Megtanítani a bántalmazót, milyen a normálisan működő párkapcsolat, hogy legközelebb ne egy újabb áldozatot válasszon maga mellé és az áldozatnak is segíteni abban, hogy hogyan bízhat mégis abban, képes családban élni és megérdemli, hogy szeressék. Spronz Júlia azt mondta: nem hiába kerülnek nyilvánosságra ilyen esetek, a társadalom és az áldozatok hozzáállása is érezhetően sokat változott az elmúlt tizenöt évben, azóta, amióta elkezdte a jogvédő munkát. „A jogsegély-szolgálatok teljes leterheltséggel működnek és már olyankor is jönnek az érintettek, ha érzelmileg, szóban bántják őket és az önbecsülésük módszeres leépítéséről van szó. Holott, 15 évvel ezelőtt csak akkor mertek segítséget kérni, amikor a gyermeküket érezték komoly veszélyben.” Rados Virág új könyvével ismét egy tabut igyekszik lerombolni a szép és intelligens, ám a szíve mélyén súlyos önbizalom-hiánnyal küszködő Kárpáti Anna ügyetlenül csetlik-botlik a partnerkapcsolatok világában. Már-már feladja a társkeresést, amikor találkozik Ferkóval. Eleinte minden szép és jófde egy napon robban a bomba. Ferkéről kiderül, hogy korántsem az a kedves, szeretetteljes férfi, akinek addig mutatta magát, hanem rideg, goromba, erőszakos ember. szinte nap mint nap szóval és tettel, lelkileg és fizikailag bántalmazza Annát. Ő mégsem tud hátat fordítani neki, ellenkezőleg: egyre mélyebbre merül a kapcsolatba, remélve, hogy a férfi megváltozik a kedvéért. Van-e kiút ebből az ördögi körből? Mi minden történik Annával, amíg ráébred: saját testi és lelki épsége érdekében ki kell lépnie az életét megkeserítő kapcsolatból, Rados Virág: Bántalmazó házasság című új regényéből derül ki. „több olyan könyv is a kezembe került, amely a nők bántalmazásáról szól. Ismerettségi körömben is hallottam nem egy egészen megdöbbentő esetről - mondta a szerző, Rados Virág. - Ezek a hatások indították el bennem a folyamatot, amelynek végeredménye a Bántalmazó házasság című regény lett - mondta az írónő.” bár rados virág két előző regényével szemben a Bántalmazó házasság kitalált történet, kitalált szereplőkkel, mégis a valóságot tükrözi, de nem csupán ebben hasonlít az előző két könyvre. „meggyőződésem, hogy társadalmilag fontos problémákat csak úgy tudunk megoldani, ha beszélünk róluk. Az erőszak minden formája olyan, amiről beszélni kell, ez pedig egy különösen fontos téma, amit ráadásul a legtöbb ember még mindig tabuként kezel és magánügynek tart. Mint írónak az a célom, hogy hassak az olvasóra és úgy érzem, hogy egy ilyen élményszerűen megírt történet, talán jobban képes erre, mint egy ismeret- terjesztő munka ugyanebben a témában, ezért született meg ez a lélektani regény. Tapasztalatom szerint a történetekből, amelyek segítenek felismerni egy problémát, az emberek erőt merítenek. Minden eddigi írásomban központi szerepet kapott annak a lelki fejlődéstörténetnek a leírása, amelyet a nehéz helyzetek hoznak az ember életébe. Az is igaz viszont, hogy senki nem könyvekből tanul megélni, de talán segíthetek megértetni a kiszolgáltatott nőkkel és a környezetükkel: nem kell szégyenkezniük, nem ők a hibásak és nincsenek egyedül a bajban, jobb ha mielőbb segítséget kérnek, vagy bátorságot gyűjtenek ahhoz, hogy cselekedni tudjanak.” 4
