Somogyi Hírlap, 2012. november (23. évfolyam, 256-280. szám)

2012-11-18 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 44. szám

2 2012. NOVEMBER 18., VASÁRNAP KÖZÉLET HÍRSÁV Orbán a keresztény megújulásról beszélt orbán viktor szerint a ke­resztény értékeken alapuló politika a történelem folya­mán immár sokadszor fogja megújítani Európát - a mi­niszterelnök ezt szombaton mondta Madridban, ahol Re­mény és keresztény válasz a válságra címmel előadást tartott a spanyol főváros Szent Pál Egyetemén. Férfiholttestet emeltek ki a kútból EGY HETVENHÁROM éves férfi holttestét emelték ki a hat méter mély kútból Taliándö- rögön a tűzoltók. Tömegverekedés a szabolcsi Tarpán TÖMEGVEREKEDÉS TÖRT ki a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tarpán: a rendőrség kilenc résztvevő ellen cso­portosan elkövetett garázda­ság miatt indított büntető- eljárást. A társaság tagjai pénteken késő este egy bár előtt szólalkoztak össze a magyar-ukrán határ men­ti településen, majd vereked­ni kezdtek egymással. Tiszabercel: mégsem volt földrengés a korábbi információkkal ellentétben nem történt földrengés a Szabolcs-Szat­már-Bereg megyei Tisza- bercéí körzetében szombat délelőtt. Előfordulhat olyan eset, hogy a Föld egy Ma­gyarországtól távol eső pont­ján kipattanó rengés esetén tévesen Magyarországra kerül az automatikusan meghatározott epicentrum - olvasható az obszervatórium közleményében. „Nagy erőfeszítés kell a megmaradáshoz” az egész civilizáció gaz­dasági válságjelenségei különösen nagy mértékben sújtják a magyarságot, ezért kétszeres erőfeszítésre van szüksége a megmaradáshoz - mutatott rá Erdő Péter bí­boros, esztergom-budapesti érsek szombaton Szlovákiá­ban, a nagyszombati Szent Miklós-székesegyházban tartott szentbeszédében. Nem kell a Vöröskereszt pénze? tervezet Az állam nagyobb ellenőrzést szeretne a legnagyobb karitatív szervezet felett Egyelőre nem kerül „ál­lami felügyelet” alá a Vöröskereszt. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma nemzetközi és hazai egyez­tetéseket szeretne foly­tatni, mielőtt a Magyar Vöröskeresztről szóló új törvényt benyújtják. Ennek tervezete szerint lényegében megszűnne a több mint 130 éves múltú szervezet önál­lósága. VR-összeállítás További hazai és nemzetközi egyeztetések miatt későbbre halasztották a Magyar Vörös- keresztről szóló törvény be­nyújtását, erről az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) tájékoztatta a Magyar Vöröskeresztet. Korábban a Népszabadság azt írta, a ter­vezet lényegében felszámolta volna a szervezet önállóságát, mert a Vöröskereszt kizárólag a Magyar Államkincstárnál vezethetett volna számlát, sza­bad pénzeszközeit kizárólag állampapírokba fektethette volna, és működését egy álla­mi testület felügyelte volna. Göndöcs Zsigmond, a Ma­gyar Vöröskereszt elnökének közleménye szerint bíznak ab­ban, hogy olyan új jogszabály léphet életbe, amely harmoni­zál az alapelveikkel, a nemzet­közi humanitárius jo^i gyakor­lattal, valamint a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának szabályaival és normarendsze­rével. Az Emmi október 28-án kö­zölte, hogy új jogszabály ké­szül a Magyar Vöröskereszt működéséről, ebben a nem­zetközi jogban vállalt állami kötelezettségeknek megfele­lően - követve a szervezetre vonatkozó nemzetközi ajánlá­sokat - köztestületi formában kiemelt jogi státust biztosí­tana a Magyar Vöröskereszt­nek. Az Emmi által készített törvénytervezet az eddiginél sokkal részletesebben szabá­lyozná a szervezet működését. Á minisztérium ezt azzal in­dokolta, hogy a mára elavulttá vált szabályozás nincs tekin­tettel a megalkotása óta eltelt időszak során bekövetkezett „történeti, társadalmi, gazda­sági és jogi változásokra”. A tervezet egyebek mellett előírta volna, hogy a Magyar Vöröskereszt működését, va­gyonkezelését, gazdálkodását egy öttagú felügyelőtestület el­lenőrizze. Ennek tagjait a kor­mány, az Állami Számvevőszék és a küldöttgyűlés. delegálta volna, és egy taggal vett' volna benne részt a szervezet. Vagyis A Vöröskereszt számokban 1859-ben hozta létre a nem­zetközi szervezetet egy svájci üzletember, Henry Dunant a solferinói csatatéren, ahol közel negyvenezren haltak vagy sebesültek meg. 131 éve segíti a rászoruló vagy elesett embereket Magyarországon. 700 ezer embert támogatnak évente. 130 ezer tagja van, több mint 3 ezer alapszervezetben az or­szágban. 6657 fiatal tagja van a szerve­zetnek. 1939 óta vesz részt a térítés- mentes véradás szervezésében. 430 ezer egység vérrel látja el- szakértők szerint - lényegé­ben felszámolta volna a szerve­zet önállóságát. Ezzel egyidejű­leg a szervezet vagyonkezelési jogai is erősen csorbultak volna, mert a tervezet szerint a Magyar Vöröskereszt kizáró­lag a Magyar Államkincstárnál vezethetett volna számlát, és az átmenetileg szabad pénzesz­közeit kizárólag állampapírok­ba forgathatta volna, és a Vö­a hazai kórházakat évente. 12300 véradást szervezett ta­valy, és mintegy 500 ezer vér­adót mozgósított, közülük 55 ezren először adtak vért. íoo ezernél is több fő gépjár­mű-vezetői elsősegélynyújtó vizsgáztatását végzi. íoo ezernél is több gyereket táboroztattak az elmúlt har­minc évben. 68 szociális, hajléktalan-, gyermekvédelmi, illetve egész­ségügyi intézményben 100 kü­lönböző szolgáltatással egészí­ti ki az állami gondoskodást, és fontos szerepet játszik a me­nekültek ellátásában. röskereszt számára tulajdonba adott volt állami ingatlanokra elidegenítési tilalmat írna elő. Szakértők szerint ez utóbbi azért is elfogadhatatlan, mert a nemzetközi segélyszervezet bevételeinek döntő hányada már nem az államtól folyik be, hanem adományozóktól. A Magyar Vöröskereszt 2011-es beszámolója szerint a szervezetnek 6,4 milliárd fo­rint volt a bevétele. Ebből 1,7 milliárdot kapott a központi költségvetésből. A többi ado­mányokból, önkormányzatok által nyújtott támogatásokból és pályázati pénzekből áll. ösz- sze, de jelentős a személyi jö­vedelemadó egy százalékának felajánlásaiból származó bevé­tele is, ami közel 1,3 milliárd forintot tett ki 2011-ben. Adományokat több mint húszezer szervezettől és ma­gánszemélytől kapott, közel egymilliárd forintnyi érték gyűlt össze. 114 millió forint külföldről, 950 millió Magyar- országról, ám ezek többsége természetbeni juttatás. A szer­vezet kiadásai ugyanakkor jóval nagyobbak voltak 2011- ben a bevételeinél, így 132 milliós hiánya keletkezett, sőt 2010-hez képest közel egymil­liárd forinttal csökkent a va­gyona is. A szervezet az éves költségvetésének majdnem felét az 1240 alkalmazott bé­rére költi, a beszámolójukban meg is jegyzik, hogy ^z.sok, és azt is, hogy néhány helyen igyekeznek a költségeket, köz­munkások alkalmazásával csökkenteni. A szervezet finanszírozá­sa tehát az elmúlt években jelentősen átalakult: az éves 6-6,5 milliárd forintos költség- vetésükbe a tíz évvel koráb­bi állami támogatás töredéke érkezik, és ez évről évre keve­sebb. Nem csak ezért nehezebb azonban a dolguk. Az adomá­nyozással kapcsolatos adósza­bályok is megváltoztak az el­múlt években, és a válság óta céges felajánlásokból is sokkal kevesebb pénz folyik be hoz­zájuk, pedig még mindig ez a legrégebbi és legnagyobb ha­zai karitatív szervezet. A Vö­röskereszt 130 év óta működik Magyarországon és jelenleg több mint 1200 munkatárssal, valamint 55 ezer önkéntessel dolgoznak. Lebombázták a Hamász gázai székházát közel-kelet Az Egyesült Államok támogatja Izrael jogát az önvédelemhez Uj igazgatók kinevezése, új pályázatok kiírása Teljesen lerombolta a Hamász gázai székházát szombatra vir­radóra az izraeli légierő - kö­zölte a Gázai övezetet ellenőrző radikális palesztin mozgalom kormánya. A tunéziai külügy­miniszter szombaton a Gázai övezetbe érkezett. Az Arab Li­ga külügyminiszteri tanácsa pedig rendkívüli ülést tart, és valószínűleg elítélik Izraelt. Obama ismét elmondta, hogy az Egyesült Államok támogatja Izrael jogát az önvédelemre, és kifejezte sajnálatát az izraeli és a palesztin civil áldozatok mi­att. Brit sajtóértesülés szerint 48 órán belül megindul a szá­razföldi izraeli hadművelet a Hamász objektumainak, köz­tük rakétaarzenáljának meg­semmisítésére. Barack Obama amerikai elnök és Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő telefonon egyeztetett a legújabb fejleményekről. Az izraeli légierő szombat hajnalban is bombázott kü­lönböző célpontokat a Gázai övezetben, és találat érte a Ha- mász-kormány székházát - je­lentette az iszlamista radiká­lis palesztin szervezet. „Négy találat érte a székházat, de a kormány hangsúlyozza, hogy helyén marad, és népe oldalán áll” - olvasható a kabinet köz­leményében. Szemtanúk sze­rint a kormányépület súlyosan megrongálódott. Pénteken az egyiptomi mi­niszterelnök által is meglátoga­tott kormányépületben állítólag jelentős károkat okozott a deto­náció, de a székház szombat hajnalban teljesen üres volt. A BBC szerint rakétatalálat ér­te az egyik Hamász-vezető há­zát is Jabaliában. A bombázásban állítólag har­mincán sérültek meg, többsé­gük gyermek. A CNN szerint nemcsak Gá­za városában, hanem az övezet északi részén is robbanások voltak hallhatók szombat haj­nalban. A hírtelevízió tudósító­ja beszámolt arról, hogy Izrael felderítő drónokat vet be az öve­zetben. ■ 62 KÓRHÁZIGAZGATÓI állásról döntöttek. A fővárosi Uzsoki ut­cai kórház élére a szakma által támogatott Nagy Csaba főor­vossal szemben Ficzere Andrea debreceni radiológust nevezik ki. Az Uzsoki utcai kórház fő­igazgatói posztját első körben is megpályázó Ficzere Andreát a bírálótestület még egyhangú­lag alkalmatlannak találta. He­lyette a korábbi főigazgatót tá­mogatták, aki az életkora miatt nem győzhetett. Schiszler István pályázott az Uzsoki és a Bajcsy-Zsilinsz- ky kórház élére is, de hiába támogatta az egészségügyi államtitkárság. Helyette a Baj- csy-Zsilinszky vezetésére Bod­nár Attilát, a Szent István kór­ház Merényi utcai telephelyének korábbi vezetőjét nevezik ki. Más volt a Fidesz-frakció és az egészségügyi államtitkár­ság véleménye a Szent László- Szent István kórház vezetőjéről is: míg a tárca Müller Pétert, az intézmény orvos igazgatóját támogatta, a Fidesz-képviselők Vályi-Nagy Istvánt, az egykori Szabolcs utcai kórház főigazga­tóját. Ez a helyzet a mosonma­gyaróvári kórháznál is: jelenle­gi főigazgatóját, Vermes Tamást támogatta az államtitkárság, mégis át kell adnia a helyét. 15 helyre nem találtak veze­tőt. Ezekre újabb pályázatot ír­nak ki. ■

Next

/
Thumbnails
Contents