Somogyi Hírlap, 2012. november (23. évfolyam, 256-280. szám)
2012-11-23 / 274. szám
közélIPBHHH Családban marad földtörvény Jelentős előnyt biztosítanak a családi gazdaságoknak Művelésből ^ kivett 14 FORRÁS: KSH HÍRSÁV 200 millió euró az új Suzuki modellre tolmácsolási hiba miatt tévesen jelent meg lapunkban, hogy a Suzuki új modelljének a fejlesztésére kétmilliárd eurót fordít a cég. A helyes összeg 200 millió euró. Egységes tarifák a tömegközlekedésben a kormány célja az egységes tarifarendszer kialakítása a közösségi közlekedésben - közölte Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára. A közösségi közlekedést naponta 7 millió ember használja, a negyvenféle kedvezmény miatt azonban csupán az utasok 20 százaléka vesz teljes áru jegyet. A rendszert Fónagy szerint úgy kell átalakítani, hogy a főleg üzleti alapokon nyugvó kedvezmények ne szociális célokat szolgáljanak, hanem javítsák a cégek utasvonzó képességét és a szolgáltatások színvonalát. Salamon is alkotmánybíró lesz? a parlament alkotmányügyi bizottságának volt fideszes elnöke, Balsai István után a testület jelenlegi vezetőjét, a KDNP-s Salamon Lászlót jelöli alkotmánybírónak au > Fidesz - értesült az [origoj. A posztot februártól töltheti be a politikus, de áprilisban újabb hely üresedik meg a testületben: erre a portál szerint Péterfalvi Attila, az adatvédelmi hatóság vezetője is esélyes, de a jelöltek közt van Székely László, az új polgári törvénykönyv megalkotásáért felelős korábbi miniszteri biztos is. Salamon László Egyszerűen osztódhatnak a családi gazdaságok egy a földtörvényhez benyújtott kormánypárti módosító javaslat szerint. Ha valamely családtag egy nap önálló gazdálkodásba kezd, kiterjesztheti a családra vonatkozó birtokmaximumot. Braunmüller Lajos „A család: az életvitel szerint együtt élő és egy gazdasági közösséget alkotó házastársak, egyenesági rokonok” - ez az egyszerű mondat kerülne be az új földtörvénybe Jakab István Magosz-elnök és hét fideszes párttársa javaslataként. Ha az Országgyűlés a későbbiekben rábólint a módosításra és azzal együtt fogadja el a törvényt, mindez azt jelentheti, hogy a család vérségi és érzelmi kötődései helyett a gazdasági kötődés lesz a mérvadó. Új gazdasági közösség esetén pedig új családi gazdaság jöhet létre. A javaslat emlékeztet: a házastársak esetében a gazdasági közösség részleteit a családjog szabályozza, az egyenesági rokonok esetében azonban nem magától értetődő a gazdasági közösség fennállása. „Szülő-gyermek viszonylatában például a gyermek házasságkötésével már új családot, és így új vagyonközösséget alkot házastársával” - fogalmaz a benyújtott javaslat, amely egyértelműen meg is nevezi célját: „a javasolt kiegészítés meg kívánja alapozni a javaslatnak azt a módosítását, amely megszüntetné a közeli hozzátartozók országos birtokmaximumát.” az a termelő, aki az államtól, jogi személytől vagy akár magánszemélytől bérel főidet, ez után „közösségi földhasználati hozzájárulást” lenne köteles fizetni azLMP-s Szabó Rebeka módosító javaslata szerint. A pénz a területileg illetékes önkormányzaté lenne. A teher megfizetése alól mentesülnének a 300 hektárnál kevesebbet bérlők, ám az ennél nagyobb gazdaságok„A javaslat szerint a polgári törvénykönyv által definiált család akár több családi gazdaságot is alkothat” - összegezte véleményét a javaslattal kapcsolatban Horváth Gábor. A Mezőgazda- sági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára a Világgazdaságnak kifejtette: „egy tipikus esetben például, ha egy termelő két fia megnősül, akkor új családot alapít, és mivel gazdaságilag önállónak kezeli őket a törvény, új földszerzésre is jogosultak. Ráadásul nem csupán a két nősülő nak komolyan a zsebükbe kellene nyúlniuk. 300 és 600 hektár között évi ezer, 600 és 900 hektár között évi 3 ezer, 900 és 1200 hektár között évi 6 ezer forintot kellene fizetniük a bérlőknek a szabály szerint. Az új közteher az 1200 hektárnál többet művelőkre évi 9 ezer forintnyi hektáronkénti fizetési kötelezettségeg róna, ezen túl azonban már nincs felső határ. termelő, hanem a feleségük, apósuk, anyósuk is személyenként 300-300 hektárt szerezhet. így egy közepes méretű családból jog szerint akár három családi gazdaság is alakulhat, amelyek mind az adózásban, mind a támogatásokban, és egyéb téren is előnyöket élveznek más. gazdálkodási formákkal szemben” - osztotta meg lapunkkal aggályait a főtitkár. „Rendkívül ellenszenvesnek és visszatetszőnek tartom a javaslatot, hiszen ennek révén egy egész rokonság gyűjthet ösz- sze akár ezer hektárnál is több földet, és gazdálkodhat azon anélkül, hogy állatot tartana, vagy alkalmazottakat foglalkoztatna, míg a gazdálkodó társaságok ezt nem tehetik meg” - nyilatkozta a Világgazdaságnak a javaslat kapcsán Raskó György. Az agrárközgazdász hozzátette: „ez a javaslat a nagyobb gazdaságoknak kedvez, amelyek jellemzően nem veszik ki kellően a részüket a foglalkoztatásból és a közteherviselésből, valamint döntően csak növénytermesztéssel foglalkoznak, állattartással nem.” Módosulhatnak az önkormányzati adósságrendezés részletei átvállalás Ai önkormányzatok adósságkonszolidációjának részleteit pontosító módosító indítványt nyújtott be az Ország- | gyűlés számvevőszéki és költ- J ségvetési bizottsága. A javaslat szűkítené azon szervezetek körét, amelyek felé a fennálló önkormányzati adósságot konszolidálják. Központi támogatással csak a hitelintézmények és pénzügyi vállalkozások felé fennálló adósságot rendeznék. Ha az önkormányzatnak van olyan betéte vagy számlakövetelése, ami egy adott adósságelemhez kapcsolódik, illetve annak fedezetére vagy teljesíté■ Az állam nem konszolidálná az áfatartozásokat és a víziközművektől átvett hiteleket is sének biztosításául szolgál, ennek összegét december 28-án az állam által megjelölt számlára át kell utalnia. Nem konszolidálnák az áfa megelőlegezésére felvett hiteleket - tartalmazza a javaslat. Emellett nemcsak a megszűnt víziközmű társulatoktól átvett hiteleket, de a más ok miatt átvett víziközmű hiteleket sem konszolidálják. " J" Orbán Viktor egy hónapja ) jelentette be, hogy 612 milli- ( árd forintnyi adósságot vesz át az állam 1956 önkormányzattól. Az ötezres lélekszámúnál kisebb települések adósságát j még az idén rendezi az állam, j az ennél nagyobbak esetében pedig 2013 közepéig vállalja át az adósságállományt 40 és 70 százalék közötti mértékben. Az ötezer lakosúnál kisebb települések adósságkonszolidációja 95-100 milliárd forintos visz- sza nem térítendő támogatást igényel a tavaly év végi adatok alapján, míg a nagyobb városok összesen legalább 512 milliárd forintos hitelátvállalása állami tőketörlesztéssel és kamatfizetéssel jár, ami évente 50-100 milliárd forinttal terhelheti a költségvetést. ■ VG Az LMP bevezetné a földhasználati hozzájárulást Oszkó: nagy áldozatokkal teljesülhet a hiánycél makropálya A volt pénzügyminiszter szerint jövőre is recesszióban marad a gazdaság, az infláció is magas szinten lesz Tartható lehet a kormány jövő évi, 2,7 százalékos hiánycélja, azonban ennek elérése óriási növekedési és inflációs áldozatokat követel meg - mondta Oszkó Péter egy tegnapi sajtótájékoztatóján, amelyen a Haza és Haladás Közpolitikái Alapítvány megbízásából készült költségvetési kockázatelemzést ismertette. Az alapítvány felügyelő bizottságának elnöke szerint a kormány a hiánycél tartása érdekében nem a gazdaság számára legésszerűbb eszközöket választja, így azok drasztikusan rossz hatással lesznek a növekedésre, az inflációra és a lakosság jövedelmére. A volt pénzügyminiszter szerint nem csak a fogyasztási adóemelések viszik majd fel az inflációt, miután a cégekre kivetett különadókat is várhatóan a fogyasztókra terhelik. így az infláció mértéke elérheti az 5 százalékot jövőre. A Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) által készített kockázatelemzés szerint 2013-ban is marad a recesszió, a GDP 0,2 százalékkal csökken, míg a háztartások változatlan áron számított fogyasztása 1,1 százalékkal esik. Emellett arra számítanak, hogy az export 4,4, míg a vállalati beruházások 1,4 százalékkal bővülhetnek. Oszkó Péter kiemelte: nem a külső gazdasági környezet, az eurózóna recessziója, hanem a Oszkó Péter szerint a különadókat is ráterhelik a fogyasztókra hazai gazdaságpolitikai lépések jelentik a 2013-as büdzsé legnagyobb kockázatait. A KFIB elemzését ismertetve a jövő évi költségvetés egyik fő kockázati tényezőjeként említette az Európai Bíróság előtt zajló telekompert, amelynek esetleges elmarasztaló ítélete miatti adó-visszafizetési kötelezettség 180-200 milliárd forintos többletterhet róhat a büdzsére. Emellett az e-útdíj várható késlekedése 75 milliárdos egyenlegromlást vonhat maga után. Az elemzés bizonytalannak tartja az önkormányzati fenntartású, a jövőben központi kezelésbe vett iskolákban a tanárok és a többi alkalmazott béréből megtakarítható 150 milliárdos tételt is. Romhányi Balázs, a KFIB vezetője elmondta: nem számolnak azzal, hogy a kormány megállapodást köt az IMF-fel. Azt várják, hogy a kormány a lejáró devizakötelezettségeket forintkibocsátásokból finanszírozza majd, és nem építi le 2013 végéig az MNB-nél lévő devizabetétet sem. ■ T. G. Makromutatók (2013, százalékos változás) KFIB Kormány* GDP-nóvekedés -0,2 0,9 Infláció 5,0 5,2 Export ______________ 4,4 6,2 Házt artások fogyasztása -1,1 -0,5 *2012. október 18-i makropálya FORRÁS: KFIB
