Somogyi Hírlap, 2012. november (23. évfolyam, 256-280. szám)

2012-11-12 / 264. szám

2012. NOVEMBER 12., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP 5 Királyi ranghoz méltó romkert kupavár Másfél milliárdos fejlesztés kezdődik a somogyvári nemzeti emlékhelyen Lovagok tisztelegnek a hős király emléke előtt Somogyváron. A fejlesztések révén több látványosság fogadhatja majd a látogatókat a romkertben Csillagvár planetárium és Csillagles kilátó Kardosfán, Igáiban új templomtér uniós támogatással Másfél milliárd forintból újulhat meg a magyarorszá­gi és európai viszonylatban is kiemelkedő, történelmi jelentőségű somogyvári ben­cés apátság. Vigmond Erika Az Emberi Erőforrások Mi­nisztérium Kultúráért Fele­lős Államtitkárságának köz­leménye szerint, az erről szó­ló szerződést a napokban ír­ták alá. Koppány vezér hajdani vá­ra, majd a helyén Szent Lász­ló király által építtetett ben­cés apátság miatt Somogyvár a középkori Magyarország egyik legjelentősebb kulti­kus és kulturális központjá­nak számított. Ma a tíz nem­zeti emlékhely egyike. A ko­rábban a Műemlékek Nemze­ti Gondnoksága kezelésében lévő területen -melyet ez év október 31-től a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodá­si és Szolgáltatási Központba integráltak -, uniós forrásból 1,5 milliárd forintos fejlesz­tés kezdődik. Móring József Attila ország- gyűlési képviselő, Somogyvár polgármestere azt mondta: az elnyert támogatás lehetőséget ad az értékcentrikus helyre- állításra és a turisztikai inf­rastruktúra fejlesztésére, így a rangjához méltó látványos­sággá válik Somogyvár-Ku- pavár. A történelmi múlt őr­zésének kiteljesítése mellett, a fejlesztés kilenc új munka­helyet is teremt. Első ütem­ben a 7505 négyzetméteres, védelem alatt álló romterület mellett, a tájba szervesen il­leszkedő, korszerű techniká­val ellátott föld alatti látoga­tóközpontot építenek. Itt az érkezőket a tervek szerint a Szent Korona hologramja fo­gadja, majd megismerkedhet­nek a Kupavárhegy történeté­vel, Szent László király életé­vel és korával, a bencés apát­ságnak a kultúrában betöltött szerepével. A kiállítás korhű kópiák segítségével mutat­ja be Szent László fegyvereit, öltözetét, a különleges holog- ram-lapidárium pedig a So­mogyváron fellelt, igen érté­kes kőanyagot mutatja be. A az uniós fejlesztési források el­lenőrzésére és a kifizetések gyor­sítására júliusban létrehozott Nemzeti Fejlesztési Kormánybi­zottság (NKF) első döntései kö­zött osztott el a regionális opera­tívprogramokból 47 milliárd fo­rintot kiemelt turisztikai beruhá­zásokra. AzNFK elnöke Orbán Viktor miniszterelnök, aki Lázár János államtitkárral, Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési és Matolcsy György nemzetgazda­sági miniszterrel döntött a forrá­sokról. az ORSZÁGBAN 34 fejlesztés in­dulhat el. A három somogyi ked­vezményezett közül a Szent Lász­ló Nemzeti Emlékhely kialakítá­sára 1,5 milliárd, a kardosfai zse­lici csillagoségbolt-park komplex korszerű technika révén az apátság teljesen rekonstru­ált képe is virtuálisan jelenik majd meg 3D-ben. Á látogatóközpont a mellet­te felépülő szabadtéri színpad­dal együtt különféle rendez­vényekre, a nemzeti emlék­helyhez és a korszakhoz kap­csolódó témaköröket újsze­rű módon bemutató múzeum­turisztikai fejlesztésére 670 mil­lió, az igali templom és környeze­te egyházi turisztikai fejlesztésé­re 615 millió forint jut, utóbbihoz a várossal konzorciumban pályá­zó egyháznak. Az összegből fel­újítják a katolikus templomot, visszahelyezik a toronysisakot, s városközponti parkot alakítnak ki. Felújítják az évszázadokkal ezelőtt elpusztult falu maradvá­nyaira épült kálváriát, valamint a hegyi kápolnát és a plébániát is. A zselici csillagoségbolt-park- ban - mely elsőként kérte, és 2009 novemberében egy skót ér­tékkel együtt egyidőben kapta mega címet - planetárium épül, s a Zselic legmagasabb pontján 30 méternél magasabb kilátó, ahonnan a Dráva-medencéig és pedagógiai foglalkozásokra, nemzeti identitást erősítő ok­tató-nevelő tevékenységre is lehetőséget nyújt. A kialakí­tandó rekreációs terület, ahol játszópark, fűszernövénykert is helyet kap, közparkként üzemel majd, a látogatóköz­ponttól a romterületig veze­tő, szerpentinszerű, 1,2 kilo­méter hosszú Szent László sé­a Balatonig el lehet majd látni. A Sefagévek óta dédelgetett terve Kardosfától délre épül meg, a ro- polyi-lipótfai utak között, ahová a tömegközlekedést elektronikus meghajtású kisvonat jelentheti. a turisztikai fejlesztéseknél a hátrányos helyzetű régiók felzár­kózását, a válság miatt bajba került ágazatok, így különösen az építőipar és az idegenforga­lom élénkítését is szem előtt tar­totta a kormánybizottság. A Nyu- gat-Dunántúlon három (4,2 mil­liárd), Dél-Alföldön hat (7,6 milli­árd), Dél-Dunántúlon hét (82 milliárd), Észak-Alföldön (12,5 milliárd) és Észak-Magyarorszá- gon (12,3 milliárd) kilenc-kilenc projektet támogatnak. Kö- zép-Magyarország és Közép-Du­taút pedig jó alkalom a legen­dás király életének felelevení­tésére. A második ütemben a földből ma csak itt-ott kilát­szó várfalat az eredeti hosszá­nak mintegy felén, a kaputor­nyokkal együtt helyreállítják, mégpedig úgy, hogy a teteje járható legyen. Föltárják a vár körül ma nem látható, de egy­kor jelentős védműnek számí­nántúl értelemszerűen kimaradt a támogatásokból. A régiónkban somogyi kötődé­sű még az Ős-Dráva Program látogatóközpontjának és bemu­tatóhelyének kialakítása Cún-Szaporcán egymilliárdért. A Pécsi Állatkertet 1,1, a Pécsi Egy­házmegye évezredes örökségét 1,5 milliárdért fejlesztik. Más régiókból például a Szegedi Dóm-teret, az Ópusztaszeri Nem­zeti Történeti Emlékparkot, a Debreceni Nagytemplomot, a hatvani Grassalkovich-kastélyt, Hollókőt, a pannonhalmi Apát­sági Major Látogatóközpontját és a keszthelyi Festetics-kastélyt építik-korszerűsítik átlagosan egy-kétmilliárdos értékben. tó dupla sáncárkot, és a déli oldalon, ahol ma a pénztár ta­lálható, láthatóvá is teszik. A vár északi sarkába színpadot terveznek. Az apátság rom­falainak sok helyen tönkre­ment rekonstrukcióját vissza­bontják, majd újraépítik, szin­te mindenütt magasabban és hitelesebben, mint ahogy ma látható. Eredményes évet zárt a nagyatádi Fürjecske mayer károlyné, a nagyatá­di Fürjecske Néptánc Egyesü­let alapítója és művészeti ve­zetője nem fellépésre, hanem egy eredményes év összege­zésére hívta meg a táncosokat és szüleiket a helyi „Aranyka­kasba”. Értékelőjében elmondta, hogy a város szinte valameny- nyi rendezvényén szerepel­tek és mind több település hívja őket bemutatókra, köz­ségi rendezvényekre. Három csoportjuk közül valamelyik­kel mindig eleget tudnak ten­ni a felkéréseknek. Nagy si­kerként könyvelte el, hogy az olaszországi San Vitóban ren­dezett virágok fesztiváljára évek óta meghívják a csopor­tot. Legutóbb az öt kategóriá­ban meghirdetett „Népek tán­ca, népek zenéje” országos versenyen is bizonyítottak. Si­keresen túljutottak az elődön­tőn. Most pedig a középdöntő eredményét várják és ha az is sikerült, akkor már a döntőbe is bejutottak! Sajnos, problémát okoz a művelődési ház hiánya. A kol­légium társalgójában tartott próbák után a hatalmas szín­padokra fellépve zavart okoz a nagy térség kitöltése, de eddig azt is áthidalták sikeresen. Az esten dalokkal örven­deztette meg a közönséget a táncosok közül énektudásával is mind nagyobb elismerést szerző Gara Bella csodála­tos hangjával. Perger Lilla és Szemesi László pedig a „Most múlik pontosan...” dalt mutat­ta be tánccal. A jó hangulatú táncos összejövetelt tombola­sorsolás zárta, melynek fő dí­ját, egy élő libát Karnis Ro- land nyerte. ■ Györke József Perger Lilla és Szemesi László B.T. Másokkal jót tenni, erre használni a hatalmat Ángyánnak van igaza - reagált Barkóczy Gellért egykori somo­gyi kisgazdaelnök a lapunkban Ángyán József exállamtitkár- ral közölt interjúra. - Az a jézu- si eszme ma nagyon hiányzik, amit Nagyatádi Szabó István, a kisgazdapárt alapító elnöke is magáénak vallott és amit nem­rég Csokonyavisontán, felújított emlékművénél is felidéztek - így Barkóczy. - A jézusi példa: a hatalmat arra használni, hogy másokkal jót tegyünk. A kis­emberen segíteni, akár a ma­gunk rovására is. Százhárom évvel ezelőtt feketébe öltözött, csizmás parasztok határozták el és mondták ki Kaposváron, a mai vasúti restiben az Országos Kisgazda és Földműves Párt megalakulását. Nagyatádi Sza­bó István már a húszas években kezdeményezte, hogy osszák ki a földeket a kisembereknek. Ez sikerült is, de aztán a föld nél­küli Bethlen Gábor bekerült a pártba, miniszterelnök lett, megbontotta az egységet, tá­madta a földreformot. A kisgaz­dákat tehát már akkor is igye­keztek elnyomni. A második világháború után aztán (azt kö­vetően, hogy az FKGP 51 száza­lékkal megnyerte a választást) megint gazdasági cselédek, sze­gény emberek jutottak földhöz és pillanatok alatt fellendült a mezőgazdaság. Valósággal ver­sengtek egymással a földművé­CIKKÜNK NYOMÁN Barkóczy a jézusi példát ajánlja sek, minden darab föld meg volt művelve. Három év után aztán elvették ezeket a kisbirtokokat, ebből lettek az állami nagybir­tokok. A somogyi kisgazda exelnök úgy látja, ma is minden erő­vel igyekeznek elnyomni a kis­gazdapártot, a politika szerep­lőinek úgy jó, ahogyan ma lé­tezik: „tetszhalott” állapotban. - Nem is képviseli senki a vi­déket, a kisembert, legfeljebb csak szavakban - folytatta Bar­kóczy Gellért. - S ahogyan Án­gyán József is hangoztatja, az if­jú gazdák, a családok a legtöbb helyütt hiába várják, hogy föld­höz jussanak. Nem kell mesz- szire menni: daránypusztai föl­dekről hallani, amire sokgyere­kes, állatokat tartó gazda is pá­lyázott, mégsem ő kapta meg, hanem egy nem is gazdálkodó, végzettséggel sem rendelkező személy (én nemrég, 78 évesen is el kellett hogy végezzem az aranykalászos gazdatanfolya- mot ahhoz, hogy támogatást ve­hessek igénybe). Ádándi földek­kel kapcsolatban is hallani fur­csaságokat, a Balatonszabadi és Enying közötti több száz hektár bérletének pályázatát meg visz- szavonták, pedig sok ifjú gazda várt rá. A példa adott a ma po­zícióban lévőknek: hatalmukat, pozíciójukat igyekezzenek arra használni, hogy másokkal jót tegyenek. ■ F. I. Goszthony Máriára emlékeztek tisztelői Bárdon goszthony Mária keramikus- művészre emlékeztek a nevét vi­selői bárdudvamoki alapítvány és a Térségi Együttműködés Tár­sasága (TETT) szervezésében szombaton. A kegyeleti és hely- történeti séta a régi temetőtől in­dult a Goszthony temetőbe és ká­polnához, ahol gyertyát gyújtot­tak az 1893-1989 között élt alko­tóra emlékezők. Goszthony Má­ria ez évben posztumusz díszpol­gári címet kapott a településen, életműve az Örökségünk - So- mogyország kincse címet is ki­vívta. A művész Rippl-Rónai tanítványa is volt, e kötődésről a bkh.2012.blog.hu címen közölt érdekességeket a minap a TETT elnöksége. ■ B. T.

Next

/
Thumbnails
Contents