Somogyi Hírlap, 2012. november (23. évfolyam, 256-280. szám)
2012-11-24 / 275. szám
2012. NOVEMBER 24., SZOMBAT MOZAIK 11 TV-JEGYZET Reklámosok Álomországból hiánypótló a Spektrum sorozata, ugyanis egy olyan világba enged betekintést, amely az átlagembertől el van zárva, de a produktumait naponta ezrével fogyasztja. A reklámszakemberekről szóló műsor minden epizódjában két profi csapat versenyez egyazon megrendelésért, amelyet egy termékre vagy szolgáltatásra írt ki egy ismert cég, a meghívottak pedig párhuzamosan készülnek a mindent eldöntő prezentációra. A tét hatalmas, igazi világcégek valódi termékeit kell eladni, a megnyert megbízás tehát egész vagyont és persze hatalmas szakmai elismerést ér. A REKLÁMPÁRBAJT ráadásul ugyanaz a társaság készítette, akiknek a Mad Mén- Reklámőrültek című sorozatot is köszönhetjük, csak ezúttal nem a hőskor kulisz- szatitkait ismerhetjük meg, hanem a manapság divatos, de nem kevésbé háborúként zajló szakmai küzdelem legbelső részleteit. AZ CSILLAPÍTHATJA CSUpán a lelkesedésünket, hogy mindez Amerikáról szól. Persze az ottani ügynökségek és a megrendelők élete sem köny- nyű, de nem csodálkoznánk, ha a kelet-európai reklámos rabszolgák vágyakozó tekintete is nagy arányban tapadna a képernyőkre. Hiszen mi, fogyasztók errefelé kénytelenek vagyunk beérni az „omlósz” színvonalával - miközben a szakma azzal takarózik, hogy a megrendelő a hülye, azért olyan pocsékok a reklámok. ha ez a sorozat csak annyit mutat meg, hogy mehet másként is, már megéri nézni- és hátha a reklámosok is észhez térnek kicsit. ■ N. L. REKLÁMPÁRBAJ, SPEKTRUM, SZOMBATONKÉNT Küzdelem a nagy lehetőségért Már az anyatej is üzlet? érték Sok apróságnak nem jut, míg máshol felesleg is van belőle A babatáplálék hivatalosan és magánúton is eljuthat ahhoz, akinek szüksége van rá - a „tejmegosztás” azonban kockázatokat rejt Az anyatej nem minden babás családban áll rendelkezésre, a pótlásra szolgáló hivatalos módszeren túl kérdéses biztonságú magánutak is léteznek. Nógrádi László Azt senki nem vitatja, hogy az anyatej a legjobb a babák számára. A táplálékot azonban nem minden édesanya tudja kellő mennyiségben biztosítani, míg másoknak feleslegük keletkezik belőle. A kereslet és kínálat már évtizedek óta találkozik az állami egészségügy keretein belül működő gyűjtési és elosztási rendszerben. Az interneten nyugati mintára már több olyan kezdeményezés is indult, amely összehozza a felajánló és fogadó édesanyákat. Ezek a „tejmegosztó” közösségek idehaza még csak néhány száz tagot számlálnak (az USA és Anglia esetében már tízezrek csatla- koztak-hasonlókhozj, nemlehet tehát tömegesnek nevezni a jelenséget. A felbukkanása azonban aggályokat vet fel. A hivatalos anyatej-„adásvé- tel” ugyanis ellenőrzött formában zajlik: az igénylő család a védőnőnél jelezheti, hogy a babájuk hiányt szenved. Ezután a háziorvos írja fel a rászorulók számára a táplálékot, amely a gyűjtőállomásokra leadott vagy a megfelelő felajánlótól háztól házig szállított anyatejet jelenti. Mindez a fogadó számára ingyenes, míg a donor számára adómentes jövedelmet jelent - viszont a rendszer a koraszülött vagy beteg babákat részesíti előnyben. Idehaza ritka az anyatej adásvétele, de a jelenség aggasztó Bár a rendszernek megvannak a korlátái, a legfontosabb jellemzője, hogy biztonságos az anyatej. A leadó ugyanis számos szűrővizsgálaton esik át, és azt is vállalja, hogy ártalommentes életet él (nem dohányzik, nem fogyaszt alkoholt vagy kábítószert). Az egyéb útvonalakon közvetített anyatej esetében mindez hiányzik, a bizalom pedig nem pótolhatja a biztonságot: a gondatlan vagy egészségügyi alkalmatlanságáról nem tájékozott donor, a hibás szállítás, de még a rossz szándékú hamisítás is előfordulhat. POÉNPERCEK Elkészítik a világ legnagyobb számítógépét, ami már mindent tud. Az átadási ceremóniára újságírókat is meghívnak, akik tesztelhetik a gép tudását. Az egyik elhatározza, hogy megtréfálja a gépet:- Hol van az apám? - írja be a billentyűzeten. A számítógép néhány másodperc után ki is írja a választ:- Floridában horgászik.- Ez egy buta gép - mondja az újságíró a többieknek.- Megette ezt a beugrató kérdést, apám ugyanis már meghalt. Az egyik programozó mondja neki, hogy a gép talán félreértette a kérdést, próbálja meg másként megfogalmazni.- Hol van anyám férje? - teszi fel az átfogalmazott kérdést a trükkös újságíró. Ismét néhány másodperc gondolkodás, majd jön is a válasz:- Anyád férje 3 éve meghalt, apád pedig, aki tavaly ment nyugdíjba a postától, még mindig Floridában horgászik. ■ Az új albérlő bekopog a főbérlőhöz, és egy üres konyakosüveget mutat neki:- Asszonyom, ez az üveg tegnap még teljesen tele volt. Maga bejött a lakásba, és megitta a konyakomat?- Igen! Előre megmondtam, hogy nem tűrök alkoholt a lakásomban! ■ Két egyetemista találkozik az aulában: —Hányasra vizsgáztál?- Kettesre.- Miből?- Kegyelemből. Rendőrpajzs a darvak ellen védelem A hatalmas hímek sérüléseket okozhatnak Hónapokat is átalszik a modem Csipkerózsika Rendőri segítséget kért darvak ellen egy állatkert Nagy-Britanniában, ahol a gondozóknak rendszeresen meggyűlt a bajuk az agresszív fiatal hímekkel. Az MTI híre szerint az Exmoorban működő állatkert két átlátszó műanyag pajzsot kapott, amelyeket a zavargásoknál használnak a hatóságok. Az állatkertben összesen kilenc darufaj él, köztük olyan, amelynek egyedei másfél méter magasra is megnőnek, szárnyaik fesztávolsága pedig csaknem 2 és fél méter. A hatalmas madarak jó párszor megfutamították már etetés vagy a tojások ellenőrzése közben a gondozókat. A területüket védő madarak ugyanis éles csőrüket és kemény szárnyízületeiket is félelmetes fegyverként használják a betolakodók ellen. A gondozók eddig sem merészkedtek védetlenül a darvak kifutójába, de a korábban használt kukafedeleknél sokkal jobbnak tartják a modern pajzsokat - elsősorban azért, mert így szemmel is tarthatják a madarakat. ■ Csipkerózsika-szindrómától szenved egy 17 éves amerikai lány: eddigi rekordja kilenc heti alvás - írja az MTI. Az álomkóros betegséget tudományosabban Kleine-Levin- szindrómának hívják, Nicole Delian először nyolcéves korában mutatta a tüneteit: naponta 17-18 órán át aludt. Eddig leghosszabb „szundikálása” 64 napig tartott, csupán enni és szükségleteit elvégezni ébredt fel. Ráadásul miután felébred, fogalma sincs arról, meddig volt távol. Bár a szülei már számos orvoshoz elvitték, eddig a legkülönbözőbb szakértők sem tudtak az epilepszia és a nar- kolepszia ötvöződésének vélt problémáján segíteni. ■ Pálinkáért is odaadják az új lemezüket édeskeserű A békéscsabai zenekar már több szokatlan csereüzletet is kötött Lábujjprotézist találtak egy egyiptomi múmián A zeneipar hagyományaival szembefordulva nem pénzért, hanem szívből jövő felajánlásokért cserébe kínálja új lemezét az ÉdesKeserű nevű békéscsabai zenekar. A banda erősen lokálpatrióta indíttatású, Üdvözlet Békéscsabáról című CD-je így akár némi jóféle pálinkáért vagy kolbászért is beszerezhető - az eddigi barterüzletek során sütemény, lekvár vagy éppen némi plakátolás is megtette fizetségként. A banda - amelynek zenéje legalább annyira szól a hatalomkritikáról, mint arról, hogy jól érezzék magukat - az edeskeseru.net címen elérhető honlapján így mutatkozik be: szeretnek olyan nem divatos dolgokat, mint „kényelmetlen dolgokat feszegetni” vagy „itt élni ebben az országban”. Elsősorban a következőknek örülnének: koncertek szervezése és népszerűsítése, fuvarozás, roadolás, koncertközönség toborzása, szórólapozás vagy internetes háttérmunka. A legfontosabbnak azt tartják, hogy a segítség szívből jöjjön. Sokszor egy segítség, egy jókor jött ötlet, egy hasznos kapcsolat sokkal többet tud lendíteni egy zenekar szekerén, mint a pénz. Fokozottan igaznak tartják ezt a mostani világra és a jelenlegi zeneiparra - hangsúlyozzák weboldalukon. ■ A barterüzletekkel a zeneiparnak is üzen a békéscsabai banda Kísérlettel bizonyították angol tudósok, hogy esztétikai célok helyett a járásának segítése érdekében viselte egykori gazdája azt a mesterséges nagylábujjat, amelyet egy múmiamaradványon fedeztek fel a régészek - írja az MTI. A szakemberek szerint az időszámításunk előtti 950 és 710 közötti időszakból származó, fából és bőrből készült szerkezet a világ legősibb protézise. A Manchesteri Egyetem kutatójaként dolgozó Jacky Finch két önkéntest kért fel a mesterséges lábujj valós funkciójának bizonyításához. Az alanyok - mindkettejüknek hiányzott a jobb nagylábujja - ókori egyiptomi bőrszandálok utánzataiban, valamint mezítláb is tesztelték a művégtagot. A vizsgálat során egy papír- masé-technikával készült és az időszámításunk előtti 600 körüli időkből származó művégtagot is próbára tettek a kutatók. Az eredmények szerint az alanyok sokkal jobban mozogtak a mesterséges végtagok utánzatainak segítségével. A szandál és a kartonázsreplika viselésekor az önkéntesek lábfejének ruganyossága 87 százalékos volt az egészséges bal lábukhoz képest, míg a fa-bőr protézis és a szandál együttes viselésekor 78 százalékos eredményt produkáltak. ■
