Somogyi Hírlap, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)
2012-10-05 / 234. szám
6 GAZDASÁG 2012. OKTÓBER 5., PÉNTEK HÍRSÁV Pénzügyi biztosi hivatal jön létre A kormány önálló intézményként létrehozza a Pénzügyi Jogok Biztosának Hivatalát - közölte a közigazgatási tárca (KIM). A pénzügyi biztos jogvédő, vizsgálódó, ajánlásokat megfogalmazó, tanácsadó intézményként segíti majd a fogyasztók pénzügyi védelmét és a pénzügyi szolgáltatók működésének kontrollálását. A pénzügyi biztost a nemzetgazdasági miniszter nevezi majd ki, de „független és pártatlan intézményként működik majd”. A biztos a pénzügyi fogyasztóvédelmi hatóságnál eljárást kezdeményezhet majd, jogszabály megalkotását javasolhatja, véleményezheti azokat. Ülésezik az azeri vegyes bizottság Jövő hétfőn és kedden Budapesten tartja soron következő ülését a magyar-azeri gazdasági vegyes bizottság. Magyar részről Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár, a vegyes bizottság magyar társelnöke vezeti a delegációt. Mellette Nagy Róza, a Nemzetgazdasági Minisztérium, Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára vesz részt a tárgyalásokon. A Miniszterelnökség szerint a kaukázusi köztársaságok piaci struktúrájához kiválóan illeszkedik a ihagyar gazdaság kínálati struktúrája, ezért a magyar vállalatokat segítenék piaci lehetőségekhez az országban. Budai Gyula VM-államtitkár Határozott fellépést vár William Hague minél tovább tart a szíriai válság, annál nagyobb veszélyt jelent a nemzetközi békére és biztonságra, ezért fontos, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa egy ellentmondást nem tűrő határozatot fogadjon el Szíria ügyében - közölte William Hague brit külügyminiszter, aki magyar kollégájával, Martonyi Jánossal és Orbán Viktorral is találkozott budapesti látogatásán. Lejárt szavatosságú cukrot foglaltak le mintegy 6650 kilónyi lejárt szavatosságú édességet foglalt le egy mándoki üzemben a Szabolcs-Szatmár-Be- reg Megyei NAV és a megyei kormányhivatal együttes ellenőrzése során. A PRO TEAM KFT. só- és cukorcsomagoló üzemének raktárában főleg szaloncukrot találtak. Önkormányzatok félidőben veszély Két év telt el a választások óta, és nem könnyebb a helyzet Esztergom elmúlt két éve botránykrónika lehetne csődökkel, tiltakozásokkal, viharos testületi ülésekkel és megoldatlan problémákkal Csődveszélyek, nagyobb állami szigor, centralizáció és néhol tudatos, néhol kap- kodónak tűnő mentőakciók jellemezték a települések elmúlt két évét. Feléhez ért az önkormányzati ciklus, a következő két év még nehezebb lehet. Sztojcsev Iván Látványos szimbólumnak is megteszi, hogy Esztergom épp azon a napon jelentett csődöt, amikor félidejébe ért az önkormányzati választási ciklus. Ám pontosan két évvel a települési választások után nem csak az önkormányzati rendszer és a pártpolitikai hidegháború állatorvosi lovaként elhíresült városban nehéz a helyzet. A városok jóval kevesebből gazdálkodhatnak, mint két éve, a jövőkép bizonytalansága még nagyobb, pedig már a 2010-es kiindulóállapot sem volt jó. „Az elmúlt két év nem volt az önkormányzatoké, a korábban is kivéreztetett rendszer gondjait tovább súlyosbították” - mondta a Világgazdaságnak Gémesi György. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke úgy összegzett: 2011-ben és idén is 40-45 milliárd forinttal csökkent az ön- kormányzatok gazdálkodási mozgástere, a hitelfelvételi szabályok szigorodása pedig olyan erős korlátozás, hogy az már az önkormányzatiságot szűkíti le. A kormány a források elvonását úgy indokolja, hogy ezzel együtt csökkennek a települések feladatai is. Gémesi György szerint csak propagandáról van szó, épp a friss esztergomi példa mutatja, hogy jóval több forrást vesz el az állam, mint amennyi feladatot. Csődhelyzet, akár nagyobb A fővárosi Fidesz-frakció egy része még az MSZP-vel is összefogna, hogy megnyirbálják Tarlós István hatáskörét - szellőztette meg az Origó. Ha igaz a pletyka, amelyet a főpolgármester és a Fidesz nem kommentált, a szocialisták viszont megerősítettek, az is csak egy újabb lépcsőfokot jelent a főváros politikai és gazdasági bizonytalanságában. az elmúlt két évben jelentősen megnőtt a kerületek hatalma, egyre több fontos döntés születik városokban, történt korábban is; ebben a ciklusban Esztergom példája volt a leglátványosabb. Várhatóan sok hely nem fogja követni: az új törvények szinte lehetetlenné teszik a csődöt, igaz, ezért súlyos megszorítások jöhetnek helyben. Jövőre ugyanis már nem lesz szabad működési hiánnyal elfogadni a városi költségvetéseket. Persze ez kijátszható, már idén is láthattunk nem egy példát arra, hogy legalábbis optimista bevételi terveket írtak be a helyi büdzsékbe, így kihozva azokat nullásra. Olyanra is sor került azonott a városháza helyett. Sikerült azt is elérniük, hogy a járási rendszer kialakításával ne vonjanak össze kerületeket, pedig tavaly mégolyán terv is volt, hogy 4-6 részre osztják csak Budapestet. A főváros eközben egyre kevesebből gazdálkodhat, a szigorú költségvetés fő feladata a működőképesség fenntartása, és a 2013-as központi költség- vetés sem sok jóval biztat. A BKV megsegítésére is kevesebb állami támogatás érkezik, különösen 2011 második fele óta. bán ebben a ciklusban, ami korábban nem esett még soha meg: már egy megye is csődöt jelentett. Heves volt végül az egyetlen, amely eddig eljutott, de a helyzet országszerte vált veszélyessé. Sokáig Pest megye táncolt a szakadék szélén, az iskoláik étkeztetését egy időre le is kellett állítani, de 2011 végén már a 19 megyéből 10 is az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatoknak járó állami segélyért folyamodott. A megyerendszer összeomlását végül csak azzal tudta a kormány megállítani, hogy gyakorlatilag teljesen kiürítette a feladatkörüket. Ezzel a fenyegetettség eltűnt, ám vele együtt az önkormányzati rendszer középszintje is. Bizonytalan a jövő is. Az oktatási rendszer átszervezésével az iskolák szinte teljesen kikerülnek városi kézből - leszámítva épp a legnagyobb költségeket, amiket a városoknak kell kigazdálkodniuk. A járási rendszer szerepe még három hónappal a felállítása előtt is képlékeny. A készülő 2013-as költségvetés pedig valóra válthatja a második Széli Kálmán-terv előirányzatát, amely szerint 100 milliárdot kellene spórolni az önkormányzatokon. Budapest, a megrághatatlan falat Összesen 38 milliárd forintot tett ki a vörösiszap-katasztrófát követő helyreállítás állami költsége - közölte Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) vezetője Kolontáron. A Mai Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörös iszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert (képünkön) és Somlóvásárhelyet. Kenyértörés történt a CBA és a Coop közt? már nem akarja közösen megvenni a Match láncot a Coop és a CBA. Az utóbbi elnöke a CBA megtisztulási folyamatának részeként értékelte, hogy szeptember 28-án nyolc partnercég felmondta a franchise-szerző- dését. A cégek a Coop beszerzési társasághoz csatlakoztak. Baldauf László szerint a vállalkozások az elmúlt időszakban szakmai hiányosságaik, beszállítókkal szembeni magatartásuk miatt sok gondot okoztak a CBA-nak, amely az év elején a védelmükben határozatot hozott a fizetési fegyelem megszilárdításáról. A vásárlások után minden vállalkozásnak ingatlan- vagy pénzügyi fedezetet kell biztosítania. A kilépettek kivételével valamennyien eleget is tettek vállalt kötelezettségeiknek - közölte a CBA. Nemrégiben ugyanakkor megszűnt a Coop Hungary Zrt. és a CBA Kereskedelmi Kft. tavaly októberben létrehozott és az utóbbi alsónémedi központjában bejelentett közös cége, a C és C Partner Vagyonkezelő Kft., amelyet a belga Delhai- ze csoport tulajdonában lévő Match bolthálózat megvásárlására hoztak létre. Úgy lehet tudni, a belga csoport már kü- lön-külön akarja értékesíteni a Match és a Profi hálózatot, és külön is tárgyal a CBA-val meg a Coop csoporttal. ■ VG A fejlesztési miniszter dönt az önrészalap forrásairól eu-projektek a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez (NFÜ) kell majd benyújtani a kérelmet azoknak az önkormányzatoknak és állami intézményeknek, amelyek igénybe kívánják venni a napokon belül felálló államháztartási önerőalap forrásait saját uniós projektjeik finanszírozásához - mondta el lapunknak Földi Enikő, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) helyettes államtitkára. Az alap az állami szektor szereplőinek, így például a súlyos anyagi helyzetben lévő önkormányzatoknak, illetve felsőoktatási intézményeknek nyújtana segítséget abban, hogy elő tudják teremteni a szükséges önrészt a már elindított uniós forrású projektjeikhez. ■ Több mint 500 milliárd forint értékű számlát még nem nyújtottak be a kedvezményezettek. A kérelmekről a nemzeti fejlesztési miniszter hozza meg a döntést. Földi Enikő elmondta: az alap idei évre vonatkozó 50 milliárdos forrása nem fedi le a meglévő igényeket, ám az NFM tervei szerint jövőre is hasonló összegű kerettel rendelkezhet az alap. Az NFÜ elnöke, Petykó Zoltán nyáron még azt mondta, hogy idén 109 milliárd forintos keretre lenne igény, de már 50 milliárd forinttal is fel lehet gyorsítani az uniós források kifizetését. Főként az önrész előteremtésének nehézsége miatt ugyanis mintegy 550-600 milliárd forint értékű, időarányosan már aktuális számlát még nem nyújtottak be az NFÜ-nek a projektgazdák. E projektek mintegy fele az államháztartáshoz tartozó kedvezményezettek, főként önkormányzatok, felsőoktatási intézmények beruházásai. Az alap visszatérítendő forrást nyújt majd, de azt kamat nem, csak pár százalékos kezelési költség terheli majd. Az alapot csak az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alapból támogatott projektek esetében lehet alkalmazni, vagyis az Európai Szociális Alapból finanszírozottaknál nem lehet igénybe venni a forrásait. ■ T. G. Jelentősen csökken a bevétel a dohány adójából változás A 2012-es költségvetési bevételeket mintegy 2 milliárd forinttal növelheti a dohánygyártmányok tervezettnél alacsonyabb, de már december 1-jén életbe lépő jövedéki- adó-emelése, jövőre azonban az előirányzatnál 10 milliárd- dal kevesebb jövedéki adó folyhat be a dohánytermékek után - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A jövő évi előirányzat a jövedéki adóból 913,1 milliárd forint. A szerdán benyújtott módosító szerint a cigaretta jövedéki adója a tervezett 13700 forint helyett 12 500 forint és a kiskereskedelmi ár 31 százaléka lenne ezer darabonként. ■ MTI
