Somogyi Hírlap, 2012. november (23. évfolyam, 256-280. szám)
2012-11-17 / 269. szám
4 MEGYEI KORKÉP 2012. NOVEMBER 17., SZOMBAT A kívülről jövő okosokat nem szeretik a sportközgazdász Nincs sehol előírva, hogy labdarúgást csak milliárdokból lehet csinálni Dénes Ferenc mindegy volt, hogy Boglár-baj- noki, nősök-nőtlenek derbi vagy kövérek-soványak meccs, a hangsúly a futballon volt. Amit gyerekkora óta nemcsak nézett a pálya széléről, de ha minimális ideje adódott, azonnal beszállta labdabűvölők közé. Diákként kézilabdázóit is, aztán az egyetemen nagypályás csapatot grün- dolt - azt viszont ekkor még nem gondolta, hogy a sport nemcsak kikapcsolódásként, hanem szakmaként, kutatási területként is az élete része lesz örökre. kései gyerekként érkezett a bogiári családba, ahonnét korán kiszakadt a gimnáziumot már a fővárosban, az ELTE Apáczai gyakorlóiskolájában kezdte francia szakos osztályban. Érettségi után a Közgázra vitt az útja, tagja lett a Rajk-szakkollégiumnak, Londonban és Grenoble-ban járt tanulmányutakon, végül 1988- ban, 26 évesen diplomázott terv- gazdasági és szociológia szakon. oktatóként is maradt az egyetemen, a vállalatgazdaság tanszéken dolgozott, alapítója volta sport társadalomtudományi központnak, egyúttal elindították a sportmenedzsment szakirányt. Közben a Testnevelési Egyetemen is tanított, majd 1999-ben a megalakuló Ifjúsági és Sportminisztérium sportügyekért felelős helyettes államtitkára lett. a tudományos élet mellett immár két évtizede tanácsadóként is dolgozik a média és a sport területén, részt vett több hazai újság átvilágításában, piackutatást végzett megannyi lapnak, s tíz éve a Magyar Labdarúgó Szövetség tanácsadójának is mondhatta magát. A futball hozta tudományos szakterülete - sportközgazdaságtan és a sportszolgáltatások menedzsment - ötletét is: a sport és a közgazdaság kapcsolatát kezdte kutatni. A kutatói évek kezdeti punnyadása után a sport aktív részéhez is visszatért, rendszeresen fut, félmaratonikon, maratoni váltókon méreti meg magát. Emellett hazai és nemzetközifutballmecs- csekre, sport-világeseményekre jár, s ezek alapján, bár tudja, nem lesz népszerű tőle, vallja: utópia, hogy Magyarország valaha is olimpiát rendezhet. Még egy foci-Eb-re is rendkívül kicsi a sansz. Bár 14 éves kora óta a fővárosban él, ma is balatoninak, egészen pontosan boglárinak vallja magát. Ha májusban beleszagol a pesti levegőbe, annyira hiányzik neki a tó illata-légköre, hogy ha teheti, rohan le szülővárosába. Vas András- Ha minden igaz, a jövő nyáron ismét lesznek előadások a Vörös kápolnánál.- Remek hír! - válaszolta Dénes Ferenc. - Annak idején ifjú házasként rengeteget jártunk oda a feleségemmel. Neves színészek játszottak kiváló darabokat, s nem hakniztak, látszott rajtuk, ők is élvezik az egészet. Csupa kellemes emlék él bennem ezzel kapcsolatban.- És Boglárról?- A Balaton rendkívül fontos az életemben. Aki nem a bulizós kikapcsolódást keresi, mindenkinek ajánlom az ottani csendet, nyugalmat, azt a bizonyos jó értelemben vett vidéki konzervativizmust.- Anno, a szocializmusban éppen a nyitottsága miatt számított különleges, amolyan multi- kulti helynek.- Meghatározó élmény volt gyerekként annyi külföldivel találkozni. Más nyelv, kultúra, viselkedés, még ha jórészt keletnémetek is voltak.- Ez inspirálta a fővárosi gimire és a francia szakra?- A szüleim ösztönöztek, ami azért is nagy dolog volt, hiszen egyedüli, ráadásul kései gyerek voltam, akit mégis engedtek korán elmenni otthonról.- Szegénylegény a nagyvárosban.- Óriási változás volt Pestre költözni, igazi kulturális sokk. Minden más volt, elvesztettem a támpontokat, a fogódzókat, a barátokat, a megszokott tanárokat. Más olvasmányélményeim voltak, mint az új osztálytársaimnak, máshogy öltöztem, beszéltem. Sokáig nem is találtam a helyem.- Mi volt a legnehezebb?- Otthon jó tanuló és jó sportoló voltam. Az új osztályomban mindenki jobbnak tűnt mindenben. Az elején nagyon meg kellett küzdenem mindennel, ám aztán maradandó impulzusok értek.- Az Apáczai francia szakjáról furcsa választásnak tűnik a Közgáz a bölcsészkar vagy a külker helyett.- Úgy mentem a gimibe, hogy közgazdaságira fogok jelentkezni. Nem volt racionális oka, hetedikben beugrott a dolog, és kész. Dénes Ferencnek egy Fra- di-meccs és Kornál János gondolatai adták az ötletet a szakmájához- Elitiskolából elitkollégiumba.- A Rajk-szakkollégium a család, az Apáczai és az egyházközösségem mellett a negyedik legnagyobb élményem. Ismét nálam okosabbak közé kerültem, felkészült, világlátott emberek közé.- A szakkollégiumok közül a Bibór- ól mindenki tudja, onnan jött a Fidesz szinte teljes vezérkara. Azt már kevesebben, hogy a Rajk adta a lökést a Bibóhoz, a párt megalakulásánál is több rajkos bábáskodott, Kosa Lajos pedig egészen magas pozíciókig jutott.- A Bibó valóban jobban előtérben van Orbán Viktorék miatt, de a szakkollégiumi világ alapjait a Rajk rakta le.- Miért csak ez a kettő tudta ennyire kinőni magát?- Erre a Rajk alapítója, Chikán Attila professzor, egykori gazdasági miniszter jobban tudna válaszolni... Magukat képezni akaró, nyitott fiatalok kerültek össze, s bár tudtuk, akad köztünk besúgó, sohasem kerestük, mert egy közösséget nagyon meg tud mérgezni az állandó gyanakvás. Viszont mindig el akartunk menni addig a bizonyos falig. Például elkezdtük betartani a kádári törvényeket, alkotmányt, ami lázadásnak számított, hiszen a leírtak szerint alkalmaztuk a gyülekezési és szólásszabadságot, vagyis a saját fegyvereivel szálltunk szembe a rendszerrel. Visszagondolva: ezek is apró lapátnyomok voltak a diktatúra aláásásánál...- Az ellenzékiséggel már az Apáczaiban találkozhatott.- Sok ismert ellenzékinek járt oda a gyereke, s emiatt kialakult egy sajátos hangulat, tudat. Persze nem komoly akciókat kell elképzelni, akkoriban az is nagy dolognak számított, hogy például Hrabalt olvastunk. A kulturális világképem átformálódását azonban többek között ennek az időszaknak köszönhetem.- A tudományos szakterületét pedig a Rajknak.- Legalábbis részben. Számomra az egyik alapmű Komái lánosnak a hiánygazdálkodást leíró közgazdasági kategóriái. Otthonról hoztam mellé a sport, ezen belül elsősorban a foci szeretetét. A kettőt aztán összekapcsoltam.- A dolgozat helyetti Fradi-meccs, s az így kipattant sportgazdasági témaötlet tehát legenda?- Valóban a meccs adta az ihletet. Arra gondoltam, a Komai-féle gondolatok mennyire illeszkednek a honi labdarúgóvilághoz.- A szocializmusban már a profit- orientált sport gondolata is életidegennek számított, hiszen mindent az állam pénzelt.- Vannak dolgok, melyek sokáig változatlanok... (Nevet.) Amúgy sokan nem vettek komolyan. Amikor az egyetemen a sportmenedzsment szak miatt lobbiztam, odajött egy szakember, s azt mondta: ne tedd tönkre az életed!- Tévedett.- Szerencsém volt. Akkor robbant gazdaságilag az európai futball, elindult az angol Premier League, majd a Bajnokok Ligája. S ekkor kezdtem a kutatói pályámat - amikor Európában is csak kevesen foglalkoztak még vele. Idehaza is elkezdődött valami, s néhányan rájöttek, ez egy komoly gazdasági terület. Az egyetemen az első órámon azt mondtam a hallgatóimnak: azért érdemes tanulni, mert tíz éven belül lecserélitek a magyar sportvezetést. Be kell vallanom, mélyen tévedtem. A sportszakma összezárt, s ma sem szereti a kívülről jövő köz- gazdasági okosokat.- S két évtized alatt alig jutottunk előre: ma is rengeteg az állami pénz a sportban. Jónéhány NB l-es futballcsapat esne akár osztályokat is, ha kivonulna mögülük az önkormányzat, vagy az állami szponzor.- Nem feltétlenül. Hiszen ha mindenütt kiszállnának, lehet, ugyanezek a klubok maradnának, csak lényegesen kisebb büdzsével. De hol van előírva, hogy csak milliárdokból lehet focit csinálni, vagy hogy csak profi játékosok játszhatnak? Aki tehetséges, elmenne külföldre, a többiek itthon játszanának. Esetleg lenne egy-két profi csapat. így működik a norvég, a dán vagy a svéd foci.- Meddig tartható fenn, hogy az állam fizeti a cech nagy részét? Hogy stadionokat épít magán-futballcég- nek? Miért nem színházakat újít fel? Színielőadásokat többen néznek, mint magyarfocit.- Ebben nem vagyok biztos... Régebben az állam nem költött túl sokat a sportra, éppen csak annyit, hogy az olimpiai nagyhatalmi státusz megmaradjon. Most más a helyzet, de egy kormánynak joga, hogy így döntsön. Más kérdés, hogy új forrásokat talál, vagy máshonnét vesz el pénzt.- A TAO, a társasági adókedvezmény a nagy közösből hiányzik.- Jó dolog, hogy a központi költségvetésből, ha közvetett formában is, de jut pénz a sportra. Ám, hogy a TAO, mint forma jó-e, kételyeim vannak: túlságosan elaprózódott, kevésbé hatékony. Lehet, központosított formában jobb lenne a rendszer. S a felfogásomnak jobban megfelelne egy piacépítő sportpolitika, mely a kereslet-kínálaton alapul.- Ez nagyon politikusán hangzott, mintha államtitkár-helyettesként szólalt volna meg... Az ISM-es korszakban sohasem vitázott a tudományos és a politikai énje?- A közigazgatásban sohasem jó, ha a tudományos én dominál, s nem is lehet emiatt konfliktus az emberben. Szerencsére nem is kellett meghasonlanom a minisztériumi időszak alatt.- Utána nem lehetett könnyű, hisz kormányváltással búcsúzott.- Két évig nem nagyon jutottam munkához, volt velem szemben egyfajta bizalmatlanság, s nem volt megfelelő kapcsolat- rendszerem sem, ezért elkezdtem felépíteni egy új karriert.- És ma pártok-politika feletti meg- süvegelt szakembernek számít.- Hallottam róla, azt mondják a hátam mögött: okos fiú ez a Feri, de mindig ugyanazt mondja... Mivel tényleg nem aszerint változtatom a mondókámat, hogy éppen ki kérdez, ezt dicséretnek fogom fel... A Zárda utcai szülőház tovább őrzi a művész emlékezetét emelt fejjel Vaszary János családja pedagógust és ügyvédet adott Kaposvárnak, hercegprímást és festőt az országnak Ismét a reformkorba ugrunk vissza, hiszen a Zárda utcában 1833 óta áll az a ház, ahol később Vaszary János festőművész (1867-1939) megszületett. Török Ferenc, a megyeháza építője tervezte a ma műemléki védelem alatt álló földszintes lakóépületet, amely a klasz- szicista polgári építészet legszebben megmaradt emléke Kaposváron. A ház három utcai szobával és a bolthajtásos tornácról nyíló udvari szárnnyal épült. Tömegét és homlokzatát a nyugalom, a gondosan mérlegelt arányok uralma jellemzi. A hatablakos utcai homlokzat még árnyékhatásra törekszik, ugyanakkor a túlburjánzó forElőző feladványunka reformkorban épült klasszicista Vaszary-emlékház mák helyett már egyszerűbb vonalvezetésű, erőteljes falmélyedések, tükrök és vízszintes csíkozás teszik plasztikussá az egyszerű homlokzatot. Tető- szerkezete a mai szemnek kissé meredek, kontyolt nyeregtető. A házat a festő édesapja, Vaszary Mihály vásárolta meg - bátyjával közösen -, aki családjával együtt az 1860-as évek közepén költözött Kaposvárra. Vaszary Mihály puritán- gondolkodású, általánosan szeretett tanára volt a helyi gimnáziumnak, kilenc gyermeke közül a negyedik, János pedig a művészet világában alkotott maradandót. A színes egyéniségű, temperamentumos festőművész nagymértékben hatott a magyar avantgárd törekvésekre. A húszas években közreműködött az Új Művészek Egyesülete és a Képzőművészek Új Társasága megalapításában, s a Képzőművészeti Főiskolán is tanított. A szülőházon 1947-ben helyezték el a festő emléktábláját, s 2003. május 23-án ugyanitt avatták fel a Vaszary-emlék- házat. A famíliából Vaszary Kolos, Mihály nagybátyja, a tudós esztergomi érsek és hercegprímás érte el a legmagasabb egyházi és társadalmi rangot. A kiterjedt rokonsághoz tartozott Vaszary János köz- és váltóügyvéd is, akiről a János, a mai Dózsa György utcát elnevezték. Ugye milyen szép ez az épületrész? Vajon hol látható? írja meg: Somogyi Hírlap Szerkesztősége, 7400 Kaposvár, Kontrássy u. 2/A, vagy emeltfejjel@sonline.hu
