Somogyi Hírlap, 2012. november (23. évfolyam, 256-280. szám)

2012-11-10 / 263. szám

2012. NOVEMBER 10., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP Közbiztonsági fórum Nagyatádon: a helyiek bíznak a rendőrökben bűnüldözés Sokan voltak kí­váncsiak Nagyatád közbizton­ságának helyzetére, meg is telt a kollégium társalgója. Ormai István polgármester azt mondta: nagyon jó a rend­őrség és a városvezetés kap­csolata, amely nem csak a kö­telező beszámolókra terjed ki. A rendőrök végre megfelelő lét­számban megtalálhatók a vá­ros utcáin, rendezvényein. Úgy érzi, tudatosabbá, célirányo­sabbá vált a rendőri munka. Szakmailag erősödött a szer­vezet, és fejlődött a rendőrök munkája. Hegedűs János rendőr alez­redes, kapitányság-vezető szin­tén örömmel tért ki arra, hogy az elmúlt év adataihoz képest nagymértékben javult a köz- biztonság a városban, és a tér­ségben is. Lényegesen csök­kent, de még így is jelentős a vagyon elleni bűncselekmé­nyek száma. Ha kirívó esettel találkoznak, azonnal reagál­nak, értesítik a lakosságot, így jobban fel tud készülni, s nő a rendőrség munkájába vetett bi­zalma. A jelenlévők vetették fel az egyirányú utcákban a kerékpá­rozást, a főleg diszkós éjszaká­kon bekövetkezett randalírozá- sokat, az esetleges drogozást. Jónak értékelték a zebrán a gyermekek védelmét, valamint azt, hogy az utóbbi időben egy­re gyakrabban láthatóak a gya­logos járőrök az utcákon. A la­kóközösségek, a klubok kérik a rendőrségi előadásokat,'ismer­tetőket, mert még mindig sokan dőlnek be a trükkös csalóknak. A kapitány elmondta: 36 telepü­lésen terveznek fórumokat. Ha a nagyatádihoz hasonló érdek­lődései találkoznak a térségben, akkor talán még jobban vissza tudják szorítani a bűncselek­ményeket. ■ Györke József Mindennek Schwechat az oka! vissza a jövőbe Össznemzeti hipnózis a császári tévétől a nemzeti élőkép vibráncig Hat független színházi elő­adást épített Vendéghétfő sorozatába a Csiky Gergely Színház. Elsőként Pintér Béla Társulata hozta el a Kaisers TV Ungarnt, s vele egy rég tapasztalt hangulatot Kaposvárra. Legközelebb a Szutyokkal jönnek - sing Halleluja! Vas András Szimpla időutazásnak indul minden, kései Vissza a jövő­be utánérzésnek, csak éppen nem Marty McFly és a DeLore- an a főszereplő, han§m Baráz- nay Amália és egy egészség- ügyi asszisztens, aki némi hip­nózis után amolyan Luciferként kalauzolgatja végig a Pákozdi Oroszlán lányát a 33 évvel az­előtti múltba. Amáliának anyja halála után néminemű hagyaté­ki bonyodalom miatt kell 1881- ből 1848 őszének Magyarorszá­gára látogatnia, hogy megtalál­ja a kódot, mely nyitja a családi örökséget rejtő páncélkasztnit. A remélt számsor vagy jelszó helyett azonban a korabeli ha­zai televíziózás fellegvárába, a Kaisers TV Ungam stúdiójába csöppen nem sokkal a schwecha- ti csata előtt, így a helyszínen kö­vetheti végig, ahogyan pákozdi diadaltól némiképp megittasult forradalmárok, személyesen Pe­tőfi és Kossuth, elfoglalják a téfa- ut, megalapítják a Magyar Nem­zeti Élőkép Vibráncot, s jó ma­gyar szokás szerint a győztesek lendületével elzavarják a műsor- készítőket, akik előtte, ha nem is túl lelkesen, de mégiscsak éne­kelték a Gotterhaltét, azaz az osztrák himnuszt.- Vegyek fel egy embert, aki beolvassa a politikailag vállalha- tatlan híreket? - kérdezi a Habs­Friedenthal László asszisztensként végül felnőtt Petőfi (Pintér Béla) és Kossuth (Thuróczy Szabolcs) nagyságához burg-házi tévé román nemzeti­ségű magyar szerkesztője, s eb­ből máris kiderül, bármennyi­re is kiváló mesélő Pintér Béla, a társulata által kaposvári Csi­ky Gergely Színházba vendége­lőadásul elhozott darab bizony nemcsak a képzelet, a gazdag írói fantázia szüleménye... Ha­nem a történelem, egy regény­szerű család és a mai magyar valóság tulajdonképpen tökéle­tes elegye kacagtató és elgondol­kodtató, de mindenképpen jókor és megfelelően adagolt humor­ral fűszerezve, ám egyúttal a po­én kibontását, továbbgondolását a nézőre bízva. Akinek egy-egy motívum, pillanat bizonyosan ismerősnek tűnik, ám az ese­tek többségénél nincs konkrét beazonosíthatóság, csak jelen­ségek, figurák, valahonnét na­gyon ismerős kisszerűség és op­portunizmus, marakodás és ér­dekháború. A haza és nemzet fo­galmakhoz kapcsolódó megany­nyi, politikai szempontból kisa­játított és elkorcsosított sztereo­típia. S így lesznek az idealizált hősökből egyszerű, mindenna­pi, esendő emberek átlagos sé­relmekkel, kisebb-nagyobb bot­lásokkal, gyarlóságokkal, akiket személyes érdekeik legalább any- nyira vezetik, mint a hon minde- nekfelettinek tűnő sorsa. így derül ki egyik pillanatról a másikra a szabadságharc költő­jéről, hogy meglehetősen egzal- tált, rigolyás, hiú, sértődékeny, vagy éppen, hogy a Nemzet Ar­ca, a harcedzett katona, a Pákoz­di Oroszlán, gróf Baráznay Ig- nácz képtelen ellenállni a fiatal és karcsú hölgyek bájának. És utóbb kiderül, ez az oka minden bajának... Persze a karaktereket élettel kell megtölteni, főként, ha a dísz­let és a jelmez csak kevéske tám­pontot adnak. Pintér Béla indu­latos Petőfije és Thuróczy Sza­bolcs mélázóan bölcs Kossuthja már-már pamfleti alakok, Mucsi Zoltán Baráznay tábornoka ka­tonásan zárkózott, szikáran fe­gyelmezett nemzeti hős. Stefano- vics Angéla Üregi Szidóniaként remek apakomplexusos, szerel­mes tévésztár, bemondóművész társa, a találó nevű Lágyvölgyi Dombor Pankát játszó Szalon- tay Tünde pedig a hosszú tévés évek alatt pengeéles intrikussá fejlődött profi, Friedenthal Zol­tán kiválóan építi fel az akarata ellenére szép lassan mártírrá ne­mesedő Balázs Gábort. A drama­turgként is jeleskedő Enyedi Éva Amáliája remekül visszaadja az apját kereső lánygyereket, Qu- itt László - reklámjaival erősen a Vámház körúti üzletemberre hajazó - Rohácsi bácsija pedig az eseményekkel sodródó kisem­ber, akiről úgy érzi a néző, akár mellette is ülhetne a széksorok­ban. Mint ahogyan rendkívül is­merős lehet Szakonyi Györk ge­rinctelen és elvtelen Marián Kor­nélja - ha elhajítunk egy köve széles e hazában, bizonyosan ta lálunk vele egy ilyen alakot, akái a legmagasabb szinteken is...- Képtelen voltam befogadni azt a közszolgálatiságnak csúfolt nyílt császársegg-nyalást - jelen­ti ki a téfau einstandolása után Petőfi, bemutatva egyúttal, hogy a magyar lélek a történelem ha­tására sem változott semmit az idők folyamán, bármennyire is erőlködtek az utódok. Persze fel­szisszen a publikum, melynek láthatóan nem kell elmagyaráz­ni az egyes helyzeteket: - Ne do­bálózzunk azzal a szent szóval, hogy forradalom, főként ne pisz- licsáré ügyekben - hallatszik az újabb bonmot, mely szintén értő fülekre talál... A történet csúcspontja persze az élő adásban helyszínről bul­várközvetített schwechati csa­ta, melyet először ugyan elvesz­tett a magyar sereg, ám az idő­utazás az Uyen hibák kijavítá­sára is tökéletes alkalom. S mi­vel Amália történelem órai isme­reteit a Pákozdi Oroszlán megfe­lelően hasznosítja - miután szí­ve felülkerekedett a libidóján -, megváltozik az ütközet végkime­netele, így természetesen a sza­badságharcé, s persze az országé és a Baráznay családé is. S ami­kor visszatérünk 1881-be, kide­rül, csak ennyi kellett, hogy si- kememzetté váljunk, akikhez a svájciak kölcsönkérni járnak, s Európában nincs senki a nívón­kon. Mondjuk még a britek... Talán tényleg így lenne, ha Sobwechatnál valóban győztünk volna. Miénk lenne a pattogós re­ményhimnusz, a győztes forra­dalom emléke, és egyáltalán, a Remény szépen átkötve nemzeti színű masnival. így viszont csak a pislákoló jut: azért egyszer tény­leg lehet jobb. Össznemzeti hip­nózis nélkül is - mégha ez most elég abszurdnak is tűnik... Azt a bizonyos üvegplafont még mindig igencsak nehéz áttömi nők a politikában Az unióban Magyarországon a második legkevesebb a parlamenti képviselőasszonyok száma ► Folytatás az 1. oldalról Szlovéniában és Lengyelország­ban kvóta szabályozza a női kép­viselők számát, s az ötlet már ide­haza is többször felmerült: 2007- ben állítólag pártokon átívelő egyetértés kísérte a szabad de­mokrata javaslatot, mely szerint a választási listákon váltakozva kövessék egymást a nők és a fér­fiak. Ehhez képest a jelenlegi or­szággyűlésben a Fidesz padso­raiban a képviselők nyolc, a lob­bikéban 6,8, a KDNP-nél öt, az MSZP-nél 4,1 százalék a hölgyek aránya. A hazai statisztikát a va­lóban európai arányokkal ren­delkező LMP negyven százaléka kozmetikázza. A női képviselőjelöltek ará­nya 1990 óta folyamatosan nőtt: míg a rendszerváltás utáni első szabad választásokon még csak a jelöltek kilenc, addig legutóbb 19 százaléka volt nő. Hogy par­lamenti arányuk ehhez képest nem emelkedett, a pártok válasz­tási kozmetikázásának tudható be: a listákon jórészt a befutásra esélytelen helyekre kerülnek. A jelen 13 somogyi képviselője kö­zül mindössze ketten képviselik a gyengébbik nemet, ám ezzel is jobb a megyei helyzet - 15 száza­lék - az országos átlagnál.- A magyar férfialapú társa­dalom, mondhatni macsóország vagyunk - jelentette ki az ada­tok hallatán Lamperth Mónika, aki 1994 óta tagja a Parlament­nek, s 2002-től hat éven át előbb belügy-, majd önkormányzati és területfejlesztési, végül szo­ciális és munkaügyi miniszter­ként tagja volt a különböző szoci­alista-szabad demokrata kormá­nyoknak is. - Ha egy nő számá­ra nem a család az elsődleges fel­adat, már gyanakszanak az em­berek. Éppen ezért egy női poli­tikus indulása sokkal nehezebb, mint egy férfié. S akkor még nem is beszéltünk az üvegplafon-el- méletről, mely szerint egy bizo­nyos szintig relatíve könnyebben eljutnak a nők, ám a magasabb vezetői pozíciókba csak kevesen kerülnek közülük. A szocialista képviselőasszony szerint egy nő megfelelő csalá­di támogatás nélkül esélytelen a politikai pályán, így ezért is akad kevesebb női képviselő. Emellett a nők többsége nem szereti a há­borúskodást, inkább építenének, így emiatt is kevesebben állnak politikusnak. Férfidominancia a T. Házban. Mátrai Mártának csak 18 nőtársa van a több mint kétszáz fős Fidesz-frakcióban- A társadalmon belül is erő­sítik a nőkel kapcsolatos sztere­otípiákat - tette hozzá Lamperth Mónika -, elég csak a közelmúlt­ra gondolni, amikor egy fideszes honatya a gyermekszülést jelöl­te meg a nők elsődleges felada­taként. A kaposvári képviselő szerint az MSZP-n belül létezik női kvó­ta, a választott testületekben, il­letve a választási listákon mini­mum a jelöltek ötödét kell, hogy adják. A fentebb citált számok azonban azt mutatják, a szoci­alistáknál sem megy zökkenő- mentesen a nők csatasorba állá­sa, hiszen például a párt országos tisztviselői között - párt-, választ­mány- és frakcióvezetés - egyet­len nő sem akad.- Nem érzem szükségességét a női kvótának, annak idején ezért is nem támogattam - mondta Mátrai Márta, a Fidesz frakcióve­zető-helyettese, korábbi frakció- igazgatója. - Ez a pálya is egy hi­vatás, az alkalmasság, kell, hogy döntsön, kiből lesz képviselő. Mátrai Márta szerint azért van kevesebb nő a Parlament­ben, mert család és gyerek mel­lett nehezebb felvállalni a politi­kai pályát.- Nekem is sokat segített an­nak idején a testvérem és a szü­leim - állította. - A párton belül amúgy támogatják a női politiku­sokat, de nekik is végig kell jár­ni a szamárlétrát, emiatt van ará­nyaiban sokkal több képviselő­asszony az önkormányzatokban, mint az országgyűlésben. Valóban, a helyi politikában némiképpen jobb a helyzet, a pol­gármesternők száma a rendszer- váltás óta folyamatosan emelke­dik, igaz, jellemző módon inkább a kisebb településeken: 1990-ben a 312 női településvezető közül tí­zen irányítottak várost, míg 2010 óta az 538 polgármesternő - az összes településvezető 17 száza­léka - közül 31-en városvezetők. Somogy 245 települése közül jelenleg 45-ben akad női polgár- mester - azaz 18,3 százalék az arányuk -, közülük mindössze a nagybajomi Czeferner Józsefné vezet várost. A megyei adatok az elmúlt két ciklus óta némiképp javultak, hiszen 2002-ben csak 37, míg négy évvel később 38 női településvezető volt Somogybán. A legrégebben Lőrinczné Kiss Ilona vezeti faluját: amikor So- mogyjád élére került, csak négy női vezető volt Somogybán.- Faluvezetőként sosem érez­tem hátrányát, hogy nő vagyok - állította a somogyjádi polgármes­ter -, pedig akadt olyan időszak, amikor a megyei közgyűlésben egyedül voltam a férfiak között. De talán még könnyebb is az ér­dekérvényesítés ennyi férfi poli­tikus mellett. Emellett egy falu szolgálata kicsit hasonlít az anya családon belüli szerepéhez. Azt viszont Lőrinczné Kiss Ilona is elismerte, nőként nehe­zebb összeegyeztetni a családi és munkahelyi feladatokat, mint egy férfinak.- Ha az ember maradéktalanul el akarja látni közéleti feladatait, a család bizonyosan megsínyli valamennyire - ismerte el. - Azt hiszem, sok más mellett azért ez is az egyik oka, hogy kevesebb a női politikus. ■ Vas András

Next

/
Thumbnails
Contents