Somogyi Hírlap, 2012. november (23. évfolyam, 256-280. szám)

2012-11-23 / 274. szám

2012. NOVEMBER 23., PÉNTEK 5 MEGYEI KÖRKÉP Mindig kell egy újabb szép vas példakép díj A Lakics Kft. vezetője kapta az Ernst & Young nemzetközi elismerését Példakép díjat kapott Lakics László, a kaposvári Lakics Gépgyártó Kft. ügyvezetője. Az Ernst & Young nemzetkö­zi elismerése az újító, vállal­kozó szellem valódi szimbó­lumává vált világszerte. Márkus Kata- Ismerősei azt mondják, abban lehet példa az életútja, hogy si­kerei ellenére ember tudott ma­radni. Ön szerint mi lehet példa a munkásságában?- Amit én csinálok, az a szí­vem, az életem. Imádom a kü­lönböző mechanizmusokat, a gépészetet. S éppen emiatt min­dig képes voltam sokat dolgoz­ni. Nem a pénzért, mert a pénz nem igazán érdekelt. Persze jó, ha van pénze az embernek, de engem nem motivál. A másik dolog pedig szerintem az a csa­ládi indíttatás, miszerint min­dig csak azt lehet elkölteni, ami már megvan. Azon meg min­dig egy újabb, másik szép vasat akartam venni.- Amennyiben egy vas lehet szép.- Szerintem csak az lehet. A díjátadáson is ezt mondtam, derültek is rajta. Ám amikor a mondat másik felét is elmond­tam, síri csönd lett: én vasból, ha akarom generátort, turbinát vagy akár gombostűt csinálok. Mert szót fogad nekem, hiszen szeretem. /íaiinov:.; uur lövi- Ha ez így van, akkor nem is volt olyan hosszú idő a sántosi cég­alapítás óta eltelt 25 év?- De nagyon hosszú és küz­delmes volt.- Melyik volt a legnehezebb pe­riódus.- Ezt nehezen értik meg az emberek. Egy olyan társada­lomban, amilyen például Auszt­ria volt, belenő a gyerek abba, hogy ott minden magánkézben van. De mi nem ebben nőttünk föl, nem láttunk tűi a keríté­sen. Ám a különféle apró imp­ressziók valószínűleg nekem kicsit előbb nyitották föl a sze­memet. Vagy csak érzékenyebb voltam ezekre a dolgokra. S így viszonylag korán láttam már az óriási ellentmondáso­kat a rendszerváltás körüli idő­Lakics László Példakép díja a legjobbak közül is a legkiválóbbakat ünnepli. A kitartást, a teljesítményt, az innovatív szemléletet állítja példának ben: a munkahelyükön az em­berek elvoltak, aztán délután a gmk-ban beleadtak mindent. S mindezek a tapasztalatok ösz- szeálltak bennem elhatározás­sá, hogy valószínűleg nem ez lesz a világ nyugdíjas koromig, tehát kell valamit csinálni. De a vérem meg olyan igazi kisipa­ros vér volt. Nem volt meg ben­nem a nagyvállalkozói szemlé­let. Aztán a kisiparos szakasz­nak az vetett véget, amikor - mert'mindent egyedül csinál­tam - a feleségem azt mondta, ha nem váltasz, nagy baj lesz.- S váltott?- Igen. Akkor vettem föl em­bereket.- S honnan tudta, hogy a kisipa­rosból a nagyvállalkozó felé veze­tő úton éppen mit kell gyártani?- A kezdet egy katonai telesz­kópos antenna volt, amit sehol nem tudtak elkészíteni. S ami­kor én mondtam, hogy meg tu­dom csinálni, arra azonnal le­csaptak. S egy hét múlva a sán­tosi garázsban csináltam is ket­tő ilyet. Aztán meg - ahogy mondják - szerencsém volt. De azért azt keresni kell.- A siker titka tehát az, hogy jó­részt olyan dolgokat csinált, amit más nem tudott megcsinálni.- Szinte mindig. Remélem nem értik félre, de most is val­lom, hogy a műszaki érzékem­nek is köszönhetem a sikert, meg persze annak, hogy szor­galmas is voltam. S ki tudtam találni olyan módszereket, kü- tyüket, amik keresettek voltak. S mindeközben 11 évig jártam Trabanttal, amikor már futott a szekér, akkor is. Aztán amikor a sántosi telepen az utolsó mű­helyt építettük, a csarnok alá bebetonoztuk a Trabantot.- Ez volt az a pont, amikor már elmondhatta magáról, hogy biz­tonságban érzi magát? Lakics László 1951-BEN SZÜLETETT FelsŐmO- csoládon. 1985-ben alapította vállalko­zását Sántoson. 1995-BEN MEGVÁSÁROLTA ŰZ egykori komlói bányagépgyárat. 2002-BEN DOMBÓVÁRON céget alapított. 2007-BEN a három üzemet egye­sítette, létrejött a Lakics Gép­gyártó Kft. 2010-ben megnyitotta a ka­posvári gyárüzemet. 2012-ben ifs integrált vállalatirányítási rendszer be­vezetése.- Nem volt ilyen választóvíz az életemben. Talán azért, mert nagyon gyorsan, határozottan tudok dönteni, és utána már nem ágyazok a dolgokon. Sőt a családban van egy szabály: mindegy, hogy esetleg valamit elrontottam, azt egyszer megbe­széljük, és utána kész, nem ej­tünk több szót róla a családban.- Azt azért nem akarom elhin­ni, hogy miután elindult eszter­gályosként a Kaposgépnél, az­tán vett magának egy 80 ezer fo­rintos esztergagépet, utána va­lamikor nem volt egy olyan pont az életében, amikor azt mondta: már kezdem magam jól érezni a bőrömben, mert már meg tudom teremteni a családomnak, amit szeretnék.- Pedig nem volt ilyen. Talán, mert annyit mindig kerestem, hogy megéljünk. Meg mert az első pillanattól kezdve egészen a mai napig volt egy műhelyem, amit az embereim már VlP-mű- helynek csúfolnak, s ahol még mindig szinte minden nap dol­gozom.- Egy többmilliárdos cég vezére­ként mit lehet még most csinálni a műhelyben?- Éppen azokat az eszközö­ket, szerszámokat, amiket itt a gyárban használunk, és nem lehet boltban kapni, s amiket kitalálunk. Én az agyamat nem tudom lekapcsolni. Talán en­nek is köszönhető - bár lehet, hogy ezt sem hiszi el -, hogy nem volt a cég életében olyan pont, amikor nagy baj lett vol­na. S valószínűleg már nem is lesz, mert a fiaim határozottan, keményen vezetik a céget.- A 25 évből mennyi volt az iga­zi mókuskerékben? Mert ahogy mondta, már kiszállt.- Legalább húsz. De az utóbbi öt év se kivétel. Mert amikor el­kezdtük a kaposvári gyárat, az kemény időszak volt. El kellett ugyanis ismerni, hogy a sántosi gyárat már nem lehet tovább bő­víteni. Az pedig tisztán látszott, hogy a megrendelőktől a 25-30 tonnás alkatrészek iránt van igény. A szaktudás, a vágy meg­volt, tehát kellett egy új csarnok.- Ami 250 emberrel működik. Most mitől érzi jól magát?- Szeretünk utazni, együtt lenni a családdal, quadozni. De igazán attól, ha bemegyek a csarnokba. Ha csak hallom a zajt, tudom mi történik az üzemben. Ha most valaki csak a zajokat bekacsolná az iro­dámba, meg tudnám monda­ni, éppen mi történik a csar­nokban. Balaton Sound: pluszpénzt kap Zamárdi városa fesztivál Kétezertizenha­tig biztosan lesz Balaton So­und Zamárdiban - a szerző­dés meghosszabbításáról álla­podott meg ugyanis a balato­ni város önkormányzata, vala­mint a nyári elektronikuszenei fesztivál szervező- gárdája. A Sound idén már a legnagyobb vidéki fesztivállá nőtte ki magát a látogatott- sági adatok alapján.- Ahogyan idén, jövőre is jú­lius közepén, 11-e és 14-e között lesz a Balaton Sound - mondta Csákovics Gyula zamárdi pol­gármester. - Ez azonban már fő­szezonnak számít, ezért aztán a helyi vendégvárókkal konzul­tálva az egy héttel korábbi idő­pontot tartottuk volna szeren­csésebbnek. Arra a kompromisz- szumra jutottunk végül, hogy el­fogadjuk a július közepi időpon­tot, ám ennek fejében a szerve­zők jövőre tizenkét és félmillió forinttal többet fizetnek az önkormányzatnak az idei területhasz­nálati összegnél és 2014-től újra közelí­tik az időpontot az eredeti júli­us elejihez. Ezen kívül az eddigi kétszáz helyett háromszáz ked­vezményes bérletet bocsátanak a település rendelkezésére. ■ F. I. ■ Háromszáz ked­vezményes bér­letre számíthat a város a szerve­zőktől Roxínhaz előadásában tegnap volt a Néró és a Sztárcsinálók című darab premierje. Az első magyar rockopera Néró császár korában játszódik, de ma is nagyon aktuális. Arról szól, hogy lehet valakiből egy pillanat alatt sztár. Látványos táncbetétek színesítik az előadást. Új díszlet, új szereposztás, ma is aktuális téma. Koreog­ráfusok: Takács László János, Tóth Tibor, Merkei Mónika és Szerecz Róbert. Rendező: Pintér Kata. Főbb szerepek­ben: Néró: Károlyi Krisztián, Seneca: Szabolcsi János, Agrippina: Kirscz Veronika Egy település ereje: mosolygós kisváros Lengyeltóti mosolygós kisváros. Egy tele­pülés ereje nem a lelkek számá­ban van, hanem abban, hogy a helyben élők mennyire elkötele­zettek a közös ügy iránt. „Olyan szép, mosolygós ez a település, hogy az embernek mo­solyognia kell, ha a földjére lép.” Ezt húsz évvel ezelőtt Göncz Ár­pád köztársasági elnök fogal­mazta meg, mikor Lengyeltóti­ban járt. Azóta ez, amolyan szál­lóigévé vált. A Mosolygós kisvá­ros meghatározást ki is használ­ta Lengyeltóti és uniós program­ként csaknem huszonkétmillió forintot nyert, hogy a fiatalok be­vonásával menedzselje a várost: képekben(filmmel) és jelenetek- ben(színjátszással). Zsombok Lajos lengyeltóti polgármester azt mondta: a vá­rossá alapítás óta eltelt húsz év­ben is az egyik hangsúlyos tö­rekvés a közösségteremtés volt.- Vallom, hogy a legfontosabb a közösséget összetartó erő, a helyi közösség fejlődését akaró szándék, mely nélkül nincs elő­relépés egyetlenegy településen sem. Egy város arculatát nem csak az anyagi javak minősége és mennyisége határozza meg. A városi lét sajátja a pezsgő szel­lemi élet, a civü szerveződés sokszínű és szerteágazó tevé­kenysége, s Lengyeltóti erős kul­turális hagyományokkal rendel­kezik - folytatta Zsombok Lajos, aki a projektnyitó sajtótájékozta­tón azt is elmondta: a város szá­mára kiemelten fontos a felnö­vekvő generáció segítése. Min­den pályázati lehetőséget megra­gadnak, hogy a gyermekek lehe­tőségeit szélesítsék, helyi kötődé­süket erősítsék. Mosolygós kisváros A gyerekek a közös foglal­kozásokon keresztül a későbbi életükre is meghatározó élmé­nyeket kapnak, amelyek akár a választott hivatásukban va­ló helytállásukat is megalapoz­hatják. A Lengyeltóti Művelődé­si Ház és Könyvtár nyertes pro­jektjében a hátrányos helyze­tű gyermekek kreativitást fej­lesztő foglalkozásokon vesznek részt. Peitlerné Takács Éva intéz­ményvezető elmondta: a Film­körben filmezéssel, szerkesztő­ségekkel ismerkednek, alkotó­táborban vesznek részt, s elké­szítik Lengyeltótiról szóló első filmjüket is. A színjátszó-körben beszédtechnikai és ének foglal­kozások, tánc- és mozgásfejlesz­tés mellett, ellátogatnak a Csi- ky Gergely Színházba és a Pécsi Nemzeti Színházba, alkotótá­borban vesznek részt, valamint saját színdarabot mutatnak be lengyeltóti kistérségben. ■ Vigmond Erika

Next

/
Thumbnails
Contents