Somogyi Hírlap, 2012. november (23. évfolyam, 256-280. szám)
2012-11-18 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 44. szám
2012. NOVEMBER 18., VASÁRNAP SZTORI 5 Drága az élet itthon, de csak nekünk árszínvonal Európában Svájcban a legdrágább, Macedóniában a legolcsóbb az élet A magyar fogyasztói árak az uniós középmezőny alján vannak, vagyis se nem olcsó, se nem drága Magyarországon vásárolni - ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb kiadványából. Étteremben olcsóbb enni és a szálláshelyekért is kevesebbet kérnek hazánkban, mint az uniós átlag, de telefonálni, levelet feladni és elektronikai berendezéseket vásárolni nagyon drága. Fábos Erika Az árszínvonal alapján a legköltségesebb országok Európa északi és nyugati felében találhatóak, a legkevésbé költségesek pedig Európa keleti térségében, a Balkán-félszigeten. Az árszínvonal Svájcban, Norvégiában és Dániában volt a legmagasabb, Macedóniában, Albániában és Bulgáriában a legalacsonyabb. A legköltségesebb országnak bizonyult Svájc árszínvonala 62 százalékkal haladta meg a 27 EU-ország átlagát. Ez több mint háromszorosa a legolcsóbb ország, Macedónia árszínvonalának, melynek árszínvonala 55 százalékkal maradt el az EU-országok átlagától. Magyarország árszínvonalindexe az EU-országok szintjének 64 százalékán állt 2011- ben, vagyis összességében a középmezőnyben van. Győrffy Balázs, a Központi Statisztikai Hivatal kutatója azt mondta: ezt az összehasonlítást minden évben elvégzik a 27 ország között. Az így kialakult adatsor pedig egy olyan statisztikai mutató, ami azt jelzi, hogy mekkora az adott ország pénzének a vásárlóereje az unió átlagához képest. Ez az adat tehát minél közelebb van a 100-hoz, annál drágább az adott termék vagy szolgáltatás és minél messzebb, annál olcsóbb. Magyarország esetében ez a tavalyi adatok szerint 52 és 109 százalék között volt. 52 százalékon állt, vagyis körülbelül feleannyiba kerül a vendéglátás és a szálláshely-szolgáltatás nálunk, mint az EU-ban és az EU-s átlagnál 9 százalékkal Legnagyobb mértékben, 25 százalékkal az élelmiszerek ára került közelebb az európai árakhoz, de az energiaárak is 20 százalékkal felzárkóztak többe kerülnek a postai szolgáltatások nálunk. „Az elmúlt tíz évben 15 százalékponttal zárkóztunk fel az uniós átlaghoz - mondta Győrffy Balázs. - Ez tehát azt jelenti, hogy az elmúlt évtizedben drágult az élet Magyar- országon a többi országhoz képest is. Legnagyobb mértékben - 25 százalékkal - az élelmiszerek ára került közelebb az európai árakhoz, de az energiaárak is 20 százalékkal felzárkóztak, ami nagymértékű drágulást jelent.” Az, hogy az uniós átlaghoz képest milyenek az árak nálunk, függ attól is, mennyire erős a forint. Hiába emelkedtek például az árak, ha ugyanakkor sokat gyengült a pénzünk, uniós átlagban nem lettünk drágábbak. Vagyis mi itthon jobban megéreztük a változást, mint az, aki az euróhoz képest szemlélte ebben az időben ugyanezt. Persze az, hogy egy termék mennyibe kerül, ennél bonyolultabb. Befolyásolja az előállítás költsége, a kereslet, élelmiszerek esetében az, hogy mondjuk milyen volt az időjárás, vagy hogy a világpiacon mennyi van egy termékből. Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója azt mondta: egy ilyen uniós árindex vagy vásárlóerő-összehasonlítás egy külföldi számára árulkodik arról, hogy az ő országához képest olcsóbb vagy drágább Magyarország. Egy magyar átlagember nem ez alapján érzékeli azt, hogy mennyibe kerül az élet. Inkább aszerint, hogy mondjuk egy évvel korábban ugyanazért a termékért menynyit fizetett, vagy a jövedelméhez képest mekkora kiadást jelent bevásárolnia. A magyar lakosság átlagosan a jövedelmének 23 százalékát költi élelmiszerre, ami magas arány. Ráadásul a legalacsonyabb jövedelmű csoportoknál ez közel 40 százalék is lehet, ezért érinti érzékenyebben minden áremelkedés, míg a legfelsőbb jövedelmi csoportokat, ahol csak 10-15 százalék, Magyarország árszínvonala a 37 európai ország között a vásárlóerőparitás-számítások alapján .. , . , Sorrendbeli helyezés Árak színvonala K,adaS'CS0p0rt0k ______________________________(legolcsóbb = 1.) (EU-27 = 100%) A h áztartások fogyasztási kiadásai összesen^ _______11 70_ ebből: há ztartási gépek és készülékek__________________4. 87___ Sz eszes italok és dohányáruk___________________________9._______________71_______ Vendéglátá s és szálláshely-szolgáltatás___________________________________67_______ Ruháza t és lábbeli 1___________________________ U.________95 Házt artási elektronikai cikkek 11-13.____ 102____ Élelm iszerek és alkoholmentes italok 12. 83 Bútorok, lakberendezési cikkek és lakástextíliák 13-14._____________81_______ Közl ekedési és szállítási szolgáltatások_______ _ 16.______________80_______ Villam os energia, gáz és egyéb tüzelőanyagok____________16-17._____________83_______ Közlekedési eszközök_______________________________21-25.____________101_______ Táv közlési és postai szolgáltatások____________________29-30.____________ÍD3______ ne m annyira. Amerikában és Nyugat-Európában ez 10-15 százalék, ami azt jelenti, hogy ott egy nagyobb mértékű árdrágulást is kevésbé éreznek meg a háztartások. Minél szegényebb ugyanis egy ország, a lakosság annál nagyobb részét költi a jövedelmének alapvető dolgokra. „Nyilván szubjektív érzetünk is van arra vonatkozóan, hogy mennyire drága az élet, de ezt objektív mérőszámokkal is pontosan ki lehet fejezni - mondta Palócz Éva. - Mondjuk ha az uniós átlag szintjén vannak hazánkban az élelmiszerárak, de a bérek az uniós béreknek csak 40-45 százalékát érik el, nyilvánvaló, hogy sokkal nagyobb terhet jelentenek számunkra, mint azoknak jelentenének, akik uniós bért keresnek. Az, hogy az élet- színvonal emelkedik, akkor lenne érezhető, illetve azokban az időszakokban érezzük, hogy javul, amikor a jövedelemből többet vásárolhatunk és az alapvető kiadásokon kívül másra is érezhetően több futja.” Tizennégyszeresére drágult az élet húsz év alatt ha az 1990-es évet vesszük bázisnak, akkor a KSH számai alapján az elmúlt 22 év alatt 14,5-szeresére drágult az élet Magyarországon. A bruttó átlagkereset 1990-ben a minimálbér közel háromszorosa volt, vagyis 13446forint, a 2011-es év átlagában azonban már jelentősebben elmaradt a, minimálbér háromszorosától az átlagos bruttó átlagkereset. A 78 ezer forintos minimálbér mellett ugyanis a tavalyi évben az átlagkereset 213 094 forint volt. Az eltelt években tehát a nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó bér Magyarországon a 15-szörősére emelkedett. Ezzel szemben 1990-ben a létminimum 7053 forint volt egy aktív korú felnőtt esetében, 2011-ben pedig 83 941 forint. még többre megyünk, ha azt vizsgáljuk, a fizetések mekkora részét kell kiadni ugyanazokra a termékekre. Ha az árak emelkedését az átlagos nettó keresethez képest vizsgáljuk, kiderül: mégsem drámai a változás. A legtöbb termékből tíz éve nagyjából ugyanannyit vagy egy kicsit kevesebbet vehettünk a keresetünkből, mint most. A kenyér ára például 21 forint volt, és 637 kilogramm jött ki az átlagbérből; ma 290forint, és 758 kilót lehet venni belőle. A sertéshúsért 150 forintot kértek 1990-ben, ma 1250forintot. Akkor 90 kilót, ma 150-et lehetne belőle vásárolni. Az energiaárakra ugyanez már nem mondhátó el. 1990 óta és az elmúlt tíz évben is jelentősen nőttek, ezért marad másra kevesebb a pénzünkből. Igaz, például a 95-ös benzinből, amikor 37 forintba került literje, 363 litert lehetett venni az átlagkeresetből, ma pedig 500 litert, hiába kerül 420forinba. más kérdés, hogy az elmúlt években a fogyasztói szokások is jelentősen megváltoztak. A KSH adatai szerint szinte minden élelmiszerből kevesebbet fogyasztunk, mint húsz éve. Sertéshúsból tíz kilóval csökkent az éves átlagfogyasztás, tejből öt literrel, tojásból száz darabbal, marhahúsból öt kilóval. Titkos vásárlás az aluljáróban A NÉNIKE állt az aluljáróban, és kia- rados virág bált: „Elemet tessék, egy csomag száz forint!” Megörültem, és siettemben visszakanyarodtam hozzá. Minden ceruzaelemünk bemondta j ugyanis az unalmast, a falióra már órákat késik. Vettem egy négydarabos lefóliázott csomagot a nénikétől, aki miközben visszaadott a kétszázasból, elmesélte fél életét. Még nincs hatvanéves (szóval nem is volt olyan öreg, csak úgy nézett ki), de hiába keres állást, kénytelen kiállni az aluljáró- j ba ezt-azt árusítani, közben ! pedig lesi a rendőröket. Ha feltűnnek, ő kapja a cókmókját, és gyorsan odébbáll, különben megbüntetik. Beszéd közben riadtan nézegetett ide-oda. volt már hasonló élményem: valamelyik évben karácsonyi díszt vásároltam a Lehel piac előtt, amikor jött a járőr. Éppen csak érkezésem volt kikapni az árut az asszony kezéből, aki hanyatt-homlok pakolta be portékáját egy nagy utazótáskába. Pillanatok alatt üres lett a piac előtti placc. mostani nénikém haja egyébként tiszta ősz volt, fogai közül jó néhány hiányzott már. Szánalommal néztem és hallgattam, amit ő rögtön észrevett, mert egyre inkább bő lére eresztette mondókáját. Alig bírtam elszabadulni. Már a lépcsőről integettem neki, de belőle még mindig ömlött a panasz balsorsa különböző fordulatairól. Utoljára azt ismételgette: most mondjam meg, minek adja be ő a hivatalnál a vendéglátó-ipari képesítéséről szóló papírokat. Hol fogják őt már alkalmazni? Költői kérdés, az már igaz. OTTHON MINDENESETRE dupla jóérzéssel büszkélkedtem el az elemekkel a férjemnek. Lám, szert tudok tenni ilyesfajta kü- tyükre, mégsem vagyok tehát akkora technikai analfabéta, mint amekkorának látszom. Ráadásul jótékonykodtam is. Férjem nézi az elemcsomagot: „de hiszen ez gagyi! - kiált fel. - Ezek a nénikék felettébb veszélyesek.” Leforrázva figyeltem, ahogy ujjai alatt egy kis nyomásra úgy horpadnak be az elemek, mint az olvadt szaloncukor. Hiába, az utcai maffia egyik alkalmazottjába botlottam. elszontyolodtam. „Nem baj, száz forintot megért, hogy megtudjam, milyenek az aluljáróban seftelő nénikék”- szabadkoztam, és bekullogtam a szobába az íróasztalomhoz. Pár perc múlva férjem elképedve jön utánam a konyhából: „képzeld, megy az óra a horpadós elemmel!” jaj, de jói A nénike ártatlannak bizonyult, és én sem vagyok akkora balek. Három harmad Hszi Csln-plng - így hívják az új erős embert Kínában. Ő jobbról a negyedik. Sok kínai is most ismerkedik arcképével, melyet először a címlapokra tettek, de lesz belőle keretezett portré is országszerte. A pártkongresszuson nem volt probléma a többséggel, a politikai vérfürdő a kulisszák mögött szintén rendben lezajlott.
